Dunántúli Napló, 1982. augusztus (39. évfolyam, 209-238. szám)

1982-08-07 / 215. szám

Nemzetközi magazin A legyőzött bika füle Benzinkút az őserdőben? Az Amazonas menti brazíliai őserdőben honos a Copaiba- fa. Különös tulajdonságát a közelmúltig csupán a bennszü­löttek ismerték, akik bevágták a kérgét, és a fából csordo­gáló lét sebgyógyításra hasz­nálták. Melvin Calvin, a Nobel-díjas kémiaprofesszor Amazonas menti kalandozása során egy­szer egy bennszülöttől kapott ebből a nem túl illatos folya­dékból. A szag erősen emlé­keztette őt a kőolajra. A dzsun­gelben vegyileg ugyan nem elemezhette, de megtöltötte ve­le diesel-kocsijának tartályát és — várakozásának megfelelően — az autó elindult. A tudós be­számolt az esetről egy folyó­iratban. A szakemberek világ­szerte már-már reménykedni kezdtek, hogy a „zöld olajjal'’ maholnap helyettesíthetik a „fekete aranyat", a kőolajat. Elméletileg ez lehetséges is, de gyakorlatilag? Vajon hogyan volna megoldható, hogy min­den autósnak legyen egy saját Copaiba-erdeje, ahol csak megáll az egyik fa alatt, be­vágja a kérgét, s feltankol a csordogáló masszával? Nyilván sehogy, hiszen a „kőolajfa" csak a trópuson honos. Egyéb­ként egy százéves, óriás Co- poiba-fa két óra alatt 20—30 liter „nyersolajat" ad, utána vi­szont fél évig pihentetni kell; egy hektárnyi Copaiba-ültet- vónyről évente csupán hét ton­na üzemanyagot kapnának a gépparipák. Bár a brazil kormány — kísér­letként — most hatezer ilyen facsemetét ültettetett el, nyers­olaj-ügyben egyelőre még az OPEC-cel tartja a kapcsola­tot... Párizs divat­múzeumot kap A jövő évben Párizsban a Louvre palotában divatmúzeu­mot rendelnek be. Ezt közölte Jack Lang francia kulturális mi­niszter. A múzeum révén Fran­ciaország ruházati örökségét szeretnék felértékelni, mondta Lang. „A ruházkodás művészete nem maradhat csupán néhány kivételezett egyén számára fenntartva.” Itt egy egész nép találékonyságáról van szó. Kihalnak a cowboyok Az Egyesült Államokban egy­re kevesebb a cowboy. Ez a romantikus foglalkozás kihaló- félben van. Az ok prózai. Az az ember, aki reggeltől estig a nyeregben ülve hajszolja a pré­riken a marhát, alig havi 400 dollárt keres. Ugyanakkor a kőolajipari munkások óránként kb. 10 dollárt kapnak. így te­hát erre a munkára — amely csupán a Vadnyugatról szóló filmekben olyan érdekes — nincs jelentkező, és ez igen nagy gondot jelent az amerikai mezőgazdaságban. A Las Ventas-i aréna a spa­nyol bikaviadorok, a torreá­dorok Mekája. A legnagyob­bak ünnepeltették itt magu­kat. köztük az andalúziai Ma­nuel Benitez, akit El Cordo­bés néven ismernek; a mad­ridi közönség huszonnyolc al­kalommal jutalmazta meg a legyőzött bika fülével. El Cordobés árva gyerek volt, gyermekkorában bér­munkásként dolgozott. Né­hány évi kemény munkával bikaviadorrá képezte magát. A közönség kedvence lett, minden idők legnagyobb tor­reádora, s természetesen dús­gazdag. Viadalról viadalra repült magánrepülőgépén. Út­jára mindig elkísérte tanára, aki minden szabad időt fel­használt arra, hogy — jobb későn, mint soha — megta­nítsa őt írni-oívasni. Érthetően sokan próbáltak a nyomába lépni: az isme­retlenség homályából a sze­génységből bátorságukkal a fényre törni. Erre különben megvan az „intézményes" le­hetőség is. Pamplonában ugyanis minden évben ki­eresztenek az utcára, a kö­zönség közé néhány bikát, s bárki vállalkozhat arra, hogy leszúrja valamelyiket. Aki helytáll a „bátorság próbá­ján”, az előtt esetleg meg­nyílhat az út az arénákba is. ■ Tavaly azonban E| Cordo- best — első Ízben — kifü­tyülték: a több mint kétezer viadal győztesének füttykon­cert közepette kellett távoz­nia, mivel öt segítőjével együtt tétlenül nézte végig, hogy egy bika miképpen döf le, és tapos halálra egy fia­tal kőművest, Fernando Vil­la reolot. A fiatal férfi, a pa­lánkon átugorva, befutott az aréna porondjára, hogy a bika előtt manőverezve hívja fel magára a nagy El Cordo­bés figyelmét. Igyekezetéért az életével fizetett. Igaz, 1972 óta létezik Mad­ridban egy torreádor-iskola, ahol harmincöt fiú tanul. Nagy részük azonban meg­marad középszerűnek; olyan­nak, aki szerény jövedelemből él, s a bikaviadal-idény be­fejezése után — munkanélküli segélyből. Ezt /is csak az utóbbi időben teheti, amióta — két éve — négyezer hi­vatásos matador szakszerve­Pamplona utcája — a bátorság iskolája zetet alapított. Az érdekvé­delmi tömörülés első lépése a szezon kezdetét bojkottáló sztrájk volt. A torreádorok felemelt összegű kórházi se­gélyt követeltek. És még va­lamit. Az esetleg hátra ma­radó hitvesnek — ő utánuk — nagyobb temetkezési se­gélyt . . . Vonattal a Kaukázus tetején A Fekete-tengertől o Kaszpi- tengerig 1100 kilométer hosszú­ságban húzódnak összefüggő falként a Kaukázus magas he­gyei, amelyek csak a két ten­ger partján hagytak egy-egy keskeny földsávot, amelyen ha­ladhat a földcsuszamlás, a hó­lavina, vagy a tenger hullám­verése által veszélyeztetett vasútvonal. A Kaukázus oldalában végig- menő két vasútvonalat a szá­zad elején építették, de azóta itt a forgalom a sokszorosára növekedett, ezért különböző tervek kidolgozása kezdődött o probléma megoldására. Vol­tak közöttük igen merészek is: valaki például azt javasolta, hogy építsenek állványhidat a Fekete-tenger és strandjai fö­lé, ami azonban sem műszaki, sem esztétikai okokból nem jö­hetett számításba. Egy másik, látszólag egyszerűbb terv még egy vasútvonal építését java­solta a meglevők mellé. Ehhez azonban egyszerűen már nincs elég hely. Végül arra a követ­keztetésre jutottak, hogy a problémát csak úgy oldhatják meg, ha a Kaukázus fő gerin­cén ót építenek vasútvonalat. Ez műszakilag nagyon nehéz feladat, mert a vasútnak he­gyeken, sziklákon, szakadéko­kon, hegyi patakok felett kell áthaladnia. A Kavgiprotransz kaukázusi állami tervező- és kutatóintézet több tervet készített az új vasútról. Az illetékes bizottság azt választotta ki közülük, amely szerint a vasútvonal a Tbiliszi közelében levő Zagesz ólomásnál kezdődik, áthalad az Aragvi folyó völgyén, majd mellékfolyója, a Psavszkaja Aragvi mellett megy tovább és 2400 méteres tengerszint feletti magasságban lép be a ar- hotszki hágóba, ahol 13 kilo­méter hosszú alagút épül. Miután a vasútvonal áthaladt a kaukázusi főgerincen, lefelé indul a sebes Assza folyó ka­nyonját követve és eljut Or- dzsonikidzébe. Az új vasútvonal hossza 136 kilométer lesz és 93 kilométeres szakasza 1170 méternél magasabban fekszik. A vonalon többek között 70 híd és viadukt épül. Az új kaukázusi vasútvonal több mint 1000 kilométerrel megrövidíti a vonattal való uta­zást Moszkva és a grúz fővá­ros, Tbiliszi, továbbá az örmény főváros, Jereván, és sok más Kaukázuson túli város között. Később az új vasútvonalat meg­hosszabbítják észak felé, és így Moszkva és Tbiliszi között csak­nem egyenes útvonal jön létre. Hegyivasút Tbilisziben Turistaként Grúziában Ariane-tervek Évről évre nő a külföldi tu­risták érdeklődése Grúzia egye­dülálló műemlékei és szép tájai iránt. — Jellemző — mondja L. Mataradze a grúz turizmussal foglalkozó igazgatósóq vezető­je —, hogy már évek óta nincs nálunk holtszezon. Ennek egyik oka, hogy a külföldiek nem­csak Moszkvára és Leningrádra kíváncsiak, hanem a köztársa­ságra is, a másik ok pedig az Inturiszt utazási iroda érdekes programja, amely a holtszezon­ban speciális utakat rendez. Ilyen többek közt a Grúz építé­szet vagy a Szőlészet és borá­szat Grúziában elnevezésű túra. Túl a grúz tájak szépségén, az építészet eredetiségén, sok külföldit érdekel iparunk és mezőgazdaságunk fejlődése., tu­dományunk, kultúránk és mű­vészeteink színvonala is. A ha­gyományos turistaútvonalak be­járásán kívü| találkozókat szer­vezünk az ifjúság, tudományos és társadalmi életünk képvise­lőivel. Lehetőséget nyújtunk, hogy az érdeklődők részt ve­hessenek a grúz zenei- és tánc, fesztiválon a fekete-tengeri Pi- cundában. az orgonaesteken, a Tbiliszi ősi székesegyházaiban rendezett koncerteken. — Ami a további fejlődés út­ját és lehetőségeit illeti, első­sorban a szolgáltatások színvo­A Grúz Népi Táncegyüttes fellépése nalát kell emelnünk, növeljük például a szállodai férőhelyek számát. Hamarosan megnyitftí kapuit a turisták előtt egy első­osztályú hotel Kobuletiben, 900 ágyas szálló épül Gagrában és 500 férőhelyes Szuhumiban. A turistaközponttól nem messze, Telaviban libegő építését kezd­jük meg, amelynek a hegycsú­cson lesz a végállomása. Ezzel igyekszünk a síelők kedvében járni. Kazbegi faluban pedig hamarosan egy alpesi központ nyílik, amely mintegy 4000 mé­ter mogasban épül. Innen in­dulhatnak majd a turisták a Kazbeg csúcsainak meghódítá­sára. David Imedasvili Az Ariane-rakéta szerelés alatt A háromlépcsős Ariane hor­dozórakéta szolgálatba állítá­sával mind a francia, mind a közös európai űrkutatás helyze­te jelentős mértékben megja­vult. 1980-ban a Párizs melletti Le Bourget-ben létesítették az ARIANESPACE vállalatot, amely a világ első „űr-szállító" válla­lata. összesen 11 európai ál­lam és 13 nagybank képezi a magvát ennek a vállalkozás­nak, amelybe a legtöbbet a franciák ruháztak be: 59,25 százalék erejéig. Az ARIANESPACE célja rész­ben o hordozórakéta továbbfej­lesztése, a nagyobb tolóerő el­érése 1990-ig. A legfontosabb célkitűzés azonban: megrende­léseket szerezni a rakéta szá­mára mesterséges holdak pá­lyára állítására, később űrha­jók indítására. Az Ariane rakéta iránt nem­csak az európai kontinensen, de az Egyesült Államokban is nagy érdeklődés mutatkozik. A jelek szerint technikailag ugyan bevált a Space Shuttle, az űr­repülőgép, de az amerikaiak már most elismerik, hogy ez a jármű a hordozórakétákat nem fogja kiszorítani az űrkutatás területéről, és bizonyos űrkur tatási feladatok végrehajtásá­ról a rakétákra továbbra is nagy szükség lesz. Az ARIANESPACE vállalat a közös európai űrkutatás csúcs­szerve, az ESA, illetve a Fran­cia Nemzeti Űrkutatási Központ irányítása alatt áll. Az előzetes tervek azt mutatják, hogy az Ariane rakéta segítségével 1986-ig 42 műholdat fognak pályára állítani, további 38-at pedig 1990-ig emel a magasba ez a rakéta. Ebben az évtized­ben minimálisan 32 rakétakilö­vést terveznek. A jelek szerint az Ariane jövője biztosítva van. HÉTVÉGE 7. India demográfiai profilja A tavalyi népszámlálás ada­tai szerint Indiában 683,8 mil­lió ember él. 1971 és 1981 kö­zött a demográfiai növekedés (24,75 százalék) csaknem ugyan­olyan volt, mint az előző év­tizedben. vagyis 1961 és 1971 között (24,80 százalék). Néhány indiai államban azonban — például Keralában, Tami| Naduban — lényegesen kisebb volt a népesség növeke­dése, mint a múltban. ­A populációban a férfiak és a nők aránya a század elejétől kezdett romlani , a férfiak javá­ra. 1981-ben 1000 férfira 935 nő jutott, 1971-ben még 5-tel kevesebb. Kedvező jelénség az ország­ban az írástudatlanság csökke­nése. 1981-ben már az indiai lakosság 35,17 százaléka tudott írni-olvasni, 1971-ben még csak 29,45 százalékuk. Az indiai népeség az utóbbi 33 év alatt a kétszeresére nőtt. Ha ez a növekedési ütem nem változnék, a népesség a követ­kező 31 év alatt a mostani két­szerese lenne. A hetvenes év­tizedben azonban lassult a de­mográfiai növekedés. 1996-ra Indiában azt akarják elérni, hogy 1000 lakosra 21 születés és 9 haláleset jusson. Ez a fel­adat azért nehezen megoldható, mert ehhez a családtervezést legalább a házaspárok 60 szá­zalékára ki kellene terjeszteni a mostani 22,6 százalékról. Az in­diai demográfiai szakemberek szerint a lakosság szaporodása azokban az államokban lassult, ahol a családtervezési kampány viszonylag eredményesen folyt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom