Dunántúli Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 239-268. szám)

1982-09-08 / 246. szám

1982. szeptember 8., szerda DunQntau naplö 5 Termesztési tapasztalatcsere Bólyban Szeptember 10-13. Debrecen Kertbarátok és kistenyésztők országos kiállítása Sajtótájékoztató a HNF-székházban A tanácskozás résztvevői a szójatajtákkal ismerkednek Rekordtermés várható szójából Csökkenteni kell a betakarítási veszteséget (Munkatársunk tudósítása). Hazánkban, számos környező országgal ellentétben nincs ön­álló egyesületük a kertbarátok­nak. Van ugyanakkor virágzó kertmozgalom és (ejlett állatte­nyésztési kisáru termelés. Ma 1 millió 400 000 család, s e csa­ládok keretében 5 millió fakos foglalkozik mezőgazdasági kis- árutermeléssel, vagyis a csecse­mőket is beleértve minden má­sodik magyar állampolgár. Az aktív munkások 26, a mezőgaz­dasági dolgozók 24, az alkal­mazottak és értelmiségiek 10, a nyugdíjasok és háztartásbeliek 40 százaléka végez mezőgazda- sági kistermelést. Úgy tűnik, hogy a hazai szó- jatermesztés történetében re­kordév lesz az 1982-es mind a mennyiség és mind a minőség vonatkozásában. Hektáronként 20-22 mázsás terméssel szá­molnak a gazdaságok többsé­gében. Nagy mennyiséget, csaknem 25 000 tonnát fogad a Bólyi Mezőgazdasági Kom­binát, a hazai szójatermesztés koordinálója vetőmagból és kereskedelmi szójából. A szál­lító gazdaságokon múlik, hogy az összes termés ebből az ér­tékes importfehérje-pótló nö­vényből a magtárakba kerül, jön: kevesebb legyen a szem­veszteség, javuljon a minőség. Erre figyelmeztettek a ter­mesztési rendszer bólyi vezető szakemberei szeptember 7-én a baranyai Sátorhelyen megtar­tott országos tanácskozáson, amelyre meghívták a szójával foglalkozó összes üzemet, de külföldi, így jugoszláv és szlo­vák termesztők is részt vettek az egynapos tapasztalatcserén. A mintegy 150 szakember örömmel vette tudomásul, hogy egyre jobb kombájnadapterek­hez juthatnak, s így az amúgy is jelentős szemveszteség to­vább mérsékelhető. Jelenleg a termés 12—15 százaléka kár­ba vész, bár ennek a radikális csökkentése nemcsak a begyűj. tési technikán múlik: sokat szá­mít a szakszerű talajelőkészítés is. A bátyiak bemutatták a spe­ciális flexibilis kaszával felsze­relt kombájnukat. Laduver Mi­hály gépészmérnök elmondta, hogy hat talajérzékelő működik a berendezésben, ezek észre­vételeit elektromos vevők to­vábbítják az automatikus vezér­lésű kézi hidraulikának. Az eredmény nagyon is meglátszik, ugyanis csak 4—5 centi magas­ságú tarlót hagy maga után a kombájn. Mindenesetre örven. detes lenne, ha ebből a kaszá. bál még többet lehetne vásá. rolni, rendelni. Sajnos a házi­lagos pótlásával jelenleg még sehol sem próbálkoznak. Szabó Jánostól, a Bólyi Me­zőgazdasági Kombinát vezér­igazgató-helyettesétől megtud, tűk, hogy ebben az aratási idő. szakban a kombinát legalább ezer vagon nyers vetőmagot vásárol fel, s lesz olyan idő­szak, amikor naponta száz va. gon mennyiséget fogadnak. Nem mindegy, hogy a termesz­tők késnek az aratással, hagy­ják lábon Isszáradni a nö­vényt, vagyis a szigorú minő­ségi követelményeket nem ve­szik figyelembe. Boly felkészült, hogy fogadja a gazdag ter­mést, de a kitűnő minőséget csak szigorú csapatmunkával lehet elérni. Az érdeklődők a legújabb fajtákat is megismerhették. Ma­gában, a sátorhelyi kísérleti parcellában 21 félét próbálnak ki. Azt szeretnék elérni, hogy a korai és a középérésű szó­jókkal is próbálkozzanak a ter­mesztők. Egyébként a kései éré- sűek rendkívül népszerűek. A tapasztalatcserén azt is el­mondták, hogy ma már kifize­tődő a szójatermesztés. Cs. J. Az iskolások hiánycikkei A papírboltok polcairól sokszor fontos iskolai segédeszközök hiá­nyoznak. A képen: válogatás abból, ami van. Fotó: Proksza L Körző, címke és nagyméretű füzet Szállítást ígér a gyártó Az elmlút héten sok olvasónk telefonált ügyeletünkre külön­böző, a tanévkezdéssel kapcso­latos problémák miatt. Ezek kö­zött legtöbbször olyan panasz fordult elő, hogy egyik-másik iskolai felszerelési tárgyat nem lehet kapni. A reklamációk többsége két árucikkre, az ol­csó, kisiskolások számára ké­szült körzőre és a füzetcímkére, azaz a vignettára vonatkozott. Takács István, a PIERT áru­forgalmi osztályának vezetője adott kérdésünkre választ. Az iskolakörzőket, amiknek darab­ja 20—30 forint, a Budapesti Irószergyár szállítja, vagy hogy pontosabbak legyünk, ők kés­nek a szállítással. Most, a PIÉRT többszöri sürgetésére már konkrét ígéretet tettek, hogy még ezén a héten fölad­ják a megrendelt mennyiséget, A KSH legutóbbi statisztikái szerint a kistermelők állítják elő a burgonya 63, a zöldség 53, a gyümölcs 51, a szőlő 54 száza­lékát. A hízottsertés 57, a szarvasmarha 27, a juh 18, a baromfi 47 százaléka kisterme­lői tevékenységből kerül ki. A bogyós gyümölcsök, a húsga­lamb, a nyúl, a prémes állatok és a méhészet produktumainak 90 százalékát szabadidejükben állítják elő a magyar állampol­gárok. A kertmozgalom és a nagy­üzemek által integrált kisállat- tartás termelő erővé vált. Az összes mezőgazdasági termék egy'harmadát a kistermelők ad­ják, s ezért szerepük a tervek teljesítésében jelentős. Erről tá­jékoztatta a lapok munkatársait dr. Gyúró Ferenc, a Hazafias Népfront Kertbarátok és Kis­tenyésztők Országos Társa­dalmi Szövetségének elnöke tegnap Budapesten, a Hazafias Népfront Székházában megtar­tott sajtótájékoztatón, ahol be­jelentette: ez év szeptember 10., és 13. között Debrecenben ren­dezik meg a Kertbarátok és Kis­tenyésztők Vili. Országos Kiállí­tását, ahol a nagy termelőerő* képviselő kistermelés felvonul­tatja eredményeit, újdonságait, s kicseréli tapasztalatait. A debreceni sportcsarnokban a fővárosból és minden megyé­ből két-két kertbarátkor — ösz- szesen 40 közösség — mutat­kozik be. Baranya kertművelőit ezúttal a Mohácsi Kertbarátok Köre és a Pécsi Kertbarátok Köre képviseli a bemutatón. A mohácsiak tájjellegű zöldségfé­léket, a pécsiek a mecseki ter­mőtáj legjellegzetesebb gyü­mölcsféleségeit mutatják be. A kiállított termékeket versenybi­zottság értékeli. A bírálati szem­pontok között legfontosabb a termék kézimunka-igényessége, a különlegesség, a tájjelleg, a feldolgozottság és az áru eszté­tikai megjelenése. A díjkiosz­tásra első nap délutánján kerül sor amikor egy fődíjat és egy első dijat, két II. és három ll'l. díjat és több különdíjat adnak át. A kisállattenyésztők részére az integrátorok tartanak állatbemu­tatót a legperspektívikusabb háztáji fajokból és fajtákból a sportcsarnok melletti szabad te­rületen. A 29 önálló kiállító kö­zött szerepel egyebek között a nódudvardi, az ácsai, a duna- varsányi tsz. A HUNGAHYB és KA-HYB Vállalat. Ismét lesz kis­gép-kiállítás és -vásár, s újdon­ságként megrendezik a kertba­rát börzét, ahol az adási-vétel­ben, cserékben bárki részt ve­het. A kiállítás szeptember 10-én, 11-től este 20 óráig, szeptem­ber 11—12-én 8-tó| 20 óráig, s végül szeptember 13-án 8-tól 18 óráig tekinthető meg. A be­lépés díjtalan. Rné Dízel-elektromos berendezések és villamos hegesztők kiállítása A szovjet Energomasexport külkereskedelmi társaság ma­gyar partnereivel — köztük o vevő- és szervizszolgálatát ellá­tó Elektromos Szövetkezettel — együttműködve dízel-elektromos berendezéseket, hegesztő, elekt­rotechnikai és egyéb ipari vil­lamos berendezéseket bemuta­tó kiállítást nyitott tegnap dél­előtt Pécsett, a Mecseki Ércbá­nyászai Vállalat központjában. A kiállítást O. M. Murasova, az Energomasexport moszkvai központjának munkatársa nyi­totta meg, majd az Elektromos Szövetkezet két, állandóan ná­luk dolgozó szovjet munkatársa tartott szakmai tájékoztatót. Az Energomasexport a Szov­jetunió legnagyobb külkereske­delmi vállalata: 75 ország 500 cégével, iparvállalatával tart fenn kapcsolatot; az általa le­bonyolított árucsereforgalom 1976 óta tízszeresére nőtt. Ma­gától érte* Hőén törekednek így arra is, hogy továbbfejlesz- szék együttműködésüket magyar vevőikkel: bővítik szavatossági és szervizszolgálatukat, meg­szervezik a műszaki információk közvetlenebb és gyorsabb cse­réjét. Ezt a feladatot látja el a bu­dapesti Elektromos Szövetkezet, mintegy közvetítve a szovjet' cég és a magyar partnerek: a berendezések hazai használói között. Egyebek közt például úgy, hogy átalánydíjas szerző­dést kötnek arra a mintegy négyezer áramfejlesztő és he­gesztőgépre, amelyeket hasz­nálnak a hazai vállalatok, üze­mek, termelőszövetkezetek. A szakmai tájékoztatón szó esett arról is, hogy a viszonylag hosszú út a pesti szövetkezet és a felhasználók között hamaro­san lerövidül: a Tszker Pécsi Kerületi Központja területi szer­vizellátó szolgálatot hoz létre a közeljövőben Pécsett, az Ener­gomasexport termékeire. V. J. s ez azt jelenti, hogy az üzle­tekben a jövő héten már meg­vásárolhatják a szülők az ol­csó, műanyag körzőket. A füzetcímkét, amit a Papír­árukészítő Szövetkezet gyárt, egyelőre azért nem lehet kap­ni, mert újfajta címkék készíté­sére álltak át. Ezek egyébként jobbak lesznek, mint a koráb­biak: nem enyvezettek, hanem öntapadósak. A vignetták üz­letbe érkezését a gyártó szep­tember közepére ígréte. Néhány olvasónk azt is panaszolta, hogy nem kapott füzetcsoma­goló papírt. A PIÉRT lerakatá- ban ötféle mintás csomagoló­papír van, ezenkívül lehet kap­ni az olcsóbb, fehér csoma­golópapírt is, ez tehát tényleg nem hiánycikk. Ha a boltokból elfogyott, csupán ismét rendel­ni kell, s a lerakatból azonnal, soronkívül kiszállítják. S végül még egy: szeptember közepére várják a nagyméretű füzetek­ből a pótszállítmányt, amire el­sősorban a középiskolásoknak és egyetemistádnak van szüksé­ge­Javul az alumínium export Hatvan százalékkal növekszik az idén a magyar alumínium- ipar dollárelszámolású exportja és a többlet nagy részét feldol­gozott, minőségi termékek teszik ki — jeléntették be a kedden Székesfehérváron megnyitott nemzetközi alumíniumipari kon­ferencián. A Magyar Alumí­niumipart- Trqszt, az ALUKER Külkereskedelmi Vállalat és a Székesfehérvári Könnyűfémmű által rendezett 3 napos eszme­cserén a legjelentősebb nyuga­ti megrendelők és termékfel­használók, közöttük amerikai, japán és NSZK-beli alumínium nagykereskedelmi vállalatok marketing szakemberei vesznek részt, együttesen ötvenen. A konferencián elmondták, hogy a magyar alumíniumipar javuló exportfeltételeit a nem­zetközi alumínium-oiac meg­élénkülése és az elmúlt öt év­ben végrehajtott hazai terme­lés- és gyártmánykorszerűsítés együttesen teremtette meg. Rádió mellen... Szappan és hideg víz Lakótelepi riport a pesti rá­dióból, délutáni tanításból ha­za hancurozó gyerekek, bevá­sárló asszonyok, gyerekkocsik, kutyák pórázon és pórár nél­kül, itt-ott már pislognak az esti reklámok a boltok fölött... A játszóterek közelében a be­tonasztalokon ultiznak a telep öregebbjei. Szokásos kép, bár­hol látható az ország bármelyik lakótelepén vagy közterén. Az ám...! A közterek. Mé­reteiktől, formáiktól eltekintve is mások, mint az utcák: a te­rek mintha fölfognák az utcák­ról áradó forgalmat, nyugod- tabbak és levegősebbek, és ta­lán az idő is lelassul a pado­kon, betonpilléreken, szobor­talapzatokon ücsörgő népség fölött. Pécs belvárosának ódon tere - kis templomával, öreg, földszintes házaival, újságos­bódéjával, a közeli kocsma jellegzetes neszével — szóval az Ágoston tér azzal vált hí­ressé (egyesek szerint hírhedt­té), hogy ott szinte a nap min­den szakában izgalmas kártya- csatákat vívnak a környék nyug­díjasai, szabadságos vagy több műszakos munkástcrkói. De ezt a kisvárosi — idillikus — képet mostanában elrontot­ták. Idevetődik néhány — örök­ké hangoskodó — hőbölgő em­ber, meglehetősen mocskos és torzonborz ábrázattal, szidják a kocsmárosokat, akik korábban kiebrudálták őket a söntésből, minden szégyenérzet nélkül rondítják körbe a teret sze­méttel és ürülékkel, és hát ki mer szólni nekik? Akár itt az Ágoston téren, akár másutt a városban, mondjuk italboltok környékén, vásárcsarnok falai tövében, akár a havi vásár forgatagában, vagy más tö- meg-banzáj helyszínén?! Jónak ígérkező rendezvény nézőjeként üldögélek a pádon a szabadég alatt, az előttem levő sorban deltás termetű, ápolatlan fejű nő módszeresen pofozza a mellette — még ülve is imbolygó - férfit, aki lehet férje, élettársa vagy éppen stricije, ki tudná ezt csak meg. sejteni is? A férfi rekedten rö­hög, társaik a harmadik sor­ban szintén, valaki levág egy sörösüveget közéjük ... Bamba tekintetű gyerekek bújnak át a korláton már kiszívott sörös- fiaskókkal ... akkor látom, ezek a szerencsétlenek nem eredendően bambák, hanem részegek ... Vézna és slampos nők kunyerálnak cigarettát, s csak próbáld megtagadni tő­lük, elküldenek a jó francba... ha éppen nem máshova ... Za­varos és vörös a szemük, nyá­lasra szívják a porból fölsze­dett cigarettavéget... csurgó dinnyehéjjal dobálják egymást a közönség feje fölött... a mosdatlanságtól oly büdösek, mint egy elvetélt görény... legszívesebben lerúgnám őket a pádról saját mocskukba. Nézem a közönséget, az érthetetlen pillantásokat, már-már fohász­kodnak: „Ki kényszeríti ránk ezt a néhány őrültet?!” Mór benne vagyunk az ősz­ben. láthatjuk majd ismét, a pincérek hogyan hajtják ki — joggal - az éjszakai utcáról belopakodó kis nyomorult gye­rekeket, akik mindig csak egy forintot kérnek és az életről vallott eme könnyű felfogást a „szülőknek” nevezett felnőttek­től tanulják, akik ez idő alatt valamelyik kocsma'kapualj bű­zös falának dőlve várják a „be­vételt", további piálás fedeze­tére. Tudom, most sokan a meg­oldást várják tőlem, a megol­dásra vonatkozó javaslatot. Semmiféle javaslatot nem tu­dok produkálni: harmincvala- hány éves újságírói munkássá­gom első felében még hittem az ilyen szavaknak: „Neve­lés... türelem . . . higgadt­ság . .. megértés . . Már nem hiszek ezekben, mert a szavak elkoptak. Egyetlen ötletem volt egyszer, hogy a nevelést szap­pannal és vízzel kell elkezde­ni. Mosakodjanak ki a mocsok­ból. Ez a legolcsóbb. Számuk­ra/ is. Rab Ferenc

Next

/
Oldalképek
Tartalom