Dunántúli Napló, 1982. szeptember (39. évfolyam, 239-268. szám)

1982-09-02 / 240. szám

6 Dunántúlt napló 1982. szeptember 2., csütörtök Éjjel fél tizenkettő: megérkeztünk Beremendre. Beremend és Siklós között csak autóbuszok járnak A szerelvény mindössze egy vagonból állt, A pirosra festett BZ motorkocsi szinte hangtala­nul gördült be Harkány irányá­ból a siklósi állomásra. 'Az es­ti műszak végeztével Nagyhar- sányba utazó asszonyok a gyá­ri dolgokról beszélgettek. A sze­müveges Tóth Józsefné és Or­sós Imréné álmosan nézett ki az ablakon, mikor melléjük te­lepedtem. Kalács* József jegy­kezelő megvárta míg felszáll két utas, aztán a motorkocsi el­indult ... — Tudják-e, hogy ez az utol­só menetrendszerinti járat Be­remendre? — kérdem Tóthnét. —- Már csak a férjemtől is tudnom kell, mert fékező a vasútnál — válaszolja, oki nyolcadik éve jár Nagyhar- sányból a Kesztyűgyár siklósi üzemébe. Nekünk könnyítés lesz, hogy a továbbiakban autóbusszal utazunk Siklósra, mert nem kell annyit gyalogol­ni, a beremendi elágazásnál áll majd meg a Volán' busz. Persze, bennünket nem é,rint annyira a vasút megszüntetése, mert Nagyharsányból tovább­ra is lesz vonat Siklósra Emi­att inkább á beremendiek ke­sereghetnek. Éjjel tizenegyre jár, mikor Radák Károly motorvezető meg­állítja a kocsit a nagyharsányi állomáson. Az asszonyok leká­szálódnak. Felszálló nincs, az utastérben néhány vasútas, az­tán Varga Sándor, a Pécsi Pos­taigazgatóság vezetője, Meindl Ferenc, a Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság mérnöke, Kukái Lajos, ugyancsak mérnök, a Mecseki Szénbányáktól, és Busch Károly, a MÁV Pécsi Igazgatóságának helyettes ve­zetője. A vasútigazgató-helyet- tes „hivatalból” kíséri el az utolsó vonatot, mely szeptem­ber elsejétől megszűnik, a töb­bi utas pedig mint egykori be­járó léoett fel ismét az egy vagonból álló „szerelvényre”. Innen indultak még az ötvenes évek elején, hajnalonta tették meg az utat Beremend és Pécs között mint utazó diákok és este hétre járt, mikorra is­mét hazaértek. Előre megyek a vezetőállás­ba, figyelem a pályát: a kocsi a húsz kilométeres sebesség el­lenére is úgy ring, mint a csó­nak a viharos Balatonon. — Húsz esztendeje járom ezt a vonalat — mondja a motor­vezető, de egyáltalán nem saj­nálom, hogy a továbbiakban nem kell Beremendre szerel­vényt hozni. Siklós alig tizen­négy kilométerre van, és több mint fél óra a menetidő. Nagy- harsánytól, mivel rossz a pálya, csak „lépésben" gurulhatunk. — A vonalon, a hetvenkét évvel ezelőtti üzembe helyezés óta átfogó felújítás nem tör­tént— jegyzi meg Busch Károly. Az új beremendi cementgyár, valamint az ott létesült mész- mű üzembe állításával a teher­forgalom is jelentősen vissza­esett, a napi árufeladás legföl­jebb egy kocsira tehető, és hosszú idő óta alig százan szálltak föl erre a vonatra. Az évi bevétel nem érte el a négy- százezer forintot, ráfordításaink pedig csaknem hétmillióra rúg­tak. A vonal felújítása, a jár­művek pótlása legalább ötven­millió forintba került volna, emiatt született a döntés; a személyforgalmat közútra terel­jük. Mindez jelentős költség­megtakarítást eredményez. Ed­dig Siklós és Beremend között hét autóbusz közlekedett, a mostantól életbe lépő forgal­mi rendben 19 busz lesz menet­rendszerűen beállítva. A meg­állapodás szerint Beremendről is elérik az utazni szándékozók a reggeli Mecsek expresszt. Az autóbusz reggelente hajnali négy óra előtt öt perccel in­dul a községből. A Siklós—Nagyharsány—Be­remend közötti pályaszakaszt 1910. július 31-én adták át a forgalomnak a Dráva-völgyi va­sút részeként. A korabeli sajtó, a Pécsi Napló kiküldött tudó­sítója a következőképpen szá­molt be az eseményről: „Baranya vármegye leggaz­dagabb vidékének, a déli sík­ságnak ma nagy ünnepe volt. Évtizedek óhaja, kívánsága vált valóra . ..” „Ma nyílt meg a forgalom számára a Dráva-völ­gyi vasút kiskőszeg—siklósi sza­kasza. Alig másfél éve annak, hogy a Fried, Adorján és Deutsch építési vállalkozó cég első munkása megtette az első csákányvágást azon a pályán, amelyen ma már1 diadalmasan, büszkén száguldott végig a prüszkölő acélparipa." És hetvenkét évvel később, a BCM megállóban mindössze egy utas száll föl az utolsó vo­natra. Szabó Zoltán, a cement­mű elektrikusa. A szatyrot az ölébe ejti és kissé fáradtán azt mondja: — A továbbiakban az üzem által bérelt műszakos buszon jövök majd haza. Béremend-AI- só és -Felső amúgy is kiesik a központtól, legalább fél óra já­rás volt gyalog, míg az állo­másra értünk A sötétből közben előtűnik a beremendi állomás emeletes épülettömbje, a vágány mel­lett Herczeg Ferenc térfőnök fogadja az utolsó motorvona­tot. Szabályszerű jelentés az igazgatóhelyettesnek, majd fél. revonom az alacsony termetű ál­lomásfőnököt, aki 1957 óta tel­jesít vasúti szolgálatot. — Itt lakom az emeleten, sajnálom, hogy megszűnik a vasúti összeköttetés Nagyhar­sány és Beremend között, de ez az élet rendje. Szeretném, ha továbbra is itt élhetnék a családommal, mert megszok­tam, idevalósi vagyok .. . Meg­veszem a lakást. Salamon Gyula A szerkesztőség postájából E II föpályaudvari burkolatcsere ürügyén... A minap 15-000 rovatunk­ban egy olvasói észrevételre a tanács illetékese nyilatkozott a pécsi főpályaudvar „busz­öböl burkolatcseréjével kap­csolatban, másnap ugyanerről fotó jelent meg. Mindehhez néhány kiegészítő gondolat. A felújítás szükségességéhez kétség nem fér, azzal minden­ki egyetért, hogy ez a közleke­désben zökkenőket okoz, elke­rülhetetlen. Ami azonban az észrevétel háttere lehetett, s az élet számtalan területén sa­ját bőrünkön is érezhető: az a munka tempója. Pardon, las­súsága. A munka szervezése. Amiről olyan sokat beszéltünk, majd menetrendszerűen túlzás­ba estünk, és így érthetően a szemléletmódöt változtatni, ér­demi eredményt elérni nem tudtunk: Ahelyett, hogy az út burko­latának felszedésénél dolgoz­gat néhány gép és . ember, koncentráltan, nagy erővel, megszervezve, komplett lánc­sornak napok alatt végezni kellett volna az út felvételé­vel. S esetleg ugyanilyen szer­vezetten a kívánt új burkolatot is helyre tehetnék. S néhány nap után elvonulva már el is felejtették volna a feladatot. Ám „hagyományos" megszo­kott módon szervezett, végzett munka tanúi lehettünk. Ez egy kiragadott eset, és magánvéleményemmel megsér­teni senkit nem kívánok, de érezni, és most már össztársa­dalmi szinten tenni is kellene mindenkinek saját területén a szervezett, koncentrált, haté­kony munkakihasználás, éssze­rű, új vagy csak a megszokot­tól eltérő módszerek öntevé­keny bevezetése, alkalmazása érdekében. Ilyen kis ügyekben is. Központi szabályozások nél­kül is. Az említett példa esetén is előbbre jutottunk volna, ha az olvasó felvetésekor nem a „nem megy máról holnapra" gondolat, magyarázkodás ju­tott volna a válaszadó eszébe, hanem a jövőben a kivitelező ésszerű munkatempóra, mód­szerre való sarkallása, ennek szükségességének gondolata alakult volna ki az államigaz­gatási szakemberekben. Várbíró Péter Pécs, Olga utca 3. Községüket féltő, szerető idős bólyiak panaszolták: a falut csú­fítja ez a szeméttelep, amely Nyárád felé a község szélére „te­lepült". Szomszédságában családi házak, szemben vele a TÜZÉP- telep, szóval sokan megfordulnak erre. Egykor élösövény takarta el, rendezett volt a környéke, manapság teljesen rendezetlen, környezetcsúfitó. Fotó: Szokolai István--------------------------------- « --------------------------------­I sméta központi antennáról A 15-000-es telefonszámon kaptuk az információt: a Hajdú. Gyula utca 1. és 17. számú házak lakói fizetik az antennadíjat, de a központi antennának se híre — se hamva. Szóvá is tettük „Szerkesztőségünk postájában” augusztus 19-én, a PIK antenna­szerelési föüzemének információjával egyetemben. Ezek szerint szeptember végére e lakóházakban is kifogástalan lesz a televí­zió-adások vétele. Olvasóink írják Emberségből... Augusztus 19., déli 12.30. A Szabolcsiak felé közlekedő 10- es autóbusz beáll a Fekete Gyé. mánt téri megállóba. A szemben lévő oldalról egy fiatalasszony szeretné elérni. Az átfutással kísérletezik. A forgalom nagy. Az autóbuszvezető a le- és fel­szállás figyelése mellett észre­veszi az életveszélyes kísérletet, odakiált: „Ne fusson át! — megvárom I”. Kb. 15—20 másodperc múl­va az autóbusz kihúzott a megállóból. A fiatalasszony megelégedve dőlt hátra az ülésen. Mi, a másik "oldalon lé­vő megállóban várakozók is elégedetten nyugtáztuk — nem történt semmi. Semmi sem történt. Csupán egy ember — az autóbuszve­zető volt előrelátó a kritikus pillanatban, éí emberségből, hivatásszeretetből jelesre vizs­gázott. Rendszáma: BZ 11-30. Varga Gábor Pécs, Mezőszél u. 4. ---------------★ --------------­K öszönet Mint magyar katona 1917- ben Pécs környékén esett el édesapánk. Magyar István hon­véd. Az elmúlt 65 év után le­hetőségünk nyílt meglátogatni a sírját a pécsi temetőben. Igencsak meghatódtunk, miután édesapánk sírját szépen gon­dozva találtuk. Köszönetét mondunk a DDGáz „Erkel Ferenc” szoci­alista brigád tagjainak, akik ' példás rendben tartják az el­vállalt katonasírokat. Mgyar István és családja Jugoszlávia, Magya rkanizsa * Szeretnék 15 bérlőtársam és a magam nevében köszönetét mondani a Pécsi Ingatlankeze­lő Vállalat központjának és kőműves kisiparosainak azért a szép és becsületes munkáért, amit lakásaink felújításakor végeztek a Tolbuhin út 29-ben. Sztepánek Ferencné és 15 lakótársa Válaszol az illetékes Elmarasztalták a sorompóőrt 1982. augusztus 12-én Hosz- szúhetény és Pécs-Vasas közötti 7. sz. sorompókezelői őrhelynél a teljes csapórudas közúti so­rompónak a 6427. sz. vonat közlekedése alatti kezeletlensé- ge — nyitott állapota — körül­ményeit kivizsgáltattam. A vizs­gálat eredményeként a sorom­pó: lezárásának elmulasztásá­ban megnyilvánuló vétkes köte­lezettségszegés elkövetése mi­att az őrhelyen szolgálatot tel­jesítő dolgozót fegyelmi eljárás keretében „súlyos” személyi alapbér-csökkentés — bünte­tésben részesítettem. Mosoni Zoltán üzemfőnök MÁV Pécsi Igazgatóság írásunk nyomán egyéb észre­vételek is érkeztek a szerkesz­tőségbe. Egyrészt több ház­mester jelezte a PIK-lakásoktól — Hajdú Gyula 1-től 9-ig —, hogy antennapénzt nem szed­nek, másrészt levelet kaptunk a Kertváros Lakásfenntartó Szö­vetkezet ügyvezető igazgatójá­tól, melyben közli: a szövetke­zeti lakások tulajdonosaitól - Hajdú Gyula 11-től 17-ig — sem szedtek eddig antenna­használati díjat. Ezek szerint telefonálónk té­vedett: írjuk számlájára, hogy a sokféle címerl- befizetett sok­féle tétel között nem tud ki­igazodni. Nevében is elnézést kérünk mindazoktól, akiket esetleg a telefonálónk feltéte­lezése megsértett. Ezzel azon­ban a kérdéskört még nem tudjuk lezárni. Az antennadíj fizetésétől vagy nem fizetésé­től még nem lesz élvezhető a tv-műsorok vétele sem a Hajdú Gyula utca páratlan oldalán, sem az Egri Gyula utca „új lakóépületeiben”, sem másutt. Annak igazán önrendhetünk, hogy a PIK és a Lakásfenntar­tó Szövetkezet példamutató gyorsasággal ellenőrizte a ház­mestereket: szednek-e anten­napénzt? Persze ha ugyan­ilyen gyorsasággal intézkedtek volna antennaügyben, nem té­ved telefonálónk. Ugyanis ami ez idő tájt antennafronton fo­lyik, az sok mindennek nevez­hető ... A Hajdú Gyula utca 7—9. számú házak lakói ugyan­is 1981 végén már ott laktak, s azóta remélik, hogy egyszer majd csak élvezhető lesz a műsor. S tudtommal lapunk­nak az utóbbi 5—10 évben nincs olyan évfolyama, mely­ben ne írtunk volna unos-un- talan tévéügyben, s ne nyilat­koztak volna az érintettek: most már csak órák kérdése és megoldódnak a gondok. Azaz: az átadásokkal egyidőben az antennákat is bekapcsolják- fölszerelik-bevezetik. Megold­ják. Nem lesz gond. S közben nem történik semmi. Már nem is Luca széke ez, hiszen azt 13 nap alatt illő megfaragni. Sokkal rosszabb annál. Bántok a hitegető informá­ciók is: ekkor-akkor-amakkor. Korrektebb volna tudatni: „Kedves Lakó! Az antennasze- relés-javítás frontján óriási a káosz, oldja meg ön, ahogy tudja.” Végezetül, mondandóm alá­támasztására álljon itt egy le-- vélidézet. Feladója: Rausch László, Pécs, Olga utca 3. alat­ti lakos. „önök VII. 23-án a 15-000 című rovatukban közölték Szi­lágyi Géza, a Kertváros Lakás- fenntartó Szövetkezet vezetőjé­nek válaszát antennajavítási ügyben. Mi ezt rendkívül sérel­mesnek tartjuk, tekintve Szilá­gyi et. maximum 2 hét átfutási időt közölt antennajavításokra, a mi esetünkben viszont ez az ügy meghaladja a két hóna­pot. Tekintve, hogy a házban többségében fiatal házasok lakunk, többségben kis gyere­kekkel, a tv az egyetlen szóra­kozási lehetőségünk. Személy szerint úgy érzem, hogy a ma­gyar tv-program vétele nem luxus. E problémánk megoldásához kérem szíves segítségüket . . Eddig a levél. Kozma F. Jogi tanácsadó I I Kiss Imréné olvasónk kérdezi, hogy a gyermekgondozási segé­lyen töltött időt a munkaviszony­nál figyelembe veszik-e? A 10/1982. (IV. 16.) MT. sz. rendelet 5 §-a értelmében a munkaviszony fennállása alatt a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság időtartamát a mun­kaviszonyban töltött idő számí­tásánál figyelembe kell venni. A munkaviszony megszűnését követő időtartam nem számít­ható be a munkaviszonyba ak­kor sem, ha arra a gyermek- gondozási segély folyósítása megtörtént. I A. T. és K. N. olvasóinkat az érdekli, hogy a foglalót mikor és milyen mértékben kell visz- szaadni ? Polgári Törvénykönyvünk 243, §-a szerint a szerződés megkö­tésekor. a kötelezettségvállalás jeléül foglalót lehet adni. A szerződés megkötésekor átadott pénzösszeget vagy más dolgot csak akkor lehet fogla­lónak tekinteni, ha ez a ren­deltetése a szerződésből két­ségtelenül kitűnik. Ha a szerződést teljesítik, a foglalót a szolgáltatás ellen­értékébe be kell számítani, ha pedig a foglaló a beszámítás­ra nem alkalmas, vagy a szer­ződés olyan okból szűnik meg, amelyért egyik fél sem felelős, vagy mindkét fél felelős, a foglaló visszajár. A teljesítés n^pghiúsulásáért felelős személy az adott fogla­lót elveszti, a kapott foglalót kétszeresen köteles visszatérí­teni. A foglaló visszakövetelésérói való lemondás, illetőleg a fog­laló kétszeres visszatérítése a szerződésszegés következmé­nyei alól nem mentesít; a kár­térítésbe azonban a foglaló értéke beszámít. Elmondjuk, hogy a túlzott mértékű foglalót a bíróság mérsékelheti. I I B. Tamásné gyermekgondozási segélyen van. Kérdezi, hogy | munkát vállalhat-e és mennyit? Ez év május 1. napjától élet­be lépett rendelkezések értel­mében a gyermekgondozási se­gélyben részesülő személy — a segély teljes összegének fo­lyósítása mellett — a gyermek másfél éves kora után munkát vállalhat. A munkaviszony (tag­sági viszony) keretében történő munkavégzés azonban havi át­lagban a napi 4 órát nem ha­ladhatja meg. Továbbra is lehetőség van arra, hogy az anya, illetőleg az apa a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadságot megsza­kítsa; a munkavállalás érde­kében történő megszakítást harminc nappal előbb be kell jelenteni a foglalkoztatónak. I I H. D. kérdezi, hogy a haszon­élvezeti jog miként gyokorolha- I tó és meddig áll fenn? Polgári Törvénykönyvünk elő­írásai értelmében haszonélve­zeti jogánál fogva a jogosult a más személy tulajdonában álló dolgot birtokában tarthat­ja, használhatja és hasznait szedheti. A haszonélvezeti jog fennál­lása alatt a tulajdonos a bir­toklás, a használat és a hasz­nok szedésének jogát csak annyiban gyakorolhatja, amen/- nyiben .a haszonélvező e jo­gokkal nem él. A haszonélvezeti jog a do­log tulajdonosának személyé­ben beállott változásra tekin­tet nélkül fennmarad. A haszonélvezeti jog korlá­tozott időre és legfeljebo a jogosult . élete végéig állhat fenn.-----------------------*------------------------­K eressük a becsületes megtalálót! Augusztus 24-én 27 éves, rokkant fiam Pécsett, a Széchenyi téren el­vesztette reklámszatyrát, benne kvarcórás rádióját és egy ajtókilin­cset, melyhez alkatrészt keresett. Saj­nos ismét rosszul lett — ilyenkor el­veszti öntudatát néhány percre —, ez alatt tűnt el a reklámszatyor. Nagyon kérjük a becsületes meg­találót, juttassa vissza, nagy örömet szerezne ezzel beteg gyermekemnek. Szálai Istvánné Pécs, Kertváros, Uitz Béla út 4. II. 8. Az utolsó vonat

Next

/
Oldalképek
Tartalom