Dunántúli Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 239-268. szám)

1982-09-07 / 245. szám

e Dunántúli Tlcrolo 1982. szeptember 7., kedd Szeptemberi jeles napok Az életé az előny Bemutatjuk a Baranya megyei KBT Gépjárművezetők Nevelési Szakbizottságát Sebesség korlátozás vagy hanyagság? A szeptember Egyed nappal köszöntött be. Sokfelé őszkezdő dátumként tartják számon. Hangonyban a régi öregek úgy vélték, ezen a napon kell el­kezdeni a búza vetését. Vásá- rosmiskei hagyomány szerint, ha szeptember 1-én esik, csa­padékos őszre kell számítani, ha viszont süt a nap, száraz idő lesz. Egy másik paraszt­regula szerint ennek a napnak az időjárása határozza meg a, következő négy hét derűs vagy borult, esős időjárás. Felje­gyezték, hogy régente sok he­lyen e nap léptek szolgálatba a juhászok, a kondások. Szeptember 8-án, Kisasszony napján ünnepli a római kato­likus egyház Szűz Mária szüle­tésnapját, de a keresztény hie­delmek- mellett ősi, pogány eredetű népszokások is fűződ­tek ehhez a naphoz. Erdélyben úgy vélték, hogy a Kisasszony elhajtja a fecskéket, holott szép idő esetén még szeptember kö­zepén, végén is lehet látni ván­dorútra gyülekező fecskecsapa­tokat. Sok helyen e nap kezd­ték verni a diót, s vetni az őszi gabonát. A vetőmagot előtte való éjjel vagy kora hajnalban a harmatra tették, hogy a ga­bona ne üszkösödjék. Szeptember 21 .-éhez, Máté napjához is számos szokás és hiedelem kapcsolódik. Például, ha e nap tiszta az idő, sok bor lesz a pincékben. A babonás ember Máté napján a világért sem vetett volna gabonát, mert szerencsétlenséget hozott volna rá. Göcseji hiedelem szerint Máté hete — „pelvahét". Aki ilyenkor vet, pelyvás gabonát arat. A szegediek szerint viszont a búzát legjobb Máté hetében elvetni. A búzavetés időszaka általá­ban a csillagászati ősz első hó­napjába tartozó négy hét, de ezen belül, mint Bálint Sándor, a neves néprajztudós kutatásai során megállapította, vidéken­ként változott. A heteket érde­kesen különböztették meg: volt mátéhét, mihólyhét, ferenchét és gálhét. Magához a vetés műveletéhez is sokféle szokás kapcsolódott. Mohácson, a Augusztus 27-én volt 120 éve annak, hogy Egyed Antal, a neves magyar költő és műfor­dító 1862-ben Dunaföldváron meghalt. 1779 június 13-án Székesfehérvárott született. A középiskoláit szülővárosában végezte, ahol tanáia: Virág Be­nedek, a későbbi „magyar Ho­ratius" volt, aki Egyed Antal költői hajlamaira serkentőleg hatott. 1799-ben jött Pécsre, ahol a bölcseleti tanfolyamot hallgat­ta, és buzgó tagja lett az if­júsági magyar iskolának. 1801- ben a pécsi szemináriumba lé­pett és 2 év múlva pappá szentelték. 1803—1807 között dunaföldvári, bükkösdi, báta- széki és závodi káplán volt. 1807-ben rövid ideig pécsi püs­pöki szentszéki jegyző, de erről a funkciójáról lemondott, mert a városból elkívánkozott. Csöndesebb, nyugalmasabb vidéki plébánia után vágyó­dott, ahol~zavartalanul élhet az irodalomnak. 1808-ban Kalo­csán, 1813-ban Bonyhádon, majd Pakson, 1829-ben pedig Dunaföldváron volt plébános haláláig. 1862. augusztus 27-én rablótámadás áldozata lett és a homlokán kapott vágás kö­vetkeztében meghalt. Egyed Antal eredeti költe­ményeket írt a római elégiku- sok modorában. Versei ,,Elé­giák levelekben" (Pest, 1831) és „Egyed Antal elégiái három könyvben" (Pest, 1848) címmel jelentek meg. Irodalmi működésének jelen­szakajtóban vitt búzát meg­szentelték és a vetőmag közé keverték. Göcsejben a gazda a nyelve alá három búzaszemet tett, és a vetés végéig ott tar­totta. Ha szóltak hozzá, nem válaszolt. Állítólag azért maradt el a válasza, hogy a madarak nyelve leragadjon, ne kapjanak rá a vetésre. Besenyőtelek asz- szonyai a vetésből megmaradt búzából koldusoknak sütöttek kenyeret. Vencel napjával, szeptember 28-cal is időjárási regula kap­csolatos. Ha esik az eső, szép tavaszra számíthatunk; ahány­szor fagy Vencel napjáig, any- nyiszor fog majd májusban is csikorogni az idő. Szeptember legjelesebb és legismertebb dátuma a hónap 29,-ére eső Mihály nap. Ösz- kezdő nqp, Európa-szerte pász­torünnep, jgy aztán se szeri, se száma a hozzá kapcsolódó szo­kásoknak, hiedelmeknek. A Szent György napján, ápri­lis 24-én kieresztett jószágot ezen az őszi napon, Szent Mi- hálykor hajtják újra vissza az is­tállókba, téli szállásokra. Az or­szág sok vidékén a pásztorok számadásának és félfogadásá­nak napja volt. Híres, sőt hír­hedt lett egyes helyeken a Mi­hály napi juhászfogadás: 1776- ban a kecskeméti főszolgabíró például külön rendelkezésben volt kénytelen megtiltani a ju­hászoknak a Jaotrányokozó dor­bézolást. Gyergyó hegyi pász­torai ezen a napon tartották a farkasünnepet, hogy a jószágot hazatereléskor megvédjék az ordasoktól. Számos népi időjóslat is fűző­dik ehhez a naphoz. A juhá­szok azt tartották, hogy ha Mi­hály éjszakáján összefekszik a birka, nagy tél lesz, ha szana­szét fekszenek az állatok — ak­kor enyhe. Ha Mihály napján még itt vannak a fecskék, Újévig nem lesz hideg. A Mihály napi mennydörgés — vélték — széo őszt, de kemény telet jelez. Azt is tartották, hogy ekkor szakad meg a fű gyökere, tehát már nem fejlődik tovább és ekkor térnek pihenőre a szorgalmas méhek is. tősége nem annyira verseiben, mint inkább műfordítói tevé­kenységében rejlik. Nevét Ovi- dius-fordításaival tette ismertté az országban, 1823-ban. Egye­lőre csak egy könyvet jelente­tett meg; „P. Ovidius Naso hit­verseinek negyedik könyve" (Pest) címmel. Ennek második javított kiadása Pécsett jelent meg 1845-ben. Ezután nagyobb gyűjteményeket is közzétett; „P. Ovidius Naso keservei" öl könyv (Székesfehérvár, 1826), második javított kiadás, Pest, 1847 és „Ovidius pontusi elé­giái" (Pest, 1839). Pesten bo­csátotta ki az Ovidius „Átvál­tozások" fordításának füzeteit is. Később pedig Tibullust for­dította: „ Albius Tibullus elé­giái" (Buda, 1845 és 1852). Műfordítói tevékenységének el­ismeréséül a Magyar Tudomá­nyos Akadémia levelező tagjai sorába választotta.. Egyed Antal egyike volt azoknak, akik Vörösmarty Mi­hályt - a későbbi „minden magyar költőnek édesapját", ahogyan Juhász Gyula nevezte - költői pályáján elindították. Ezt maga Vörösmarty is több­ször hangoztatta leveleiben. De ugyanezt állapították meg róla Vörösmarty életrajzírói: Gyulai Pái és Riedl Frigyes is. Vörös­marty Egyed Antalban nem a plébánost nézte, hanem az írót, a műfordítót. Ezért alakult ki közöttük irodalmi barátság és baráti levelezés. Pusztai József A közúti balesetek megelőzése össztársadalmi érdek, mely fel­adatot újjászervezett formában 1974 óta a közlekedésbiztonsági tanácsok látják el. Baranya me­gyében hét szakbizottsággal működik a KBT. A legnagyobb tábort, a járművezetőkét a Gép- járművezetők Nevelési Szakbi­zottsága segíti, irányítja. A nyolcadik éve működő szakbizottság elnöke Litványi Ti­bor, a Baranya megyei Autó- közlekedési Tanintézet igazga­tója. Munkáját 42 fő társadalmi aktíva segíti, akik valamennyien közlekedési szakemberek. Van közöttük bíró, orvos, közlekedé­si szakértő, szakoktató. Baleset­megelőző tevékenységüket, mely igen sokrétű, éves munkaterv alapján végzik. A munkaterv alapját az OKBT és a megyei KBT idei elképzelései, valamint a szakbizottság speciális fel­adatai adják. Fő célkitűzésük a balesetek' számának csökken­tése, ennek érdekében a felvi­lágosító- és propagandatevé­kenység. Az 1982-es év fő fel­adatai: a sebesség megfelelő megválasztása, a balra kanya­rodások helyes és szabályos végrehajtása, a látás és látha­tóság, a biztonsági berendezé­sek állapota. A szakbizottság tagjai az említett témakörökben rendszeresen tartanak előadá­sokat a járművezetők részére. Megelőző tevékenységük egyik nagy területe a különféle köz­lekedési versenyek szervezése,' lebonyolítása. Évek óta megren­dezik a Tenkes riporter-rallit, a a Pécs—Eszék autós találkozót, az Autó-Motorral közösen pe­dig a „Keressük a legjobb gép- járművezetőt és motorost" ver­senyt. Ezen kívül nagyon sok vállalatnál, termelőszövetkezet­ben szerveznek különböző köz­lekedési vetélkedőket. Műszaki téren az autófel­ügyelet és az autóklub a part­ner, velük közösen negyedéven­ként nyílt napokat, fényszóró­beállítási akciókat rendeznek. A műszaki és jogi szakemberek a megyében bekövetkezett balese­teket elemzik, a következtetése­ket levonják és ezeket az ada­tokat a bizottság tagjai napra készen megkapják, hogy elő­adásaikban feltudják használni. A szakbizottság az eszéki bal­esetmegelőzési szervezettel rend­kívül jó kapcsolatot alakított ki. Egymást kölcsönösen tájékoz­tatják a közlekedés szabályai­ról, megelőzési feladatokról. A két szervezet képviselői október­ben Pécsett tartanak munkaér­tekezletet, melynek témája a jugoszláv táblák és jelzésrend­szerek ismertetése. (Erről a DN olvasóit is tájékoztatni fogjuk.) A jó munkakapcsolat eredmé­nye, hogy a Pécs—Eszék autós­találkozón a két ország közle­kedésével kapcsolatos írásbeli feladatokat is kapnak a részt­vevők.----------------------- ¥ -----------------------­N yílt nap autósoknak Az autófeíügyelet Baranya megyei Közlekedésfelügyelete az MKBT-ve> közösen nyílt napot rendez szeptem­ber 18-án Pécsett, az Autóklub Cit­rom utcai műszaki állomásán, vala­mint az AFIT Szigeti úti szervizében reggel 7 órától 13 óráig. A nyílt na­pon lehetőség lesz személykocsik és motorkerékpárok díjtalan műszaki át- vizsgáltatására, sőt, megfelelő mű­szaki állapot esetén a forgalmi en­gedély érvényességének a meghosz- szabbítására is. A Szigeti úti szer­vizben az AFIT gyorsszolgálati rész­legénél lehetőség lesz apróbb hibák kijavíttatására, melyet az AFIT szere­lői gyorsszolgálati felár nélkül fognak számlázni. Az Autófelügyelet munka­társai kérik a járművezetőket, hogy a nyílt napon való részvételüket a 21-941-es telefonon előzetesen jelent­sék be. A szakbizottság célkitűzése továbbra is az élethez igazodó munkaprogram. Jövő évi speciá­lis feladataikat az 1982-es év negatív közlekedési eseményei határozzák meg. Eredményeik közé tartozik, hogy az elmúlt három hónap során is csökkent Pécsett a közlekedési balesetek száma. Bércesi György N apok óta keringek a pé­csi belvárosban, csak körülményesen jutok el tervezett úticélomhoz. A litere­ket számolva, ugyancsck meg­könnyítették a pénztárcámat, logikus: több kilométer, több benzin. Egyelőre nem tudom mi lészen a végleges megoldás, ténylegesen gyorsul-e a pécsi forgalom, azt azonban igen. hogy e néhány napi akaratlan bolyongásom pesszimistává tett. Mert mi is a helyzet? Vagy nem lehet kanyarodni balra, más esetben jobbra, itt-ott még egyenesen sem szabad menni. Aztán itt vannak az egyirá- nyúsitások! Kedves jó idegen! Ha váro­sunkba érkezik, bocsássa meg, hogy feleslegesen járatjuk. Amíg forgolódik az egyik egy­irányúból a másikba, addig te­kintse meg városunkat, láthat más érdekességeket is, ha sze­rencséje van, még kettőt-hár- mat is fordulhat. Biztosítja en­nek lehetőségét a közlekedés- szervezéssel foglalkozók szű- kebb-tágabb munkacsoportja. És kérjük, ne legyen ideges, nálunk ez így megy évek óta. Mi helybeliek nem szedjük már a nyugtátokat, csak bólintunk és megértéssel fogadjuk a vál­tozásokat, mert tudjuk nekünk akarnak jót, mindent értünk csinálnak, és szeretnék, ha gyorsabban jutnánk át az amúgy is zsúfolt belvároson. A dolog szépséghibája csupán az, hogy mi nem mindig akar­juk átszelni a várost. Arra is gondoltam, biciklizni fogok, de rajtam kívülálló okok A minap a fővárosba vitt az utam. Elindultam reggel hatkor. Mindössze 200 kilométer az út. Úgy számítottam, kilenc órára kényelmesen odaérek. Igen ám, de a piros szegélyű 60, 40 és 30-as számokat mutató táblák áthúzták számításomat. Fogyott az idő és az üzemanyag, a tíz óra utáni megérkezésemig. Visszafelé már csak kíváncsi­ságból is megszámoltam azo­kat a sebességkorlátozásokat, amelyeknél úgy véltem, semmi sem indokolta a sebesség csök­kentését. Szinte hihetetlen eredménye volt e számbavétel­miatt kénytelen kelletlen bele­törődtem, nem megy e ragyo­gó elképzelésem, ugyanis nincs hol taposnom a pedált. Tudnak önök például egyetlen kerék­párúiról Pécsett? Ugye nem! Félek a forgalomban. Hogyne remegnék, amikor ha akarom, ha nem, be kell mennem a zsu- fiba. És hogy mennyien vannak tudorok, nem is hiszik. Minden­ki úgy tudja, ő a legjobb ve­zető. De csak addig, amíg nem jön a rendőr és el nem kezd integetni. Néhányon üdvözlés­nek veszik, mosolyognak is, amaz meg egyre erőteljeseb­ben folytatja karmesteri jelzé­seit. Aztán ott vannak az átkozott jelzőtáblák. Minek raknak ki belőle annyit nem is tudom. Fe­lesleges pazarlás, hiszen úgy sem tartják be utasításait, fi­gyelmeztetéseit. Ha behajtani tilos, hát bemegyünk. Miért ne? Ugye ismerős jelenség? Visszakanyarodva eredeti mondatomhoz, egy üzenet: ked­ves ZIL-es, köszönöm, hogy se­gített, emlékszik, amikor bele­kerültem az ön sávjába, meg­állt, udvarias magatartásával enyhítette zavaromat, ön hibá­mon kívül szabálytalanságo­mért felmentett. Talán ön is pécsi...? Valami sűrű erdőben vagyok, és higyjék el, örültem amikor kiszálltam a kormány mellől. Arra az elhatározásra jutottam, hogy megkérem valamennyi járművezető olvasómat, ha le­het, kerüljék az erdőt. . . De hogyan? Müller István nek. Átlagban minden hetedik kilométerre jutott egy. Buda­pesttől Pécsiq 28 helyen volt olyan sebességkorlátozás és az út mentén folyó munkákra utaló tábla, ahol sem munká­sokat, sem gépeket nem lát­tam dolgozni. Igaz, visszaindu- lásomkor már vége volt a mun­kaidőnek (du. 5-kor indultam). A 28 sebességkorlátozásnál sem az úton, sem az útpadkán nem láttam még a legkisebb akadályt sem. Az út mentén a napközben végzett ároktisztítá­sok, fakivágások nyomait ész­leltem ugyan, de ennek a mun­ka befejezése után az úton közlekedőkre semmilyen zavaró hatása sem volt. Csupán három olyan, az utat és közlekedést érintő se­bességkorlátozásra akadtam, a 28-on felül, melynél a félbe­hagyott munkák miatt indokolt­nak láttam a sebességkorláto­zó és előzést tiltó táblákat. És hogy el ne felejtsem, még két helyen találkoztam az árokpart felé fordított és így ideiglene­sen érvénytelenített sebesség- korlátozó táblákkal is. Ezekután megértettem, miért nincs sok gépjárművezető előtt becsülete a sebességkorlátozó tábláknak. Pedig nagyon ve­szélyes lehet a sebességkorlá­tozás figyelmen kívül hagyása. Ha a vezető tíz-húsz táblánál nem látja értelmét a csökken­tett sebességnek, s emiatt a következőnél lassítás nélkül to. vóbbhajt, ott következhet be a baleset. Ilyenkor a gépjármű- vezetőt vonják felelősségre (ha még leheti). Véleményem sze­rint felelősek azok is, akik fe­lelőtlenül otthagyják a táblá­kat akkor is, amikor már nem indokolt. Ezzel a gépjárműve­zetőkben fokozatosan azt az érzést keltik, hogy „úgy sincs semmi, nyugodtan mehetek to­vább", s ez előbb-utóbb bal­esethez vezet. Be kell tartani a sebesség- korlátozásokat, de felelősségre kellene vonni azokat is, akik­nek munkaköri kötelezettségük lenne a felesleges táblák eltá­volítása. így lesz becsülete a valóban szükséges táblának! Hillebrand Lajos STOP Az elmúlt héten 19 baleset tör­tént Baranya megye közútjain: négy súlyos, 15 pedig könnyű ki­menetelű volt. A Merkur pécsi használtautó telepének kínálata: Trabantok 2 és 5 év közöttiek 25 000 és 41 000 között, 1977-es Polski 1500-as «7 300, 1975-ös 39 800, Lada 1200-as hétéves 48 400, hatéves 59 800, ötéves 60 000, 1975-ös Wartburg 36 600, 1981-es Zaporo- zsec 47 900. Alkatrészek. A MERKUR pécsi autószalonjában Dácia és S— 100-as karosszériaelemek, S—105 és 120-as tetőcsamogtartók, tetszetős kivitelben, osztrák gyártmányú ködlámpák, valamint camping ke­rékpárok kaphatók. Engedményes motorvásár. Pé­csett a Baranyaker Rákóczi úti járműboltjában a héten jelentős árengedménnyel árusítják az MZ 125-ös és 350 cm3-es iawa típusú motorkerékpárokat. Mazda a Volánnál. Negyven Mazda 323 típusú személygépko­csival gyarapodott a Volán-Tourist bérautó állománya. Az új Maz­dákkal együtt már 210 XX-es ko­csi közül választhatnak a megren­delők. A japán autók 100 kilo­méteren 7 liter benzint fogyasz­tanak. Sebességkorlátozás. Uregkutatá- si munkát végeznek szeptember 9—24. között Pécsett, a Lyceum utcában, azért 30 kilométeres se­bességkorlátozás lesz érvényben. Kérik a járművezetőket, figyelme­sen vezessenek. Rovatszerkesztő: Nándor Roszprrm K. Gy. M. Aki Vörösmartyt költői pályáján elindította... 120 éve halt meg Egyed Antal, Ovidius és Tibullus fordítója Régi autókból álló gyűjtemény található Haris Lajos és Ottó budapesti lakásán. A két testvér a magyar autózás történetével, ritkaságok gyűjtésével foglalkozik. A képen: Haris Lajos és Ottó az első magyar versenyautó volánjánál. Az autót Hóra Nándor építette 1900-ban. Keringek a belvárosban

Next

/
Oldalképek
Tartalom