Dunántúli Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 239-268. szám)

1982-09-30 / 268. szám

1982. szeptember 30., csütörtök Punantmi Tlaplö 5 A gazdálkodás biztonságát növeli A Szentlőrinci Afész munkaruházati üzemében A fogyasztási szövetkezetek ipari tevékenysége Műanyag-feldolgozás, bútor, ruházati termékek II megyei tanács vb megtárgyalta Egészségügyi alapellátás Baranyában Az egészségügyi alapellátás helyzetéről, valamint az egész­ségügyi intézmények integrá­ciójának hatásáról tárgyalt töb­bek között a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottsága, tegnap délelőtt megtartott ülé­sén. A tanács egészségügyi osztá­lya által összeállított előterjesz­tés egyáltalán nem szépítette a tényeket, összességében még így is kedvező kép alakulhatott ki a testület előtt. Mindenek­Az áfészeknek nem alaptevé­kenységük az ipar. Mégis érde­mes ipari tevékenységet folytat­niuk. Az előző ötéves tervidő­szakban a fogyasztási szövet­kezetek 55 százalékkal bővítet­ték az ipari tevékenységüket, ebben a tervidőszakban 26 szá­zalékos fejlesztéssel számolnak. A 19 szakágazat közül nemrég majd egyharmados aránnyal a bútorgyátás vezetett, azt követ­te a műanyagfeldolgozás és a textil-ruházat. Ez év első félévé­ben a három év előttihez né­mileg módosult a helyzet. Fej­lődött a műanyagfeldolgozás, a nyomdaipar, a textilruházat, a húsfeldolgozás és a tésztaipar, viszont vesztett jelentőségéből a bútoripar, a sütőipar és a kö­tött-szövőipar. Ez év első félévében a szö­vetkezetek nyereségszintjének majd háromszorosát, 6,8 száza­lékot tette ki az ipari tevékeny­ség eredményessége. Ez az egyetlen adat is igazolja, meg­éri az alaptevékenység kiegé­szítéseként mind erőteljesebben fejleszteni az iparosodást. Érdemes mindenképpen? Teg­nap délelőtt a felügyeleti szerv, a MÉSZÖV elnökségi ülésén Kasza Tibor elnökhelyettes elő­terjesztése nyomán a hozzászó­lásokból is kiérződött a két­ség. Bár az üzemek termékei iránt nőtt a kereslet, nem voltak belföldi értékesítési gondjaik — az export mégis a várt szint alatt maradt. Az új ár- és köz- gazdasági szabályozók — ener­giaköltség, fuvarköltség, alap­anyagár növekedés, stb. - meg­torpanást idéztek elő, van ahol ráfizetésessé tették az ipari ter­melést. Növekedett az árbevé­tel ugyan, mégis csökkent a nyereségszint. A belső intézke­désekkel — energiatakarékos­ság, hatékonyság növelése, stb. - a költségnövekedésnek csak mintegy felét tudták ellensú­lyozni. Az exporttevékenység egy év­tizede alatt az 1977-ben elért 15 millió forintos exportkapa­citást 33,7 millió forintra tor­nászták fel, ugyanakkor egyet­len évben sem tudták teljesen kihasználni - a Sellye! Afész ki­vételével. Szövetkezeteink ex­porttermelése az első félévben mélypontra jutott. Most a talp- reállítása a legfontosabb. Gaz­daságosan, tehát úgy, hogy mindenképpen megérje. Min­denkinek. És ez nemcsak az exportra érvényes a 13 áfész- nél és az Univerzum Szövetke­zeti Közös Vállalatnál. És nem csak azért, mert az eredményes ipari tevékenység gazdálkodási biztonságot is je­lent az alaptevékenység — a kisközségek jó színvonalú — el­látásában. M. L. A Nemzetközi Kerámia Akadémia közgyűlése Siklóson Az 1953-ban alakított Nem­zetközi Kerámia Akadémia (AIC) fennállása óta első ízben szocialista országban, hazánk­ban tartja közgyűlését, melynek színhelye október 2-án, szom­baton Siklós, a vár kongresszu­si terme. A Nemzetközi Kerá­mia Akadémia a nemzetközi kulturális együttműködést segí­ti elő a kerámikusok, a múzeu­mi szakemberek, a kulturális in­tézmények és szervezetek, a mű­pártolók között. Az elvi célokat szolgáló társaság mintegy negy­ven országot képvisel, az UNES- CO-ban konzultációs státusa van, tagja a nemzetközi nem­kormányszintű szervezeteknek és a genfi Nemzetközi Szervezetek Egyesületének. Az évenként ülésező közgyűlés az összes tag fóruma, melyhez kapcsolódóan számos nemzet^ közi kiállítást és konferenciát rendeztek Európa sok országá­ban valamint Kanadában és Ja­pánban. Az utolsó közgyűlést 1981-ben Párizsban tartották, és az idei jogát Magyarország kapta meg. A már kialakult gyakorlat sze­rint a közgyűlést rendező or­szág kiállításon mutatkozik be a világ szakembereinek. A ma­gyar kerámiaművészet feltérké­pezésére négy összehangolt tár­lat ad módot. Napjaink ered­ményeiről részben a kecskemé­ti Szilikátipari és Formaterve­zési Tienbálé, részben a pécsi országos kerámiabiennálé ad képet. A közvetlen előzménye­ket a fiatal magyar keramiku­sok kísérletező munkáját, a Ke­rámiastúdió öt éves tevékeny­ségét dokumentáló kiállítás mu­tatja be Kecskeméten, az utolsó harminc év kézműves kerámiá­jának történetét pedig a siklósi várban október 2-án, szomba­ton 14.30-kor megnyíló modern magyar kerámiatörténeti kiállí­tás tekinti át. A Nemzetközi Ke­rámia Akadémia közgyűlésének résztvevői ezentúl pénteken és szombaton megismerkednek Pécs képzőművészeti múzeumaival, a siklósi kerámia alkotóházzal, to­vábbá a villányi szobrász szim- pozionnal. Társadalmi A hallássérültek társadalmi munkával kialakított klubja adott otthont a koordinációs bizottság tanácskozásának Fióküzemeket nyit a Szociális Foglalkoztató J\ rokkantak nemzetközi évében nyitott támogatási számlára (581—330004—1111) szeptember közepéig, másfél év alatt egymillió-hatszázezer forintot fizettek be a vállalatok, szocialista brigádok, önkéntes támogatók, s újabb másfél millió forint annak a társadalmi munkának az értéke, amellyel az intézmények meg­valósításában részt vállaltak. A jelentős társadalmi össze­fogás eredményeképpen ma már elmondhatjuk, hogy Baranyában teljes körű, összefüggő bázist alkot a rokkant embereket fog­lalkoztató intézmények hálóza­ta. Jórészt a támogatók által összegyűjtött pénzösszegekből valósultak meg ezek a foglal­koztatók, S ha ma mérleget ké­szítünk az elmúlt másfél év eredményeiről, tény, hogy a nemzetközi évben nem kam­pányfeladatokat tűztek ki Bara­nyában, több éves, megalapo­zott programot indítottak 1981- ben. A foglalkoztatási rehabilitá­ció központja a 160—170 dol­gozónak munkát adó Szociális Foglalkoztató, amely rendszeres munkát, rendszeres jövedelmet biztosít munkatársainak. Hama­rosan befejeződik az üzem har­madik épületének felújítása amelyben még több, s ami fon tos szakképzett embereknek is munkahelyet tudnak létesíteni Az üzem további terveiben sa jót bolt nyitása az egyik alap vető feladat, amelyben bedől gozóik termékeit is árusíthatják Szeretnék bővíteni vidéki kap csolataikat, Vállalják a munka megszervezését, a szállítást, csu­pán a helyiségek biztosításában kérik a helyi tanácsok segítsé­gét. Valószínűleg az első fiók­üzemük Komlón nyílik meg, ahol már megalakult a Mozgás- sérületek Egyesületének első vi­déki irodája, s támogathatja a foglalkoztató céljait. A Szociális Foglalkoztató a munkaadója a pécsi Endresz György utcában működő Fia­talok Napközi Foglalkoztató In­tézetének. Itt ma 37 tizenhat— húsz éves értelmi fogyatékos fiatalnak adnak munkát, elfog­laltságot. S ezzel együtt ugyan­ennyi családnak javult a szo­ciális helyzete, életkörülménye. A Fiatalok Foglalkoztatójához kapcsolódva október 15-én meg­kezdik negyven 0—6 éves kis­gyerek gondozását is. S az in­tézménybázisra épülve dolgozik az Értelmi Fogyatékos Fiatalok Szülői Munkaközössége, amely sokoldalú támogatást nyújt a rokkant gyermekeket nevelő Csa­ládoknak. A társadalmi támogatások fel­osztásáról a rokkantak nemzet­közi évében alakult megyei koordinációs bizottság döntött, s munkájára jellemző, hogy a pénz felhasználásáról „elszá­molt” az adományozó vállala­toknak. A bizottság megbeszé­lésén, tegnap, az intézmények vezetői mellett az egyesületek elnökei is beszámoltak arról, ho­gyan segítette az egyesületi élet fejlesztését az anyagi támoga­tás. Céljaik közül említsünk né­hányat: szeretnék kiadni az el­ső, hallássérülteknek készült jel­szótárt, a mozgássérültek egye­sülete hamarosan befejezi új kultúrkörpontja építkezéseit a Tüzér utcában, s ezzel lehető­ség nyílik a Szociális Foglal­koztatóval közösen tervezett bolt megnyitására a Rákóczi úton. S mindebben alapvető segít­ség, az a társadalmi támoga­tás, amit a Vállalatok, brigádok, önkéntes adományozók nyújta­nak. Segítségüket oklevéllel és emlékplakettel ismeri el a koor­dinációs bizottság: tegnap ti­zenhat vállalatnak és személy­nek nyújtotta ót a kitüntetést dr. Kamarás Károly, a megyei tanács munkaügyi osztályának vezetője, a bizottság titkára, a Siketek és Nagyothallók pécsi klubjában megtartott tanácsko­záson. G. M. előtt annak a félreértésnek kel­lett tisztázódnia, hogy az alap­ellátás nem azonos az első el­látással. Tehát az alapellátás keretében a körzeti, az üzemor­vos vagy a járóbeteg szakren­delés is megvalósíthatja a „be­fejezett” ellátást, vagyis adott esetekben a panaszok jelent­kezésétől a teljes gyógyulásig tartó kezelést. Mi több, s ez a vb-ülésen külön hangsúlyt ka­pott, az alapellátásnak döntő szerepe van az egészségügyi felvilágosító munkában, a be­tegségeket- megelőző tevékeny­ségben. Az orvosi alapellátás zömét hazánkban a körzeti orvosi há­lózat nyújtja. Az ő képzettsé­gükön, a betegtől való földraj­zi távolságukon és a rendélők felszereltségén múlik elsősor­ban az első, és az alapellátás színvonala. Baranyában a fel­nőt ellátást jelenleg 181 orvosi körzet biztosítja. (Pécsett 60, já­rási városokban 23, a közsé­gekben 98.) Egy orvosi körzetre a megyénkben átlagosan 2400 lakos jut, százzal kevesebb, mint az országos átlag. Ha hoz­zászámítjuk a gyermek-körze­teket is, akkor országosan az első helyet foglalja el Baranya. (A megyében, e tekintetben el­sőnek számít Pécs és a sziget­vári járás.) A számok azonban sokszor csalókák, főként az átlagok. Kü­lönösen az egészségügy meg­ítélésénél lénne káros a meny- nyiséqi szemlélet - ezt külön is aláhúzta a végrehajtó bizott­ság — mert itt jelentős súllyal esik latba a technikai felké­szültség, a legalapvetőbb la­boratóriumi vizsgálatok elvég­zésének lehetősége, s nem utol­sósorban az orvos és a beteg közötti emberi, érzelmi kap­csolat. Ezt próbálja valaki ma­tematikai képletek közé szorí­tani I Ezzel kapcsolatban a végre­hajtó bizottság úgy határo­zott, hogy növelni kell a kör­zeti és az üzemorvosok folya­matos képzését, továbbképzé­sét, a körzeti orvosi rendelők műszerezettségét, felszerelését. Továbbra is kiemelt feladatot jelent a megye egészségügyi vezetésének a preventív, vagyis a betegség kialakulását meg­előző tevékenység, valamint a vidéki egészségügyi központok kialakítása, illetve továbbfej­lesztése. Az egészségüqyi osztály elő­terjesztésével párhuzamosan vi­tatta meg a testület a Baranya megyei Népi Ellenőrző Bizott­ság vizsgálatáról készült jelen­tést, amelyben az egészségügyi intézmények integrációjának hatásaira igyekeztek fényt de­ríteni. Megállapították, hogy az integráció — mint szervezési rendszer, az alapellátás javítá­sát szolgálhatja, Pécsett azon­ban több nehézséggel kell szembenézniök. Itt ugyanis a városi, a megyei és az egyetemi ellátásnak nemcsak irányítási, hanem gazdasági összehango­lását is meq kell teremteni. Ugyancsak rendezésre szorul az üzemegészségügyi ellátás két legnagyobb ipari üzemünknél, a MÉV-nél és a Mecseki Szén­bányáknál. A csaknem kétórás vita után a végrehajtó bizottág többek között a tanácsi szervek és a bíróságok közötti együttműkö­désről, valamint személyi kérdé­sekről tárgyalt. K. Gy. Telefonhívás vert fel töpren­gésemből. Erős férfihang: „Szí­veskedjék megírni, hogy telje­sen ellatinosodunk! A mai új­ságban’ olvasom: Bejrútban a multinacionális (= soknemzeti­ségű) erők fontos missziót (= küldetést, rendeltetést) töl­tenek be. A tévében pedig már helyesen írni sem tudják a latin kifejezéseket. Többször láttam a képernyőn, hogy a kulturális szó? hosszú ú-val kul- túrólisnak írták. Nekik is csak a helyesírási szótárt kellett volna megnézni P’ Megköszöntem a telefonköz­lést, s íme, most közzé is te­szem. Közben elgondolkodtam: valóban ellatinosodunk? Az Országos Pedagógiai Intézet rövidesen dönt a latin nyelv tanítása ügyében, de a való­ság — úgy látszik — megelőzi a bekövetkezhető távlatokat. Ha rosszmájú volnék, azt ír­nám, hogy a sajtó, a rádió, a tévé és más „kommunikációs" szervek szinte vetélkednek ab­ban, hogy minél több latin- görög eredetű szóval tűzdeljék tele írásaikat, szóbeli megnyi­latkozásaikat. Mivel azonban erről már többször is írtunk, a különböző közintézmények ne­vét vettem elő: hadd lássuk, igaz-e az ellatinosodás veszé­lye! A szállodákkal — hotelokkal — kezdem. A Déli pályaudvar mellett fölépült a Hotel Buda- Pente (pente — öt), a Buda­pest Sportcsarnok szomszédsá­gában pedig a Hotel Stadion (= versenypálya). Az új „ho­telok" közé fölsorakozik az Atrium (= nagy terem), a Fo­rum (= piac), az Aqua (= víz) stb. A vízen kívül jelentkezik a föld is (Terra), a ház is (Do- mus), a középpont (Centrum, Fókusz), a fogyasztás (Kon- zum), a korsó (Amfora), <3 bika (Taurus), a vasgolyó (Ferroglobus), a szén (Carbon, helyesebben: Carbo) és a fő­istennel szembeszegülő óriás: a Titán. Meggyőződésünk, hogy e na­gyon egyszerű fogalmakat kife­jező szavaknál (föld, víz, ház stb.) sokkalta szebb, kelleme­sebb hangzású ún. „fantázia­neveket") lehetett volna találni anyanyelvűnk mondavilágában, költőink szebbnél szebb kifeje­zéseiben. Vannak olyan vállalatok is, amelyek szóösszetétel, szó­összevonás útján keletkeztek. Ilyen Pécsett a Gasztrofol üzem. Az idegen nevek szótára sze­rint a gasztro gyakran szerepel szóösszetételek előtagjaként a gyomorral, hassal kapcsolatos fogalmakban. Ekként beszélünk gasztrológiáról vagy gasztronó­miáról, amely szavak a sza­kácsművészetre, az ínyensmes- terségre utalnak. A tót szó le­het német vagy latin eredetű. Ma általában a fólia szó rövi­dítéseként használják: papirvé- kony fém- vagy műanyaglemez értelemben. E szót a gyomor­ral összekapcsolni — rossz íz­lésre vall. De mit is csinálnak ebben a pécsi üzemben? Fó­liába csomagolt ételt (vigyá­zat: nem gyomrot, pacalt!) ké­szletnek. Ezt a torzított szót pe­dig a Pest-budai Vendéglátó Vállalatnál találta ki valaki. És mi az étellel együtt ezt a rosz- szul összeszerkesztett szót is le­nyeljük ! Találó viszont a Nimród Va­dászbolt elnevezése, mert egy­részt a szenvedélyes vadászra utal, másrészt régi mondabeli elképzeléseket elevenít fel: Nimród - Ménroth eleink egyik vezére volh- Az ő fiai voltak: Hunor és Mogor (Magor), aki­ket a magyarok és a hunok őseiként emlegetnek krónikáink. Talán ezért vette fel — az Arany János évfordulóra való tekintettel is — a-Pécsi Kesztyű­gyár a HUNOR nevet. Lám, aki keres, talál is magyűr fan­tázianevet ! * Mi viszont találós kérdés­ként fölvetjük: Arany János melyik versében szerepel Hu­nor és Magyar, a két dalia? A vers címét beküldők között ju­talomkönyvet sorsolunk ki. A borítékra kérjük ráírni: „Toll- seprű". Tóth István EllatinosoduÉ?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom