Dunántúli Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 239-268. szám)

1982-09-18 / 256. szám

Üj megyei bírósági tanácselnökök Dr. Lábady Tamás Kávéval kínál a magas meny- nyezetű, sötét huzaté bútorok­kal berendezett szobában dr. Lábady Tamás, a Pécsi Megyei Bíróság nemrég kinevezett ta­nácselnöke. Tálcaként a Gon­dolat Könyvkiadó ez évi prog­ramját használja — a fedőla­pon látható barna karikák so­kasága szerint nem először —. s ez talán nem is véletlen. Ala­posan átforgatottnak látszik a kiadvány. — Világviszonylatban jelen­ség az utóbbi évtizedben, hogy a polgári perek elnehezülnek, tényállásaikba, jogi megítélé­sükben egyaránt. Újabb és újabb pertípusok kerülnek elő. Ez igényli a bíró műveltségét, szüksége van olyan tudásra is, ami nemcsak jogi felvértezett- séget jelent. Én ezek az isme­retek közül a legfontosabbak­nak a pszichológiát és a szo­ciológiát tartom. Az előbbit például a tanú segítése, felsza­badítása érdekében, az utóbbit azért, mert társadalmi méretű jelenség a családok bomlása, s ennek megértése, az ezt kí­sérő ítélkezési munka aligha képzelhető el szociológiai is­meretek nélkül. De nemcsak e két tudományt kellene említe­nem, ha azokról van szó, ame­lyekkel egy bírónak a pályáján túl foglalkoznia kell. Az év első felében a 2. szá­mú polgári fellebbviteli tanács — ennek elnöke dr. Lábady Ta­más — 360 ügyet tárgyalt le. Szinte hihetetlen szám, annak ismeretében pedig különösen, hogy — a tanács II. fokon jár el, számtalan féle ügyben kell ítélkeznie, így specializálódás nincsen — tökéletesen tisztában kell lenni a peranyaggal. Lá­bady Tamás például kívülről megtanulja az összes aktát, mert, mondja „mint bíró, nem tehetek különbséget a különfé­le ügyek között, formálissá vál­na így az ítélet. Természetesen nekem is vannak kedves terüle­teim, például a fogyasztóvéde­lem, a kártérítés, a biztosító el­leni perek. Jól tudom azonban, hogy — végletesen fogalmazva — a legegyszerűbb tyúkperben is a peres félnek nagyon fontos az a tyúk . . .” — Mégis, zömmel milyen ügyek érkeznek a 2. számú pol­gári fellebbviteli tanácshoz? — A családjogi ügyek három­negyed része ide tartozik, pél­dául a gyermektelhelyezéshez, a házassági vagyonközösséghez, a házastársi lakáshasználathoz kötődő perek. Ide tartoznak a személyi jogok védelmével kap­csolatos perek, a szerződések­hez kötődő valamennyi jogvita, a kártérítési perek, környezet- védelmi ügyek, lakásperek. Ez azonban koránt sem meríti ki a teljes „repertoárt”. — Mikor jegyezte el magát a jogi pályával? — Tulajdonképpen nagyon gyorsan történt. Az érettségit követően egy év múlva a pécsi egyetemen lettem joghallgató. Az itt tanulhatók már az első pillanatban megfogtak, minde­nek előtt a civilisztika. A II. év­folyamon már diákkörös voltam a stúdiumban. 1968-ban summa cum laude végeztem az egye­i temen, 1970-ben neveztek ki bírónak, a szakvizsgát követően először Siklóson, majd 1971-tól Pécsett dolgoztam, öt év múl­tán neveztek ki megyei bíró­nak, majd most, január 1-től megyei bírósági tanácselnök­nek. — Mi volt ez utóbbinak a fel­tétele? — Törvényi és egyéb feltéte­lei vannak, az előbbi: legalább ötéves bírói gyakorlat, az utób­bi: eddigi bírói munkájában kiemelkedőt kell nyújtani. Egyébként a bírók munkáját időszakonként minősítik. A me­gyei bíróság tanácselnökeinek munkája kihat az egész Ítélke­zési gyakorlatra. Feladatuk ugyanis a járásbíróságok szak­mai ellenőrzése és irányítása is. Nálunk, Baranya megyében nincs ok kritizálni a bírók mun­káját. Annak ellenére, hogy pa­naszkodó nemzet vagyunk — lépten-nyomon a bíróságokhoz, vagy más szervekhez fordulnak ügyeikkel az emberek — az I. fokú ítéletek döntő többsége megállja a helyét. A fellebb­viteli tanácsok az I. fokon ho­zott ítéleteknek több mint 50 százalékát helyben hagyják Ba­ranyában, tehát a döntések jók, inkább a fellebbezések megalapozatlanok.- Egy-egy Ítélet minőségét több szempont alapján is el lehet bírálni. Gondolom a leg­nehezebb: az igazság oldalá­ról. Nem lehet egy ítélet mind­két fél számára igazságos. — A peres felek valóban csak akkor fogadják fenntartás nél­kül a bírói döntést, ha az meg­győző a számukra, illetve ak­kor meggyőző, ha igazságos. A polgári ügyekben ítélkező bíró kicsit mindkét fél érdekeit szolgálja. A döntés persze ne­héz, hiszen egyebek mellett eg­zisztenciális szempontok is sze­repet játszhatnak, s ez minden­ki számára fontos. De hát vé­gül is: minden per egy-egy konfliktust takar, bár a konflik­tusoknak csak egy része jut el a bíróságokig. A lényeg ez eset­ben: a különféle érdekösszeüt­közéseket takaró perek a tár­sadalmi valóság bizonyos terü­leteit, jelenségeit közvetítik a bíróság falai közé. — A jog azonban a konkrét társadalmi viszonyoktól elvonat­koztatva az általánost ragadja meg és a hatalom eszközeként működik. — Valóban, a perek mindig konkrétak. A jogalkalmazás, a bírói munka egyik lényege: az általánost alkalmazni a konk­rétra. Ez azonban nem takar merevséget, sőt, rugalmasságot feltételez. Ennek a rugalmas­ságnak az érvényesülését se­gítik jogpolitikai irányelveink is. Hozzá kell tennem azt is, hogy az ügyek zömében az íté­let mindkét félnek jó, gondol­jon csak a bontóperekre. Más esetben nehéz mindkét félnek megnyugtató ítéletet hozni, például a használt gépkocsik cdás-vételéhez kapcsolódó pe­rekben, amikor az egyik ügyfél úgy érzi: nem kapta meg az igazát. Ezért feladata a bíró­ságoknak az egyezségek létre­hozásának megkísérlése. Mert — személyes meggyőződésem — sokkal jobb egy jó egyezség, mint egy rossz ítélet. Ettől még maradhatnak a bírónak belső harcai, kétségei, de az ítéletek közel 100 százalékában ott van a bíró által megtalált igazság. — Nyolc évig oktatott az egyetemen, öt évig adjunktus­ként, most kandidatúráro ké­szül. Az előbb mondottakat ta­nítani kell a joghallgatóknak, vagy minderre magának kell rájönnie egy-egy bírónak a pá­lyáján? — Ezt tanítottam, és azt, hogy a bírói tekintély nyitja az igaz­ságos, éppen ezért meggyőző ítélet. Abból kell kiindulni, amiről az előbb már szó volt: minden egyes per konfliktus­helyzetet takar. Amíg az orvos oz emberrel, mint biológiai lénnyel foglalkozik, azt gyógyít­ja, a bíró az emberek társadal­mi gondjait-bajait orvosolja. S bár a jog valóban a hatalom eszköze, és ezt minden bíró tudja — hiszen ez adja felelős­ségének egy részét —, a polgá­ri ügyekben nem szabad azzal az érzéssel dönteni, hogy a ha­talom szól a jogon keresztül. Mészáros Attila A Mai Magazin szeptemberi száma Politikusok ceruzavégen A címlap — Kádár János karikatúra-portréja — Lengyei Gyula munkája. Ceruzájának szelíd iróniájával mutatja még be a szeptemberi számban Gáspár Sándort, Francois Mit- terrand-ot, Fidel Castrot, Woj- ciech Jaruzelskit és Helmut Schmidtet. Lengyel Gyula rajzai érde­kes új színt hoztak a hazai rajzművészetbe. Az államfér­fiak, politikusok, kiemelkedő személyiségek portré-karikatú­rái Lengyel ceruzája nyomán többet árulnak el életükről, gondjaikról, örömeikről, mint egy szemérmesen megírt élet­rajz. A Mai Magazin vezető pub­licisztikája — Beavatott be- avatatlanok címmel — a tö­megtájékoztatás, a tömegpoli­tikai munka mai állapotát vizs­gálja. Folytatja és a napi gya­korlat valóságára adaptálja a gondolatsort a lap interjúja Bognár József akadémikussal, népgazdaságunk korszakváltá­sáról. Gábor Miklós 28 év után is­mét a Nemzeti Színház tagja. A tény kínlódással, küzdelmek­kel teli éveket takar. Erről vall kendőzetlen őszinteséggel a neves színész és redező. Miért ment el harangozó- nak a jászfényszarui Béke tsz diplomás agronómusa, és miért több a fizetése a templomban, mint a szövetkezetben? Ezekre a kérdésekre Stefka István ri­portjában lelhető meg a vá­lasz. A lap állandó jogi rovata ezúttal a s.ülőtartás tudniva­lóit foglalja össze. A bizalmas közügyek című rovatban dr. Gerevich József pszichiáter folytatja beszélge­tést azokkal, akik kisiklott életük miatt kapaszkodót, tá­maszt keresnek. És néhány cím még a 48 ol­dalas színes képes folyóirat más rovataiból: Kinos kalan­dok; A hölgy csakugyan férfi; A hámozott tintohal; Élsporto­lóból nyomorék?; A kitüntetett spaniel. Már Berkesdnél járnak a terepelőkészítők Pécs felé tart a földgázvezeték Ütemesen érkezik a cső, tervek szerint bálád a munka „Igyekeznünk kell, mert itt a nyakunkon az ősz, s ez a föld esőben úgy tapad a csizmára, hogy még levakarni is nehéz" — mondja a földgázvezeték építésen résztvevő egyik szak­ember. Most minden perc drá­ga, ezért a Siófoki Kőolajve­zeték Építő Vállalat mintegy 200 dolgozója rohamtempóban hegeszti, szigeteli, fekteti a csöveket. Az időjárás eqyelőre kedvez nekik . . . A Bajától Pécsre tartó föld- gázvezeték építésének állásá­ról Suhajda Imre építésvezető tájékoztat: — Dunaszekcsőtől Himeshá- zóig, tizenöt kilométeres sza­kaszon a föld alatt van a ve­zeték, ennél a résznél már szinte teljesen befejeződött a munka. A vonali hegesztést Ma­rázó térségében, a szigetelést és árokásást Somberek és Hi- mesháza között csináljuk. A terepelőkészitők Berkesd hatá­rában dolgoznak, naponta át­lagban 800 métert haladnak előre. E munkákkal párhuzamo­san történnek a műtárgyössze­kötések: korrózióvédelmi rész­legünk is a helyszínre vonult mór és napokon belül elkezd­jük a földgázvezeték biztonsá­gos üzemeltetéséhez szükséges hírközlő kábelek építését. — Hogy állnak a vezeték Duna alatti áthúzásának elő­készületei? — A dunafalvai oldalon el­készült a behúzó pálya föld­munkája, melynek során 30 000 köbméter földet mozgattunk meg. A szerelvények kiszállítá­sát és szerelését folyamatosan végezzük s javában tart a fo­lyómeder kotrása is, — vála­szol Magyar Zoltán építésve­zető. — Ezek szerint minden a terveknek megfelelően történik. — Tulajdonképpen igen, de sajnos sok gondot okoznak a gyakori gépmeghibásodások. — A csőszállításokkal már nincs probléma? — A Dunai Vasmű megfe­lelő ütemben és mennyiségben szállítja a csöveket, úgy, hogy most nem panaszkodhatunk. A siófokiak Mohács közelé­ben állították fel „barakkváro­sukat", mely a lehetőségekhez képest egyre otthonosabbá ala­kjuk Sokáig IBUSZ-szöbákban lakott a dolgozók egy része, de most hogy felállították o hatvanszemélyes, igazán ké­nyelmes lakókonténert, vala­mennyien beköltözhettök, így a szállítással járó gondok is megszűntek. A „barakkváros­ban” kevés időt töltenek a dol­gozók, jószerivel csak aludni járnak a lakókocsikba, lakó- konténerekbe. Naponta tizen­két órát töltenek igen kemény munkával... ♦ A palotabozsoki út mellett nagy a sürgés-forgós, a föld­gázvezeték-építés egyik izgal­mas munkafázisának előkészü­leteit végzik. Az út alatt „ve­zetik át" a csövet. Hogy ho­gyan, arról Zsupos Sándor cso­portvezető beszél. — Az út egyik oldalán egy védőcsövet indítunk el, mely­nek elején fúrófej van, a föl­det spirálrendszer hozza ki. Maga a fúrás nem tart sokáig, 3—4 óra alatt végzünk vele, de az előkészítés 15 órát is igény­be vesz. Miután a védőcső át­ért a túlsó oldalra, ezen húzzuk át az üzemelő csövet, melyben a földgáz halad majd. A védőcsövet két jókora lánc­talpas, darus gép emeli, né­A földgázvezeték építőinek konténeres egységekből állították ősz- ^sze a munkásszállást Mohácson. Gázvezeték fektetése az 56-os útnál. A csőszakaszok összehegesztése után lecsiszolják a varratot, majd szigetelik. hány perc múlva a fúrófej be­lemar a földbe, s a cső végén lassan folydogál a porított, sár­ga föld. — Hányadszor irányit ilyen jellegű munkát? — Nem tudnám megmonda­ni. Húsz éve vagyok a válla­latnál, úgy hogy gondolhatja, nem ez az első, de még a szá- zadik sem ... Nagyon össze­hangoltan, pontosan kell dol­goznunk, talán ezért olyan iz­galmas. ♦ Terepjáróba széliünk Magyar Zoltán és Nagy Géza építésve­zetőkkel, s az árokásó gép utón eredünk, mely valahol Szűr közelében jár. Az utóbbi na­pokban ugyan esett egy kevés eső, de az ősz eleji hőség már kiszárította o földet, csak né­hány mélyebb fekvésű helyen állnak tócsák. Emelkedőn, lej­tőn, kukoricaföldön vágunk ke­resztül .. . Pál Ferenc, az árok­ásó gép kezelője odtaérkezésünk- kor tér vissza hatalmas, lánctal­pas traktorához. — A már összehegesztett csövek mellett mentem előre, azt néztem meg, hogy milyen a talaj. Kötöttebb a megszo­kottnál, de ez jó, mert nem dől be az árok, viszont a gépet jobban igénybe veszi. — Mennyit ás ki naponta? — Ügy egy-másfél kilométert. Nagy Géza mondja, hogy húsz évvel ezelőtt ezt a mun­kát még kubikosök végezték. Hogy az emberek és a gép teljesítménye között mekkora az eltérés, nem kell nagy képzelő­erő. A traktor rotációs keréke másfél méter mélyen és egy méter húsz centiméter széles­ségben „harap" a földbe, per­cek alatt köbméteréket kiemel­ve.-k Épül a pécsi földgázvezeték. Eddig a tervéknek megfelelő ütemben, de igazi erőpróba most következik: a csapadékos ősz még tartogat meglepeté­seket. Roszprim Nándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom