Dunántúli Napló, 1982. október (39. évfolyam, 269-299. szám)
1982-10-01 / 269. szám
2 Dunántúli napló 1982. október 1., péntek A Minisztertanács megtárgyalta Intézkedések a lakás- gazdálkodás fejlesztésére Közös közlemény Lázár György ausztriai látogatásáról A z MSZMP Központi Bizottsága és a Minisztertanács 1982. április 7-én — széles körű társadalmi vita után irányelveket fogadott el a lakásépítés és -fenntartás, a lakáselosztás és -gazdálkodás fejlesztésére. A Minisztertanács csütörtöki ülésén megtárgyalta és jóváhagyta az ezzel kapcsolatos állami intézkedéseket. A Minisztertanács megállapította, hogy a lakáshoz jutás esélyei egyenlőtlenek. A lakásépítéssel és a lakásfenntartással összefüggő kiadások aránytalanul oszlanak meg az állam és a lakosság, illetőleg a lakosság egyes csoportjai között. Jelenleg a lakások 24 százaléka bérlakás. A legnagyobb terhet azok a bérbőt ás fizetésből élő családok viselik, akik saját tulajdonukban levő lakásokban laknak, vagy ilyen lakást építenek, illetve vásárolnak. Nem megfelelő a meglevő lakásállománynyal való gazdálkodás, az új lakások építése még nem tud lépést tartani az igények növekedésével, ezért a városokban élő fiatal házaspárdknak sokáig kell lakásra várakozniuk. A lakáscserék száma kicsi, s a jelenlegi pénzügyi feltételek nem is ösztönzik kellően cserére a lakosságot. A lakásépítésre és -vásárlásra, illetőleg a lakásfenntartás céljára adható állami támogatás nem igazodik eléggé a családok jövedelmi és szociális helyzetéhez. Az állami támogatás csak a települések egy részére, csak bizonyos építési formákra és foglalkozási rétegekre terjed ki,, a lakásfenntartás költségeihez pedig csőik a bérlakásban élők kapnak állami hozzájárulást. O A Minisztertanács az ellentmondások mérséklése vagy teljes feloldása érdekében 1983. január 1-i hatállyal módosítja a lakáselosztás, valamint a lakásépítés állami támogatásának rendszerét az alábbiak szerint: — a lakáshoz jutásban néhány éven belül általánossá válik a fokozatosság. A városban élő fiatal házaspárok első lakásként szerényebb komfortfokozatú és kisebb alapterületű lakást vany önálló lakrészt kaphatnak. Következő lakásukat — a család szociális és jövedelmi helyzetéhez igazodó feltételekkel — tanácsi lakáskiutalás útján, cserével, vagy önerőből való építkezéssel, illetőleg vásárlással szerezhetik meg. — Az állami Ja ká sell átás ke. rétében továbbra is tanácsi bérlakást kaphatnak az erre rászoruló kis jövedelmű és több- gyermekes családok. E családok ,változatlanul az 1981-ben megállapított mértékek alapján fizetnek használatbavételi díjat. A jövőben korlátozott számban olyan családok is bérlakáshoz juthatnak, amelyek jövedelmi helyzetüknél fogva ugyan nem jogosultak erre, de nem kívánnak lakástulajdont szerezni. E családoknak azonban vállalniuk kell hogy megfizetik a jogszabályokban előírt használatbavételi díj többszörösét és a valóságos fenntartási költségeknek megfelelő nagyobb lakbért. — A tanácsok csökkentik a szanálás miatt és a népgazdasági érdekből kiutalt bérlakásoknak a számát. Az új és a megüresedő lakásoknak a korábbinál nagyobb részét csereigények kielégítésére használhatják fel. Azoknak a bérlőknek, akik nagyméretű lakásukat a tanács révén kívánják kisebbre cserélni, a használatbavételi díj kétszeresé nek-há romszorosának megfelelő összeget térítenek vissza. A tanácsok és más szervezetek (pl. az OTP, az ingatlanközvetítő) fokozottabban bekapcsolódnak a személyi tulajdonú lakások visszavásárlásába és újraértékesítésébe, s ezt a tevékenységüket lakossági szolgáltatásként végzik. A lakáscse réket segíti az is, hogy az átírási illeték 12 százalékról 7 százalékra mérséklődik. © A Minisztertanács elhatározta a magánerőből való lakásépítés támogatásának korszerűsítését azzal a céllal, hogy mérséklődjenek a lakásépítési pénzügyi feltételeiben mutatkozó indokolatlan különbségek a városon, illetőleg a falun élők, a vállalatoknál, intézményekben és szövetkezetekben dolgozók, valamint a különféle építési formák között. — Az állami támogatós 1983. január 1-től a családok szociális helyzetéhez igazodik, amit legjobban a családtagok, illetve a gyermekek és az eltartottak száma tükröz. A jövőben a családi házat építők is kapnak gyermekenként 30 ezer forint, nagykorú eltartottakra pedig 20 ezer forint vissza nem fizetendő támogatást. — A lakásépítőknek és a lakásvásárlóknak egységesen 3 százalékos kamatra és 35 éves törlesztési időre adható építési kedvezményes kölcsön. A nagyobb létszámú családok az átlagosnál több hitelt kaphatnak. Indokolt esetben a hitel- visszafizetés első öt évére törlesztési kedvezményt (haladékot) lehet kérni. A több szintes vagy csoportos telepítésű lakóházak építésére adható kedvezményes kamatozású kölcsön a szociálpolitikai kedvezménynyel csökkentett építési költségek legfeljebb 70 százalékáig, a családiház-építés esetében pedig azok 60 százalékáig terjedhet. Azoknak, akik az átlagosnál nagyobb vagy költségesebb, igényesebb lakást építenek, többletköltségeik egy részének fedezetéül nagyobb kamatterhű, rövidebb lejárati idejű kölcsön is adható. Az építési hitelek összegének felső határát a Minisztertanács évente határozza meg a hitel- politikai irányelvekben. — A jövőben a dolgozók szélesebb köre részesíthető munkáltatói támogatásban. Az állami költségvetésből nyújtott támogatás megszűnik, s a munkáltatók (vállalatok, szövetkezetek, intézmények) maguk dönthetik el, hogy dolgozóik közül kiket és milyen mértékben támogatnak. A lakásépítésre és lakásvásárlásra adható — visz- sza nem térítendő - támogatósok és a kölcsönök forrásai a vállalati gazdálkodós eredményességével összhangban alakulnak. — A tanácsi értékesítésé (szövetkezeti) lakásjuttatási forma fokozatosan csökken. Az állami támogatás 1985 végéig megszűnik. © A lakóházfenntartás állami támogatásának csökkentése érdekében a lakbérek 1983. július 1-től átlagosan 130 százalékkal emelkednek. Annak érdekében, hogy a bérlők kiadásai ne növekedjenek ugrásszerűen, az állami lakások bérlői - 1988-ig fokozatosan csökkenő mértékben - állami hozzájárulást kapnak. E hozzájárulás összege 1983-ban a lakbértöbblet 70 százaléka lesz. A lakbérnövekedés ellensú-. lyozására az arra legjobban rászoruló nagycsaládosok és nyugdíjasok szociális támogatást kapnak. — A lakbérek emelésének mértéke a lakások használati értéke szerint eltérő: a komfort nélküli lakások havi bére négyzetméterenként 2,40 Ft-tól 4,50 Ft-ra, a félkomfortos lakásoké 3,60 Ft-ról 7.50 Ft-ra, a komfortos lakásoké 5,40 Ft-ról 12.00 Ft-ra, az összkomfortos lakásoké pedig 6,00 Ft-ról 15,00 Ft- ra változik.- A tanácsok legfeljebb az új lakbér 50 százalékáig mérsékelhetik azoknak a lakásoknak a bérét, amelyeknek az épületen belüli elhelyezkedése, a műszaki állapota vagy a környezete kedvezőtlen. Az állami tulajdonú szükséglakások lakbére nem emelkedik. — A jelenleginél nagyobb mértékben lesz mód arra, hogy a lakbéreket — a lakásnak a településen belüli fekvésétől (zöldövezet, városközpont) függően — az új lakbér - 25 százalékáig növeljék. Azokban az egy-két lakásos épületekben, ahol kizárólag a bérlőké a kerthasználat joga, a növelés felső határa további 20 százalék lehet.- A lakbért az ingatlankezelő szervezetek állapítják meg, s 1983 március végéig írásban közlik a bérlőkkel, a bérlőknek az új lakbérekkel kapcsolatos észrevételeit és az esetleges vitás kérdéseket a tanácsok bírálják el 1983 márciusától június végéig. A lakbérek rendezése kiterjed az állampolgárok tulajdonában levő, de bérbe adott lakásokra is. Az úgynevezett kötött bérű lakások lakbérét a bérbeadó az állami lakásokéval azonos mértékben állapíthatja meg.- A három- és többgyermekes családok egységesen havi 150 Ft szociális támogatást kapnak. Ezt azok is meg- kcpják, akik 1983 után válnak nagycsaládossá. — A nyugdíjas bérlők közül azoknak jár szociális támogatás, akiknek — eltartottaikat figyelembe véve — egy személyre jutó havi nyugdíja nem haladja meg az 5000 Ft-ot. A támogatás az 1983. évi lakbértöbblet mértékéig, de legföljebb havi 150 Ft-ig terjedhet. A lakósbéremelés után nyugdíjassá váló bérlőknek a tanács vagy a nyugdíjintézet - igénylés alapján — kivételes szociális támogatást adhat. — A nagycsaládos bérlők a családi pótlékkal, a nyugdíjasok pedig a nyugdíjjal együtt kapják meg a szociális támogatóst.- Azok a bérlők, akik jogos lakásigényüket nagy mértékben (két vagy több szobával) meghaladó nagyságú lakásban laknak, sem állami hozzájárulási, sem szociális támogatást nem kapnak. 0 1983 júliusától az új és a felújított lakásokban a berendezési tárgyak javításának és kicserélésének költsége a bérlőket terheli. A jövőben a bérlők közvetlenül részt vállalhatnak lakóházuk fenntartásában, s ezzel a céllal bérlő- közösséget alakíthatnak. A szerdai balsiker-sorozat után tegnap végül is kegyébe fogadta a szerencse a Siófoki Kőolajvezeték Építő Vállalat dolgozóit. Ha csak késő este is, de sikerült a Duna medrébe ásott ágyba helyezni a Duna II. ivóvízvezeték folyó aiatti szakaszát. S amire már két napja vártak a kivitelezők és a szép számú érdeklődők, az 10 óra 25 perckor megtörtént. Megmozdult az 1350 tonna súlyú, a kiépített sínpályán 80 vasúti kocsin futó csőszerelvény. Az öröm azonban nem tcrtott sokáig, mivel a zátonyon levő mozgó csigasor mélyen beásta magát a hor- dalékcs folyóhomokból összegyűlt talajba. Ám negyedórás földmunka után ismét meglódulhatott a szerelvény és 10 óra 45 perckor behegesztett eleje elérte a Dunát, és eltűnt a vízben. Ugyanakkor a behúzó szakaszon jelentkezett gond. A görgőket kiemelő egyik darus- kocs! tű! közel állt a mozgó Ugyanakkor az ingatlankezelő szervezetek szolgáltatásainak színvonalát emelni kell. E szervezetek elsősorban házkezelői szolgáltatásokat (karbantartást és üzemeltetést) végeznek majd, továbbá műszakilag és gazdaságilag előkészítik, lebonyolítják a lakóház-felújításokat. © A lakásgazdálkodási elvek alkalmazásában bővül a helyi tanácsok önállósága. A jövőben a tanácsok < komplex módon határozzák meg a lakásszükségletek kielégítésének legésszerűbb módját, vagyis azt, hogy meglevő forrásaikból mennyit használjanak fel állami lakásépítésre, a magántulajdonú lakások területelóké- szítésére, illetőleg felújításra, korszerűsítésre, az infrastruktúra (viz-, villany-, úthálózat stb.) fejlesztésére. A lakásigénylések nyilvántartásának pontosítása céljából a tanácsok 1983-ban elrendelik az igénylések megújítását. A tanácsrendeletekben az igénymegújítást, illetőleg új igénylés beadását igénylési díj letétbe helyezéséhez köthetik. A letét elsősorban előtakarékos- ságul szolgál, amit beszámítanak a kiutalt lakás használatbavételi díjába, illetőleg értékesítési árába. A lakásigénylés visszavonásakor a tanácsok a letétbe helyezett összeget kamataival együtt visszafizetik. Ahol a tanácsok igénylési letét elhelyezését rendelik el, annak mértékét a lakósigény- lő család jövedelmi, vagyoni és szociális helyzetétől, továbbá az igényelt lakás jellegétől és nagyságától függően szabják meg, s tanácsi bérlakásoknál a lakás-használatbavételi díj mintegy 10 százaléka lehet. A lakáshoz való jutásnak 1983. január 1-től érvényes részletes feltételeit s a lakásra várók előtakarékosságának formáit és mértékét a tanácsok — a helyi adottságoknak megfelelően — helyi lakásren-' deletekben szabályozzák. * A kormány- és miniszteri rendeletek a Magyar Közlönyben jelennek meg október első felében, a helyi tanácsrendeleteket novemberben hirdetik ki. vezetékhez, így csak ncgy üggvel-bajjal tudta a görgő- csapdába esett szerkezeteket mc-gfelelö gyorsasággal kiemelni. A daruskocsi áthelyezése után azonban zavartalan és folyamatos volt a vezeték behúzásának első szakasza. A Szabadság zátonyt és a szigetel összekötő gáton futó mozgó csigasor elérte az ár- vízvédelmi töltés előtt kihor- gonyzó betontömbön rögzített álló csigasort, és megkezdődött a mozgó csigasor vissza- vontatása a zátonyra. Vagyis a vízvezeték 310 méteres szakaszát nem egészen két óra alatt sikerült a meder mélyebb részén keresztülvinni. Ekkor azonban újabb gond jelentkezett. A mozgócsigasor vissza- vontatósa során meglazult a behúzó kötél, és annak újra feszítése, az egész rendszer üzembe állítása kereken öt órát vett igénybe. Azonban ezen idő alatt sem tétlenkedtek a parton dolgozók, látva a várható időeltolódást, felszeLázár György, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke dr. Bruno Kreiskynek, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárjának meghívására 1982, szeptember 28. és 30. között hivatalos látogatást tett Ausztriában. A Minisztertanács elnökét fogedta dr. Rudolf Kirchschläger, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnöke. Lázár György miniszterelnök és d'. Bruno Kreisky szövetségi kancellár szívélyes és nyílt légkörben beható véleménycserét folytatott a magyar—osztrák kapcsc latokról, valamint az időszerű nemzetközi kérdésekről. A megbeszéléseken a kormányfők aláhúzták annak a tevékenységnek a jelentőségét, amelyet Magyarország és Ausztric kétoldalú kapcsolatai továbbfejlesztése és az enyhülési folyamat továbbvitele érdekében kifejt. Mindkét fél aggodalmát fe- íexte ki a nemzetközi feszültség növekedése, a kelet—nyugati kapcsolatok romlása miatt. Ilyen körülmények között különösen fontosnak tartják a helyzet további rosszabbodásának megállítását, a határozott visszatérést az enyhülés és az államok közötti konstruktív együttműködés politikájához. Aláhúzták, hogy a Magyar Népköztársaság és az Osztrák Köztársaság, a barátság és a jószomszédság politikáját folytatva, a jelenlegi helyzetben is minden tőle telhetőt megtesz az enyhülés megőrzéséért. Mindkét fé4 egyetértett abban, hogy a világbéke fenntartása, biztosítása és erősítése a nemzetközi kapcsolatok központi problémája, amelynek megoldásához minden állam aktív hozzájárulása szükséges. Síkraszálltak a fegyverkezési hajsza megfékezésének szükségességéért, tekintettel valamennyi állam biztonságára és a katonai egyensúly lehető iegalacsonyabb szinten történő megőrzésére. Mindkét fél üdvözölte a Szovjetunió és az Egyesült Államok között megkezdett tárgyalásokat az európai közép-hatótávolságú nukleáris fegyverek, valamint a hadászati nukleáris fegyverek korlátozásáról és csökkentéséről, s kifejezték reményüket, hogy ezek a tárgyalások mihamarabb pozitív eredményre vezetnek. A kormányfők egyetértettek relték a világító berendezéseket. Mindez előrelátásukat dicséri, mert végül is a csősze-, relvény második szakaszának” behúzása már erős szürkületben, 17 óra 35 perckor kezdődhetett meg. így hamarosan be kellett kapcsolni mindkét oldalon a munkahelyeket meg. világító reflektorokat. Az 1585-ben naponta már 60 000, majd a . valamennyi szigeti kút üzembe helyezése után már 120 000 köbméter ivóvizet szállító vezeték eleje végül is késő este érte el . a zátonyt, és 19 óra 13 perckor bukkant ki a vízből, és 19 óra 42 perckor elérte a Mohácsisziget partját. A vízvezeték mederbe történt behúzása után azonnal megkezdik annak kővel történő takarását, és e munkálatokkal egyidőben a mohácsi oldalon levő partszakasz helyreállítását és az ideiglenesen felüljáróra terelt 56-os útnak eredeti nyomvonalra való visz. szaállítását. K. L. abban, hogy a fennálló válsággócok megszüntetése és új válsággócok létrejöttének megakadályozása elsőrendű fontosságú feladat. E cél elérésének feltétele a nemzetközi jog általánosan elfogadott normáinak, különösen az erőszak, vagy az azzal való fenyegetés tilalmának szigorú betartása a nemzetközi kapcsolatokban. A kormányfők kifejezték reményüket, hogy a közép-európai fegyveres erők és fegyverzet kölcsönös csökkentésével és az azzal összefüggő intézkedésekkel foglalkozó bécsi tárgyalásokon mielőbb konkrét előrehaladást érnek el. Kiemelték annak nagy je- lentőséaét, hogy folytatódjék a kelet-nyugati nyílt párbeszéd a jelenlegi nemzetközi problé. mák megoldása, a kétoldalú és sokoldalú együttműködés fejlesztése céljából. A felek véleménye szerint egy legfelsőbb szintű szovjet-amerikai találkozó lényegi előrehaladást eredményezhetne ebben az irányban. Mint hangsúlyozták, mindkét kormány arra törekszik, hogy a madridi találkozó további elnapolás nélkül, pozitív eredménnyel mielőbb fejeződjék be, új impulzust adva ezzel az enyhülésnek. A felek megelégedéssel állapították meg, hogy számos nemzetközi kérdésben álláspontjuk azonos vagy közelálló. A kormányfők áttekintették a világgazdasági helyzetet és nyugtalanságuknak adtak kifejezést a tartósan megnyilvánuló kedvezőtlen tendenciák miatt. Egyetértettek abban, hogy a problémák megoldásához a kölcsönös előnyökre épülő nemzetközi gazdasági együttműködés fejlesztésén, a meglevő korlátok fokozatos lebontásán keresztül vezet az út. A kétoldalú kapcsolatok megvitatása során a kormányfők egybehangzóan megállapították, hogy a két ország kapcsolatainak az utóbbi években bekövetkezett dinamikus fejlődése jó alapot nyújt az együttműködés folytatásához és elmélyítéséhez. Megelégedéssel állapították meg, hogy a magyar-osztrák kapcsolatok a különböző társadalmi rendszerű országok együttműködésének meggyőző példáját adják. A kormányfők megkülönböztetett figyelmet szenteltek a magyar-osztrák gazdasági kapcsolatoknak. Kifejezték elégedettségüket, hogy legutóbbi találkozójuk óta is folytatódott o gazdasági együttműködés szélesedése, bővült a kereskedelmi forgalom. A magyar- osztrák árucsere-forgalmi és kooperációs vegyesbizottság legutóbbi ülése eredményeinek jegyében egyidejűleg hangsúlyozták, hogy szükségesnek tartják folytatni erőfeszítéseiket a gazdasági és ipari együttműködés állandó erősítése és bővítése, az árucsereforgalom kiegyensúlyozott és dinamikus növelése érdekében. Kiemelték az energetikai és a harmadik piaci együttműködés fejlesztésének fontosságát. A kormányfők aláhúzták a vízumkényszer megszüntetéséről 1979. január 1-én életbe lépett megállapodás jelentőségét, üdvözölték, hogy még szorosabbá vált országaik együttműködése á kultúra, a tudomány, az oktatás, a környezetvédelem és az idegenforgalom területén. Megelégedéssel nyilatkoztak az ifjúsági és sportkapcsolatokról. A kormányfők ez alkalommal is síkraszálltak a magyar- osztrák együttműködés további elmélyítése mellett, amely nemcsak a két ország lakosságának áll érdekében, hanem a nemzetközi biztonságot és enyhülést is szolgálja. Lázár György miniszterelnök hivatalos magyarországi látogatásra hívta meg dr. Bruno Kreisky osztrák szövetségi kancellárt, aki a meghívást köszönettel elfogadta. ü Dung me drehen uan a vízvezeték
