Dunántúli Napló, 1982. október (39. évfolyam, 269-299. szám)

1982-10-01 / 269. szám

1982. október 1., péntek Dunántúli napló 3 Meglesz a milliós haszon Bjílók a Szentlőrinci Állami Gazdaságban Az alkotás, ésszerűsítés nőm marad a dossziéban A megyében a Szentlőrinci Ál­lami Gazdaság fizeti a legma­gasabb újítói díjat: dolgozói­nak hasznosítható ötleteit, újí­tásait négytől tíz százalékig ter­jedő összeggel honorálja, öt éve emelték meg ekkorára az újításokért kifizethető pénzt, s mint a gyakorlat is bizonyítja, ez ugyancsak megnövelte az újítási kedvet. Ebben az évben a gazdaságban tizenhárom újí­tást fogadtak el. háromnak az elbírálása pedig most van fo­lyamatban. A gazdasághoz benyújtott újí­tásék és ötletek, miután elfo­gadták őket, egyáltalán nem kallódnak el, nem kerülnek „pa- pírtemetőbe". A magasabb dí­jazás mellett az is hozzájárul az egyre több újítás megszületésé­hez, hogy az emberek látják, ötleteik nem a dossziékban he­vernek, hanem azonnal alkal­mazzák is a gyakorlatban. Az 1982-ben eddig beadott újítá­sok évi 860 ezer forint hasznot hoztak a gazdaságnak, de Kis Szabó Antal újítási előadó sze­rint, ha majd a többit is el­bírálják, meglesz az évi milliós haszon. Az újításokból szárma­zó haszon pedig évről évre ösz- szeadódik. Tavaly viszonylag kevesebb ötletet nyújtottak be elbírálásra, ezék értéke 200 ezer forint volt: ezzel szemben ta­valyelőtt kétmillió forint érté­kű volt a dolgozóknak a mun­kához való alkotó hozzáállása. Egy nappal esküvő előtt Néhány példa az idén be­nyújtott újításokból. Kiss Péter kombájnszerelő egymaga há­rom újítást nyújtott be, s mind­hármat el is fogadták, alkal­mazzák a gyakorlatban. Vala­mennyi ötlete szorosan szakmá­jához kapcsolódik: az úgyneve­zett ferde tengely rendszeresen idő előtt tönkrement, s nem le­hetett megfelelő alkatrészt kap­ni, ezért ezt olyan csapágyra cserélte ki, hogy a javítást hely­ben meg tudják oldani. Másik újítása ugyancsak alkatrész- cserés, s végül készített egy bal­esetmentes tengelyt is. Kálmán János traktoros és Mátyás La­jos szerelő közös találmánya a permetező olajfűtésének meg­oldása. Már az eddigi példák is bizonyítják, 'hogy nagyon sok újításnál a munkavédelmi szem­pont dominál, s a biztonságos, balesetmentes munkavégzést elősegítő ötleteket különösen szívesen fogadják. Kollektív újítást is nyújtottak be: a tárcsái tehenészet szo­cialista brigádja fertőzésmen­tes borjúketreceket készített a fűrésztelepről származó hulla­dékanyagból. Mátis Ferenc sze­relő az IFA teherautók zsírozá- sáva| kapcsolatos újítást nyúj­tott be, aminek alkalmazásával évi 900 munkaórát takarítanak meg: ez a művelet korábban két órát vett igénybe, most azon­ban tíz perc az egész. Pinke Sándor ugyancsak a teherautók zsírozását megkönnyítő újítást adott be. S született ebben az évben egy nagy, importkiváltó újítás is: láger Béla és Wort- ner László munkája. Lényege, hogy a burgonyaföldolgozóban az úgynevezett leszedő késeket 48 óránként kel) élezni, s a szá­rítódob késeinek élezéséhez szükséges berendezést eddig csak importból tudták beszerez­ni. Az újítók készítettek egy élező-berendezést, s ezzel 350 ezer forint értékű importot vál­tottak ki. Munkaidőt, pénzt, sőt H ányszor sóhajtunk fel ne­héz pillanatok előtt: bár lennék már egy nappal öregebb! Vajon a házasság- kötés előtt 24 órával nem így sóhajtanak-e mostanában a menyasszonyok és a vőlegé­nyek? Az esküvő ceremóniája, a lakodalom megszervezése, elrendezése, a kedves népes és fárasztó vendégkoszorú mind-mind a nehéz pillanatok tömkelegét jelenti, amelyeket ráadásul illik mosolygós arc­col fogadni. De ha az előké­születek hosszabb időszakát számítjuk, akkor az esküvő napja előtti sóhaj egy kicsit az elégedett megkönnyebbü­lést is jelentheti: minden együtt van már, amit elterveztek, ami csak kell, csak valami ostoba véletlen közbe ne jöjjön. Valószínűleg ez az esküvő előtti utolsó családi tanácsko­zás alaphangulata majdnem mindenütt: még egyszer számba venni mindent az „előadás" előtt. Gáspár József és Musch- berger Anna viszont azt bi­zonygatják: ez a családi meg­beszélés csakis az újságíró kedvéért jött össze, hiszen már minden tisztázódott, de renge­teg tennivaló van még a hol­napi esküvőig. A családi tanács nem is egé­szen teljes. A menyasszony édesanyja otthon a lakást ren­dezgeti, mert várhatóan sok vendég lesz. Helyette a vőle­gény házába a keresztmama. Deli Józselné jött el Anikó ol­dalán. A vőlegény édesanyja, özvegy Gáspár Józsefné bolt­vezető a Merukernél, most ép­pen betegszabadságon van és mosolyogva bosszankodik a balszerencséjén: begipszelt kézzel kell majd részt vennie a fia esküvőjén, mert munka közben eltörte a csuklóját. A vőlegény húga, Erzsi, negyedi­kes gimnazista nagylány, a be­szélgetés legelején tüntetőleg kivonul a szobából, mert ugye­bár őt házasság egyáltalán nem érdekli! A vőlegény és a menyasz- szony kevésbé elfogódott: négy éve ismerik egymást, összeillő szép pár. Gáspár József idén nyáron végzett a miskolci mű­szaki egyetemen. Bányagé­pészmérnök és a Mecseki Érc- bányászati Vállalatnál dolgo­zik művezetői beosztásban „már" csaknem egy hónapja. Anikó 18 éves múlt. Férfiszabó a szakmája. Egy budapesti ru­házati gyár pécsi részlegében dolgozik, és közben az esti gimnázium harmadik évfolya­mán tanul. A házasságkötés után levelezőre fog átiratkozni. Az ifjú pár szűkszavú bemutat­kozását egy sajátos körülmény­nyel kell kiegészíteni: Józsi is, Anikó is olyan családban nőtt fel, ahol az édesanya magára maradva nevelte fel gyerme­keit. — Férjem határőr tiszt volt és szolgálatteljesítés közben halt meg hat évvel ezelőtt — mondja Gáspár Józsefné. — Józsinak korán kellett átven­nie a családban a férfi sze­repet a tanulás mellett. Deli Józsefné, a keresztmáma pedig Anikó helyett meséli: — Szülei elváltak. Anikó az­óta az édesanyjával él és a 8 éves kishúgát szinte egyedül ő nevelte, segítve a mamájá­nak, aki bizony magára ma­radva sokat dolgozott értük. Húsz éve rendész a Volánnál. így aztán nem csoda, ha a menyasszony és a vőlegény is — bár más-más jellegű tapasz­talatok alapján — teljes csa­ládot, tartós .házasságot remél és tervezget tökéletes egyet­értéssel. Anikó különösen sze­reti a gyerekeket - eredetileg gyermekgondozó szeretett vol­na lenni. — Az biztos, ha lesz gyere­künk, nem egy lesz, hanem három. S nekik anya és apa is kell, vagyis olyan szülők, akik­nek a házassága egy életre szól. A tervekről, a reményekről egy kicsit a múltra terelődik a szó. Józsi — így szólítja édes­anyja - és Anikó ismeretsége négy évvel ezelőtt a táncisko­lában kezdődött és egyre szi­lárdabbá vált. A fiú már egye­temista volt Miskolcon, így az­tán az év nagy részében csak leveleztek. — Mi pedig izgultunk, hogy csők az egyetem befejezéséig várjanak -, teszi hozzá Gás­pár Józsefné. — Én is így gondoltam, hogy ez nagyon fontos. Nem is igen beszéltünk mi házasságról — mondja Anikó. — így aztán majd hanyatt estem, amikor anyuka a tavaszi szünetben azzal állt elő: Vegyétek meg, gyerekek, a jegygyűrűt. — Jusson nekik egy darabka a legszebb időszakból, a meny­asszony-vőlegény kapcsolatból is - szól közbe a keresztmama. Aztán felváltva mesélik az esküvői előkészületeket: Józsi édesanyja majdnem négy éven keresztül félretette a fiának a MÉV által biztosított ösztöndí­jat, s jól jön az most a lako­dalomra: milyen nehezen si­került jó terminust szerezni a pécsi boldogság házában, hi­szen már hónapokkal előbb kell bejelentkezni; mindketten egyszerű ruhát választottak az esküvőre. Nagy esküvő lesz? Csak a barátok meg a roko­nok hivatalosak, de így is ki­lencven vendégre számítanak. A vacsorát a Nádor kupola­termében tartják. Nagy szerencsének könyve­lik el, hogy nem kell megis­merkedniük az albérletes hó- nyódtatásokkal. Gáspár József édesapja évekkel ezelőtt egy családi házat épített Nagyár­pádon a szüleinek, akik közül ma már csak a nagypapa él. Hozzá költöznek majd a fia­talok, ott lesz egy máris elég jól berendezett szobájuk. Nem összkomfortos, mert a víz még nincs bevezetve a házba, de kiindulási alapként így is nagy­szerű. — Nászút? — Egyelőre elmarad, mert nekem- nincs szabadságom — mondja Gáspár József. A jö­vendőbeli férjnek 3900 forint az alapfizetése, de ehhez még különféle pótlékok jönnek hoz­zá, az asszonyka 2000-2500 forint fizetést kap havonta. — Mit tehetünk? Spórolunk! — mondja Anikó, teljesen bele­élve magát a feleség szerep­körbe. — Ahogy g többi fiatal házaspár — teszi hozzá. D. I. > tizenkilencedikről a másodikra Pedagógusbérek „Az V. ötéves tervidőszak első évében, 1975-ben Baranya me­gyében a pedagógusok átlag­bére 2625 Ft volt, 113 Ft-tal maradt el az országos átlag­tól, a megyék között az utol­só, 19. helyen álltunk." - olvashatjuk a Baranya megyei Tanács művelődésügyi osztá­lyának jelentésében, amely a Pedagógusok Szakszervezete Baranya megyei Bizottsága szeptemberi ülésére készült, öt évvel később, 1980-ban a megye pedagógusainak át­lagbére már 4202 forint, s Baranya Tolna mögött a má­sodik a megyék listáján. A hatvanszázalékos növeke­désben (az országos 51,8 szá­zalék volt) jelentősebb volt a tudatos, irányított bérgazdál­kodás aránya, mint az 1977-es központi bérrendezésé, ami az átlagbérek 18,2-es emelkedé­sét jelentette. Ez utóbbi ugyanis minden megyében hasonló arányú volt, tehát a megyék közötti sorrendet az lényegében nem befolyásolta. De az országos „második hely", a hatvanszázalékos emelkedés annak is a jele, hogy korábban nem használ­ták ki kellőképpen a lehetősé­geket a megyében a peda­gógusok bérének emelésére. A megyei tanács oktatásügyi osztálya és a szakszervezet együttműködésével úgy jöhe­tett létre ez a javulás, hogy szigorúan megtiltották a bér­maradványok i, tartalékolását", valamint azt, hogy a bérma­radványok terhére teremtsenek új munkahelyet. Általános gyakorlat lett a bérfejlesztési keret január 1-gyel való szét­osztása, s hogy ebből nem lehet semmilyen formában tar­talékot képezni. De az emel­kedésbén részesül az is, hogy a megyei tartalékokból bérkor­rekciót hajtott végre a műve­lődésügyi osztály — ez 1,5 mil­lió forint béremelést jelentett, továbbá bizonyos állásokat (a körzetesítéseknél elsősor­ban) zároltak. A pedagógusok alapbére azonban mégsem nőtt az elvi lehetőségek szerint: nem mu­tatható ki például az évi 5 százalékos emelkedés. 80-ról 81-re a baranyai pedagógusok besorolás szerinti átlagbére 4 százalékkal, a pécsieké pedig csak 3,9 százalékkal nőtt. (Az országos .emelkedés 4,6 száza­lékos volt ugyanekkor.) Ennek oka az oktatásügyben nem pedagógusként dolgozók ko­rábban nagyon alacsony át­lagbére, ez baranyai átlag­ban 2674, pécsi átlagban 2766 forint volt tavaly, de még így is 6,9; illetve 6,2 százalék­kal magasabb, mint egy évvel korábban. Azaz az oktatásügy rendelkezésére álló 5 százalé­kos bérfejlesztésből mindenütt a dadák, technikai segítők, szakácsnők stb. részesültek na­gyobb arányban. Erre azért volt szükség, mert egyre ne­hezebben lehetett embereket kapni ezekre a munkákra. „A bérjellegű kifizetések te­kintetében lényegesen kedve­zőtlenebb a megye pedagó­gusainak helyzete, mint az át­lagbér tekintetében" — állapít­ja meg az anyag. Ezen a „listán” a tizenharmadik he"- lyet foglalja el Baranya a megyék sorában, az egy főre jutó jutalom összegében pe­dig az utolsó helyen. A bérjel­legű kifizetés például a túlóra, s hogy egy hónapban átlago­san csak 259 forint jut egy ba­ranyai pedagógusra — ez a megye kedvező létszámellátott­ságával függ össze. A juta­lomösszeg csekélysége pedig abból következik, hogy a bér­alap egy százalékán felül ter­vezhető jutalom összege ala­csony: még a módosított bér- alapelőirányzat szerint is csak 1,7-1,9 százalék — s ez is csak a jövő évben használható fel. Pedig a baranyai pedagó­gus helyzete korántsem azo­nos más megyebeli társával, sőt megyén belül is nagyok az eltérések. Baranya közis­merten aprófalvas település, de míg sok helyütt 10—20 gye­rek van egy tanulócsoport­ban, addig a városokban és Pécsett nem ritkák a 30—40 közöttiek sem. Azonos jó mun­kát feltételezve korántsem azonos mennyiségű munkát vé­geznek a pedagógusok — a differenciált jutalmazásra azonban az összeg alacsony- sága miatt sem nyílik lehető­ség. A differenciálás akadá­lya az is, hogy sok a fenntar­tó intézmény: a helyileg ille­tékes tanácsok, ezek pedig nem kötelezhetők arra, hogy a jutalmazásra fordítható pénzt átutalják más tanácsnak, an­nál inkább sem, mert ez az összeg alacsony, s az ottani pedagógusok sem dúskálnak az anyagi javakban. . Az egyes iskolák bértömeg- gazdálkodást folytatnak, a bérkeretek felhasználását szi­gorú rendeletek szabályozzák. Az elmúlt hét év Baranyában bebizonyította, hogy a rende­letek adta lehetőségeket ki­használva jelentősen emelhe­tő lett a pedagógusok fizeté­se. Az viszont ma már bizo­nyos, hogy ily módon előrelé­pés már nem sikerülhet — ezen a téren már nemigen vannak tartalékok. Az érvényes szabályozók vi­szont szinte eleve kizárják an­nak lehetőségét, hogy differen­ciált jutalmazás kialakulhas­son: az erre rendelkezésre ál­ló pénzösszeg alacsonysága és szétszórtsága csak látszatdiffe­renciálásra ad lehetőséget. Amíg havonta egy főre Bara­nyában 125 forint a jutalom­összeg, addjjg illuzórikus a premizálás - 250 forint kü­lönbség két pedagógus között nemigen ösztönöz jobb mun­kára. A megyei tanács művelődési osztálya a központi jutalom­összeget csak a feladatelma­radás miatt megtakarított bér- matadványokból növelheti: eb­ből biztosítják a pénzjutalom­mal járó kitüntetések össze­gét, a szakfelügyelők jutalmát és a cigánypedagógusokkal foglalkozó pedagógusok célju­talmát. További ellentmondás, hogy azokban a tantestületekben, ahol nincs mozgás, kevés a megbetegedés, ott kevesebb jutalomalap képződik, mint ahol sokan mennek gyesre, betegszabadságra. Az oktatásügyi bérgazdálko­dásban sok még ma az el­lentmondás: ezek egy része ta­nácsi-szakszervezeti intézkedé­sekkel feloldható. Ám jelen­tős részük csak így nem. Hogy a tanítók, tanárok ne legye­nek újra a nemzet napszámo­sai, s hogy elegendő számú technikai segítő támogassa munkájukat; az oktatásügy sem maradhat ki a nemzeti jövedelem újrafelosztásának változásaiból. B. L. Újítási és ötletpályázat A KISZ Baranya megyei Bizottsága több vállalattal közösen pályázatot hirdetett két témakörben. Az egyik a hulladékanyagok, másodlagos nyersanyagok ismételt fölhasználá­sára vonatkozó ötleteket célozta meg, valamint az energiatakarékos megoldásokat, az eddig kevésbé hasznosított energiaforrásokban rejlő lehetőségeket. A másik témakörben az építéssel kapcsolatos ötletekkel pályázhattak a fiatalok, elsősorban a magánerős lakásépítés megköny- nyitésére, meggyorsítására szolgáló pályázatokat várták. Az újítási és ötletpályázat határ­ideje lejárt, a több mint ötven pá­lyaművet a napokban elbírálták. Az eredményhirdetésre hétfőn (október 4-én) kerül sor a pécsi Ifjúsági Ház­ban. importot is megtakarítónak ezek az újítások, s ezek ésszerű alkalmazásával. És még egy adat: a Szentlőrinci Állami Gazdaságban az újításokat be­nyújtók fele 35 év alatti fiatal. D. Cs. Kiss Péter újítása az E—516-os kombájnra szerelhető ferde fel­hordó tengelyt erősítő csapágyas berendezés, mely megnöveli a tengely élettartamát. Fotó: Kopjár Géza

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom