Dunántúli Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 239-268. szám)

1982-09-11 / 249. szám

fi szocialista országok eletebol TESTVÉRLIIPJfllHK ÍRJÁK Csehszlovákia Könyv a könyvkiadásról A 70 méter magas fúrótorony. Az előtérben azok a leletek, ame­lyeket a mélyről hoztak a felszínre. A világ országainak közmű­velődési helyzetéről adott ki kötetet a pozsonyi Egyete­mi Könyvtár munkaközössége. A pozsonyi intézmény az ENSZ és az UNESCO letéteményes könyvtára, amelynek munka­társai az 1975. és 1979. között eltelt időszak művelődési ada­tait és tényeit gyűjtötték egy­be és adták ki ismeretterjesz­tő kiadványként. A könyv a többi között fel­tünteti a különböző országok­ban kiadott könyvek és napi­lapok, eladott rádió- és tele­víziókészülékek mennyiségét, a mozik és férőhelyeik számát, valamint a nyilvános könyvtá­rak állományát. A kiadott könyvek számát tekintve az Egyesült Államok — valamelyest - megelőzi a Szovjetuniót, de az ezer la­kosra jutó közkönyvtári köte­tek száma már a Szovjetunió­ban magasabb. Az Egyesült Államokban 1000 lakosra 1782, a Szovjetunióban viszont — az igen magas példányszá­Kedvezett a szerencse a vietnami halászoknak az év első felében: a Mekong-del- ta vidékén, a déli partokon, elsősorban Minh Hai tarto­mányban 35 százalékkal több tengeri rákot és halat hoztak a felszínre, mint az előző év azonos időszakában. így a halfeldolgozó üzemek több mint 300 tonna mélyhűtött rá­kot készítettek elő exportra. A több ezer tonnányi halász­Hírek A Vietnami Szocialista Köz­társaság legtermékenyebb tá­ján, a Mekong-delta vidékén jelentős területeken termeszte­nek jutát. A delta-vidék álla­mi gazdaságaiban mintegy 5000 hektárt hasznosítanak ju­tatermesztésre. Az idén újabb 400 hektárral bővítik a juta­ültetvények területét. * Nemrég kezdte meg terme­lését az új ulánbátori cipő­gyár. Az üzem ma Ázsia egyik legnagyobb és legkorszerűbb könnyűipari vállalata. A nagy­üzemet csehszlovák szakembe­rek közreműködésével építet­ték meg és szerelték fel. A ci­pőgyárban évente 3 millió pár női, férfi- és gyermekláb­beli készül. moknak köszönhetően -6148 könyvtári könyv jut. Csehszlovákia e tekintetben előkelő helyen áll. Az ország­ban évente 10 089 könyvet jelentetnek meg. A könyvtá­rakban ezer lakosra 3022 könyv jut, azaz egy állampol­gárra 3 kötet. Franciaország könyvtáraiban viszont csak 0,9 könyv jut egy lakosra, s meg­lepő, hogy a magas nyomda- technikájáról és színvonalas könyvkiadásáról ismert Hollan­diában ez a szám mindösz- sze 1,6. A kiadott könyvek számát tekintve Csehszlovákia a Szov­jetunió (évi 80 560), Jugoszlá­via (évi 12 061), Lengyelor­szág (évi 11911) mögött a negyedik helyen áll. Az ezer lakosra jutó napi- lap-példányszám tekintetében a világelsőség Japáné (569). A második helyen a kis szi­getország, Izland áll (557), a harmadik helyet pedig Svéd­ország foglalja el (526). Cseh­szlovákiában ezer lakosra 304 napilap-példány jut. * — zsákmány többi részét* is jól és gazdaságosán értékesítik a hazai és a külföldi piaco­kon. Gazdag zsákmányhoz jutot­tak a középső országrész ha­lászati dolgozói is. Quang Nam-Da Nang és Nghe Tinh tartomány parti vizein siker koronázta a lehalászást. Az országos adatok szerint a kitűnő tengeri csemege, a rák exportja 83 százalékkal haladta meg a tervezettet. * Ananászlevélből gyárt cso­magolópapírt a danangi szö­vetkezet. A szövetkezetben ha­vonta 100 tonna ananászle­vélből 20 tonna papírt állíta­nak elő. A termelést az év vé­géig több mint a kétszeresére kívánják növelni. * A partmenti területeken „fe­kete arany", olaj után kutat­nak jugoszláv segítséggel a KNDK szakemberei. Az ázsiai ország a Szovjetuniótól és Kí­nától évente egy-egy millió tonna nyersolajat vásárol, de importál Burmától, Algériá­ból, Iránból és néhány más közel-keleti államból is. Az ország jelenlegi fő energia- forrása a szén és a víz. Szovjetunió Több mint hétezer méterre fúrtak a föld méhébe az Azer­bajdzsán SZSZK-ban lévő kis sztyeppéi városka, Szaatla rrlel lett. Ez a terület egyike annak a kijelölt két 15 kilo­méteres sávnak-, amelyet most szovjet mélyfúró szakemberek kutatnak. Mintegy hatvan méter ma­gasra nyúlik a gigantikus fú­rótorony. Belül bonyolult rend­szerek működnek: az energeti­kai vezérlőterem, a sok at­moszférát előállító légsűrítő­berendezések, a 400 tonna te­herbírású mozgódaru, amely a néhány kilométer hosszúságú béléscsöveket tartja, az auto­matikus berendezés, amely a fúrófejek elkopásakor az el­használt fúrófejet kiemeli és újat enged a mélybe. A szokatlan kísérlet célja az ásványkincsek felkutatása, valamint a földkéreg rétegei­ben zajló folyamatok tanul­mányozása. A mélyfúrások sok kérdésre adhatnak vá­laszt, olyanokra is, amelyek sok évszázada izgatják az em­beriség fantáziáját. Jelenleg a tervezett mélység felénél járnak. Feltártak ola­jat tartalmazó rétegeket, új' adatokat kaptak a leletek fi­zikai sajátosságairól. A kutatómunkában az or­szág különböző részein dolgo­zó, mintegy ötven laborató­rium vesz részt. Miért éppen Szaatlában kezdték meg a kutatófúrásom kát? A magyarázat: még a har­mincas években felkeltette a tudósok figyelmét egy geográ­fiai anomália, nevezetesen az, hogy a városka körüli terüle­teken a földkéreg lényegesen vékonyabb, tehát a kutatások itt eleve nagyobb sikerrel kecsegtetnek. Az első két kéreg-mélyfúrás csak o kezdete a nagy mun­káknak. A föld mélyének rész­Mongólia A középkori mongol világ- birodalom fővárosa, az Or- hon folyó mentén alapított Karakorum, fennállása óta az érdeklődés középpontjában áll. Marco Polo, a középkor nagy utazója, aki 1271-ben jutott el Kínába, s ott 17 évet töltött, :,A nagy kán birodal­ma" című világhírű útleírásá­ban így számol be Dzsingisz kán székhelyéről: „Karakoron városának kerülete körülbelül három mérföld. Erős vályog­fal veszi körül, mert a kő rit­ka errefelé. Mellette hatalmas citadella áll és a citadella fa­lain belül, pompás palotában székel a kormányzó. Ezt a vá­rost vették legelőször birto­kukba a tatárok, miután meg­indultak hódító útjukra régi lakóhelyeikről.” A középkori világváros fel­tárása századunk egyik legna­gyobb ásatása. De a régésze­ket nemcsak Karakorum ér­Dimitrovgrád, az első bol­gár szocialista iparváros az idén ünnepli alapításának 35. évfordulóját. Az új település három - együttvéve alig tízezer lakosú - község összevonásából in­dult meg a fejlődés útján. Di- mitrovgrádot méltán nevezik a fiatalok városának, mert az ő tenniakarásuk, vállalkozó és alkotókedvük tette az egykori falusort 50 ezer lelket számlá­ló várossá, jelentős iparköz­ponttá. Annak idején, 1947-ben, az építkezés első tavaszán 40 ifjúsági brigád érkezett ide, a Marica folyó partjára nagyvá­rost és üzemeket építeni. Egy letes kutatásához, az ásvány- lelőhelyek feltárásához egy teljes mélyfúrási programot dolgoztak ki. A Szaatlában szerzett tapasztalatok és a ki­alakított módszerek alapján Karakorum titkai dekli, hanem a város falain kí­vül eső terület is, ahol né­hány különös, mintegy 50 mé­ter átmérőjű domb található. Itt a rendszeres ásatások 1977- ben kezdődtek meg. A kutatá­sok most jártak sikerrel. A ré­gészek az egyik dombban 42, kőfallal körülvett sírt fedeztek fel, s ezekben jó állapotban lévő, XIII—XIV. századi emberi csontvázakat találtak. A vizsgálatokból kiderült, hogy az itt eltemetettek nem mongolok voltak, hanem Kö- zép-Ázsia messzi, nyugati te­rületeinek lakói. A temető egyik oldalán, egy döngölt agyagból készült emelvényen, fakoporsóban elhantolt, 180 centiméter magas férfi csont­vázát találták meg. Mongol régészek feltevése szerint ez a férfi valószínűleg mohame­dán kézműves, egy kereskedő­közösség feje volt. A közösség tagjait és hozzátartozóikat a céh vezetőjének lábánál te­mették el. évvel később már 17 700 bri­gádtag dolgozott a nagy épít­kezéseken. Munkájuk nyomán a trák alföldnek ez a darab­kája rövid idő alatt teljesen megváltozott. A fiatalok léte­sítették az első nagyüzemet: a nitrogén-műtrágyagyárat, majd valamivel később a hő­erőművet. Utakat, lakásokat, vasútvonalakat létesítettek. A? első két évben 5,6 kilométer vasút, 8 kilométer út és 37 lakótömb készült el. Megkezd­ték a Marica szabályozását is. Ma a városban 19 iparvál­lalat működik. Itt létesítették az ország első vegyipari kom­binátját, . amelynek termelési kapacitása ma a kezdetinek az ország különböző területe­in kezdik majd meg a fúráso­kat 10-12 kilométer mélységig a földkéregben. APN-KS A régészek rábukkantok egy olyan falra is, amelyet kereszt­tel díszítettek. De csak a ké­sőbbi ásatások mutatják meg, hogy ez valóban egy keresz­tény közösség temetkezési he­lye volt-e, mint azt néhány régész feltételezi. A csontvá­zak mellett értékes tárgyak is napvilágra kerültek. így példá­ul két női sírból porcelán mongol ivócsészék és XIII. szá­zadi arany-, ezüst- és bronz­érmék kerültek elő. Eddig még tisztázatlan annak a két neg­roid arcélű fáraómaszknak a jelentősége, amelyet egy még nem azonosítptt anyagból ön­töttek a középkori Mongóliá­ban. Az ásatások idővel feleletet adnak arra, kikből állt Kara­korum lakossága. Mint felté­telezik, és mint erre egyes je­lek mutatnak, a várost a Dzsingisz kán és utódai által leigázott népek tagjai lakták. 23-szorosa. Az első nagyüze­mek közé tartozik a Vulkán cementgyár is, amelynek ter­mékeit 13 ezer új lakás építé­séhez használták fel. Valaha az itteni falucskák­nak 1-2 elemi iskolája volt, ma Dimitrovgrádbarf 22 álta­lános-, 3 szakközépiskola, 2 gimnázium és 2 technikum működik. A tanárok száma 32-ről 1100-ra, a diákoké pe­dig százezerre növekedett. A fiatalok városában gondoskod­nak a legifjabbakról is: Di- mitrovgród 32 óvodájában több mint háromezer 3—7 éves gyermek kapott férőhe­lyet. . jt ttfOlmmatm tct* <*»■)»»«■! JtbBOBCHa« npaeaa Nagyarányú meliorációs munkák folynak a szokalszkij, nyeszterov- szkij, peremüsljanszkij és a pusz- fomütovszkij járásban. A négy já­rásban az építő és szerelő munká­ra 2,6 millió rubelt fordítanak és 1800 hektár területet vizmentesite- nek. Jelenleg a szokalszkij járás­ban, az Iván Franko nevű kolhoz­ban dolgoznak a meliorációs brigá­dok. Itt 530 hektár komplex melio­rációjára kerül sor. Most alakítják ki a vízelvezető csatornákat. CAI/IBEHCKO flEAO A bulgáriai Razgrad megye dol­gozó lakosságának mintegy 90 szá­zaléka bekapcsolódik a mezőgaz­dasági árutermelésbe. A cél, hogy nagyobb árubőséget biztosítsanak a lakosság számára. Előirányzat, hogy a megyében a termelők ez évben, egy főre számítva 64 kg húst, 181 kg tejet és tejterméket és 212 kg zöldséget és gyümölcs- féleséget termeljenek. Az agrár­ipari komplexumok a megyeszékhe­lyen és kilenc nagyobb településen saját üzlethálózatot üzemeltetnek, ahol naponta saját termelésű, friss áruval állnak a fogyasztók rendel­kezésére. Gondoskodnak arról, hogy a kö­vetkező években ezek a számok még növelhetők legyenek, ezért mintegy 2700 dekárnyi területen újabb gyümölcsösöket telepítenek, kiterjesztik n nyúltenyésztést, mé­hészetet és foglalkoznak gomba termesztésével is a jövő évben. ELÁS A slavonski brodi fémüzemóriás, a Duro Dakovic már harminc éve tart fenn együttműködést az Ober­häusern Babrock-céggel. Az ebből merített tapasztalatok azóta több más külföldi kapcsolatot eredmé­nyeztek a szlavóniai gyárnak. 1952 nyarán írták alá a szerződést az ismert oberahuseni céggel katla­nok gyártásáról, majd 1955-ben szerződést kötöttek az ausztriai Janbacher Werke-céggel hidrauli­kus dízel-mozdonyok gyártásáról, 20-tól 600 lóerőig. Három évvel ké­sőbb született a megállapodás o francia Brissoneau et Lotz és a Duro Dakovic között, s ennek ér­telmében a slavonski brodi gyár- óriás számos 825 lóerős dízel-moz­donyt gyártott a belföldi vasutak számára. Az elmúlt három évtized folya­mán a Babcock és a Duro Dakc- vic közötti együttműködés kereté­ben számos katlankonstrukciót állí­tottak elő a belföldi és a külföldi vásárlók számára — a közepes ka­pacitású ipari katlanoktól a hő­erőművek számára készített óriás­együttesekig. Számos Babcock-kat- lant is készítettek Slavonski Brod- ban, és értékesítették azokat a dol­lárpiacon. Jelenleg újabb néhány piaci megállapodás megkötése vár­ható ezen cikkekre. A vevőik között van Kuba, Csehszlovákia és az NDK. E hosszú távú együttműködésnek nemrég született egy újabb ered­ménye is. Az ipari célra előállított katlanok gyártásában a Duro Da­kovic Gyár kidolgozta saját terveit, és ezentúl nem a német licenc, hanem a saját tervek alapján foly­tatják a tároló- és feldolgozó egy­ségek gyártását. Erről külön meg­állapodást írtak alá nemrég a Babcock-céggel. Schwerin városban 6 ezer a szá­ma a több gyermekes munkáscsalá­doknak. Számukra nagyon jó lehe­tőség a kiskert, amelyben megter­melik a legfontosabb zöldségfélé­ket. A kertek szinte zöld övként fogják körül a várost, számuk 22 584. A tulajdonosok szövetségbe tömörülnek és éves versenykiírások alapján dolgoznak. Elhatározták többek között, hogy az idén 2265 tonna zöldséget és 6509 tonna gyü­mölcsöt termesztenek és ezt elad­ják az állami kereskedelemnek. A szövetség, amelynek tíz szakosztá­lya van és 33 ezer tagot számlál, természetesen nagy segítséget nyújt nekik a vetőmag, a műtrágya és a növényvédőszerek beszerzésében. A megye legnagyobb csoportja a schwerini, sokan foglalkoznak nyúltenyésztéssel, méhészettel, ba­romfi- és prémes állattartással. Nö­vekvő az érdeklődés a nemesprém- nyerés területén, valamint a kecske- és birkatartás iránt tejtermelés cél­jából. Ezenkívül jelentős a tenyész­állattartás, amelynek eredményei az évenként megrendezett kiállításokon mutatkoznak meg. HÉTVÉGE 7. Csehszlovákia területének több mint egyharmadát erdők borít­ják. Az erdőgazdaságok sokat fáradoznak az állomány védelmé­re: óvják a fákat a kártevőktől, az ipari szennyeződéstől, és igye­keznek ellensúlyozni a kedvezőtlen éghajlati hatásokat. A kiter­melt faanyag pótlására új erdőket telepítenek. A képen: fenyő­csemeték ültetése traktorral a Protivini körzetben. —————— * ■ ■ ­Vietnam Rák- és halexport Bulgária Dimitrovgrád, a fiatalok városa Kutatás a föld méhében

Next

/
Oldalképek
Tartalom