Dunántúli Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 239-268. szám)

1982-09-18 / 256. szám

Csak a lucernamag hiánycikk Kielégítő vetőmag­ellátás várható Rekordígény őszi kalászos magvakból Bőven termett a burgonya vetőgumó Nem lankad a kistermelői kedv Az időjárás ebben az évben nem kedvezett a vetőmagter­melésnek. Csak egy példa: az aratás második felében por nap leforgása alatt 80—100 milliméter csapadék hullott le Dél-Dunántúlon, Így Baranyá­ban is. Az eső a Jubilejnaja és Baranjka fajtákat még lábon érte, s mindkét fajta már a kalászban csírázásnak indult, s ezért vetőmagként felhasz­nálni nem lehetett. A közked­velt Super Zlatno, MV-9-es és GK Csongor táblák fojtakeve- redés miatt a szokottnál jóval magasabb százalékban kap­tok „vetőmagnak alkalmatlan" minősítést. A most folyó labo­ratóriumi mintavizsgálatok sze­rint a termelők saját vetőmag­tételei nagyobbrész alkalmat­lanok vetésre, ezért egy erő­sen keresleti vetőmagpiac ala­kult ki, s a rekordigény miatt ritkán tapasztalható nyomás nehezedik a forgalmazókra. Két héttel az őszi vetés meg­kezdése előtt joggal merül fel a kérdés, képesek-e ezeket a megnövekedett igényeket ki­elégíteni? Dombóváron, a Vetőmagter­meltető és Értékesítő Vállalat Dél-Dunántúli Területi Köz­pontjában nemrég megtartott őszi sajtótájékoztatón a TK ve­zetői úgy nyilatkoztak, hogy az utóbbi évek legnagyobb vető­magkiesése ellenére a vállalat minden vetőmagigényt kielé­gít, a nagyüzemekét épp úgy, mint a kistermelőkét. Nem tit­kolták el gondjaikat sem, lu­cernamagot például, amely or­szágos hiánycikk, előre látha­tólag importálni kell. Ösziárpa- vetőmagból sem önellátó Ba­ranya. Tolna és Somogy me­gye, ezért az ország más ré­szeiből — esetleg külföldről — kell fajtaigazolt szaporulati fo­kos, fémzárolt ősziórpa-vető- magot beszerezni. Ez részben már meg is történt, s a kiszál­lítások folyamatban vannak. A baranyai gazdaságok 1218 tonna őszi árpa és 55 ton­na rozs vetőmagot igényeltek a rövidesen induló vetésekhez. Rekord rendelés futott be Dombóvárra őszi búzából is. Ezért a vállalat 30 000 tonna vetőmagot vásárolt fel a sza­porító gazdaságoktól, s ezen felül 4200 tonna tartalék kész­letet is beszerzett, amivel fe­dezni tudja a megnövekedett igényeket. A már említett idő járási tényezők miatt azonban egyes fajtákból kisebb a kíná­lat, másokból viszont, mint például Super Zlatnából, MV-8-, MV-4-, NS RANA-2, GK. Sze­ged- és Jubilejnajából pótren­delést is felvesznek. A vállalat az igényléseknek megfelelően 17 fajta búzát kínál eladásra, a búzafajta választék tehát bőséges. A baranyai gazdasá­gok 15 fajtára adtak fel mint­egy 10 400 tonnás megrende­lést. Ezen belül o magyar faj­ták aránya 64,5, a jugoszlávo- ké 30,6 százalék. A szovjet bú­zák orányo 4,6 százalékra csökkent, az olasz búzák pedig gyakorlatilag eltűntek a me­gyéből a vetésterület mindösz- sze 0,3 százalékát foglalják el Az előző év őszéhez képest leglényegesebb változás a Mar- tonvósári 8-as magyar búza és a jugoszláv Baranjka-fajta előretörése. Az előbbit a terü­let 34,8 százalékán, az utóbbit 13.1 százalékán kívánják elvet­ni a gazdaságok. A most in­duló őszi vetésekben 17,6 szá­zalékával magas arányt kép­visel a GK Szeged fajto is. A felsorolt domináns fajták mel­lett említést érdemel még az MV-4-es, az NS RANA 2-es és a Super Zlatna, mint terü­letfoglaló fajta. Ez a fajtavá­laszték és összetétel kielégíti a népgazdasági igényeket. Kis­sé emelkedik a GK Csongor és az MV-9-es területe is, de a legjobban várt Martonvósá- ri 10-es fajtából a vállalat majdcsak 1984-ben tud felújí­tásra vetőmagot biztosítani. Az érési idő szerint csoportosítva a megye gazdaságai 33,8 szá­zalékban korai érésű étkezési búzát, 43 százalékban közép­korai érésű étkezési búzát, és 23.2 százalékban takarmány- búzát kívánnak az ősz folya­mán elvetni. A megrendelt ve­tőmag felét már kiszállították, s a vállalat vezetői ígérik, hogy optimális időben, tehát a ve­tés megkezdése előtt minden­hova megérkezik a búza vető­mag. Sőt a területi központ felkészült a pótigények kielégí­tésére is, a rendeléseket azon­ban o szállítási torlódások el kerülése miatt időben küldjék be a termelők. A kalászosokkal ellentétben őszi vetésű takarmányféiék — fűmag, pannonbükköny, őszi káposztarepce stb. — magvai- ból a tavalyinál lényegesen kevesebbet rendeltek oz üze­mek, Ezért úgy tűnik, a készlet fele megmarad. Lucernamag­ból viszont a kedvezőtlen idő­járás miatt egyáltalán nincs készlete a vállalatnak. Ebből, mint mondták, igen szűkös ta­vaszi ellátás várható. A burgonyatermesztésre és szaporításra kedvezett az idő­járás. A területi központ 6355 tonna válogatott vetógumóra kötött szerződést, a termés ez­zel szemben 7500 tonna, ami bőven fedezi a vetőgumó fel­újítási igényeket, a nagyüze­mekben és a kistermelőknél egyaránt. Újdonságok lesznek a piros héjú Cleopátra és Grá­cia fajták. Nagyon fontos, hogy a tsz-ek és az áfészek időben mérjék fel a kistermelői igé­nyeket és már ősszel lehetőleg vegyék is át a vetőgumót a kistermelők biztonságos ellátá­sa érdekében. A dombóvári területi központ felkészült a lakossági vetőmag­ellátásra is. Az őszi vetésű magvakat letasokolták, a vi­rághagymákat egységcsoma­gokban a boltoknak leszállítot­ták. Baranya megye kilenc ófésze, a megyei ZÖLDÉRT, az Élelmiszerkereskedelmi Vállalat, két tsz és nyolc magár, kiske­reskedő, összesen 169 vető- magárusitással foglalkozó bolt­ja az őszi rendelésen kívül már az 1983. évi tavaszi vetésekhez is megrendelt Dombóváron 1 millió 800 000 egységcsomag zöldségvetömagot a kisterme­lőknek. Ez a mennyiség máris több mint az elmúlt év hason­ló időszakának rendelése. Mindez arra utal, hogy Bara­nyában örvendetesen szélese­dik azoknak a háztáji és kert­tulajdonosoknak a száma, akik a jövő évben is intenzíven kí­vánnak foglalkozni — elsősor­ban önellátási célokból — kertészkedéssel, zöldségter­mesztéssel.- Rné ­Nem mondhatni, hogy túlsá­gosan kedvezőek lennének a gimnáziumot végzett és tovább nem tanuló fiatalok munkavál­lalási lehetőségei. A múlt tan­év végén két héten ót közöltük azokat az álláslehetőségeket, amelyeket a megye vállalatai, mezőgazdasági üzemei, a Ba­ranya megyei Tanács munka­ügyi osztályára beküldtek. Mi tagadás, a vállalatok szíveseb­ben alkalmaznak már valami­lyen szakmával rendelkező fia­talt, az érettségizettek közül pedig inkább azokat, akik szakközépiskolákban végeztek. A gimnáziumban erettségizettek bizony sok esetben a betaní­tott munkák és a segédmunkák közül válogathatnak. A búzavetőmag fusariumos vizsgálatát végzik a Növényvédő Állomás laboratóriumában a mező gazdasági nagyüzemek által beküldött minták alapján. Megtérül az energetikai befektetés Hulladékból hőenergia - olaj helyett Nem is oly rég még bőven és főleg elfogadható áron volt olaj, benzin, elektromos áram, szén, gáz. Most az energiahor­dozók ára önmagában is arra kényszerít vállalatot, üzemet, intézményt és minden csalá­dot, hogy ésszerűen takarékos­kodjék, hogy a tüzelőolajat mindinkább szilárd, vagy az előbbinél gazdaságosabb tü­zelőanyaggal váltsa fel. Az árak mellett az újabb és újobb rendeletek is az ésszerű taka­rékosság, az olajkiváltós meg­valósítására kényszerítenek vagy ösztönöznek. Napjoink leggazdaságosabb és minden másnál előbb meg­térülő befektetése az energe­tikai, a fűtést korszerűsítő be­ruházás. Hosszú távon sem számolhatunk az energiaárak csökkenésével. Áldoznunk kel1, hogy ne fizessünk rá annyira — később. Szeptember elején Wiegand Győző, az energiafelügyelet igazgatója tartott előadást Pé­csett időszerű energiapolitikai kérdésekről Baranya, Tolna, So­mogy és Zala megye energe­tikai szakembereinek. Szinte mottóként lehet kiemelni az energiaracionalizálás kényszere kapcsán: Nem Tehet egységes receptet adni, viszont a nap mint nap változó körülmények­hez gyorsan kell igazodnunk. Már csak azért is, mert az ener­giagazdálkodási pályamódosí­tást a külső körülmények diktál­ják. Alkalmazkodnunk kell. A sokkhatás lassan enged, így a követelményeknek már józanul gondolkodva kell megfelelnünk. A cél világos: minél kevesebb energia felhasználásával gyara­podjunk, magyarán, csökkent­sük a termékegységre eső faj­lagos energiaráfordítást. Ebben oz energetikusokra hárul mind nagyobb feladat. Változatlan és hosszú távú követelmény, hogy egy százalékos nemzeti jö­vedelem-növekedést fél százalé­kosnál is kisebb energiafelhasz­nálás-emelkedéssel érjünk el. Energiafelhasználásunk alaku­lásában már megmutatkoznak a kedvező jelek. Az 1978-at 100 százaléknak véve a felhasz­nálás 1979-ben 100,03, 1980­ban 100,05 volt, tavaly már 99,4 százalékra csökkent. Mivel értünk el megtakarí­tást? Mintegy felét a termelés mérséklődésével, egyharmadát a termelés energiaigényessé­gének csökkentésével, a többit a lakossági és kommunális visszafogással. Lassan megvál­toznak a belső orányok. A nép­gazdaságszintű energiafelhasz­nálásból ez év első felében az ipar 47,6 százalékkal, a mező- gazdaság, erdőgazdálkodás és a vízügy 6,7, a szállítás és hír­közlés majd ennyivel, az építő­ipar 1,7 százalékkal, a lakossá­gi és kommunális terület vala­mivel több mint egyharmoddal részesült. Az árintézkedésekre leggyor­sabban reagáló ágazat a me­zőgazdaság, a .növekvő termés- eredményeket kevesebb energia felhasználásával érte el. Belső tartalékai még közel sincsenek kiaknázva. Előtérbe került az olajkiváltós, a szilárd tüzelő­anyagra való áttérés és mind­kettő helyett a hulladékanyag energia célú hasznosítása. Bor ez utóbbi még gyermekcipőben jár. meghonosítása óriás tar­talékokat rejt. Örvendetesen. 12 százalékkal csökkent oz áru- és személyszállításban a ben­zinfelhasználás, gázolajból a korábbinál mindössze 2 száza­lékkal használt fel többet az ágazat ez év első félévében mint korábban. A lakossági és kommunális szektorban a vártnál lassúbb az átlállás. Talán mert a lakosság az elért komfortszíhtből nem szívesen enged. A korábban ol­csónak és kényelmesnek tortott olajkályha-korszok letűnőben - az ár- és az adminisztratív in­tézkedések nyomán. Az olaj- kályha-kivóltás e két területen a legkórülményesebb és a leg­drágább. Itt is igaz, hogy nap­jaink legkifizetődőbb befekteté­se az energetikai, a fűtést kor­szerűsítő beruházás. A legújabb já hír- az OTP kedvező felté­telekkel ad hitelt lakások, csa­ládi házak utólagos hőszigete­lésére, illetve fűtéskorszerűsíté­sére. Áldoznunk kell, ha nem aka­runk még jobban ráfizetni. Az energiaracionalizálási program a hatodik ötéves tervidőszakra 15 milliárd forintot irányzott elő energiatakarékos, illetve -kivál­tó beruházások támogatására kölcsön, hitel és egyéb formák­ban. Eddig 20 milliárdra futot­tak be a pályázatok, 10 mil­liárdra már megkötötték a szer­ződéseket. Talán ez is közre ját­szott abban, hogy tovább szi­gorítják, szelektálják a pályá­zati feltételeket. A Magyar Közlöny augusztus 18-i, 51. számában két rendelet is napvilágot látott. A 12. szá­mú a tüzelőolaj és pb-gáz éves felhasználásánál 200 tonna he­lyett 1 tonnára szállította le, fűtőolajból 1000-ről 500-ia csökkentette az engedélyköteles mennyiséget. A 13. számú ipa­ri minisztériumi rendelet minden 600 Watt-nál nagyobb teljesít­ményű gáz, olaj és szilárd tüze­lőberendezés gyártását, forgal­mazását köti engedélyhez. Az ésszerű takarékosságia sarkallnak az ár- és oz odmi- nisztratív intézkedéseken túl o mind szigorodó büntetések. Wiegand Győző előadása meg­győzte a négy megye energe­tikai szakembereit: nem lehet energiaügyben lazítani. M. L. Lesznek-e érettségizett vájárok? A nagyarányú fejlesztési program előtt álló Mecseki Szénbányáknak most és a kö­zeljövőben minden eddiginél jobban szüksége van műszaki értelmiségiekre, jó szakmai tu­dású, az új technológiákat gyorsan elsajátítani tudó fizi­kai munkaerőre és a termelést közvetlenül irányító középkáde­rekre. A vájárképző iskolák tanter­vében 1970 óta említik azt o lehetőséget, hogy érettségi után is képezhetnek vájárokat, természetesen más feltételek­kel és bizonyos tantárgyi mó­dosulásokkal. Ez azonban — mivel senki nem szorgalmazta — teljesen elaludt. Az elmúlt évben került ismét előtérbe, szó volt róla különböző fóru­mokon, azonban sehol sem foglalkoztak vele olyan súly- lyal, hogy valamiképp- realizá­lódhatott volna. Nem tudtok róla a középiskolák, nem fog­lalkozott vele a pályairányítás, így aztán jelentkezés hiányá­ban a képzés nem indult meg. pedig a komlói 501-es szakkö­zépiskola készen állt akar 30— 40 érettségizett tanuló képzé­sére is. Mit is adna ez a képzés a fiataloknak? Érettségi után másfél év alatt sajátítanák el a vájárszakmót. Ekkor még azonos munkakörben dolgoz­nak a 8. osztály után három­éves vájórképzőt végzettekkel Velük szemben azonban óriási az előnyük, hogy azonnal jelent­kezhetnek a kétéves aknász­képző levelező tagozatra — amely most szeptembertől ér­dül be Pécsett —, vagy okinek kedve és tehetsége van hoz­zá. az egyetemre. Valószínű azonban, hogy az érettségizett, de továbbtanulni nem szándékozó fiatalok közül is sokan választanának inkább jól fizető fizikai munkát, mint egyéb, számukra esetleg értel­metlen feladatokat. A bánya szempontjából pedig minden­képp a művelt, az új technikát gyorsan elsajátítani tudó szak­munkásoké a jövő. S. Zs. HÉTVÉGE 5. At olajkályhák előbb a folyosóra, majd at ócskavastelepre ke­rülnek. At elektromos kályhák gatdoságosak, de ...

Next

/
Oldalképek
Tartalom