Dunántúli Napló, 1982. augusztus (39. évfolyam, 209-238. szám)

1982-08-17 / 225. szám

1982. augusztus 17., kedd Dunántúli napló 5 Targoncakezelői országos konferencia Pécsett Ha. valahol még sokat le­hetne takarékoskodni az üzem. anyaggal, az épp az anyag- mozgatás. Ennek a takarékosko­dásnak a további lehetőségeit vázolja fel a hatodik országos targoncaüzemeltetői konferen­cia, amely Pécsett kezdődött meg augusztus 16-án a Pollack Mihály Műszaki Főiskolán csaknem 250 vállalat, tsz, in­tézmény 350 képviselőjének a részvételével. Ezek a számok is jelzik a komoly érdeklődést, de e vonatkozásban a rendező szervek népes tábora is sokat mond. A rendezők között talál­juk az Ipari Minisztériumot, az Anyagmozgatási és Csomago­lástechnikai Intézetet, a Tech- noimpex Külkereskedelmi Vál­lalatot, a MÜÁRT-ot, az Orszá­gos Gépipari Tudományos Egyesületet, a Baranya megyei Szállítási Bizottságot, valamint új tagként a Megyei KBT-t is. A kétévenként megrendezen­dő országos tanácskozásnak ezúttal Pécs lett d házigazdá­ja, amely köszönhető annak, hogy a Műszaki Főiskola jeles­kedik a targoncavezetők kikép­zésében, ami egyébként orszá­gos gondnak számít. Nincs ugyanis országos gazdája kép­zés tekintetében a targoncave­zetésnek és a -javításnak. Ezzel máris a legfontosabb célkitűzésekhez értünk el, ame­lyeknek a megfogalmazásában biztos, hogy egységes állás­pontra jutnak a konferencia résztvevői és reméljük, hogy észrevételeikre felfigyelnek a megfelelő szervek, elsősorban a külkereskedelmi intézmények. Kuncz Béla, az Ipari Miniszté­rium főmunkatársa a vitaindító előadásában a legfontosabb teendőket emelte ki. Szólt a már említett képzési gondokon túl az alkatrészellátás problé­máiról is. Ugyanis hiába akar egy cég modern gépet, vagy alkalmaz épp régit, ha nem tudja megszerezni a legfonto­sabb alkatrészeket, elsősor­ban azokat, amelyek a motor­hoz, az akkumulátorhoz és a hidraulikához szükségesek. Akadozik az utánpótlás, ami közismert tény, bár az ismét­lése nem tűnik feleslegesnek. Ennek feloldására . jelent, de csak átm'eneti megoldást, ha házi erőből állítanak elő alkat­részeket, gépegységeket és ezt oly magas szinten művelik, hogy egy országos szervizhá­lózat kiépítésére is képesek, mint például a törökszentmik­lósi Mezőgép és a balkányi tsz. Biztos, hogy a házilagos műszaki erőfeszítések sokat számítanak a javításban, a fel­újításban, hiszen évente már 5000 nagyjavítást végez a 15 szervizközpont, bár az igény 1000-1500-zal több. Szeretnék, ha a fent említett két cég any. nyira megerősödne műszakilag, szakmailag, hogy gesztorává válhatna egy országos szer­vizhálózatnak. Nagyon fontos, hogy a kül­kereskedelmi vállalatok végre közeledjenek a targoncákat üzemeltetők igényeihez, s az országban üzemelő 30-35 000 targonca javításához biztosít­sák a megfelelő alkatrészeket. Tény, hogy csaknem másfél- százféle targonca üzemel, ami a felújításhoz szükséges alkat­részek többszózféle változatát eredményezi és ilyen „fajta- dzsungelben" szinte lehetet­lennek tűnik a tökéletes al­katrész-utánpótlás megszerve­zése. Végül is ki, vagy .kik hat­nak az alkalmazó cégekre, hogy kevesebb típusú targon­cát alkalmazzanak épp a jobb szervizelés érdekében, ezt ma még nehéz eldönteni. Bizakodjunk, hogy a három­napos tanácskozás ebben is javaslatokkal áll elő. Csuti J. Egy hónap múlva nyit az őszi BNV Módi-Hunor divatbemutató Budapesten Meleg napokat élünk, de azért már itt van a hűvös napok üzenete is: őszi—téli árubemutatót tartott tegnap Budapesten a Módi Keres­kedelmi Vállalat és a Pé­csi Kesztyűgyár — új nevén: Hunor Pécsi Kesztyű- és Bőr­ruházati Vállalat. Az or­szág kis- és nagykereske­delmi vállalatai, valamint a sajtó képviselői előtt bemu­tatták, milyen kiegészítőket: sálat, kendőt, szabadidő-ru­házatot, fehérneműt, kesz­tyűt és bőrdíszmű cikket hordhatunk az idén ősszel és télen, feltéve, ha ezt a kereskedelem meg is rendeli a gyártótól. A dolog külön érdekessé­ge, hogy a Módi divatbemu­tatóján először szerepeltek Fordulópont a Pécsi Kesztyűgyár és a Pécsi Bőrgyár kapcsolatában pécsi kesztyűbőrből készült divat- és sportkesztyűk, ami közös fejlesztés eredménye. A Pécsi Bőrgyár a felszaba­dulás óta sohasem gyártott kesztyűbőrt, ez profiljába nem illet be, ám a piaci igények követelte változások­ra most ezzel is előrukkol­tak. A két pécsi könnyűipari vállalat közötti együttműkö­dés eddig sem volt rossz, mégis, mindezt fordulópont­ként könyvelhetjük el kap­csolatukban. Az együttmű­ködés szorosabbra fűzése további nagy reményekre jo­gosít. A divatbemutatót követően Csillag János, .a Hunor kesz­tyűértékesítési vezetője a kö­vetkezőket telefonálta la­punknak Budapestről:- A kereskedelem tet­széssel fogadta a bemuta­tót, több tízezer párás meg­rendelés született. Nagy si­kere volt a Pécsi Bőrgyár ál­tal készített sertésvelúr, serésnappa és az új techno­lógiával készített, féhies ha­tású metálbőrökből készült kesztyűknek, valamint a ser- tésnappa síbőrből készült sportkesztyűknek. M. Z. Képünkön balról a második a norvég, mellette p török, továbbá a két szovjet hallgató Pécsett, a TIT „Népek barátsága" nyári egyetemén. Arcok a nyári egyetemről Egy Hónap múlva, szeptem­ber 17-én egyidejűleg négy nemzetközi szakvásár nyílik a kőbányai vásárvárosban. Az őszi BNV ezúttal is a fogyasz­tási. cikkek seregszemléje lesz, az ötödik Hoventa kiállításon kereskedelemtechnikai és ven­déglátóipari berendezések, a harmadik Protenvitán környe­zetvédelmi gyártmányok és a kutatási eredmények, a máso­dik Studexpo kiállításon pedig oktatási eszközök és laborató­riumok láthatók majd. Mind az őszi BNV, mind a két- illetve háromévente meg­rendezendő szakkiállítások iránt nagy az érdeklődés, és több hónappal a vásár megnyitása előtt minden fedett, illetve sza­badtéri terület elkelt. Finom kötöttáru exportra Negyedmilliónál is több gyer­mekpulóver, kardigán, bébiti­pegő, kerti nadrág és felnőtt­pulóver kerül ki évente a Bu­dapesti Finomkötöttárugyár pé­csi üzeméből. Az itt dolgozó csaknem félszáz asszony és lány kezemunkája a hazai pia­cokon túl 60 százalékban ex­portra kerül, Szovjetunióba és Líbiába, de a nyugati orszá­gok is érdeklődést tanúsítanak termékeik iránt. Fotó: Proksza László Az őszi BNV-n az eddigi je­lentkezések alapján a magyar kiállítókkal együtt negyvenegy ország és Hongkong cégei mu­tatják be fogyasztásicikk-új- donságaikat. Sok évi szünet után ismét részt vesz a vásá­ron Vietnam, Algéria és Görög­ország, új kiállítók Costa Rica, Ecuador, Honduras és Kenya. A vásár legnagyobb kiállítói a szovjetek, a jugoszlávok és a csehszlovákok, , valamint az NSZK-beliek, az indiaiak és a brazilok. Az őszi BNV-t tizenkét áru­csoportban rendezik meg, ösz- szesen ezernégyszáz hazai és külföldi cég árukínálatát lát­hatja a nagyközönség. Két nagyobb létszámú cso­port tagjainak véleményét kér­deztük meg az idén, a XXIV. „Népek barátsága" nyári egyetem 10 országból érkezett 270 résztvevője közül: hogy vannak megelégedve a bara­nyai TIT-rendezvénnyel? Pécs szovjet testvérvárosa, Lvov tíztagú delegációt kül­dött Pécsre, köztük Tamara Alekszandrovna Martjanovát, a Lvov megyei ismeretterjesztő társulat elnökének első helyet­tesét és Viktor Gavrilovics Kosztyenkót, a Ivovi állatorvosi egyetem filozófiai tanszékének vezetőjét.- Már hat 'éve ismerjük a baranyai TIT nyári egyetemeit — mondja Tamara Alekszand­rovna — és mivel különféle té­mákból hallhatunk itt előadá­sokat, a résztvevőinket is kü­lönböző területekről szervez­tük. Van a csoportunkban filo­zófus, közgazdász, kolhozelnök, két járási művelődésügyi osz­tályvezető és járási párttitkár. Kiválóan szervez kis létszámú gárdájával! is a Baranya me­gyei TIT, kitűnőek az előadá­sok. Nagyon érdekelt bennün­ket a Magyarország külpoliti­kájáról vagy a gazdaságpoli­tikájáról tartott beszámoló. Az utóbbi előadóját, dr. Geisz Mi­hályt, a Baranya megyei Párt- bizottság osztályvezetőjét Lvov- ba is meghívtuk. A szovjet Isajtó ‘igen sokat foglalkozik Magyarországgal, ismerjük az önök elképzeléseit, mégis itt a helyszínen ismerkedni az önök országával rendkívül hasznos mindnyájunk számára. — Valamennyiünket nagyon érdekel ma, a XXVI. szovjet pártkongresszus és Brezsnyev elvtárs beszéde után a magyar mezőgazdaság, főként az állat- tenyésztés — veszi át a szót Viktor G. Kosztyenko. - Nem véletlen, hogy a mi csoportunk mára a tsz-látogatást válasz­totta programjául. Ezen túl ha­zatérve, mindnyájan előadá­sokban számolunk be a látot­takról, ki-ki a maga munkahe­lyén. * Bolognából, a nemzetközi John Hopkins Egyetemről, melynek évek óta jó kapcsola­tai vannak Magyarországgal, idén ugyancsak az eddigieknél nagyobb létszámú, hét tagú csoport érkezett Pécsre, a nyá­ri egyetemre. Köztük a norvég Marianne Kjter, aki a skóciai üzleti kapcsolatokat tanulmá­nyozza, és ott is végezte az egyetemet. Mint elmondta, ta­nulmányai alkalmával foglak, kozott Magyaroszággal is, és a tanultakat most mind reali­zálódva látja itt-tartózkodása alkalmával. A török Hasan Teoman a washingtoni John Hopkins Egyetemen végzett, és jelenleg ennek európai centrumában, Bolognában foglalkozik a ta­nulmányi programok szervezé­sével, kapcsolatokkal, a diákok ügyeivel. A John Hopkins Egyetem az egyetlen egyébként a világon, amely nemzetközi jogból, gazdaságtanból, kultu­rális kapcsolatok kérdéseiből ad diploma utáni képzést. — Mint minden török, volta­képp elég sokat tudtam eddig, első látogatásomig Magyaror­szágról - mondja Hasan Teo­man. - Hazámban élénk az érdeklődés és a szimpátia a magyarok iránt, és igen élénk országaink között a kulturális kapcsolat.- Mindezek után igen ér­dekes volt számomra a találko­zás, a személyes ismeretség Magyarországgal ahol több élményt kaptam, mint vártam. Nagyon barátságosak itt az emberek. Bár a mi csoportunk azzal a reménnyel érkezett ide, hogy egyetemi tanárokkal ta­lálkozhatunk, a „Népek barát­sága" nyári egyetemről azt mondhatjuk, hogy kitűnően szervezett, és számos érdekes­séget tartogat számunkra. Gáilos Orsolya Hasznos­anyag­gyűjtési akció A HNF új kezdeményezése A Hazafias Népfront már korábban is kereste annak le- ■ hetőségét: Jiogyan lehetne a lakosságot arra ösztönözni, hogy szabaduljon meg a kör­nyezetében felgyülemlett, szá­mára már értéktelen dolgoktól. Az elképzelések nyomán az idén kísérletképpen akciót kez­deményeztek a hulladékbegyűj­tés társadalmi támogatására. Ennek színhelyéül Vas megyét választották, s amint az a most közzétett adatokból kitűnik: eredményesen zárult a kezde­ményezés. 1982 első felében 780 tonna fémhulladékot, 80 tonna papírt, 57 tonna textí­liát és 17 tonna üveget gyűj­töttek össze a megyei lakosok. Csak érzékeltetésül: a 780 ton­na fém 3122 tonna vasérccel egyenértékű, magyarán ennyi­vel kevesebb nyersanyag be­szerzéséről kell gondoskodni. A kezdeti jelentős eredmé­nyek annak az ösztönző, cselek­vésre serkentő ténynek is kö­szönhetők, hogy a MÉH-től ka­pott összeggel az adott telepü­lés közössége rendelkezik, .így a bevétel közvetlenül szolgálhat­ja az ott élők ellátásának, tele­pülési körülményeinek javítá­sát. Az akcióval ugyanis rész­ben éppen azt kívánják elérni, hogy gyarapodjon a helyi ta­nács fejlesztési alapja, olyan feladatok, beruházások válja­nak megvalósíthatóvá, ame­lyekre egyébként nem jut ele­gendő pénz. S valóban: a megye városai és falvai első­sorban a szűkös költségvetés miatt el- vagy abbamaradt fel­újításokat, rekonstrukciókat kí­vánják e támogatással befe­jezni. Érdekesség: nem egy tanács több bevételhez jutott így, mint a községfejlesztési adó és egyéb források jóvol­tából. Ilyen előzmények után a Ha­zafias Népfront Országos El­nöksége most azt tervezi, hogy a hulladékgyűjtési mozgalmat 1983 tavaszától Budapestre és a többi megyére is kiterjeszti. Persze nem a MÉH feladatát kívánják átvállalni, s nem akar­nak „versenyezni" az úttörők­kel sem. Embléma és csomagolás Harmadik alkalommal ren­dezik meg Békéscsabán, augusztus 20, és október 31-e között az alkalmazott grafikai biennálét. Hétfőn a Magyar Képző- és Iparművészek Szö­vetségében sajtótájékoztatón számoltak be az előkészületek­ről. A rendezvényt ebben az év­ben az embléma és a csoma­golás témakörében hirdették meg. s az érdeklődőkre jellem­ző, hogy nem kevesebb, mint 820 pályamunka érkezett a rendezőkhöz. Ebből 670 kerül a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum kiállitótermeinek fa­laira, s 88 művész alkotásai jelzik az alkalmazott grafika hazai eredményeit, amelyek nemzetközi viszonylatban sem lebecsülhetők. A sajtóértekezleten azt is el­mondták, hogy a kétséget ki­záróan magas művészi, szak­mai színvonal jelenleg még nem jellemzi általánosan a magyar csomagolástechnikát. A szakemberek véleménye sze­rint áruink csomagolása leg­többször elmarad a világszín­vonaltól és ez pénzben is ki­fejezhető veszteséget okoz a népgazdaságnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom