Dunántúli Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 239-268. szám)

1982-09-08 / 246. szám

e Dunántúli napló 1982. szeptember 8., szerda Szabad időben BÉLYEG Szeptern béri újdonságok Az 55. bélyegnap megnyitása napján, szeptember 10-én bo­csátja forgalomba a posta a két címletből álló, egyenként 4 + 2 forint névértékű bélye­gekből álló sort. A bélyegeket Vertei József grafikusművész tervezte, több színű ofszetnyo­másban a Pénzjegynyomdában készült. Az egyik bélyegen esti fényben a Parlament épületé­nek egy részlete látható, elő­térben II. Rákóczi Ferenc lovas szobrával. A másikon esti fény­ben a Halászbástya és a Má­tyás templom látható. Az európai biztonsági és együttműködési konferencia té­májú, 20 + 10 forint névértékű blokkot szeptember 13-án a bé­lyegnapi kiállítás idején bo­csátja forgalomba a posta. Szintén Vertei József grafikus- művész tervei alapján, többszí­nű ofszetnyom ássál a Pénzjegy- nyomdában készült. A blokk keretén a Magyar Posta által a konferenciák alkalmából ki­adott bélyegek jelennek meg. Felül középen a szovjet posta­igazgatás 1972-ben a brüssze­li konferencia idején kiadott bélyeg látható. A blokkban lé­vő bélyegen budapesti panorá­ma látható a Parlamenttel, a Gellértheggyel, a Lánchíddal, a budai várral és a Batthyány téri templommal. Szeptemberavadászati idény legnagyobb szezonja VADÁSZAT A vadászati idény meghatá­rozza egész éven ót a lőhető vadféleségek időszakát. Ebből a legbővebb és a legszebb idő­szak szeptemberben kezdődik. Mire szabad vadászni? — szarvasbikára, — szarvastehénre, iinőre, borjúra, — őzbakra, — őzsutára, gidára, — vaddisznóra, — fácánkakasra, — tőkés-, böjti-, csörgő-, fü­tyülő-, és barátrécére, — rókára, üreginyúlra, pézs­mapocokra, görényre, — balkáni gerlére, vetési var. júra, szürke varjúra, száj. kára, szarkára, — seregélyre (szőlőben és gyümölcsösben), — héjára, menyétre, sünre a törzsállomány elhelyezésé­re szolgáló szárnyasvad, valamint baromfitenyésztő­telepeken és a szárnyas- vad utónevelést szolgáló bekerített helyeken és azok 500 méteres körzetében, — szürkegémre mesterséges halastavakon. A felsorolt vadászati idény vadászható vadjai igen széles Skálát mutatnak. A gyakorló vadgazda egyből eltudja dön­teni, hogy a most induló vadá­szati idényben mi jelenti a va­dászat súlyponti kérdését. Vadásztársaságaink nagyvad­kilövési tervében számottevő a szarvaskilövés mennyisége, amely most kezdődött. A vad­disznó kilövés folyamatos, de a kilövési terv teljesítése érdeké­ben nem közömbös a most in­duló vadászati szezon, mikor az őszvégi és téli hajtások hozzák a legeredményesebb vadászatot. Őzvadászatun'k közép időszak­ban áll, mivel a bak vadászata végefelé közeledik, viszont az őzsuta, gida vadászata most kezdődik és tervteljesítésünknek most döntő időszaka következik. A fentiek alapján nagyvad-kilö­vésünk és annak teljesítése probléma mentesnek ígérkezik. Ezzel szemben apróvad kilö­vési tervteljesítésünk nem ígér jobb eredményt az előző évinél. Itt tudni kell, hogy opróvadból egyetlen hasznosvad vadászati bázisunk van, a fácán. Már régen eldöntött kérdés, hogy a természetben élő vad­állomány nem csak a természet ajándéka, hanem az emberi beavatkozás közvetlen produk­tuma is. Nagyvad esetében könnyű a helyzetünk, mert itt még a természetadta lehetősé­gekkel gazdálkodunk elsősorban, mivel vadtelepítésünk nincs, csak a vadászati beavatkozá­sunk. Apróvad állományunkban a helyzet fordított A természet adta körülmények apróvad-állo- mányunk élőhelyét lecsökkentet­ték és csak az a lehetőségünk maradt, hogy emberi beavatko­zással biztosítsuk vadászati le­hetőségeinket. Döntő körülmény, hogy vadászaink kétharmada csak ezzel a vadászati lehető­séggel rendelkezik. Mivel a vadászat ma hazánk­ban hármas funkciót kell hogy betöltsön, így vadgazdálkodá­sunkat ebben az irányban kell fejlesztenünk. Ez a sportjellege, gazdálkodás eredménye, a kör­nyezetvédelem. Ezt a három funkciót csak úgy tudjuk betölteni, ha vadász- társaságaink az apróvad-gaz- dálkodás helyzetét megtudják oldani és, stabilizálni tudják. Közismert dolog, hogy a me­gyénkben kialakított 12 ezer hektáros átlagterületű vadász- társaságoknak csak egyhanma- da alkalmas az apróvad-gaz- dáíkodás bázisának. Ezen belül már most el kell dönteni, hogy a jövőben hol kívánunk telepí­tett apróvaddal foglalkozni. Eh­hez elegendő 100—200 hektá­ros élőhely kialakítása, ahol fá­cántelepítést folytatunk és az utónevelést biztosítjuk, valamint a telepített állományt a va- dászásig ott tudjuk tartani. Eh­hez kell az élőhely kialakítás, amelyet az őszi vadászati sze­zon örömei mellett már most mint gazdálkodási feladatot végre kell hajtanunk, a jövő évi élőhely-telepítés növényeinek el­vetésével. A vadászati időszak hosszú­távú örömeit csak úgy tudjuk biztosítani, ha távlati tervein­ken belül az éves tervek elő­készítéséhez az őszi vadászati szezonnal felkészülünk a jövő évi gazdálkodás feladataira is. Sportjellegében minden vadász- társaság vezetésének biztosítani kell a vadászati létszámnak megfelelő sportolási és szóra­kozási lehetőséget. Gazdálkodás eredményében a kilőtt vad­mennyiség olyan százalékát kell értékesíteni, amely fedezi gaz­dálkodásunk pénzügyi üzemvi­telét és megfelelő tartalékkal rendelkezik. Környezetvédelem terén az élőhely javítási és takarmányo­zási programunkban meg kell tartani az élővilágnak azt az egyensúlyát, amelyen belül a vadászati hasmos vadfajok mel­lett a védett vadfajokat is fenn­tartjuk. Őszi vadászati szezonunkat annak jegyében kezdjük el, hogy aprávad vadászatunkban is nagy terítékű vadászatokat tudjunk szervezni és felmérjük azokat a lehetőségeket, ame­lyek a jövő évre aprávad-gaz- dálkodásunkban is megfelelnek a hármas célkitűzésnek: sport, vadgazdálkodás, környezetvéde­lem. Farkas János megyei fővadász Bélyeggyűjtésl hírek Nagyon sokan gyűjtik az osztrák bélyegeket. Ez derült ki Ausztria pos­tájának közléséből, amely szerint bé­lyegeit a múlt évben a hazai és kül­földi filatelisták több mint 500 millió schillingért vásárolták meg. * A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége szeptember 10-én rendezi a hagyományos, ezúttal 55. bélyeg­napot. Az ország összes körei ekkor emlékeznek meg a szövetség fenn­állásának harmincéves jubileumáról. Ezen a napon nyílik meg a buda­pesti országos kiállítás, mely szep­tember 19-ig tart nyitva. Itt elsősor­ban országgyűjteményeket mutatnak be. A bélyegnapi ünnepség kereté­ben hirdetik ki annak ,a pályázatnak az eredményét, amelyik a gyűjtők szavazata alapján eldönti, hogy a múlt évben melyik volt a legszebb magyar bélyeg. A Magyar Vitorlás Szövetség fenn­állásának centenáriumára a posta au­gusztus 16-án százezer példányban, egyforintos benyomott bélyegű leve­lezőlapot adott ki, melynek tervezője Békés Rozi grafikusművész. * x Zürichben az öt napig tartó bé­lyegárverésen 30 országból 396 sze­mély vett részt, némely bélyeg igen magas árat ért el, összesen egymil­lió-százezer svájci frank folyt be. * Szeptember 24-én Gödöllőn, az Ag­rártudományi Egyetemen mezőgazda- sági témájú bélyegekből Agrololia, *82 elnevezéssel kiállítás nyílik, amely október 3-ig tart nyitva. Ebből az al­kalomból a posta három bélyeget tartalmazó, összesen 15 forint névér­tékű kisivet ad ki. T anulságok nyár végén A nyár csendben elmúlt. De maradt vissza belőle néhány megszívlelhető horgásztanulság. Lássuk sorra: A Balatonon nyáron ritkán fog halat, akinek nincs csónak­ja vagy stégje. Legalábbis a közhiedelem szerint. Mert, aki nem sajnálta az éjszakát ct horgászatra, a különböző móló­kon és partszakaszokon — ki­váltképp Tihanyrév mólóján — a sétányvilágítások háttérfé­nyében fehér balsafa úszóval, 20—25-ös zsinórral, 4—6-os ho­roggal a dévérék sokasága mellett szépen foghatott pon­tyot, akár 2—3 kilósat is. És vé­gig a tavon evett a dévér egész nyáron, minden éjszaka, 60—80 dekás szép „lapátok” kóstol­gatták a kenyércsalit, de volt benne bőven kilón felüli is. Rá­adásul egyre nagyobb ezüstká­rászok is akadtak, kilósak is szépen. Feltámadt volna az „el- temetett tó"? Dévér... A leggyakrabban horgászott keszegféléből mesés eredményekről jött hír a nyá­ron. Egyik ismerős meséli: a Balatonon másfél kilósat fogott, másik mondja: Tasson, éjszaka, a zsilip felett majdnem kétkiló- sat, nézem a saját naplómat: egy hónap alatt 14 egy kilón felüli, Tasson, Balatonon, Száz­halombattán (korábban öt év alatt fogtam ennyi rekordlistás dévért), de fogott az egyik sporttárs Dunaföldváron, a má­sik Tiszafüredről jött a hírrel, hogy a Tisza II. tarozó „felső végén” boldog-boldogtalan fogta a nagy dévért... És töp­rengek: mi lehet az oka annak, hogy al egkülönbözőbb vizeken évekig cspk mutatóba akad ekkora keszeg, azután 1982-ben alig van keszegező horgász, aki ne fogna? Halszakértök, lehet eltűnődni... Garda, furcsán ... A víz ólig 20 mtéer széles, lassan folyik. A Duna felé, mert oda torkol­lik. Mondják, hogy éjjel jön itt a ponty, a nagy dévér. Meg­próbáljuk. Sok, furcsa kis rab­lás a víz tetején. Úsztatunk rá fehér úszóval, pergetünk kis villantóval — és semmi. Mi le­het ez? Néha viszont a kenyér­rel csalizott könnyű fenekezőt még lemerülés közben üti-veri valami hal. Gyuri barátom gon­dol egyet, és az egyik horgot az ólomtól másfél méterre köti. Fog is perceken belül vagy négy, egyenként félkilós gardát. Kenyérrel. Követjük mind a példát: az egyik boton magas­ra kötünk egy horgot. A vég­eredmény reggelre: másfél tu­cat jókora garda, 40-től 70 de­káig. Próbáljuk más csalival, gilisztával, haldarabbal — hiá­ba. Csak a kenyeret szereti, azt is csak fenekezőn, ez a kifeje­zetten húsevő, fel'színjáró hal. Mindenesetre érdemes megpró­bálni minden folyóban, ahol este tíztől hajnalig sok kis vil- lódzó rablás van a víz tetején. Sz. J. I. Á XV. Herman Ottó horgász emlékverseny HORGÁSZAT Tizenöt évvel ezelőtt Bara­nyában született meg a gon­dolat, hogy a horgászversenye­ket tegyük színesebbé. Szere­peljenek a halfogás mellett olyan feladatok is, amelyeket egy horgásznak tudni kell. így aíaikult ki a Herman Ottó horgász emlékverseny öttusa­jellege, amely kétnapos vetél­kedő és az ország legrango­sabb versenyévé vált. A verseny az évenkénti ta­pasztalatok és a résztvevők ja­vaslata alapján - az alapelv megtartásával — több finomítás után jutott el a mai formájáig. Első nap a négyfős csapat reg­geltől—estig horgászik, partról vagy csónakból, szabadon vá­lasztott módszerrel és halfajra, így próbára teszi a horgász az elméleti és gyakorlati halfogó tudományát, a vizek természe­tében való jártasságát, fel kell ismerni a körülményeket, meg kell keresni a halat. Másnap délelőtt a csapat if­júsági tagja céldobásból tesz vizsgát. Három különböző tá­volságra levő úszó célt kell ví­zen levő csónakból eltalálni. Ennek a tudománynak a gya­korlati horgászatban is hasznát veszik, mert a csalit és az úszót pontosan oda tudják dobni a hínárban levő víztükörbe, vagy a nádöblökbe. A csapat másik tagja szelle­mi vetélkedőn vesz részt, teszt­lapot tölt ki. A kérdések igen összetettek. Horgászetika, hal­biológia, Herman Ottó írásai, élete szerepelnek a kérdések között. A hibátlan megoldás nagyon alapos elméleti felké­szültséget igényel. A harmadik csapattag barkácsolási felada­tokat kap, melyek szintén igen változatosak. A zsinórvezető­gyűrű kötésétől, a különböző szerelékek összeállításáig, a víz- parti körülményeknek megfe­lelően kell a feladatot elvégez­ni. A legizgalmasabb, a legtöbb nézőt vonzó versenyszám, me­lyet a csapat negyedik tagja végez, a halászléfőzés. Egysé­ges halból egyforma bogrács­ban kell bizonyítani a szakács­tudományt. Itt az értékelést a horgászok végzik, természetesen titkos alapon. Bizony gyakran előfordul, hogy a zsűritag saját csapattársának a halászlevét találja gyengének, de ez csak a jeligés borítékok felbontása utón derül ki. Az idén tizenkilenc megyei csapat részvételével került a verseny lebonyolításra, nyár­végi kánikulai melegben. A verseny színhelye a Herman Ottó-tó volt, ahol 40 csónak állt a versenyzők rendelkezésé­re. A halfogóverseny során ho­rogra került 46 kg ponty, 13 kg süllő és 25 kg egyéb hal, összesen 84 kg. A legnagyobb halat Katzer István budapesti versenyző fogta, egy 4,85 kg pikkelyes pontyot, de több hor­gász mesélte a verseny végén, hogy a nádból nem tudták ki­venni a nagyokat és több hal leszakadt. Legtöbb halat a Bu­dapesti Intéző Bizottság csapa­ta fogta, 12,20 kg pontyot. A barkácsolók négy felada­tot kaptak. Pénz Gábor, a He­ves megyei IB versenyzője hi­bátlan munkát végzett. Igaz, valóságos kis műhelyt hozott magával. Kézzel hajtott gyűrű- kötöző-gépén a kötést még ki is cifrázta. A legjobb céldobó ifihorgász is Heves megyei volt. A szellemi vetélkedőben Jenei Zoltán, a Hajdú-Bihar megyei IB versenyzője bizonyította tu­dását. A baranyai csapat is büszkélkedhetett egy eredmény­nyel, mert a zsűri Madarász József baranyai versenyző által főzött halászlevet találta a leg­jobbnak. Az öt versenyszám ’összesített eredménye' alapján első a So­mogy megyei IB csapata, má­sodik helyen végzett a Fejér megyei IB és harmadik lett a Budapesti Intéző Bizottság. A baranyai csapat a hatodik volt, ami tisztes eredménynek szá­mít. A verseny szép időben, jó hangulatban zajlott le. Az ered­ményhirdetés előtt Palkó Sán­dor, a zsűri elnöke emlékezett meg arról, hogy 95 éve adták ki Herman Ottó halászatról írt könyvét, majd a díjak átadása után Készéi Károly főtitkár ér­tékelte a versenyt. A Csongrád megyei IB versenyzője, Forgó László volt at egyetlen, aki ed­dig mind a tizenöt alkalommal részt vett a versenyen, ő kapta a HALÉRT különdíját. Köszönet minden horgásznak, aki az előkészítésben, lebonyo­lításban szabad idejét* felál­dozva közreműködött, csónakját rendelkezésre bocsátotta, segí­tett abban, hogy a baranyai horgászmozgalom jó hírét, ven­dégszeretetét megőrizze. Dr. Kovács Zoltán IB-titkár

Next

/
Oldalképek
Tartalom