Dunántúli Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 239-268. szám)

1982-09-07 / 245. szám

1982. szeptember 7., kedd Punantmt ntmiö s Szirtes, szórakoztató programok Idegenforgalom és közművelődés Vállalkozás, kultúra, kereskedelem a gyakorlatban Baranya és Somogy megye főhivatású népművelői részé­re ötnapos továbbképző tan­folyam indult tegnap délután. A program egyik legfonto­sabb eseményére ma dél­előtt kerül sor, amikor az ide­genforgalom és a közműve­lődés lehetséges munkafor­máiról tanácskoznak a két megye közművelődési, ide­genforgalmi, és IBUSZ veze­tői, valamint művelődési központjainak vezetői. A to­vábbi napokon szó esik a művelődési otthoni hálózat kezdeményezéseiről; a kultu­: rális vállalkozások rendsze­> • • Több ezren vettek részt a jó hangulatú rendezvényeken Jó hangulat! — Elsősorban ez jellemezte az idei bányászna­pot még akkor is, ha sokféle más sajátossága volt. De, hogy sorjában haladjunk: a pécsi Szabadtéri Táncszinen Tóka Je­nő, a Mecseki Ércbányászati Vállalat vezérigazgatója nyitot­ta meg az ünnepséget, neveze­tesen a 32. bányásznapot. A megnyitó beszéd tartalmazta az idei ünnepség lényegét: két évszázados a mecseki bányá­szat. Az évfordulóhoz méltó módon ünnepeltek tehát a pé­csiek, bányászok és a bányá­szokat tisztelő „civilek”. Kifeje­zetten kánikulai hangulatban közel 3000 néző ült, papírcsákó­val a fején, napszemüveggel az arcán, és irigykedő tekintetek­től kísérve, hiszen a nagy ér­deklődés eredményeként nem jutott mindenkinek ülőhely. Ezért néhány lelkes művészet­kedvelő feltelepedett a fára és annak magaslatáról élvezte a színpadi látványt. Mert a szín­padon Kovács Kati, az Univer­sal együttes, a 'Vidámszínpad több rangos művésze, élükön Antal Imrével, aki kifejezetten erre az alkalomra „lépett le a képernyőről”, egyenesen Pécs­re. De itt volt a nemrég Fran­ciaországban kitüntetett Karsai Pantomim RT. is, továbbá a ma­gyarnóta neves dalosai. A pro­dukciók sorába bekapcsolódott a Magyar Állami Operaház né­hány rangos énekese, s ettől szinte feleslegessé váltak a mik­rofonok. Aki pedig a néptáncot kedvelte, a Budapest Táncegyüt­tes műsorában gyönyörködhe­tett. A Pécsi Nemzeti Színház is igyekezett hozzájárulni a szóra­koztatáshoz; Marczis Demeter, Matoricz József, Melis Gábor és Faludi György, valamint a művésznők közül Krasznai Klára. De nem csak lélekben vihet­tek haza emlékeket, - vala­mennyi néző, ha akarta, tárgyi emléket is vásárolhatott magá­nak. Bátyi kékfestők, máshon- nét jött kosárfonók, fazekasok, mézes-bábosok, iparművészek árulták portékájukat. Igen so­kan vásároltak ezekből, csak­úgy mint a Dunántúli Napló zsebkönyvtárának harmadik kö­tetéből. Ez a kötet több ismert pécsi újságíró riportjának ösz- szeállítósa révén, jól szerkesztett módon nyújt keresztmetszetet a mecseki szénbányászat vilá­gáról. Jó hangulatú, igazi nép­ünnepély volt a 32. bányásznap Pécsett, elegáns bányászasszo­nyokkal, és jókedvvel! Tanévnyitó ünnepség a Pécsi Orvnstudományi Egyetemen (Folytatás az 1. oldalról) lön hangsúlyozva e körülmé­nyek között a tanulmányi fe­gyelem erősítésének fontossá­gát. Beszédének befejező részé­ben dr. Flerkó Béla tájékoztat­ta az ünnepély résztvevőit, hogy az egészségügyi miniszter dr. Kétyi Ivánt és dr. Mérey F. Tibort nevezte ki a POTE tu­A Jancsi nevet kapta, a szep­temberi nyarat élvezi most a Balaton déli partján. Na per­sze vízbe azért nem megy, vi­szont imád fára mászni. — Bangkogból származik és most kétéves ez a fehérkezű gibon, — mutatja be készsége­den őt büszkén egy házaspár. Hatalmas tömeg körülöttünk és percenként röpködnek a kíván­csi kérdések, így aztán gyor­san megtudom, hogy karácso­nyi ajándéknak hozták ezt az eleven moncsicsit, dobozba cso­magolva. eszmei értéke 50 000 forint körül van, m.ert kivesző fajta. Sokan megvennék maguk­nak a csodálkozó szemű, ra­gaszkodó, igazán kedves kis majmot, de egy állatkerttel — főleg a pécsivel! — szívesebben tárgyalna a nagyfőnök, aki na­gyon is jól tudja, hogy az ál­lat nyolc éves korára bizőhy dományos, illetve klinikai rek­torhelyettesévé. A megnyitó beszédet köve­tően dr. Rúzsa Csaba, a POTE pártszervezetének titkára szolt a jelenlévőkhöz, majd a 210 el­sőéves letette a hallgatói esküt, illetve - a külföldiek - a foga­dalmat. Az ünnepség a Szózat hangjaival ért véget. H. J. nem lakásba való majom lesz Jancsiból. Élelmes kereskedők, állatbarátok környékezték mór őket a gibonért, ők úgy tartják Pécsett talán mégis jobb he­lyen lenne . .. Fára mászik, a gyerekeket almával kínálja, az­tán a gazdinál keres menedé­ket, mert egy kutya közelít hoz­zá. Biztos, ami biztos, illedel­mesen ül a gazdi ölében. Állí­tólag ugyanilyen illedelmesen várakozik az asztalnál, hogy saját tányérjából étkezhessen . . . Egyszóval, csudamajom ez, és tudom most sokan névért és cí­mért sóhajtoznak . . . Dehát a budapesti állatkerttől megtud­hatják a budai lakáscímet. De nem ártana, ha elsőnek a pécsi állatkert reagálna Jancsi őkéi­mét illetően, hiszen ő a má­sodik gibon Magyarországon. Mészáros István Ktszorúzás, ünnepi ülés, hadijáték Megemlékezés és koszorúzás Horváth Márk szobránál Megkezdődött a Zrínyi emlékünnep Tegnap este megkezdődött Szigetvárott az idei Zrínyi emlék­ünnep. Két érdekes számadat az ünnepséggel kapcsolatban: a szigeti vár hősi védelmének most van a 416. évfordulója. A magyar történelemnek ezt a je­lentős és hősi napját azonban csak 1833 óta — a szigetvá­riaknak a magyar népnek — van alkalma megünnepelni. Tegnap este 19 órakor koszo- rúzási ünnepséget rendeztek Horváth Márk várkapitány szob­ránál, valamint az oroszlán em­lékműnél. A koszorúzás! ünnep­ség után, este 20 órakor a Szi­getvári Várbaráti Kör ünnepi emlékülést rendezett. Ez a tár­sadalmi szervezet az országnak talán legönállóbb, legeredmé­nyesebben működő baráti köre, amely most a várban ülésezett. Szombaton, szeptember 11-én úttörők rendeznek nagy ünnep­séget. Ez az ünnepség délelőtt 9 órakor kezdődik és a várban tartják meg, hadijáték formá­jában. Másnap, szeptember 12-én, vasárnap délelőtt 9 órá­tól sportesemények kezdődnek a városi sportpályán és a tor­nacsarnokban, ezen kívül a vá­rosi járási lövészversenyt is megrendezik. Vasárnap 14 óra­kor honvédzenekar ad térzenét, 16 órakor pedig a Mecsek Tánc- együttes és o hosszúhetényi né­pi együttes vendégszerepei a vár szabadtéri színpadán. Este díszünnepség keretében társa­dalmi munkásokat jutalmaznak meg, majd katonai tiszteletadás lesz a szigetvári hősök emléké­re. Ezen kívül vártörténeti kiál­lítást, „A Szigeti veszedeJem és költője a karaván szeráj- ban” című tárlatot és így lát­ták a törökök címmel miniatú- rákat és magyar várakról szóló rajzokat mutatnak be. Ünnepség az Oroszlán emlékműnél Szokolai István felvételei Tanévnyitó az Újságíró Iskolán Hétfőn megnyitották a MUOSZ Újságíró Iskolájának 25. tanévét. Negyedszázad alatt az intézményben több mint két­ezer újságíró szerzett diplomát. Az ünnepségen Pálfy József, a MUOSZ elnöke köszöntötte az idei tanév hallgatóit, tanárait, közöttük külön is a képzés kez­detétől tanítókat. A tanévnyi­tón részt vett Simon Ferenc, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnökhelyettese, Németh Jenő, az MSZMP KB ágit. prop. osztályának alosz­tályvezetője és a sajtó számos vezető munkatársa. Freskót találtak a tihanyi barát­lakásokban A tihanyi óvár alatti bazalt­tufa sziklatömbbe vájt_ egykori barátlakások megmentésére és további kutatások céljából a közelmúltban régészekből, geo­lógusokból, geofizikusok, épí­tészettörténeti és bányászati szakkértőkbő| álló gárda látott munkához. A négy ismert cella­csoport egyike már életveszélyes állapotban van, a másik három cellacsoportban azonban meg­kezdték a beható kutatómunkát. Az első napok máris rendkí­vüli eredményt hoztak: az első, kultikus rendeltetésű sziklacel­la kőből faragott oltára fölött 155x111 ceQtiméteres freskó ma­radványait találták meg az ér­des sziklafalon. A falfestmény minden bizonnyal oltárkép le­hetett. A képi ábrázolást azon­ban még nem tudták megfejte­ni, mert a festékanyagból ke­vés maradt az algák tömege alatt. A megtisztított sziklafelü­letet most különleges védőbe­vonattal látják el, hogy az ere­deti réteg le ne hulljon. Egy másik cellában románkori vako­latot találtak. Figyelemre méltó, hogy nem használtak hozzá a bizánciakra jellemző növényi kö­tőanyagot. Ez fontos adalék le­het arra vonatkozóan, honnan kerültek Tihanyba a sziklabar­langok lakói. Az eddigi felte­vések szerint I. András király, amikor visszatért a kijevi Bölcs Jaroszlgv udvarából, szerzetese­ket hozott magával, s egy cso­portjuk itt telepedett meg a bazalttufa hegybe vájt barlang- lakásokban. Rájuk utal egy XIII. századi oklevél is, amely ezt a sziklát Oroszkőnek nevezi. A kutatásokat és a tihanyi barátlakások megmentésére irányuló munkát tovább folytat­ják. Nyári szünet után Ha/bekapcsolja mostanság az ember a tévékészüléket, egyre- másra azt hallja: kedves né­zőink, most, hogy a nyári szü­net után ismét jelentkezünk . .. A dologban semmi rendkívüli nincs, a műsorszerkesztőknek is jár az a kis nyári szabadság, ugye; vagy dolgoznak, vagy nyaralnak, a kettő együtt nem megy. A nyár már csak ezért is rendkívüli esemény. S azért is, mert témának se utolsó, a nyár mindig tartogat valami olyas­mit, ami egyéb évszakokban nem jelentkezik. Nyáron lehet például észre­venni, hogy nincs kerékpár a boltokban, vagy ha van, drága, vagy ha a gyereknek már van kerékpárja, hát nem tudja mégse használni, mert nincs al­katrész hozzá. Nyáron lehet észrevenni, hogy kerékpárra szükség volna, különösen azon a nyáron, aminek elmúltával az összes többi közlekedési esz­köznek fölmegy az ára. Ilyen­formán a kerékpár-kérdés tipi­kusan nyári téma, vagy hogy pontosabból fogalmazzunk: nyári szünet utáni téma. Meg is jelent az Ablak legutóbbi számában, nyilatkoztak is róla sokan, a szegediektől például azt is megtudtuk, hogy a jövő­ben a kerékpárútokra is na­gyobb gondot fordítanak. Ez helyénvaló lenne, ha így lenne, hiszen az elmúlt néhány évti­zedben eljutottunk oda hazánk­ban, hogy már amúgyse lehe­tett sehol biciklizni, nemcsak bicikli, hanem út híján. S ha meggondoljuk, hogy a maga­sabb életszínvonalú országok­ban a kerékpárt egyáltalán nem irtották ki, sőt, seregnyi helyen külön utakat, külön par­kolókat építettek neki, még amikor olajválságról szó sem volt, akkor igazán örülhetünk, hogy hazánkban, igaz ugyan, hogy több évvel az energia- válság nyilvánvalóvá válása és begyűrűzésének — némi vita utáni — elismerése után, de mégiscsak fölfedezték ezt az olcsó energiával haladó közle­kedési eszközt. Igaz, csak nyári szüneJUután és csak kissé res­telkedve, drótszamárnak becéz­ve (vagy gúnyolva?), de akkor is. S miközben a közönsé­ges kerékpárral ez a hely­zet, találékony fiatalembe­rek kitalálják a mozgássérül­teknek is használható, különle­ges kerékpárt, aminek nagy jövőt lehet jósolni. Föltéve, ha a hazai kerékpárgyártók bele nem avatkoznak a dologba. Nyári szünet után lehet azt is észrevenni, hogy a turisták jönnek-mennek, néznek, parkol­nak, esznek és hábarognak. A nagy népvándorlás közepette a figyelem a múzeumok, látniva­lók felé fordul. Például a skanzenek felé. A szakemberek megragadják az alkalmat, és közzéteszik gondjai kát-bajai kát. Jogos nyavalyák között olyat is, hogy a skanzenbe „kinézett” régi parasztházból időközben a helyi szervek falumúzeumot csi­náltak. Pedig már be is volt leltározva. Így aztán az isten se tud rendes skanzent összehoz­ni. ütköznek az érdekek. Van más hiba is a helyi szervekkel, lebontják például a szép régi házakat és ezzel aztán el is intézik a jövő sorsát. Úgyhogy a helyi szervekkel sok a baj. Arról, hogy a kétféle merény­let közt valami különbség len­ne, nem esett szó. Hogy egy falu orvul múzeumnak rendezi be a leltárba vett házat, talán mégse olyan végzetes tragédia, mint ha lebontaná. Meg lehet vitatni a kérdést, mert még van miről vitatkozni. De nem, ezúttal a helyi szervek (közsé­gek, járások, netán megyék?) mint egyetlen konok ellencsa­pat meredtek a skanzenek hi­vatalból elkötelezett szerelme­seivel szemben. Akik azt is ne­hezményezték, hogy nincsenek színvonalas (idegennyelvű) ka­talógusok. A néző megkérdezte, miért nem csinálnak, de kérdé­se beleütközött a képernyőbe és visszapottyant a saját fe­jére. H. E. ■9^ j f m f Fehérkezű gibon a Balaton partján réről; művelődéspolitikai fel­adatokról; a Vállalkozás - kultúra-kereskedelem a gya- i korlatban témakörben több I jelentős helyi kezdeménye­zésről (pl. Gödöllő. Sárbo­gárdi. A közművelődés (ama­tőr művészeti ágak) és a ven­déglátóipar együttműködésé­nek pécsi tapasztalatairól Tihanyi Ferenc, a Pannónia Szálloda igazgatóhelyettese számol be. A tanfolyam pén­teken Az idegenforgalom, a kultúra és a vállalkozás leg­fontosabb kérdéseiről címmel meghirdetett fórummal zá­rul.

Next

/
Oldalképek
Tartalom