Dunántúli Napló, 1982. augusztus (39. évfolyam, 209-238. szám)
1982-08-20 / 228. szám
HNF Kitüntető jelvénye Népművészet Mestere Pavlicsek József A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnöksége eredményes népfrontmozgalmi tevékenysége elismeréseként a „Hazafias Népfront kitüntető jelvényét” adományozta Pavlicsek Józsefnek, a Komló városi Népfrontbizottság elnökségi tagjának, a bányászváros szil- vási városrésze körzeti népfront- bizottsága elnökének. Pavlicsek József a kitüntetést kedden Budapesten. a Hazafias Népfront Országos Tanácsa székhazában rendezett ünnepségen vette át. * Négy éve nyugdíjas. Ha szabad ideje engedi, a kertjében dolgozgat. — Egyébként ez is szorosan beletartozik a népfrontmozgalmi munkába, hiszen ennek keretén belül szerveződött itt a szilvási városrészben a „Zrínyi Ilona” kertbarát szakcsoport, amelynek 670 tagja van - teszi hozzá magyarázatul. Valószínűleg ez az egészséges életmód teszi, de Pavlicsek József jóval fiatalabbnak látszik koránál. 1923-ban született Vasason. Édesapja bányász volt, korán meghalt és hét gyermeket hagyott hátra. Pavlicsek József mint család- fenntartó már 15 évesen a bányában dolgozott. Szinte napra pontosan kerek negyvenévi szolgálat után ment nyugdíjba a Mecseki Szénbányák Kossuth- bányaüzemétől.- 1951-ben kerültem Komlóra segédvájárként. Nemcsak a pénz, a lakás, hanem inkább az épülő bányászváros jövője és főként a tanulási lehetőség vonzott ide. Felnőtt fejjel fejeztem be az általános iskolát, majd elvégeztem a segédak- nászi és robbantómesteri tan- folyamot, majd 1959-ben a bányaipari technikumot. Körletvezető aknászként mentem nyugdíjba. Kitüntetéseinek igencsak hosszú listáját átfutva — Munka Érdemérem, Szocialista Munkáért Érdemérem, Honvédelmi Érdemérem, Bányász Szolgálati Érdemérem arany fokozata, hogy csak a legjelentősebbeket emeljük ki - az elsők között szerepel a „Komló város építéséért” emlékérem 1953-ból és a lista alján két népfrontmozgalmi kitüntetés: az Érdemes és a Kiváló Társadalmi Munkás. S most a legmagasabb népfrontmozgalmi kitüntetés: a Hazafias Népfront kitüntető jelvénye.- Ennek különösen örülök, hisz mit tagadjam; nyugdíjasként nem számítottam már ilyen kitüntetésre. Jólesik, ha elismerik az ember munkáját és én különösképpen nem panaszkodhatok: mindig megbecsültek a munkahelyemen is, a mozgalomban is, aktív dolgozóként és most nyugdíjasként is. Az utóbbi két és fél évtizedben jó néhány párt- és szak- szervezeti tisztséget töltött be a Mecseki Szénbányáknál, illetve Komlón. A népfrontmozgalomba igazán aktívan akkor kapcsolódott be, amikor 1965-ben az épülő szilvási városrészbe költözött. Pártmegbízatásként részt vett a lakóterületi ideiglenes népfrontbizottság megalakításában, majd ennek a testületnek alelnöke, titkára lett, s most már a harmadik ciklusban elnöke. E másfél évtized alatt a szilvási városrészben jó közösség szerveződött: az itt lakók magukénak érzik a várost és különösen saját lakóterületüket. Tavaly például 666 000 forint értékű társadalmi munkát végeztek. — Tizenhét éve, amikor még csak szerveződött a szilvási városrészben a népfrontbizottság, azt a célt tűztük magunk elé, hogy ennek az új városrésznek valamennyi lakója ne csak a lakását érezze otthonának, hanem az egész lakóterületet s a várost, amelyben él — mondja Pavlicsek József. - Vannak gondjaink még, van feladatunk bőven, de a legalapvetőbb célt elértük. Érdemes volt ezért a közösségért tevékenykedni, s minden hivatalos kitüntetésnél nagyobb kitüntetés számomra az a bizalom, amely népfrontbizottságunk munkáját támogatja az- egész szilvási városrészben. D. t. Gusa Pál Annak idején a moldvai Ma- gyarfaluban nem volt olyan pásztor, aki így vagy úgy ne tudott volna furulyázni. Ott tanult meg furulyázni Gusa Pál, a románok által Un g urnák, majd Arinnak hívott faluban, ahol ma is három testvére él. Öt aztán másfelé sodorta a történelem: a moldvai csángómagyarok csoportjával, az ismert körülmények között, Egyházaskozórra került. Pásztor lett itt is, aztán tsz-nyugdíjas. „Hogy mi volt a legfurcsább az új helyen?” — tűnődik el. Nem a dombokat az erdőket, az emberek viselkedését említi, bár a változás bizonyára őt sem hagyta érintetlenül. „Itt másként heréi 1k a bikát mint Moldovában. Nálunk fölkötötték a zacskóját, nem levágták, így nem szenved any- nyira az állat” — részletezi szakértelemmel, a pásztorévek tapasztalatával. Mert első a munka, az élet, azután jöhet a kedvtelés, a gondűző furulya és ének. Alárendelve azért nincs egyik a másiknak. A furulya ma is ott van mindig a kezeügyében, akárcsak a házkörüli szerszámok Nincs olyan nap, hogy rá ne zendítene a konyhában, vagy — mint most — a hűs verandán. Messzire hallatszik a furulyaszó, de nem kelt senkiben megütközést: csángók laknak a második, harmadik szomszédban is. Szerepelni gyakran eljárnak a ko- zári pávakör tagjai, ismerik egymást, talán jobban a kelleténél. Gusa Pál is alig pár napja jött haza Dorozsmáról egy népzenei találkozóról, és már másodszorra készül Burgenlandija, egy szombathelyi tanár közvetítésével. Maga a furulya is megér né. hány szót. Karnyi vastag fűzfából faragta Pali bácsi jó harminc évvel ezelőtt. Először a lyuk volt meg, aztán vékonyította el a fát nagyjából olyanra, mint a mutatóujja. Díszítette, lakkozta, s ma a sok játéktól olyan, mint egy kilyukasztott elefántcsontrúd. „Sokan bérakják a ládába a hangszereket, de én mind az öt fiamat ki taníttattam a muzsikára — jegyzi meg Gusa Pál két furulyadallam között. — Én magam tudom a klanétot is nagyon szépen, s a dorombot Dorozsmán elkérték tőlem az egyiket. Szívesen hagytam ott, mert Magyarországon még nem fogadtak olyan szeretettel, mint a dorozsmaiak. Azért az ó furulyájuk tompábban szól, mint az enyém ..." Csöndes tűnődések ezek, Gusa Pál nem nagyhangú ember. Volna pedig mesélni valója. A vándorlás, a bácskai évek, amikor partizántáborba került, s csők nehezen sikerült a kényszermunkából megszöknie. Aztán Szeged, csöndes időszak egy kádármesternél, ahol három. és ötezer literes hordókat is csinált. S végül: Egyházas- kozár. Moldvában a tanítók hívták az iskolába furulyázni. Érdekes iskola lehetett: egy hegyipásztor az énekórán! De hát így volt ez rendjén, az idegen környezetben csak így őrizték a magyarságot; furcsán, a többségi nemzet fia számára alig érthető mesterkedéssel. S lám, itt Kozáron is működik még ez a reflex, igaz, a köz- művelődési törekvésekkel megegyezően: gyerekeknek fújja a táncnak való dallamokat Gusa Pál, amikor csak a mester, Albert István tanár megkeresi. Kitüntetést kapott Pali bácsi, megérdemeltet. De ez a kitüntetés szál az apjának, nagyapjának is, aki a furulyára tanította, az édesanyjának, aki az első dalokat dúdolta fülébe. Szól azoknak is, ‘akiket nagy számuk miatt nem lehet külön- külön megjutalmazni, de a szép néphagyományok, a tiszta dallamok és gondolatok átörökítésében nagy-nagy érdemeket szereztek. Havasi János Az Aranyos Mária kápolna részlete? Püspökök temetkezőhelye? Országos jelentöségi szoborlelet a pécsi egyetemi ásatáson - Az eddig hiányzó pécsi gótika leggazdagabb megjelenése A pécsi székesegyház mögött évek óta folyó ásatások legjelentősebb leletei kerültek napfényre a minap. Egy rutinszerűen mélyített kutatóárokban - a felszíntől mintegy 4 méter mélyen — falazott sírt bontottak ki a bányószck. Szobortöredékek, gótikus ornamentikák és csontok kerültek elő némi török eredetű cseréptöredékkel egyetemben. Ez egyértelművé teszi, hogy ebbe a sírba a törökök dobálták össze a töredékeket több sírba temetett ember maradványaival együtt, miután az iszlám szent dühével lefejezték a szobrokat. Az ásatást vezető dr. Sándor Mária régész úgy vélekedik, hogy a leírásokban szereplő ún. Aranyos Mária kápolna egy részére bukkantak. Ezt 1355-ben alapították, tehát egy évtizeddel az egyetemalapítás előtt, s 1505-ig a pécsi püspökök temetkezóhelye volt. A csontleletek - köztük több koponya — antropológiai vizsgálata hivatott részben eldönteni, hogy valóban a püspökök sírjainak az egyikére bukkantak-e. A szoborlelet azt bizonyítja, hogy jelentős gótikus építmény volt itt. Az épített sír alapján tételezhető fel, hogy talán éppen a kápolna, amelynek az elhelyezkedését a további kutatásokkal kell tisztázni. Ezek után szóljunk a szoborleletről, amely — több szakember egybehangzó véleménye szerint — a magyar művészettörténet szempontjából is a legfontosabbak közé tartozik, jelentősége szinte vetekszik a híres budavári szoborleletével. Festett szobrokat is találtak. Ami hasonló abból a korból eddig másutt előkerült, csak halvány nyomokban őrizte a hat-hét évszázados színeket. Pl. a Pécsett most megtalált egyik Mária-szobor csodálatos kék és arany színei az egész szobrot beborítják; a színek üdesége bizonyítja, hogy a szobor belső térben volt, ledöntése utón nyomban a föld alá került, s szerencsére egy sírbolt üregébe, ami segített megóvni azt — a többi töredékkel együtt — négy évszázadon át. A töredékek között előkerült egy püspökfej is, valamint egy csodálatosan ép relief két apostolfővel, amelyek meglepő hasonlóságot mutatnak a budavári szoborlelet egyik-másik fejszobrávaf. Van a leletanyagban egy rózsaszínű márványból készült reneszánsz stílusú sír- fedőlap címertöredékkel,, díszítésekkel - ilyen jellegű a pécsi anyagban még nem volt, de országosan is egyedülálló. A címerrészlet kevés az azonosításhoz. Lehet, hogy az Aranyos Mária kápolnában utolsóként temetkezett valamelyik püspök sírját fedte?.. A több építési korszakot felölelő, ám zömében — a festett anyag legalábbis — a XIV. században keletkezett leletanyag a mindeddig csak nyomokban jelentkező, a gazdag pécsi román és reneszánsz kőemlékek között szinte hiányzó qótika legfontosabb és eddig leggazdagabb megjelenése. A leletanyagot biztonságos helyre szállították, a restaurálás neves kőrestaurátorok bevonásával a napokban megkezdődik a megyei tanács támogatásával. H. I. Hétfőtől jó ivóvizet kap Vasas II. Elkészült a pécs—komlói regionális vízellátó hálózat első üteme - az új 300-as vezeték hétfőtől vizet szolgáltat Vasas II- nek, s ezzel megoldódik a bányásztelepülés régi gondja. A vezeték átadás-átvételéről a közelmúltban állapodott meg a Mecseki Szénbányák és a Baranya megyei Vízmű Vállalat. Az ellátás átállítását augusztus 23-a és 31-e között bonyolítják le, ez idő alatt kisebb üzemzavarok előfordulhatnak — a Mecseki Szénbányáktól kapott tájékoztatás szerint — a nyomásváltozás miatt. Előfordulhat az is, hogy átmenetileg a bányavállalat szolgáltat vizet. Közölték azt is, hogy szeptember 1-től feloldják a Dunántúli Naplóban az év elején megjelent közleményben elrendelt tilalmat, amely a szolgáltatott ivóvíznek csecsemők részére való felhasználására vonatkozott. A vasasi vízellátó hálózat korszerűsítésére a jövő esztendőben kerül sor, ez a munka a lakosság jobb és biztonságosabb vízellátását szolgálja. Tanácsosi cím Urbán Tibor Két évtizedig építési, illetve kommunális dolgokkal foglalkozott, mint főelőadó. A volt első kerületi tanácson kezdte pályafutását annak utána, hogy az érettségit követően egy ideig kőműves mellett dolgozott a technikusi oklevéllel a zsebében, Urbán Tibor. Ma, a Pécs városi Tanács műszaki osztályán út-' és környezetvédelmi csoportvezető. — Nem hiányzik az eredeti szakmája? — Gondolhatja, először furcsa volt, hogy kimondottan hatósági feladatokat kell ellátnom, húsz év hosszú idő volt, amit mint főelőadó az építési feladatokkal töltöttem. Az adta a legnagyobb örömet a munkámban, mikor elkészült egy út. vagy járdaszakasz. Ma is ezekkel a dolgokkal foglalkozom, csak más nagyságrendűek a feladataim és hatósági jogkört látunk el, Urbán Tibornak és munkatársainak időről időre gondot okoz a régi városszerkezetből fakadó út- és közműhálózat. Az elavult vezetékek cseréje megkezdődött a belvárosi rekonstrukció részeként. Ez történt a Déryné utcában, a Mátyás király és Zrínyi utcákban is. Egy-egy munka indításánál, annak átadásánál, az üzembe helyezéskor, utak lezárásakor Urbán Tibor adja ki az engedélyeket. Adminisztratívnak tűnő munka, mégis igen fontos: nem közvetlen az ügyfelekkel foglalkozik, ám munkája mégis reflektorfényben van. A gondokról szólva megemlíti : — Pécsnek 460 kilométer az úthálózata, melyből még ma is több mint száz kilométer hosszúságú a földút. A fenntartáshoz, az utak javításához a szilárd burkolatú hálózat növeléséhez sok pénzre lenne szükség; tudjuk ezt magunk is, de sajnos lehetőségeink behatároltak. De nehogy azt gondoljuk, hogy az említettek teszik ki csupán feladatait! Pécsett, több mint nyolcszáz kisiparos dolgozik, a rendeletek betartásának ellenőrzése, az árképzés figyelemmé! kísérése is hozzá tartozik. Csakúgy, a város levegőszennyezésének figyelemmel kisérése. És szükség szerint, az esetleges bírságok kiszabása. Nem népszerű dolog, de a tisztább levegőjű Pécsért meg kelt tennie. Fentebb azt említettem, hogy jelenlegi munkája más teendőket szabott az aíacsonyter- metű Urbán Tiborra., Az építészethez mindig vonzódott, így van ezzel ma is. Szabadidejében magántervezői engedély alapján családi házak terv- adaptálásával foglalkozik. Lánya, aki most végezte el az általános iskolát, szintén építésznek készül, tanácsára az Építőipari Szakközépiskolába jelentkezett. Ugyan 1959 óta dolgozik a tanácson a megszerzett gyakorlati ismereteket mégsem tartotta elegendőnek munkája megfelelő színvonalú végzéséhez. Ezért elvégezte a Tanács Akadémiát és az Államigazgatási Főiskolát. S. Gy. HÉTVÉGE 5.
