Dunántúli Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 239-268. szám)
1982-09-11 / 249. szám
Szegedi anziksz Tisza-part — új rakparttal és úszóházakkal Három lyuk a jegyen > « Amikor először vettem jegyet és szálltam buszra, magától értetődő természetességgel ke. Zeitem a bilétát. Aztán egyszerre csak rádöbbentem, hogy bár sárga autóbuszon utazom, pesti típusú jegyet pesti típusú készülékkel kezeltem. Hoppá! A jegyen rajta a közismert Vo. lán-embléma! Mondjak még valamit? Csak emlékeztetném a naponta bosszankodó pécsi autóbuszutast, hogy annak idején elutasító merevséggel mondták: a Volán sose veszi át a pesti szisztémát, mert... - és jöttek esőstől a kifogások A szegedi Volán átvette. Ugyan miért? ,-■ íí. —W Szökőkút az egyetem előtt sokfelé a kiülő-teraszokot, az utcai árusító standokat, amelyek — állítom - nem rontják, inkább színesítik a városképet. A lassan születő harmadik körút- egy részlete fél szélességben már létezik a Tarján-város- részben - jóval szerényebbnek tűnik, talán a házgyári házak puritánságától is. Mert itt már nem lesznek díszes homlokzatú, míves erkélyű, sarokkupolás paloták ... Virág az erkélyen Ha már házgyár, hadd mondok el három dolgot az említett Tarján-városrész kapcsán. A hotelszoba erkélyéről nézve minduntalan építészismerősöm mondása járt az eszemben: „Amit mi ma csinálunk, az két kaszasuhintás — egy ötemeletes és egy tízemeletes ..Néha, bizonyos nézőpontokból pécsi igazolását is látjuk ennek, há> nem a lapos Szegeden .. . Valóban, két hosszú, kilométernyi fal állja útját a távolabbi kilátásnak. Ez volt az egyik. A másik a loggia. Az, ami kész betonhéjjal jön ki a házgyárból (nálunk a panelüzemből). Itthon sose értettem, miért kell a térelemnek teteje is legyen, ha egyszer ott van fölötte a másiknak az alja. Hót persze, hogy nem kell! Szegeden csak a legfölül lévőnek van körben betonhéja. Van viszont a mellvéden előregyártott virágvályú, ami egyfajta késztetés a lakó. ra: virógosítsa az erkélyét. És a vályúk nagy többségében van is virág, ez pedig egy egész városrész arcát megszépíti. A harmadik: Tarján elején a buszról leszállva egy táblának mentem neki. Nagy térkép volt a városrészről, megjelölve azt a pontot, ahol éppen a táblát nézem. Ezután már könnyen eltájékozódtam, s mire új információ kellett, ott volt az újabb tábla, aztán a következő . .. Gondolom, tisztában vannak a szegediek azzal, hogy nemcsak a hellyel ismerős „bennszülöttek” járnak az új városrészben. A szomszéd rétje mindig zöldebb. Ez a régi, bölcs igazság járt minduntalan az eszemben közelmúltbeli szegedi nyaralásomon, amikor a beszélgetéseknél kiderült az illetőségem. „Jaj, Pécs!... Az egy csodaszép város... A Mecsek, meg minden...” - áradoztak, mire én - nemcsak a vendég udvariasságától vezéreltetve — a Tisza-parti város dicséretébe fogtam. Panorámabaszon Azzal kezdem, ami a valóságban is az első volt. A Klauzál tér Szeged kisebbik szíve (a nagyobb a Széchenyi tér). Első reggel éppen itt jártunk, amikor hangszóróból jövő hangra figyeltem: „Városnéző autóbuszunk azonnal indul.. Ott is állt a sarkon a városi idegenforgalmi hivatal napellenző tetővel fedett panoráma autóbusza. 15 forintért 50 percig buszoztattak körbe a városban, közben egy fiatal pedagógus-idegenvezetőtől (majdnem) mindent megtudtam Szeged nevezetességeiről, alapos eligazítást kapva az aprólékosabb ismerkedéshez. Miközben a szöveget hallgattam — hogyan születtek a Víz után a főváros nevű szökőkutak, miért fekete a fekete-ház, melyik ablak mögött zajlott le József Attila és Horger Antal nevezetes konfliktusa stb. - eszembe jutott, hogy évekkel ezelőtt nálunk is volt egy ilyen nyitott busz, ami szép csendben kimúlt, mielőtt hasonló rendszeres idegenforgalmi szolgálatot teljesített volna. Pedig Pécs is tudna 50 percre elegendő nevezetességgel szolgálni! Vízi változatot „Szőke Tisza" meg „Ki a Tisza vizét issza . . Nos, nem is szőke (a Duna sem kék!), inni pedig?... A szegediek An. na-vizet isznak, szénsavval dúsítva és hidegen. A híres gyógyforrás a város szívében van, jó meleg a vize és mindig van vendége, poharazó is, üvegben elvivő is. Micsoda üzlet lehetne valami különleges „Anna-poharat” árusítani itt, mint Karlovy-Vary-ban is a híres lapos, szivókásakat! S ha nem Anna-vizet, akkor langyos csapi vizet isznak. Először nem értettem, miért folyik a hotelszobában a hideg csapból is meleg víz, s hogy miért langyos az utcai, éjjel-nappal működő ivókút vize. Aztán megtudtam: termálvíz folyik a csapból, s minél tovább, annál melegebben. És még mi finnyás- kódunk! ... Annál üdítőbb elüldögélni a sok szökőkút valamelyikénél (egy Respighi-epigon takaros zeneművet komoonálhatna Szeged szökőkútjairól). A múzeum előtti lírai szépségűnél, a Hungária Szálló előtti harsogón termetes vízsugárnál, vagy az egyetem előtti zenélőnél. Legszívesebben itt időztünk Szeged sok-sok vendégével egyetemben. A kerek medencét három lépcső márványborította üléssor övezi, a programozott műsorú szökőkút pazar látványt produkál, s míg a víz csobog- zizeg-horsog, a rejtett hangszórókból magyar zene hangjai áradtak. A szemet és fület rabul ejtő látványosság kiragad a rohanásból, s nincs más, csak a víz, a zene és én ... Mekkora a miit? Szeged fiatal város, mostanában százéves. Az 1879-es nagy Víz után bámulatos gyorsasággal csodát produkáltak. A városban kevés olyat látni, ami a Víz előtt is megvolt. A hely- történeti múzeum kőtárában viszont láttam román, gótikus és reneszánsz emlékeket, amik tanúsítják: Szegednek is van múlja, ha nem is kétezer éves. Ami pedig a Víz óta létrejött azt nagy szeretettel védik, gondozzák. Van is mit! Olyan paloták épültek, amik kárpótlást nyújtanak az árvízben elpusztult mezővárosért. Nem sok a műemléktábla, de annál több az, ami együttesek városképi védettségéről tudósított. Ezeket úgy kell megőrizni, ahogy vannak, változtatni rajtuk nem szabad. A száz év előtti városépítés nagy tette volt, hogy a várost olyan úthálózatra (körutak, sugárutak rendszerére) fűzte fel, ami a mai nagyra nőtt forgalomban is állja a sarat. Nagy előrelátással állapították meg az útpályák, a járdák szélességét, így aztán az utóbbiak könnyedén elbírják A Magyar Vöröskereszt VI. kongresszusa előtt (2.) A család védelmében, mindnyájunk egészségéért A Magyar Vöröskereszt családvédelmi, szociális tevékenysége természetesen a párt és a kormány népesedéspolitikáját szolgálja, s a különböző okok miatt hátrányos helyzetű társadalmi rétegeket igyekszik számogatni. A vöröskeresztes szervezetek részt vállalnak a veszélyeztetett terhes nők felkutatásában, támogatásában. A munkahelyi szervezetek figyelemmel kísérik a terhes anyák védelmét szolgáló rendelkezések betartását; az egészségre veszélyes munkahelyeken úgynevezett „gólyaüzemek" létrehozását kezdeményezik; népszerűsítik a szoptatás érzelmi és élettani jelentőségét; támogatják az anyatej begyűjtését, s a tejet adó anyák erkölcsi megbecsülésének fokozását. Közös nagy társadalmi problémánk, hogy a családok átlagos gyermekszóma nem nőtt; a születések száma 1977 óta folyamatosan csökken, a halálozásoké pedig emelkedik, fgy történt, hogy 1981 már a tényleges népességfogyatkozás esztendeje volt hazánkban, vagyis a születések száma nem tudta pótolni az elhalálozások révén jelentkező népességveszteséget. A népesedési helyzetet kedvezőtlenül befolyásolja a válások magas aránya is. Bár nem egyedül vöröskeresztes feladat, hiszen egyelőre egész társadalmunk sikertelenül birkózik vele, említsük meg, hogy nem sikerült jelentős változást elérni a csafacT összetartó erejének növelésében. A családok fokozottabb támogatásának és védelmének társadalmi kötelezettsége mellett ezért kell hangsúlyoznunk a családi közösségek, a szülők, az egyes emberek felelősségét. Segítség öregek tízezreinek Az átfogó népesedéspolitika természetesen magában foglalja a népesség egészségi állapotának javítására, a halandóság csökkentésére irányuló tudatos törekvést, továbbá az idős korúak számára jobb társadalmi, emberi viszonyok kialakítását is. Ismeretes, hogy hazánkban a lakosság egyötöde elérte, illetve meghaladta már a nyugdíjkorhatárt. Ezért a Vöröskereszt is fontos feladatának tekinti az idős korúakkal való rendszeres foglalkozást; annál is inkább, mert az utóbbi években megnövekedett a magukra maradt idős emberek száma. Ezek közül sokan szorulnak gondozásra. Az egészségügyi-szociális ellátás különböző formáiban mintegy másfél százezer idős embernek nyújtanak segítséget. Az utóbbi években a vöröskeresztes szervezetek is fokozták részvételüket a házi szociális gondozásban. Figyelemre méltó az a patronáló munkájuk is, amellyel a szociális otthonokat, az öregek napközi otthonait, a nyugdíjasklubokat segítik. Az ifjú vöröskeresztesek mind általánosabban tapasztalható ház körüli munkája, látogatásaik a magányosság feloldásában jelentenek értékes hozzájárulást, miközben pedagógiai szempontból sem elhanyagolható módon erősíti a fiatalokban a közösség egymásra utaltság érzését, felelősségét. örvendetesen emelkedett a házi szociális gondozásban dolgozó vöröskeresztes aktivisták száma. A mintegy 15 ezer társadalmi gondozó napjainkban több mint 35 ezer idős, embernek nyújt rendszeres segítséget, miközben persze nem hallgathatjuk el, hogy a valóságos szükséglet ennél jóval nagyobb. A vöröskeresztes szervezetek az elmúlt esztendőkben jelentős akciókat kezdeményeztek az idősek érdekében. A felajánlások új szociális intézmények létesítését, jl- letve korszerű berendezések beszerzését tették tehetővé. Jelentősek azok a munkafelajánlások is, amelyeket - szocialista brigádok tagjai segítették különböző szociális intézmények körülményeinek, gondozó tevékenységének a javítását. Többet tenni a hátrányos helyzetűekért! A vöröskeresztes szervezetek értékes felderítő, jelző, javas- lattevő, s részben gondozói munkával támogatják az állami gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokat, intézményeket. A gondozó tevékenység magában foglalja a veszélyeztetett családok látogatását, a szülőkkel való beszélgetést, s az esetenként segélyezésre tett javaslatot is. Mert bár igaz, hogy szocialista fejlődésünk során a veszélyeztetettség több, korábbi oka megszűnt, az Ifjúság nevelésével kapcsolatos egyes problémák, s az említett veszélyeztetettség egyes forrásai sajnos napjainkban is újra termelődnek. A gyermekek és a fiatalok fizikai, szellemi, erkölcsi fejlődésének bizonyos esetekben tapasztalható elmaradása mellett a csavargó, a garázda, az alkoholizáló életmód a leggyakoribb veszélyforrós. Sajátos társadalmi gondozásra szorulnak a különböző okok miatt rokkant gyermekek, illetve felnőttek. A Vas megyei vöröskeresztesek kezdeményezése nyomán 1980 óta a megyék többségében évente megszervezik a szomatikuson sérült, illetve értelmi fogyatékos gyermekek nyári táborozását. Ennek költségeit társadalmi összefogással, tehát alapvetően társadalmilag sikerült biztosítani. A Vöröskereszt centenáriumára vállalt felajánlások keretében Kiskunhalason megvalósult a mozgássérült gyermekek oktatási-nevelési intézete; Tolna megyében úttörőtábor létesítését segítették; Haj- du-Bihar megyében fogyatékos gyermekek 80 fős otthonát szervezték meg; Somogy megyében kibővítették az egészségügyi gyermekotthont; Pest megyében az állami gondozásból kikerülő fiatalok Foton épülő házának berendezését vállalták magukra a vöröskeresztesek, természetesen társadalmi gyűjtésből. A hátrányos helyzetűek népes rétegét képviselik az elmaradott életmódú cigánycsaládok. A cigány lakta területeken működő vöröskeresztszervezetek megkülönböztetett gonddal foglalkoznak ezek életmódjának, egészségügyi szokásainak alakításával. Bár nagy eredmény, hogy a munkaképes cigány férfiak 80—90 százaléka dolgozik, a nőknél még mindig csupán 30 százalék a kereső; ez persze részben a kis településeken adódó munkaalkalmak, a gyermekintézmények hiányával, részben pedig a kiskorú gyermekek nagy számával is összefügg. S bár a cigánytelepek fokozatos felszámolásával javultak a cigányok lakáskörülményei, még mindig túl sokan — mintegy 80 ezren — élnek a szociális követelményeknek meg nem felelő telepeken. A Magyar Vöröskereszt fontos feladatának tekinti, hogy növelje a lakosság egészség- ügyi kultúráját, népszerűsítse az egészséges életmódot, s az egészségügyi ismeretek minél szélesebb körű terjesztésével hozzájáruljon a betegségek, balesetek megelőzéséhez. Az egészséges életmódra nevelés során arra törekszik, hogy hatásosabban mutasson rá a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás, az úgynevezett szen- vedélybeteqségek veszélyeire is. Ú. L. HÉTVÉGE 5. 4
