Dunántúli Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 239-268. szám)
1982-09-03 / 241. szám
y asz nap *82 1982. szeptember 3., péntek Dunántúli napló Kovács Kati és az UNIVERZÁL együttes Kezdik a Zsolnaymauzóleum tetőfelújítását A felállványozott mauzóleum Megváltozott helyzetben megszokott hibák Szó se róla, rendesen megvi- selte az elmúlt hetek forgalomszervezése a Pécsett közlekedőket, Olyan zűrzavar keletkezett sok helyen, hogy a még sokat megért és látott közlekedési rendőrök sem hittek a szemüknek. Ennek ellenére az elmúlt három hónapban örvendetes módon kevesebb baleset történt a város útjain, mint az elmúlt esztendő hasonló időszakában. Azonban néhány tény figyelmeztető. A tapasztalatokat Dránovics Pál r. alhadnaggyal, a Pécs városi Rendőr- kapitányság közlekedési előadójával, a városi KBT titkárával gyűjtöttük csokorba. A gyalogosok egy része változatlanul fegyelmezetlen, az utakon rohan át, cikázik a járművek között, nem pedig a kijelölt gyalogátkelőhelyet használja. Ez különösen az utóbbi időben jelentett nagy veszélyt, hisz a járművezetők figyelme sem volt olyan éles a megválSzínészekújságírók labdarugómérkőzése Pécsújhegyen Éppen egy esztendeje, hogy a családtagok és a város illetékes megbízottai jelenlétében felnyitották a Zsolnay-mauzó- leumot. Az eseményről beszámolva megírtuk, milyen vandál pusztítás nyomai fogadták az egybegyűlteket a kriptában. Egyedül a gyáralapító Zsolnay Vilmos szarkofágja állt ellen a pusztítók dühének, s csupán kisebb, kijavítható sérüléseket szenvedett. Ezért is született olyan döntés, miszerint a kriptában eltemetett Zsolnay-Maty- tyasovszky-Sikorszky családtagok maradványait a temetői sírboltban helyezik örök nyugalomra, s a mauzóleum a jövőben Zsolnay Vilmos hamvait őrzi. Döntés született a mauzóleum teljes helyreállításáról is. A munka szinte azonnal meg is indult részben társadalmi összefogással, részben a város anyagi támogatásával. A kriptába vezető lejáratot a Zsolnay-gyárban soronkívül és társadalmi munkában legyártott mázas cserepeket a PlK Petőfi brigádja rakta fel a Pécsi Építő- és Tatarozó Vállalat által újjáépített tetőszerkezetre — ez volt a helyreállítás első, fontos fázisa. Alig egy évvel a munka elkészülte után arról tójékoztothatjuk az olvasóinkat, hogy az új tetőcserepeken ' a szándékos rongájás félreéri hetetlen nyomait látni. Ezt Bayer Istvántól, a PIK művezetőjétől tudtuk 'meg akkor, amikor arról beszélgettünk, hogy az általa vezetett tetőfedő gazdasági munkaközösség a szabad hétvégeken és szabadság idejében elvégzi a mauzóleum kupolájának a hosszú idő óta vajúdó lefedését. Ehhez a Zsolnay gyárban már legyártottak 1600 darab zöldmázas cserepet. Bayer István elmondta, hogy a munka- közösség június 1-e óta létezik hivatalosan, s eddig csaknem 20 viharkáros épület tetőzetét javították meg, két épületben pedig a kéményeket újították fei. A mauzóleum tetőfelújítását szeptember 11-én kezdik. — Először az állványzatot kell helyrehozni, ugyanis létrákat, pallókat vittek el onnan ismeretlen személyek - tájékoztat még egy kártételről. — Ügy vállaltuk, hogy szeptember végére elkészülünk a munkával, már amennyire a rendelkezésre álló anyag engedi. Minden egyes cserepet traoéz olakúia kelt vágni, ahogy a tetőszerkezet köríve megkívánja, emiatt kissé bonyolultabb ez a munka a szokásos cserépfedésnél. Dehát ez a mesterségünk . . . Végezetül elmondja még, hogy egyetlen cserép óra 47 forint, ezért is kéri, hogy írjuk meg: ha már segíteni nem tudnak a munkában, legalább ne rongálják meg azt, amit már megcsináltak. H. I. Magyar pénz avar temetőben Szenzációs leletre bukkantak az idén a Tolna megyei Gyön- kön egy avar temető mór több mint tíz éve folyó feltárása során. A temető egyik sírjából I. Péter magyar király által vert ezüstpénz került elő. Mint ismeretes Péter Szent Istvánt követően kétszer: 1038—41. és 1044—46. közt uralkodott. Amint az ásatást vezető dr. Rosner Gyula régész elmondotta: a Petrus Rex Pannóniáé feliratú ezüst érme az első korhatározó magyar pénz, melyet avar temetőben találtak. Azt látszik bizonyítani, hogy az avarok közt éltek olyan csoportok, amelyek megérték a honfoglalást, a magyar államalapítás korát. • • Ünnepi műsor Komlón Sz. Lukács Imre író Tehergépkocsi a belső sávban .. A pécsújhe- gyi kézilabda stadionban a hagyományoknak megfelelően műsorral, majd SZUR-ral várják a nézőket. Az ünnepi műsor vasárnap délután 15.30-kor megnyitóval kezdődik, majd ezután 17 óráig nóta, táncdal és humor lesz a műsoron. 17 órától 18 óráig a Pécsi Nemzeti Színház művészei tartanak előadást, ezt a Vidám Színpad műsora követi. Előadásuk címe: Vidám bányásznap. Este 7 és 8 óra között operettműsort láthat a pécsújhegyi közönség, s ezután kerül sor a már évek óta hagyományos összecsapásra, a színészek és újságírók közötti labdarúgó-mérkőzésre, a pécsi SZÚR-ra! A Pécsi Nemzeti Színház délutáni előadásán közreműködő művészek (a Szabadtéri Táncszín korábban megjelent programjában fölsoroltakon kívül): Krasznói Klári, Matoricz József, Faludi László, Marczis Demeter, valamint Papp Zoltán kisegyüttese. Komlóp ugyancsak nagyszabású bányásznapi rendezvény- sorozatra kerül sor. Ma nyílik egy kiállítás Komló 170 éves és a Mecseki Szénbányák 200 éves történetéből, s ugyancsak ma nyitják meg a színház- és hangversenytermet. Szombaton 17 órakor térzene lesz a Lenin téren, majd 18.45-kor koszorúzásra kerül sár. 19 órakor, uqyancsak a Lenin téren a Budapest Táncegyüttes lép föl folklórműsorával, majd a Vidám Színpad Vidám bányásznap című előadására kerül sor. Este fél 10-kor tűzijáték, majd utcabál szórakoztatja a komlóiakat; az utcabálon a Szignál együttes játszik. Vasárnap reggel 7-től délig népművészeti és népi iparművészéti vásárt tartanak. Eközben 9 órakor a HEPPIEND bohóccsoport mutatja be műsorát a gyerekeknek. Délelőtt 10 órakor térzene, délután 3 órakor pedig a sikondai Tószínpadon néptánccsoportok bemutatója lesz. 16 órakor a HEPPIEND bohóccsoport ismét porondra lép, ezúttal a sikondai Vadásztanyán. S mintha az olvasókat sem érdekelné eléggé múltunknak és jelenünknek ez a szelete. Nekem megvan az élményalapom ahhoz, hogy erről írjak: a három könyv a családom történetéről — a szegénység történetéről szól. — A kritika nem méltányolta eléggé, hogy figuráim nagy része saját nevén szereplő, élő ember, akit bármikor szembesíteni lehet a saját szövegével. Esztétikai értékük talán valóban kisebb ezeknek a könyveknek — mint dokumentumok jelentősebbek. Sz. Lukács Imre 48 éves. Szegeden él, „szabadúszó": cikkeit, riportjait leggyakrabban az Új Tükörben, az Élet és Irodalomban, a miskolci Napjainkban olvashatjuk. Tavasszal került a boltokba Szülém mégis utazik című regénye. Megírta már a trilógia folytatását is, és a Magvető kiadó elfogadta a mai Viharsarok életéről Mr legyen hát velünk? címmel írt regényét. Késő estébe nyúlt az író és olvasóinak beszélgetése, a dedikálás. Az újságíró csak utána tehette fel kérdését. — Keserű történetek szólnak a „savanyúszagú szegénységben” élő alföldi parasztokról: ezt a szegénységet nem kívánja vissza senki. De voltak-e-.jelen akkor olyan erkölcsi értékek, amiket szívesen látnánk ma is? — Igen. Azóta meglazultak, felbomlottak a régi falu hagyományos közösségei: a lakóhely már nem az a védő, óvó otthon többé, mint az én gyerekkoromban. A család is sokat veszített megtartó erejéből: ez az erő olyan talpköveken nyugodott, mint egymás megbecsülése, az öregek tisztelete. És ami nekem különösen fáj: a falusi értelmiség egyre kevésbé vállalja a „lámpás” szerepét, pedig annyira szükség lenne rá!... Gárdonyi. Tamás tozott forgalmi rend miatt. A kikapcsolt lámpáknál nagyon sokszor rendőr igyekezett úrrá lenni a helyzeten, de az ebbéli erőfeszítéseket akadályozta, hogy a közlekedők nagy részének — járművezetőknek, gyalogosoknak egyaránt - nem sok fogalma van a rendőri jelzésekről. Pedig a KRESZ II. részében, a közúti jelzések címszó alatt az első, második, harmadik és negyedik bekezdésben ezt egyértelműen meghatározzák, s ezt minden közlekedőnek ismernie, tudnia kellene. Sokszor a forgalmat irányító rendőr testi épségét veszélyeztették a gépjárművezetők . . . A piros jelzésen való áthaladás, a tilos jelzés figyelmen kívül hagyása olyan baleseti forrás, amit ki tudja miért, nem akarnak tudomásul venni a járművezetők. Ennek következménye lett a József Attila út és a Szabadság út kereszteződésében bekövetkezett tömeges baleset, ahol többen súlyosan megsérültek, s a Volán busz totálkáros 'ett- Sokan úgy akarják egyszerűsíteni közlekedésüket, hogy a mellékutcákból kikanyarodva zokszó nélkül áthajtanak a záróvonalon, ami szintén nemcsak maguknak jelent veszélyt, A kötelező haladási irányt jelző és meghatározó táblát már szinte sikk nem „észrevenni”. A Do- mus Áruház melletti csomópontnál az útra felfestett nyíl, valamint a tábla ellenére is rákanyarodnak a felüljáró felhajtó ágára. A párhuzamos közlekedés szabályai nem egyértelműek mindenki számára. Főleg a tehergépkocsivezetők és / autó- buszvezetők szabálytalan viselkedése okoz gondot, akik attól félve, hogy a kereszteződés előtt néhány méterrel nem tudnak „becsúszni” a belső sávba, már jóval balra kanyarodási szándékuk előtt áthajtanak, visszafogva ezzel a járműsort. Természetesen részükről jogos az aggodalom, a személygépkocsivezetők is lehetnének udvariasabbak. A baleseti okok között előkelő helyet foglal el az elsőbbség meg nem adása, a jobbkézszabály nem ismerete. Roszprim Nándor — Tizenegyen voltunk testvérek. Az én családom mindent végigélt, amit az elmúlt nyolcvan évben élhetett: a nagyszüléim voltok cselédek, napszámosok, kisparasztok, ku- lákok, a testvéreim gyári munkások lettek. Én magam tanultam — a szakérettségire éppen Pécsett készültem —, megpróbáltam a napi újságírást és az íróságot is. Sz. Lukács Imre író ezekkel a hatásos mondatokkal kezdte bemutatkozását szerdán este Harkányban, az Építő Szállóban rendezett író—olvasó találkozó érdeklődő közönsége előtt.’ Új könyvéről beszélt: regénytrilógiája Tegnapi szegények címmel most jelent meg másodszor, ezúttal a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa gondozásában. Mindhárom regény címében ott a szó: „szegénység". Miért? így-hangzott az első kérdés, és ez alkalmat adott arra, hogy az író ne csak saját könyveiről, hanem mai társadalmunk, irodalmi életünk néhány jelenségéről is szóljon. — A népi írók jelentős művekben festettek őszinte, igaz képet a felszabadulás előtti magyar parasztság sorsáról, és azóta is született néhány olyan regény, amely művészi erővel ábrázolta az osztály változásait. Mégis úgy érzem, megszakadt a folyamatosság — napjaink mezőgazdasági munkásainak konfliktusai nem kapnak elég helyet az irodalomban. A magyar falu viszonylagos jóléte sok figyelemre méltó jelenséget eltakar az írók elől. Zöldség-gyümölcs befőzési akció Óriási érdeklődés kísérte a Zöldért zöldség-gyümölcs befőzési akcióját. Rövid idő alatt 200 mázsa berakóuborka, naponta átlag 70 mázsa fehér, alma alakú paprika és vöröskáposzta fogyott el a vállalat pécsi boltjaiban. Az akció mától — ugyancsak mérsékelt árú — zöldfélékkel, gyümölccsel folytatódik. A befőzési körtét kilónként 6 forint 60 fillérért, a lekvárnak való kék szilvát 7 forintért, az őszibarackot 4—7 forintért kínálják. A friss szedésű barackot a Pécsi Állami Gazdaság szállítja a boltokba. ilendégünk iioll Tetőfedő gazdasági tnunkaközötmég
