Dunántúli Napló, 1982. október (39. évfolyam, 269-299. szám)

1982-10-16 / 284. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! • DlO XXXIX. évfolyam, 284. szám 1982. október 16., szombat Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja _______________________________________________________________________ _________ Fogyatékos gyermekek napközije nyílt Pécsett Nyíltabban, őszintébben! Napirenden: az agitációs és propagandamunka, a nemzetközi szakszervezeti mozgalom időszerű kérdései —- Óvári Miklós felszólalása Sürgető feladat a szívbetegek rehabilitációja Rohamosan nőtt az utóbbi években a szív és érrendszeri megbetegedés miatt rokkanttá nyilvánítottak száma hazánk­ban. A keresőképes korú la­kosság 3,6 százaléka rokkant- nyugdíjas, közülük megdöbben­tően magas arányban: 41 szá­zalék a. fenti megbetegedés miatt történő leszázalékolás. Sajnos, a környező szocia­lista és a legtöbb kapitalista országéhoz képest nálunk a legkedvezőtlenebb a rehabili­tált betegek aránya, pedig megfelelő munkakörben teljes értékű munkát végezhetnének. A probléma gazdaságilag ott jelentkezik, hogy szűk a meg­felelő munkalehetőségek köre, a vállalat nem érdekelt a foglalkoztatásukban, s az ér­vényben lévő nyugdíj jogsza­bályok sem hatnak ösztönző­leg a reaktiválásra. Többek közölt ezeknek a gondolatoknak jegyében nyi­totta meg dr. Bohenszky György címzetes egyetemi tanár, a PAB kardiológiai munkacsoportjának vezetője a tegnap Pécsett meg­tartott rehabilitációs ankétot. A legelismertebb hazai _ szakte­kintélyek tartottuk előadásokat a rehabilitáció jelentőségéről, orvosi feladatairól. Az ankét jelentőségét aláhúzza az Egész­ségügyi Minisztérium ama tö­rekvése, hogy a meglévő ba­latonfüredi és budapesti reha­bilitációs centrumok mellett a megyékben is létrehoznak ilyen speciális osztályokat. Az ankéton hangzott el az is, hogy már nyomdában van egy hézagpótló, s a szakma számára nélkülözhetetlen mű, amely átfogó képet ad a re­habilitációval kapcsolatos sok­oldalú igényről, tennivalóról. Pénteken ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Az ülésen részt vett Óvári Miklós, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagja, a Központi Bizottság titkára is. A szakszervezeti agitációs és propagandamunka néhány időszerű kérdéséről Vi- rizlay Gyula, a SZOT titkára tartott előadói beszédet. Mind mondotta, ma, amikor az életszínvonal alakulása oly nagymértékben függ a hatékony, fegyelmezett munkától, különö* sen nagy a jelentősége a szak- szervezetek felvilágosító tevé­kenységének. A dolgozókat ar­ról kell meggyőzni, hogy maga­sabb bért csak jobb eredmé­nyekkel érhetnek el, a gazda­sági vezetőket pedig arra kell sarkallniuk, hogy teremtsék meg a jó munkához a feltételeket, s bármilyen nehéz is legyen a vállalat anyagi helyzete, aki jobban dolgozik, többet is ke­ressen. A vállalati önállóság növekedésével új lehetőségek nyíltak a helyi megegyezésekre, s ez a szakszervezetek felelős­ségét is megnövelte, hiszen az ő munkájukon is fokozottan múlik, hogy a vállalatnál telje­sítik-e a termelési feladatokat, lesz-e elosztani való, mennyi jut az élet- és munkakörülmé­nyek javítására. Gyakran mind­ez még csak lehetőség, mert a szakszervezeti tevékenység­ben még mindig nem alakult ki mindenütt az új helyzethez iga­zodó korszerű munkastílus. Mindenekelőtt közelebb kell ke­rülniük a szakszervezeti tisztség- viselőknek az egyénhez, így is­merhetik meg jobban, hogy ki mire képes, mit vállalhat, mi a gyengesége, miért érdemel elis­merést vagy bírálatot. Ők tud­ják legjobban elősegíteni, hogy azoknak a hangja érvényesül­jön, példája hasson, azokra nézzen fe| a közösség, akik te­hetségükkel, szorgalmukkal, fe­gyelmükkel, műveltségükkel ki­tűnnek. A nevelőmunkában fi­gyelembe kell venni, hogy a dolgozó ember nem rögtön, ha­nem csak hosszú viták alap­ján ismeri fel: a minőségi kö­vetelmények teljesítésével, a munkafegyelem javításával sa­ját egyéni érdekét is szolgálja. Ezt az egyéni érdeket csak ak­kor lehet Valójában érvényesí­teni, ha ahhoz magát a dolgo­zót is megnyerték. A dolgozók szüntelenül azt . kérik a szakszervezetektől, hogy ügyeikben legyen nagyobb a nyíltság, az őszinteség. A tag­ságnak ez az igénye jogos, hi­szen szeretnék jobban megis­merni a bizalmi testületek, a szakszervezeti bizottságok és a felsőbb vezető szervek állás­pontját, döntéseit. Egyben ér­vényesíteni kell a szakszervezeti kongresszusnak azt a határoza­tát, hogy a vezető testületek a tagság véleményének ismerete nélkül ne hozzanak döntést, ne alakítsanak ki véleményt. A szakszervezeti bizottságok­nak mindenképpen meg kell teremteniük annak feltételeit, hogy a bizalmiak minden fon­tos kérdésről tájékozva legye­nek. s a munkájuk körben szer­zett tapasztalataik a felsőbb szakszervezeti szervhez eljussa­nak. A SZOT titkára a továbbié­ban rámutatott, hogy a szoci­alizmus építésének egyik alap­vető követelménye, a becsülete­sen végzett munka erkölcsi­anyagi elismerése, ezt azonban még távolról sem sikerült min­denütt megvalósítani. A dolgo­zóknak meglehetősen széles kö­re még ma is meg vám győződ­ve arról, hogy a munkabér nö­velése pusztán felső szintű dön­tésektől függ, nem eléggé érzik vállalatuk és saját maguk mun­kájának jelentőségét. Az a né­zet is igen gyakori, hogy az alapbér „jár” a dolgozónak, így azután nem is ösztönöz jobb teljesítményre. Ezért szükséges megváltoztatni a dolgozók szemléletét csakúgy, mint a vál­lalatok bérezési gyakorlatát. (Folytatás a 2. oldalon) Utolsó simítások o foglalkoztatóban Új termékek A Tejgazdasági Kísérleti In­tézet pécsi részlegében dol­gozzák ki azokat az új gyár. tási technológiákat, amelyek eredményeként a tejtermékek egyre bővülő skáláján új izekkel találkozhat a fogyasz­tó. Az intézet kutatógárdája kikisérletezi, megtervezi az új termékeket és a nagyüzemi termelés feltételeihez igazít­va kidolgozza a gyártási technológiát. A pécsi részleg­ből indult el hóditó útjára többek között a közkedvelt Margaréta vaj, a különböző izesitéssel készülő gyü­mölcs joghurt és a Gervais habosított krémtúrócsalád. Legújabb termékeik a tej­savó alapanyagú üdítő ita­lok és a kalóriaszegény vaj­krémek, amelyék egy éven belül az üzletekbe kerülnek. Fotó: Proksza László fcÉ» v Hétfőn már húsz gyermeket fogadnak Nehéz megnevezni az intéz­ményt: nem bölcsőde, sem óvo­da. Speciális feladatokat lát el: fogyatékos kisgyermekek gyógyító-nevelő napközi fog­lalkoztatója. Hétfőn fogadja az első gyermekeket a napközi, amely Pécsett, az End rész György utcai óvodában kapott helyet, a másfél éve működő Fiatalok Napközi Foglalkozta­tója mellett. A két intézmény szomszédsága nemcsak az el­helyezésükből adódik, a min­dennapi nevelőmunkában is megmutatkozik majd. A kicsik neveléséhez szám­talan tapasztalatot szereztek az itt dolgozó pedagógusok a 16—30 éves értelmi fogyatékos fiatalokkal töltött másfél év alatt. S a következőkben a két szomszédos intézmény min­dennapos elfoglaltságot, rend­szeres gondozást nyújt majd a gyermekeknek hároméves ko­ruktól akár harminc-harminc­öt éves korukig. Rendkívül nagy hiányt pó­tol az intézmény Pécsett: a fogyatékos kicsiket nevelő csa­ládokban pedig az egyik szü­lő kénytelen volt otthon ma­radni, nem vállalhatott mun­kát, a gyerekek pedig általá­ban lakásba zárt életet éltek. A napközi mindkét terüle­ten alapvető segítséget nyújthat: a gyermek kö­zösségben kapja meg az életkorához mért rehabilitációt, ugyanakkor nem szakad el az otthoni környezetből sem, és a család is jobb anyagi hely­zetbe kerül. A napközi peda­gógusai tegnap a szülőkkel ta­lálkoztak elsőként — s ez a szü­lői értekezlet volt egyúttal az intézmény avatója is. Hétfőn húsz gyereket fogad­nak a napköziben, később 40 személyre bővítik a létszámot. Kilenc fiatal nevelőnő gondoz­za a 3—12 éves gyerekeket, s a kislétszámú csoportok szám­talan lehetőséget adnak az egyéni foglalkoztatásra. Az in­tézményben orvosi rendelőt, be­tegszobát alakítottak ki, rend­szeres lesz a gyógytornásztatás és logopédus segít a beszéd- készség fejlesztésében, A ter­meket is úgy rendezték be, hogy elkülönülhessenek a kor­csoportok. A bútorokat, játé­kokat az egykori óvodától,örö­költe a napközi, a rokkantak nemzetközi évében, alakult me­gye: koordinációs bizottságtól kapott pénzösszegből vásárol­nak majd speciális felszerelést. S ebből az összegből alakítják majd át a mosdókat, és bőví­tik a konyha készletét. Az intézményben dolgozó nevelőnők átlag életkora 20-22 év. Néhányon rendelkeznek a speciális szakképzettséggel, ám valamennyiüknek lehetősége van a gyógypedagógiai főis­kola diplomájának megszerzé­sére. Fontos ez azért is mert ma még kevés a szakképzett gyógypedagógus, és szükségük lesz a képzettségre a napközi későbbi terveinek megvalósí­tásában. Szeretnék ugyanis a házi oktatást az intézményen belül megvalósítani s ebben partnerek a pécsi kisegítő is­kola pedagógusai is. Hogy milyen fontos sze'epet tölthet be a két intézmény a rehabilitációs munkában? Csak egy példa. A Fiatalok Napközi Foglalkoztatójának gyermekei közül hatot már elbocsáthattak, s közülük öten vállalatnál vé­geznek teljes értékű munkát. G. M. A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése

Next

/
Oldalképek
Tartalom