Dunántúli Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 239-268. szám)

1982-09-26 / 264. szám

2 Dunántúlt napló 1982. szeptember 26., vasárnap SO ÓRA A NAGYVILÁGBAN RrP7CnVPV Rsilfllhün Bokával, a város lakóinak életével ismerkedett szombaton DreiLbll/CY DdKUUan. ívnyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke. Leonyid Brezsnyev szombaton a város központjában megkoszorúzta Lenin szobrát, s annak a 26 bakui komisszárnak az emlékművét, akit 1922-ben, a polgárháború idején végezték ki az angol intervenciós erők katonái. A polgárháború idején a Kau­kázuson túl harcoló 11. Vörös Hadsereg emlékművénél találkozott a hadsereg veteránjaival, majd ellátogatott egy Baku közelében levő Kaszpi-tengeri mozgó olajfúró szigetre. Gromiko New Yorkba érkezett Andrej Gromiko külügymi­niszter, az ENSZ-közgyűlés 37. ülésszakán részt vevő szovjet küldöttség Vezetője megérke­zett New Yorkba, A repülőtéren elhangzott rövid nyilatkozatában a szov­jet külügyminiszter rámutatott, hogy a jelenlegi ülésszakot nyugtalan, bonyolult nemzetkö­zi helyzetben tartják. „A mostani körülmények között valamennyi ENSZ-tagállam kö­telessége, hogy minden tőle telhetőt megtegyen a legele­mibb emberi jog, az élethez való jog biztosításáért". „Ké­szek vagyunk együttműködni minden kis és nagy állammal a fegyverkezési verseny meg­fékezését szolgáló eszközök felkutatásában, a feszültség­szítás leállításában, abban, hogy a nemzetközi kapcsola­tok fejlődését visszatérítsük az enyhülés medrébe, megerősít­sük az eltérő társadalmi rend­szerű országok közötti bizal­mat. Ezek az elvek vezérlik a szovjet delegációt az ENSZ- közgyűlés jelenlegi ülésszaká­nak munkájában is” — han­goztatta a szovjet külügymi­niszter. ♦ BUDAPEST: Barcs Sándor, az Interparlamentáris Unió ma­gyar csoportjának elnöke és Danrasi István, országgyűlési képviselő hazaérkezett Rómábólt ahol részt vett az Unió 69. kpn- lerenciáján. Az érkezésnél je­len volt Alessandro Cortese de Bosis, az Olasz Köztársaság bu­dapesti nagykövete is. is tartó hatásának a bacalhau, aiai a tőkehal kiemelkedő szerepe a nép- élelmezésben. A XV. században a kicsiny — ak­kor még alig egymilliós — Portugá­lia lorradalmasitotta a hajózás tech­nikáját és ennek segítségével óriási kiterjedésű gyarmatbirodalmat épített ki, amely részben egészen az 1974- es forradalomig fennmaradt. A fel­fedezések utáni rövid - de annál fényesebb — aranykort hanyatlás, átmeneti spanyol megszállás, majd a gyorsan iparosodó Angliától való fokosódó gazdasági függés követte. A félgyarmati sorba süllyedő gyar­mattartó Portugáliában nem alakult ki jelentős ipar. Ez a magyarázata annak, hogy a „tengerentúli terüle­tek" gazdagsága és a II. világhá­ború alatti semlegesség ellenére a portugál gazdaság ma meglehető­sen elmaradott. A társadalmi és gaz­dasági elmaradottság másik alapve­tő oka a csaknem félévszázados fa­siszta diktatúra, amelynek csak a szegfűk forradalma vetett véget. Az 1974-es • forradalom után Portu­gáliában mélyreható demokratikus változások indultak el. Létrehozták a szövetkezeteket, a vállalatokon belüli munkásőnkormányxati szerveket, álla­mosították a nagyipart és a banko­kat. A fejlődés folyamata azonban egy idő után megfeneklett és mos­tanra sajátos patthelyzet alakult ki: a baloldalnak — elsősorban meg­osztottsága miatt — nincs ereje a továbblépéshez, a jobboldal pedig mindeddig nem tudta megvalósítani a monopóliumok, a magán nagyipar újbóli létrehozására vonatkozó terveit. + TOKIÓ: Súlyos károkat okozott japán nyugati vidékein a Ken nevű tájfun. Az özönvíz- szerű esőzések nyomán számos helyen földcsúszamlás lépett fel, a szélvihar erőssége helyenként meghaladta az óránkénti 200 kilométert. A Shikoku szigetén és Honshu déli részén tomboló vihar megbénította a közleke­dést és legalább három ember halálát Okozta. Az áradások 2440 házat öntöttek el. Amerikai ámokffutö Tizenhárom embert — köztük hét gyermeket — agyonlőtt, egyet pedig súlyosan megsebe­sített egy férfi a Pennsylvania állambeli Wilkes-Barre-ban, szombaton hajnalban. A ható­ságok egy George Banks nevű, szabadságolt fegyőr után nyo­moznak. Egyelőre nem tudják, hogy mi váltotta ki az ómok- futó vak dühét. A helyi rádióadó szerint az áldozatok közül töb­ben a gyanúsított gyermekei. • ♦ BELGRAD: Halálra ítélték a jugoszláv „hasfelmetsző Jack­et”, a 34 éves Metód Trobecet, ciki 1976—1978 között öt nőt ölt meg. Áldozatait a szlovén főváros, Ljubljana közeiéiben fekvő falujában, házának kály­hájában elégette. A bűntény­sorozatért 1980 novemberében halálra ítélték, az ítéletet azon. bon később megsemmisítették és perújrafelvételt rendeltek el. En­nek során a bíróság felkérésére hét különböző szakértő folytatott körültekintő vizsgálódást, amely­nek eredményeként megállapí­tották, hogy a vádlott épelméjű, bár a gyilkosságokat beszámit- batóságának kissé csökkent ál­lapotában követte el. Véget ér a nyári időszámítás Nemcsak Magyaror­szágon, hanem az euró­pai országok többségében is a vasárnap lesz az esztendő leghosszabb napja. Kétszázmillió ember állítja vissza az órákat a téli időszámításra. A nyári időszámítás jó­voltából később kellett bekapcsolni a világítást az utcákon, a lakásokban és az irodákban. Francia- országban annyi energiát takarítottak meg, ami megfelelt az egész gép- kocsipark egy heti ben­zinfogyasztásának. A nyári időszámítást az idén mór csupán három európai országban nem vezették be: Albániában, Jugoszláviában és Izlan- don. Az átlagosnál ké­sőbb térnek vissza a nor­mális időszámításra több más országban: Máltában szeptember 29-én, a Szov­jetunióban október 1-én, Nagy-Britanniábon és Ír­országban pedig még en­nél is nagyobb haladékot kapott a nyári idő: az órákat csak október 24- én állítják vissza egy órá­val. 4- TOKIÓ: Szuzuki Zeriko, ja­pán miniszterelnök vasárnap kezdi meg hatnapos, hivatalos kínai látogatását. Pekingi tár­gyalásait a szigetország főváro­sában rendkívül nagy várakozás előzi meg. A látogatás — leg­alábbis, ahogy előzetesen ter­vezték — tetőpontját jelentené a diplomáciai kapcsolatok nor­malizálásának tizedik évfordu­lójáról való megemlékezésnek. Portugália Sas István, az MTI munkatársa írja; Portugália kontinensünk legnyuga­tibb országa, mégsem illeszthető ab­ba a képbe, amelyet Nyugat-Európá­ról alakítottunk ki magunkban. Hiába vehetnek a turisták a Roca-foknál, Lisszabon közelében díszes „hivata­los okiratot" arról, hogy eljutottak Európa csücskébe; magyar szemmel nézve a Luzitán föld talányos, a nyílt, barátságos nép életmódja pedig meglehetősen szokatlan. Az ország — amelybe a jövő hé­ten látogat Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke — területének nagy­ságát és lakóinak számát tekintve csaknem azonos hazánkkal. Ezzel azonban véget is érnek a hasonló­ságok, Portugália mindent meghatá­rozó sajátossága ugyanis a tenger felé fordulás. Az évszázadokon át ellenséges, hatalmas Spanyolország­gal a hátában, Portugáliának a ten­ger jelentette a kapcsolatot a világ­gal, amelynek jelentős részét éppen a portugál hajósok' fedezték fel Eu­rópa számára. Ennek hatása a kul­túrában éppúgy észlelhető, mint a hétköznapokban. A gótika utáni fcor sajátos portugál építészeti stílusát, a Manuel int (amely a felfedezések utáni fénykor királyáról, I. Manuel« ről kapta nevét) a tengeri motívu­mok, a kagylókat, halakat és hajó­köteleket ábrázoló díszítőelemek túl­burjánzó használata jellemzi. Ca- moes, a legünnepeltebb portugál köl­tő az Indiába vezető tengeri út felfe­dezőjéről, Vasco da Gamáról írta híres hőskölteményét, a Luziádákat. Prózaibb bizonyítéka a hajózás máig Centrum hétfő nyugdíjasoknak! 1982. SZEPTEMBER 27-ÉN 20 SZÁZALÉK VISSZATÉRÍTÉS. O Kerámiaáruk O műanyagáruk O egyes férfi műbőr- és siövetzakók O női ruhák, O törlőruhák O asztalterítő-garnitúrák O férfi félcipők O női papucsok O női kombiné O férfi trevirakardigán. A nyugdíjasszelvény felmutatása nem szükséges. PÉCSI Centrum Áruház Heti kiilpolilikai Bsszefeglaló ü hét három kérdésé O Mi várható az ENSZ-köz­gyűlés 37. ülésszakától? Válságos időszakokban, a nemzetközi feszültség növeke­dése során, gyakran hangzik el a kérdés: mit tesz az ENSZ, hol a világszervezet? Csakhogy az Egyesült Nemzetek Szerve­zete nem valamilyen időtől és tértől függetlenül működő in­tézmény, hanem a 157, merő­ben különböző csoportokat al­kotó tagállam összessége. Vagyis, az ENSZ-ben minden esetben az adott nem­zetközi helyzet tükröződik, s ez határozza meg lehetősé­geit. Nem titok, hogy ezen az őszön — a washingtoni politi­ka jól ismert lépései következ­tében — kedvezőtlenebb a vi­lághelyzet, mint a korábbi években. Ez azt jelenti, hogy a hagyományok szerint szep­tember harmadik keddjén megnyílt közgyűlési ülésszakra nem várnak könnyű feladatok. A napirenden 138 téma szere­pel, csaknem kizárólag „áthú­zódó pontok”, amelyekről évek óta eredményteienül vitáznak. Aligha lehetnek tehát illú­zióink, hogy egyszerre minden megoldódik majd. Be kell érni annyival, hogy ráirányul majd a figyelem a legfontosabb kérdésekre, és jobban körvona­lazódnak az álláspontok. Az ENSZ szerepének van azonban még egy oldala, s ennek jelentősége megnövek­szik, ha romlik a nemzetközi légkör. A világszervezet ta­nácskozása alkalmat szolgál­tat külügyminiszteri találkozók­ra, bonyolult témák nem hiva­talos, protokollmentes megtár­gyalására. A közeli napokban New Yorkban kerül sor pél­dául Gromiko szovjet és Shultz amerikai külügyminisz­ter első személyes összejövete­lére, de a diplomáciai naptár más tekintetben is zsúfoltnak ígérkezik. Az ENSZ közgyűlési ülésszakának ily módon sajá­tos szerepe lehet a különben sokszor fennakadt kelet—nyu­gati párbeszéd folytatásában. Az ENSZ-diplomáciában fon­tos, személyes szerepet vállal­hat a mindenkori főtitkár (er­ről a funkcióról irta Kurt Waldheim önéletírásában, hogy a világ leglehetetlenebb foglalkozása), valamint a köz­gyűlés soros elnöke. Ez utóbbi tisztséget évenként váltva töl­tik be, regionális megosztás­ban. Az idén a kelet-európai szocialista országok állíthat­tak jelöltet. Az általuk javasolt magyar diplomatát, Hollai Im­re külügyminiszter-helyettest közfelkiáltással emelték a fon­tos posztra. Mindez bizalmat és elismerést jelent hazánk békepolitikája iránt. A Magyar Népköztársaság képviselője minden tőle telhetőt elkövet majd, hogy tisztségében a nemzetközi folyamatok javulá­sát segítse elő. 0 Hogyan alakul a bonni belpolitika? Mozgalmas hete volt a nyu­gatnémet belpolitikának: szin­te minden előkészület megtör­tént az október első napjára, tehát péntekre tervezett bel­politikai fordulat érdekében. A papírforma szerint nem lesz akadálya a „konstruktív bizal­matlansági indítvány" keresz- tülhajszolásának, ami gyakor­latilag annyit jelent, hogy Schmidt kancellár kisebbségi szociáldemokrata kormányá­nak megbuktatásával egyidő- ben a CDU jelöltjét, Kohlt kormányfővé választják. Ez úgy mehet végbe, hogy felbomlott a tizenhárom esztendőn át mű­ködő szociálliberális koalíció és a szabaddemokraták, leg­alábbis az 53 képviselő több­sége, az eddigi jobboldali el­lenzékkel, a CDU-CSU-val voksol majd. Schmidt rendkívüli parla­menti választási javasolt, arra hivatkozva, hogy nem egészen két évvel ezelőtt a szavazók határozott többséget biztosí­tottak a szociálliberális koalí­ciónak. A kereszténydemokra­ták azonban csak márciusra hajlandók kiírni az új válasz­tást. Nyilván birtokon belül, a hatalom eszközeit kihasználva akarják biztosítani az előké­szítést. A szabaddemokraták különösképpen pártolják a ha­lasztást, miután a közvélemény­kutatás szerint, ha ma, vasár­nap lenne a választás, csupán 2,3 százalékot érnének el, s kiesnének a parlamentből. Ebből la szempontból nem lé­nyegtelen, hogy a mai vasár­napon is lesz választás, bár nem országos méretekben, ha­nem Hessen tartományban. Az NSZK-ban a Bundestag (par- lament)-választás nem minden­ben fedi a Landtag (tartomá­nyi gyűlés)-jelöltekre történő szavazást, de ma bizonyos ér­telemben országos jelentőségű tesztelés zajiik majd a hesseni urnáknál. A leh^séges nyu­gatnémet kormányváltás hát­terében főként bel- és gazda­ságpolitikai tényezők állnak. A világgazdasági válság, a ne­hézségek sorozata a maga szintjén az NSZK-t, Nyugat- Európa vezető hatalmát is megviselte. A CDU—CSU alig­ha hozza meg a csodát, de a belső meghasonlással küszkö­dő szociáldemokraták sok te­kintetben megkoptak. A part­ner FDP pedig menekült a hánykolódó hajáról, nem utol­sósorban úgy, hogy hozzájárul számos kereszténydemokrata javaslathoz, amelyeket mind­eddig elfogadhatatlannak tar­tott. A nemzetközi közvéle­mény természetesen felteszi a kérdést, milyen lehet majd egy új koalíció külpolitikai állásfog­lalása, különösen azok után, hogy a Schmidt-kormány több ízben a józan ésszerűség ta­lajáról nyilvánított véleményt a szélsőséges washingtoni lépé­sekkel szemben. Európa és a világ számára előnyös lenne, ha Bonnban egy belpolitikai tényezők következtében kiala­kuló új kormány megőrizné a külpolitikai realitás érzékét. 0 Melyek a közel-keleti vál­ság legújabb fejleményei? A világ még mindig a bej­rúti tömegmészárlás felett ér­zett döbbenet hatása alatt áll. Újabb és újabb tények bi­zonyítják, hogy a gyilkos ban­dáknak az izraeli hadsereg nyitott kaput. Több jelzés sze­rint előzetes légi felderítéssel, majd az akció közben világító rakétákkal nyújtottak segítsé­get. De a hírek szerint három Washingtonba akkreditált arab nagykövet az amerikai külgyminlsztériumot előre fi­gyelmeztette, hogy valami ké­szül - a State Department azonban nem vette komolyan, vagy nem akarta komolyan venni. Az Arab Liga külügyminisz­teri ülése ezért terjesztette ki bírálatát az Egyesült Államok­ra — a Biztonsági Tanácsban, valamint más nemzetközi fóru­mokon pedig következetes vizs­gálatot sürgetnek, s a bűnö­sök felelősségre vonását. Az érzékelhető változásokhoz tar­tozik, hogy az amerikai sajtó eddig feltétlen Izrael-barát körei, s a kongresszusi képvi­selők is ostorozzák Begint. El akarják magukat határolni az izraeli kormányfő „őrült eszte- lenségként” megbélyegzett tet­teitől és így próbálják elérni, hogy. az általános amerikai közel-keleti politikát, az ameri­kai-izraeli együttműködést ne terheljék ezek a védhetetlen mozzanatok. A hangulatváltás­hoz tartozik a belpolitikai fe­szültség növekedése Izraelben. Libanonnak közben új elnö­ke van, Amin Gemajel szemé­lyében, akit öccséhez képest pozitívabban ítéltek meg az ország hazafias erői, s a mo­hamedán tömegek. Az ország­ba visszatértek az amerikai- olasz—francia ellenőrző erők, de ezúttal nem szabták meg elő­re a kivonulás pontos határ­idejét. Az alapkérdés azonban változatlanul az izraeli csapa­tok visszavonulása Libanonból. Kérdés, mit tud és mit akar tenni ennek érdekében az új elnök, s hajlandó-e az Egye­sült Államok kellemetlen szö­vetségesének, a Bég in-kabinet­nek megregulázására? Réti Ervin

Next

/
Oldalképek
Tartalom