Dunántúli Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 239-268. szám)
1982-09-08 / 246. szám
e Dunántúli napló 1982. szeptember 8., szerda Szabad időben BÉLYEG Szeptern béri újdonságok Az 55. bélyegnap megnyitása napján, szeptember 10-én bocsátja forgalomba a posta a két címletből álló, egyenként 4 + 2 forint névértékű bélyegekből álló sort. A bélyegeket Vertei József grafikusművész tervezte, több színű ofszetnyomásban a Pénzjegynyomdában készült. Az egyik bélyegen esti fényben a Parlament épületének egy részlete látható, előtérben II. Rákóczi Ferenc lovas szobrával. A másikon esti fényben a Halászbástya és a Mátyás templom látható. Az európai biztonsági és együttműködési konferencia témájú, 20 + 10 forint névértékű blokkot szeptember 13-án a bélyegnapi kiállítás idején bocsátja forgalomba a posta. Szintén Vertei József grafikus- művész tervei alapján, többszínű ofszetnyom ássál a Pénzjegy- nyomdában készült. A blokk keretén a Magyar Posta által a konferenciák alkalmából kiadott bélyegek jelennek meg. Felül középen a szovjet postaigazgatás 1972-ben a brüsszeli konferencia idején kiadott bélyeg látható. A blokkban lévő bélyegen budapesti panoráma látható a Parlamenttel, a Gellértheggyel, a Lánchíddal, a budai várral és a Batthyány téri templommal. Szeptemberavadászati idény legnagyobb szezonja VADÁSZAT A vadászati idény meghatározza egész éven ót a lőhető vadféleségek időszakát. Ebből a legbővebb és a legszebb időszak szeptemberben kezdődik. Mire szabad vadászni? — szarvasbikára, — szarvastehénre, iinőre, borjúra, — őzbakra, — őzsutára, gidára, — vaddisznóra, — fácánkakasra, — tőkés-, böjti-, csörgő-, fütyülő-, és barátrécére, — rókára, üreginyúlra, pézsmapocokra, görényre, — balkáni gerlére, vetési var. júra, szürke varjúra, száj. kára, szarkára, — seregélyre (szőlőben és gyümölcsösben), — héjára, menyétre, sünre a törzsállomány elhelyezésére szolgáló szárnyasvad, valamint baromfitenyésztőtelepeken és a szárnyas- vad utónevelést szolgáló bekerített helyeken és azok 500 méteres körzetében, — szürkegémre mesterséges halastavakon. A felsorolt vadászati idény vadászható vadjai igen széles Skálát mutatnak. A gyakorló vadgazda egyből eltudja dönteni, hogy a most induló vadászati idényben mi jelenti a vadászat súlyponti kérdését. Vadásztársaságaink nagyvadkilövési tervében számottevő a szarvaskilövés mennyisége, amely most kezdődött. A vaddisznó kilövés folyamatos, de a kilövési terv teljesítése érdekében nem közömbös a most induló vadászati szezon, mikor az őszvégi és téli hajtások hozzák a legeredményesebb vadászatot. Őzvadászatun'k közép időszakban áll, mivel a bak vadászata végefelé közeledik, viszont az őzsuta, gida vadászata most kezdődik és tervteljesítésünknek most döntő időszaka következik. A fentiek alapján nagyvad-kilövésünk és annak teljesítése probléma mentesnek ígérkezik. Ezzel szemben apróvad kilövési tervteljesítésünk nem ígér jobb eredményt az előző évinél. Itt tudni kell, hogy opróvadból egyetlen hasznosvad vadászati bázisunk van, a fácán. Már régen eldöntött kérdés, hogy a természetben élő vadállomány nem csak a természet ajándéka, hanem az emberi beavatkozás közvetlen produktuma is. Nagyvad esetében könnyű a helyzetünk, mert itt még a természetadta lehetőségekkel gazdálkodunk elsősorban, mivel vadtelepítésünk nincs, csak a vadászati beavatkozásunk. Apróvad állományunkban a helyzet fordított A természet adta körülmények apróvad-állo- mányunk élőhelyét lecsökkentették és csak az a lehetőségünk maradt, hogy emberi beavatkozással biztosítsuk vadászati lehetőségeinket. Döntő körülmény, hogy vadászaink kétharmada csak ezzel a vadászati lehetőséggel rendelkezik. Mivel a vadászat ma hazánkban hármas funkciót kell hogy betöltsön, így vadgazdálkodásunkat ebben az irányban kell fejlesztenünk. Ez a sportjellege, gazdálkodás eredménye, a környezetvédelem. Ezt a három funkciót csak úgy tudjuk betölteni, ha vadász- társaságaink az apróvad-gaz- dálkodás helyzetét megtudják oldani és, stabilizálni tudják. Közismert dolog, hogy a megyénkben kialakított 12 ezer hektáros átlagterületű vadász- társaságoknak csak egyhanma- da alkalmas az apróvad-gaz- dáíkodás bázisának. Ezen belül már most el kell dönteni, hogy a jövőben hol kívánunk telepített apróvaddal foglalkozni. Ehhez elegendő 100—200 hektáros élőhely kialakítása, ahol fácántelepítést folytatunk és az utónevelést biztosítjuk, valamint a telepített állományt a va- dászásig ott tudjuk tartani. Ehhez kell az élőhely kialakítás, amelyet az őszi vadászati szezon örömei mellett már most mint gazdálkodási feladatot végre kell hajtanunk, a jövő évi élőhely-telepítés növényeinek elvetésével. A vadászati időszak hosszútávú örömeit csak úgy tudjuk biztosítani, ha távlati terveinken belül az éves tervek előkészítéséhez az őszi vadászati szezonnal felkészülünk a jövő évi gazdálkodás feladataira is. Sportjellegében minden vadász- társaság vezetésének biztosítani kell a vadászati létszámnak megfelelő sportolási és szórakozási lehetőséget. Gazdálkodás eredményében a kilőtt vadmennyiség olyan százalékát kell értékesíteni, amely fedezi gazdálkodásunk pénzügyi üzemvitelét és megfelelő tartalékkal rendelkezik. Környezetvédelem terén az élőhely javítási és takarmányozási programunkban meg kell tartani az élővilágnak azt az egyensúlyát, amelyen belül a vadászati hasmos vadfajok mellett a védett vadfajokat is fenntartjuk. Őszi vadászati szezonunkat annak jegyében kezdjük el, hogy aprávad vadászatunkban is nagy terítékű vadászatokat tudjunk szervezni és felmérjük azokat a lehetőségeket, amelyek a jövő évre aprávad-gaz- dálkodásunkban is megfelelnek a hármas célkitűzésnek: sport, vadgazdálkodás, környezetvédelem. Farkas János megyei fővadász Bélyeggyűjtésl hírek Nagyon sokan gyűjtik az osztrák bélyegeket. Ez derült ki Ausztria postájának közléséből, amely szerint bélyegeit a múlt évben a hazai és külföldi filatelisták több mint 500 millió schillingért vásárolták meg. * A Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége szeptember 10-én rendezi a hagyományos, ezúttal 55. bélyegnapot. Az ország összes körei ekkor emlékeznek meg a szövetség fennállásának harmincéves jubileumáról. Ezen a napon nyílik meg a budapesti országos kiállítás, mely szeptember 19-ig tart nyitva. Itt elsősorban országgyűjteményeket mutatnak be. A bélyegnapi ünnepség keretében hirdetik ki annak ,a pályázatnak az eredményét, amelyik a gyűjtők szavazata alapján eldönti, hogy a múlt évben melyik volt a legszebb magyar bélyeg. A Magyar Vitorlás Szövetség fennállásának centenáriumára a posta augusztus 16-án százezer példányban, egyforintos benyomott bélyegű levelezőlapot adott ki, melynek tervezője Békés Rozi grafikusművész. * x Zürichben az öt napig tartó bélyegárverésen 30 országból 396 személy vett részt, némely bélyeg igen magas árat ért el, összesen egymillió-százezer svájci frank folyt be. * Szeptember 24-én Gödöllőn, az Agrártudományi Egyetemen mezőgazda- sági témájú bélyegekből Agrololia, *82 elnevezéssel kiállítás nyílik, amely október 3-ig tart nyitva. Ebből az alkalomból a posta három bélyeget tartalmazó, összesen 15 forint névértékű kisivet ad ki. T anulságok nyár végén A nyár csendben elmúlt. De maradt vissza belőle néhány megszívlelhető horgásztanulság. Lássuk sorra: A Balatonon nyáron ritkán fog halat, akinek nincs csónakja vagy stégje. Legalábbis a közhiedelem szerint. Mert, aki nem sajnálta az éjszakát ct horgászatra, a különböző mólókon és partszakaszokon — kiváltképp Tihanyrév mólóján — a sétányvilágítások háttérfényében fehér balsafa úszóval, 20—25-ös zsinórral, 4—6-os horoggal a dévérék sokasága mellett szépen foghatott pontyot, akár 2—3 kilósat is. És végig a tavon evett a dévér egész nyáron, minden éjszaka, 60—80 dekás szép „lapátok” kóstolgatták a kenyércsalit, de volt benne bőven kilón felüli is. Ráadásul egyre nagyobb ezüstkárászok is akadtak, kilósak is szépen. Feltámadt volna az „el- temetett tó"? Dévér... A leggyakrabban horgászott keszegféléből mesés eredményekről jött hír a nyáron. Egyik ismerős meséli: a Balatonon másfél kilósat fogott, másik mondja: Tasson, éjszaka, a zsilip felett majdnem kétkiló- sat, nézem a saját naplómat: egy hónap alatt 14 egy kilón felüli, Tasson, Balatonon, Százhalombattán (korábban öt év alatt fogtam ennyi rekordlistás dévért), de fogott az egyik sporttárs Dunaföldváron, a másik Tiszafüredről jött a hírrel, hogy a Tisza II. tarozó „felső végén” boldog-boldogtalan fogta a nagy dévért... És töprengek: mi lehet az oka annak, hogy al egkülönbözőbb vizeken évekig cspk mutatóba akad ekkora keszeg, azután 1982-ben alig van keszegező horgász, aki ne fogna? Halszakértök, lehet eltűnődni... Garda, furcsán ... A víz ólig 20 mtéer széles, lassan folyik. A Duna felé, mert oda torkollik. Mondják, hogy éjjel jön itt a ponty, a nagy dévér. Megpróbáljuk. Sok, furcsa kis rablás a víz tetején. Úsztatunk rá fehér úszóval, pergetünk kis villantóval — és semmi. Mi lehet ez? Néha viszont a kenyérrel csalizott könnyű fenekezőt még lemerülés közben üti-veri valami hal. Gyuri barátom gondol egyet, és az egyik horgot az ólomtól másfél méterre köti. Fog is perceken belül vagy négy, egyenként félkilós gardát. Kenyérrel. Követjük mind a példát: az egyik boton magasra kötünk egy horgot. A végeredmény reggelre: másfél tucat jókora garda, 40-től 70 dekáig. Próbáljuk más csalival, gilisztával, haldarabbal — hiába. Csak a kenyeret szereti, azt is csak fenekezőn, ez a kifejezetten húsevő, fel'színjáró hal. Mindenesetre érdemes megpróbálni minden folyóban, ahol este tíztől hajnalig sok kis vil- lódzó rablás van a víz tetején. Sz. J. I. Á XV. Herman Ottó horgász emlékverseny HORGÁSZAT Tizenöt évvel ezelőtt Baranyában született meg a gondolat, hogy a horgászversenyeket tegyük színesebbé. Szerepeljenek a halfogás mellett olyan feladatok is, amelyeket egy horgásznak tudni kell. így aíaikult ki a Herman Ottó horgász emlékverseny öttusajellege, amely kétnapos vetélkedő és az ország legrangosabb versenyévé vált. A verseny az évenkénti tapasztalatok és a résztvevők javaslata alapján - az alapelv megtartásával — több finomítás után jutott el a mai formájáig. Első nap a négyfős csapat reggeltől—estig horgászik, partról vagy csónakból, szabadon választott módszerrel és halfajra, így próbára teszi a horgász az elméleti és gyakorlati halfogó tudományát, a vizek természetében való jártasságát, fel kell ismerni a körülményeket, meg kell keresni a halat. Másnap délelőtt a csapat ifjúsági tagja céldobásból tesz vizsgát. Három különböző távolságra levő úszó célt kell vízen levő csónakból eltalálni. Ennek a tudománynak a gyakorlati horgászatban is hasznát veszik, mert a csalit és az úszót pontosan oda tudják dobni a hínárban levő víztükörbe, vagy a nádöblökbe. A csapat másik tagja szellemi vetélkedőn vesz részt, tesztlapot tölt ki. A kérdések igen összetettek. Horgászetika, halbiológia, Herman Ottó írásai, élete szerepelnek a kérdések között. A hibátlan megoldás nagyon alapos elméleti felkészültséget igényel. A harmadik csapattag barkácsolási feladatokat kap, melyek szintén igen változatosak. A zsinórvezetőgyűrű kötésétől, a különböző szerelékek összeállításáig, a víz- parti körülményeknek megfelelően kell a feladatot elvégezni. A legizgalmasabb, a legtöbb nézőt vonzó versenyszám, melyet a csapat negyedik tagja végez, a halászléfőzés. Egységes halból egyforma bográcsban kell bizonyítani a szakácstudományt. Itt az értékelést a horgászok végzik, természetesen titkos alapon. Bizony gyakran előfordul, hogy a zsűritag saját csapattársának a halászlevét találja gyengének, de ez csak a jeligés borítékok felbontása utón derül ki. Az idén tizenkilenc megyei csapat részvételével került a verseny lebonyolításra, nyárvégi kánikulai melegben. A verseny színhelye a Herman Ottó-tó volt, ahol 40 csónak állt a versenyzők rendelkezésére. A halfogóverseny során horogra került 46 kg ponty, 13 kg süllő és 25 kg egyéb hal, összesen 84 kg. A legnagyobb halat Katzer István budapesti versenyző fogta, egy 4,85 kg pikkelyes pontyot, de több horgász mesélte a verseny végén, hogy a nádból nem tudták kivenni a nagyokat és több hal leszakadt. Legtöbb halat a Budapesti Intéző Bizottság csapata fogta, 12,20 kg pontyot. A barkácsolók négy feladatot kaptak. Pénz Gábor, a Heves megyei IB versenyzője hibátlan munkát végzett. Igaz, valóságos kis műhelyt hozott magával. Kézzel hajtott gyűrű- kötöző-gépén a kötést még ki is cifrázta. A legjobb céldobó ifihorgász is Heves megyei volt. A szellemi vetélkedőben Jenei Zoltán, a Hajdú-Bihar megyei IB versenyzője bizonyította tudását. A baranyai csapat is büszkélkedhetett egy eredménynyel, mert a zsűri Madarász József baranyai versenyző által főzött halászlevet találta a legjobbnak. Az öt versenyszám ’összesített eredménye' alapján első a Somogy megyei IB csapata, második helyen végzett a Fejér megyei IB és harmadik lett a Budapesti Intéző Bizottság. A baranyai csapat a hatodik volt, ami tisztes eredménynek számít. A verseny szép időben, jó hangulatban zajlott le. Az eredményhirdetés előtt Palkó Sándor, a zsűri elnöke emlékezett meg arról, hogy 95 éve adták ki Herman Ottó halászatról írt könyvét, majd a díjak átadása után Készéi Károly főtitkár értékelte a versenyt. A Csongrád megyei IB versenyzője, Forgó László volt at egyetlen, aki eddig mind a tizenöt alkalommal részt vett a versenyen, ő kapta a HALÉRT különdíját. Köszönet minden horgásznak, aki az előkészítésben, lebonyolításban szabad idejét* feláldozva közreműködött, csónakját rendelkezésre bocsátotta, segített abban, hogy a baranyai horgászmozgalom jó hírét, vendégszeretetét megőrizze. Dr. Kovács Zoltán IB-titkár
