Dunántúli Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 239-268. szám)

1982-09-27 / 265. szám

Albert Miklós, a rejtélyes adományozó orvosmeteorológiai előrejelzés Kiránduljunk! Napos marad az idő a jövő hét első felében. Újabb időjá­rásfront legfeljebb a jövő hét közepén, vagy a második fe­lében éri el hazánkat. Az elő­rejelzés szerint lesz részünk esőben, záporban, v párásság­ban, napsütésben is. Ezek a változások azonban előrelát­hatóan gyengék lesznek, ugyanis a csapadékot hozó front a Kárpát-medence fö­lött oszlik szét, emiatt az élet­tani hatása is gyengül. A hű­vösebb, változékonyabb időjá­rás kedvezőtlen hatásai meg­felelő öltözködéssel kivédhetők. A hét végén, a jövő hét ele­jén, amikor ismét csendes őszi idő lesz, ismét alkalom nyílik kirándulásra, sétára. Kisebb fáradékonyságot csak a jövő hét közepe táján érkező szub­trópusi levegő okozhat. ♦ Marat halála,- Belgádban Az elmúlt évben a rokkan­tak éve alkalmából alapított számlára, a nagyobb összegű küldemények mefleft (szocia­lista brigádok, vállalati kol­lektívák által felajánlott ösz- szegek) immár egy éve, min­den hónapban rendszeresen és pontosan érkezik a mai napig szerény, 250 formt kö­rüli összeg erre a folyószám­lára. Mint kiderült, a rejtélyes adakozó Albert Miklós, a Közúti Építő Vállalat főgépé­sze. Egy éve határozta el, hogy valamivel ő is hozzájárul a rokkantak megsegítéséhez, és azóta minden hónapban egy napi fizetését erre a cél­ra utaltatja át. Miért teszi? — kérdem tőle, s a válasz egyszerűen „csak" ennyi: — Sohasem tudtam megrendülés nélkül elmenni tolókocsihoz kötött emberek mellett. Különösen akkor szo­rul el a torkom, amikor moz­gássérült gyerekeket látok. Látni őket, hogy amíg pajtá­saik szaladgálnak, ugrálnak, ők helyhez kötöttek, kiszolgál­tatottak. Vajon mit érezhet ilyenkor egy ilyen gyerek? Mindig szerettem volna vala­mit tenni értük, de nem tud­tam, hogyan, mi módon? így aztán amikor alapították ezt a folyószámlát, elhatároztam, hogy ezentúl minden hónap­ban egy napi keresetemet er­re a célra ajánlom fel. Ne­kem nem jelent különösebb terhet, és lehet, hogy valahol, valakinek ez sokat számít. Örülök, ha csak kicsivel is, de én is segíthetek. Albert Miklós munkahelye az országút. Mostanában vagy a Pécs-Pellérd között épülő úton, vagy Zengővár- konynál, a 6-os úton találha­tó meg, az ő ellenőrzése alá tartoznak a különböző útépítő gépek. 1956 óta van ugyam ennél a vállalatnál és mun­káját olyan színvonalon vég­zi, hogy eddig négyszer nyer­te el a Vállalat Kiváló Dolgo­zója címet és egyszer a Köz­lekedés Kiváló Dolgozója mi­niszteri kitüntetésben ré­szesült. — Ezek a kitüntetések en­gem mindig doppingoltak, hogy még többet, még job­ban dolgozzam - folytatja. — A másokért való tenniakarás vezérelt talán abban is, hogy rendszeres véradó is vagyok, már 24 alkalommal adtam, és adok mindaddig, amíg bírom. Albert Miklós a társadalmi munkák elől sem tér ki, vál­lalati szakszervezeti bizalmi és a Megyei Szociálpolitikai Munkabizottságnak is tagja. 52 éves és újdonsült nagypa­pa. Mostanában a szabad idejének legnagyobb részét öthetes kisunokájával tölti. S. Zs. ndég/o/ Fotó: Cseri László ágról és Vükről. Az alkalmi énekesek és előadók jutalma az volt, hogy kezükbe vehették azt a bábut, amelyik a legjob­ban tetszett nékik. — A Hófe­hérkét mindem vasárnap dél­előtt 10 órai kezdettel játssza a Bábszínház. ♦ O Vasárnap, az országgyű­lés meghívására, Jan Louis Robinsonnak, a Nemzeti Ag­rárpárt képviselőjének vezetésé­vel hivatalos látogatásra auszt­rál parlamenti küldöttség érke­zett hazánkba. O Őszi nagytakarítás Kapos­váron. A hét közepén kezdődött a somogyi megyeszékhelyen a szokásos őszi nagytakarítás, melynek eredményeként, a la­kosság megszabadulhat a kü­lönböző hulladékoktól, limlo­moktól. A másfél hónapon át tartó akció második hetében, a Béke-Füredi lakótelep és a Ka­nizsai út környéki lakóktól szál­lítják el a felesleges holmikat. SZÍNES TV-VÁSÁR CTV 165 TIP. ORION TAVIRANYITASOS, 29 800 Ft, televízió vásárlása esetén 1 db SZTEREÓ MAGNÓT 5100 Ft-ost, adunk ajándékba AMÍG A KÉSZLET TART! A múlt színházi évad nagy kaposvári sikere Peter Weiss: Marat halála című tragédiájá­nak modern színpadra állítása vöilt. A Csiky Gergely Színház előadását kivételes sikerrel ját­szották Budapesten és különjá­ratokkal mentek át a pécsi né­zők is, hogy lássák. Most nem­zetközi elismerésit kapott az Ács János rendezte produkció: ma indulnak vele a kaposváriak a jugoszláv fővárosba. A rangos belgrádi színházi fesztiválon, a BITEF-en két alkalommal mu­tatják be, holnap, szeptember 28-án, valamint szeptember 29­O Százhetven vagon lecsó. A Paksi Konzervgyárban megkez­dődött a „lecsóidény”. A gyár idén jóval többet készít a kül­földön is kedvelt konzervből, melynek nagy részét a szocialis­ta országokba exportálják. O Huszonöt kilogramm hal egy óra alatt. A Somogy me­gyei Hetesi tavon, hatvan perc leforgása alatt há­rom nagy súlyú amúrt emelt a partra Horváth Lajos kapos­vári horgász. A növényevő ha­lak súlya, együttesen elérte a huszonöt kilogrammot. A gonosz mostoha és Hófehérke Bóbita-be mutató Idei első premierjét tartotta vasárnap délelőtt a Bóbita, a Pécsi Nemzeti Színház Bábszín­háza. Károlyi Amy átdolgozásá­ban Grimm Hófehérke és a hét törpe című meséjét tűzték mű­sorra, a rendező Giovannini Kornél. Zsúfolásig megtelt a Bábszínház terme, az előadás nagy sikert aratott. A műsor végeztével — a bábszínházi szokások szerint — a legifjabb nézők felmehettek a színpadra, énekelhettek, verset mondhat­tak. Hallottunk verset a rendőr­lámpáról, dalt a szép orgona­Boszorkényok a Gellérthegyen Az elmúlás vidám ünnepei Most már, szeptember vé­gén akármilyen számításokat is veszünk alapút, mindegyik azt mutatja: beszökött hoz­zánk az az ősz, az elmúlás, a természet öregedésének az évszaka. A tropikus év sze­rint már szeptember 1-én el­kezdődött; a szeptember 23-i őszi napéjegyenlőségtől szá­mítva már a csillagászati számítások szerint is ősz van. Az ősi néphagyományok, szokások, a mitológia ezeket a nevezetes csillagászati na­pokat ünnepekkel köszöntöt­te, mint a különféle termé­kenység-istenségek születésé­nek, halálának, feltámadásá­nak periodikus évfordulóit, amelyek egyben magyaráza­tot is adtak az évszakok vál­tokozására. Az ősz azonban az elmúlás évszaka, s már évezredekkel ezelőtt sem volt örömünnep ilyesmiről meg­emlékezni. A nyári és a téli napfordu­lónak, a tavaszi napéjegyen­lőségnek vannak máig élő ünnepei — karácsony, hús- vét, Szent Iván éjszakája — az őszi napéjegyenlőség azonban különösebb hagyo­mány nélkül maradt. Pedig ez a nap, illetve ez az idő­szak is beletartozik a Föld­közi-tenger medencéjében eléggé általánosnak vehető termékenység-istenségek kul­tuszába. Ősszel, amikor a nö­vényzet elpusztul, a mitológia szerint ezek az istenek meg­halnak, az alvilágba, a halál országába szállnak alá, ott töltik az év téli harmadát, negyedét, majd tavasszal új­ra feltámadnak. A meghaló és feltámadó istenek köré­hez tartózták az ókori kelét vallásaiban: Istár és Tammuz Mezopotámiában, Izisz, Ozi- risz Egyiptomban, Adón Fö­níciában, Attisz Kisázsiában, Déméter és Perszephoné Gö­rögországban. Az istenek alvi­lági tartózkodása, halála az idők folyamán jó néhány nép­nél néhány szimbolikus nap­ra rövidült: ezek alapján Jé­zus halálának s feltámadá­sának a mítosza is ebbe a hiedelemkörbe tartozik. Az ókori görögöknél talál­ható az egyetlen olyan ne­vezetes istenség, amelynek tiszteletére ősszel is tartottak ünnepségeket: Zeusz és Sze­meié királylány félárván ma­radt fia, Dionüszösz.i a szőlő- művelés, a bor és a mámor istene. Alakjához a görögök számos színes mítoszt kap­csoltak: a szőlőérlelő Dionü- szosz adományozta a halan­dóknak a bor gondűző örö­mét. Általában kedves és vi­dám istenségnek ábrázolták, alki csak akkor mutatott fé­lelmetes haragot, ha a hatal­mát tiszteletlenül kétségbe merte vonni valaki. Dionüszosz ünnepe a gö­rög kulturális élet nagy ese­ménye volt: tavasszal és ősz­szel tartották meg a feltáma­dó természet dicsőségére és 0 termés beérésekor, a szőlő- szüretkor. A tavaszi ünnep­ségekből fejlődött ki az európai dráma, a színjátszás. Dionüszosz ünnepségei — különösen az ősziek — mókás felvonulásókban1, olykor fékte­len orgiákban végződtek. Nők, férfiak vad zene hang­jaira buja táncot lejtettek, és az általános eksztázisban az is megesett, hogy állatokat téptek szét. A szőlőszüret ünnepét a keresztény kor sem tudta el­törölni, . legfeljebb rosszalló hiedelmeket kapcsolt hozzá. Egyes néprajztudósok szerint például az a babona, hogy Magyarországon a boszorká­nyok a Gellérthegyen és To- J<aj hegyén gyülekeztek min­dig össze, abból vezethető le, hogy ezek a vidékek szőlő­jükről, borukról váltak híre­sek, illetve híresek ma is. D. I. O Juhár Zoltán Rigába uta­zott. Juhár Zoltán belkereske­delmi miniszter vasárnap Rigá­ba utazott, ahol a magyar gaz­dasági és műszaki napok fő­védnökeként hétfőn ünnepélyes keretek között megnyitja a ren­dezvénysorozatot. O Teaház, a szekszárdi kór­házban. A tolnai megyeszék­hely kórházának klubjában tea­házat alapítottak. A klub tag­jai havonta találkoznak, meg­ismerkednek a különböző tea­fajták elkészítési módjával, s a teakóstolókat műsor követi. Az első teaházi vendég N. Szabó Sándor, a Pécsi Nemzeti Szín­ház művésze volt.-05-07 Vasárnap lapunkban közöltük, hogy a martonfai elágazásnál egy Zsiguli személygépkocsi letért az út­ról, majd az árokban egy fának üt­között. Kotcián Gyula Tibor, a kocsi vezetője nyolc napon túl gyógyuló sérülést szenvedett, míg utasát, Kis- gadó Sándort ugyancsak súlyos sérü­lésekkel szállították kórházba, aki sérüléseibe tegnap hajnalban bele­halt. A baleset körülményeit a rend­őrség vizsgálja, * Életveszélyes állapotban szállítot­ták a szekszárdi kórházba szombaton a késő esti órákban Németh György tamási lakost. A 61-es úton közleke­dő Farkas Lajos tolnanémedi lakos, gépkocsijával ütötte el az úton gya­logló Németh Györgyöt. * Ot köbméter tűzifa égett a Szentegát külterületén lévő erdőben, ahová a szigetvári tűzoltókat riasz­tották vasárnap, a déli órákban. A lángokat eloltották, a becsült kár kétezer forint. •Se Eltört a nyomóvezeték. Vasárnap hajnaltól Pécsett, a Fürst Sándor utca északi oldalán, valamint a Dió- si úton Idkók vezetékes víz nélkül maradtak, mert eltört a nyomócső. A Pécsi Vízmű, a nap folyamán tartály- kocsival biztosította a környéken élők számára az ivóvizet. A hiba elhárítá­sa ma, a déli órákra várható. Bérlőközösség — mit jelez a fogalom? Új vállalkozás? Új­szerű partnerkapcsolat? Mind­kettő. Az Ablak legutóbbi adá­sában, egy riport nyomán már kaptunk ízelítőt, sőt, vélemé­nyünket is kérték. Vállalkoz­nánk-e? Partnerek lennénk-e? „Ez a jövő. Jó elképzelésnek tartjuk, segítjük a megvalósítá­sát, dolgozunk a szervezésén" - ez a Pécsi Ingatlankezelő Vállalat szakemberének véle­ménye, amellyel mi is hozzájá­rulunk, illetve részt veszünk az Ablak vitájában. Nézzük, hogyan látja a bérlő- közösségek jövőjét a PIK, pon­tosabban: miről is van szó? A bérlőközösségek valóban az ingatlankezelő vállalatok partnerei lehetnek. Segíthetik, ellenőrizhetik munkáját, sőt, át­vállalhatják feladatainak egy részét. A szervezők áltálában harminc vagy kisebb lakásos épületekre gondolnak, de sem­miképpen sem arra, hogy a la­kók megőrzésre vegyék át a házakat. A bérlőközösségek csak akkor válhatnak valóban partnerré, ha érdekeltek ebben a viszonyban - ezt a PIK szak­embere is hangsúlyozta. Az elképzelések szerint há­rom típusukat valósíthatják meg. Az első: a lakók ellenőr­zést vállalnak. Ellenőrzik pél­dául a PIK munkáját, a karban­tartás minőségét, a házfelügye­lő tevékenységét. Hogyan lehet érdekelt a lakó ebben az ellen­őrzésben? Az esetleges megta­karított összeg nem zsebre megy, ám az ebből elvégezhető többletmunkákon keresztül visz- szakapja a közösség. A második: átveszi üzemelte­tésre az épületet. Megkapja a lakbér egy hányadát. A bérlő- közösség gondoskodik a külön­böző számlák kiegyenlítéséről. S ha takarékos, a megtakarított összeget a karbantartásra for­díthatják. A harmadik: a lakók átvál­lalják az otthonukkal kapcsola­tos valamennyi munka szerve­zését, beleértve a ház felújítá­sát is. Ami nem tisztázott még e két esetben: nincsenek meg a pénzügyi szabályozók, nor­mák. Nem tudni még, hogyan lehet kiszámítani például a víz-, villamos ellátás normarendsze­rét. A PIK szakembere azt mond­ja, a vállalatnak érdeke a bér­lőközösségek szervezése, vállal­ja, ösztönzi megalakulásukat. Bízik abban, hogy más lesz a PIK munkájának megítélése is, mondván, aki belevágja a fej­széiét, megtudja, mit vállalt... Természetesen a PIK készül a bérlőközösségek támogatására. Nyilvánvaló, hogy az indulás­hoz bázis keli. Tapasztalatot a már meglévő tíz vájlalati kis­vállalkozás szervezésében sze­reztek, amelyeket saját készle­tükből „erősítettek" meg. S a szervezés első lépéseként fej­lesztik a házkezelőségek önálló­ságát. A kérdésük viszont az, vajon lesz-e érdeklődés? Vál­lalkozó? Partner? Az Ablak szerkesztősége vár­ja a néző véleményét. . . G. M. Hosszúhetényi láncosok Horvátországban A hosszúhetényi hagyomány- őrző együttes tánccsoportja és zenékarának negyven tagja va­sárnap Eszékre utazott, ahol részt vesz —i a Horvátországi Magyarok Szövetsége rendezé­sében — a jugoszláv városok­ban és falvakban ‘működő ma­gyar nemzetiségű művészeti csoportok találkozóján. Ezen a Hetényi vigságok című néptánc­szvitet adja elő. A régi lako­dalmas szokásokat felelevenítő kompozíciót az együttes művé­szeti vezetője, Kaszás János ál­lította össze. A hosszúhetényi táncosoknak — Csehszlovákia, Finnország, Lengyelország és Svédország után — ez az ötö­dik vendégszereplésük külföldön.

Next

/
Oldalképek
Tartalom