Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)

1982-07-08 / 185. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXXIX. évfolyam, 185. szám 1982. július 8., csütörtök Ara: 1,40 Ft Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Próbaüzem az új hulladék- telepen (5. oldal) Jogi tanácsok (6. oldal) Élettani vándorgyűlés Pé­csett. (5. oldal). Magyarországra érkezett Francois Mitterrand w Díszvacsora a magas rangú vendég tiszteletére---------------------------------*----------------------------------­K á dár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának és Losonczi Pálnak, az Elnöki Tanács elnökének meghívására szerdán hivatalos látogatásra hazánkba érkezett Francois Mitterrand, a Francia Köztársaság elnöke. A francia államfő különgépe kora este landolt a Ferihegyi repülőtéren, ahol Kádár János és Losonczi Pál köszöntötte az elnököt. Rövid, szívélyes üdvözlés után Francois Mitterrand és kísérete a magyar vezetők társaságában gépkocsikba szállt, s diszmotorosok kíséretében az ünnepélyes fogadtatás színhelyére hajtatott.-----------------------------------------v--------------------------------------------­A Kossuth Lajos téren a ma­gas rangú vendéget ünnepi külsőségekben is megnyilvánu­ló protokoll fogadta: tiszteletére a francig trikolórral és a ma­gyar nemzeti lobogóval díszí­tett Ország ház előtt felsorako­zott a Magyar Néphadsereg díszzászlóalja. Megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnö­ke, Aczél György, az MSZMP Központi Bizottságának titká­ra, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Mar­jai József, a Minisztertanács el­nökhelyettese, Péter János, az országgyűlés alelnöke, Katona Imre, az Elnöki Tanács titkára, Púja Frigyes külügyminiszter, Köpeczi Béla művelődési mi­niszter, Méhes Lajos ipari mi­niszter, Váncsa Jenő mezőgaz­dasági és élelmezésügyi minisz­ter, Veress Péter külkereskedel­mi miniszter, továbbá az Elnöki Tonács több tagja, valamint ál­lami és társadalmi életünk szá­mos vezető személyisége. Jelen volt Bényi József, hazánk Dári- zsi és Jacques Lecompt, Fran­ciaország budapesti nagyköve­te is. OJJ voltak ,a Budapesten akkreditált diplomáciai képvi­seletek vezetői is. Az első, Magyarországra lá­togató francia államfő szemé­lye, s politikája iránti közérdek­lődést jelezte, hogy budapes­tiek százai gyűltek össze az ün­nepélyes fogadtatásra, vendé­günket, egyszersmind a két or­szág kapcsolatainak kiemelke­dő jelentőségű eseményét kö­szöntve. Francois Mitterrand érkezé­sekor kürtszó harsant a téren, a díszzászlóalj parancsnoka jelentést tett a Francia Köztár­saság elnökének. Felcsendült a Marseillaise, majd a magyar Himnusz; a francia elnök Kádár János társaságában elhaladt a díszzászlóalj előtt. S még egy apró, kedves mozzanat: úttörők virágcsokorral üdvözölték a vendéget. Ezután kölcsönösen bemutat­ták egymásnak a Magyar Nép- köztársaság közéleti vezetőit, a diplomáciai testület megjelent képviselőit, illetve az elnök kí­séretében érkezett francia po­litikusokat: Claude Cheysson külügyminisztert, Michel lobért külkereskedelmi minisztert, Jean-Pierre Chevenement kuta­tási, technológiai és iparügyi minisztert, Jack Lang kulturális minisztert, valamint más szemé­lyiségeket, köztük Pierre Joxe-ot, a nemzetgyűlés francia—magyar baráti csoportjának elnökét és René Chazelle-t, a szenátus francia-magyar baráti csoport­jának elnökét. Az ünnepélyes fogadtatás katonai díszmenettel zárult, amelyet Francois Mitterrand Kádár János'és Losonczi Pái társaságában tekintett meg. Kádár János és Losonczi Pál a Parlament vadásztermében díszvacsorát adott Francois Mitterrand tiszteletére. A dísz­vacsorán részt vett Lázá' György, Aczél György, Traut- mann Rezső, Marjai József, Pé­ter János, Katona Imre, Púja Frigyes, Köpeczi Béla, Méhes Lajos, Váncsa Jenő, Veress Pé­ter, Bényi József, továbbá az Elnöki Tanács több tagja, va­lamint állami és társadalmi életünk számos vezető szemé­lyisége, köztük Szentágothai János, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke és Lékai László bíboros, esztergomi érsek. Jelen voltak a francia elnök kí­séretének tagjai, Claude Cheys­son, Michel Jobert, Jean-Pierre Chevenement, Jack Lang, Pierre Joxe, René Chazelle, Jacques Lecompt, s a köztársasági el­nökkel érkezett más francia személyiségek. A díszvacsorán az MSZMP KB első titkára és a Francia Köztársaság elnöke pohórkö- szöntőt mondott. Kádár János pohárköszöntője Excellenciás Uram! Hölgyeim és Uraim! Barátaink! Elvtársak! Szívből, régi ismerősként kö­szöntőm Francois Mitterrand urat, a Francia Köztársaság el­nökét. Köszöntőm minden fran­cia vendégünket. Megtisztelte­tés számunkra, hogy a Francia Köztársaság elnöke ellátogatott Magyarországra, önök szívesen látott vendégeink, s legfőbb kí­vánságunk, hogy érezzék jól magukat nálunk. Ennél az asztalnál két nép képviselői találkoznak. Mi jól is­merjük a francia nép dicső tör­ténelmét, amely az emberiség számára is sokat jelentett. A nagy francia forradalom eszméi hozzánk is eljutottak, élénk szel-' lemi kapcsolat volt a magyar és a francia progresszió között. A magyar nép legjobbjai — Ba­tsányi János szavaival szólva — Párizsra vetették vigyázó szemű, két. Amikor ma este a Kossuth téren a Marseillaise-t hallottam, eszembe jutott, hogy munkás- mozgalmunk saját nemzeti Him­nuszunkon kívül jól ismerte a Marseillaise-t is. Ismerjük a francia nép hősies harcát a po­rosz militarizmus és a Hitler- fasizmus ellen. Tudjuk azt is, hogy Franciaország ma is az európai és a világpolitika je­lentős tényezője. Ma is pozitív várakozással te­kintünk Franciaországra, közvé­leményünkben, népünkben mély rokonszenv él Franciaország és a francia nép iránt. Mi — ,,a másik fél” — egy kisebb lélekszámú nemzetet kép­viselünk, egy olyan népet, amely több mint ezer éve él itt a Duna és a Tisza partján, s az utób­bi évtizedekben új országot, új társadalmat épít: a szocializ­must. Az évszázados szellemi és kul­turális kapcsolatokon kívül sok minden más is összeköti népein­ket. Államközi kapcsolataink a történelem során nemegyszer bonyolultak voltak, most mégis örömmel állapíthatom meg, hogy a két ország és a két nép kapcsolataiban új szakasz nyílik. Igaz, hogy népeink külön­böző társadalmi rendszerű or­szágban élnek, különböző szö­vetségi rendszerhez tartoznak, mégis úgy qondoljuk, hogy van­nak közös érdekeink: mindenek­előtt az, hogy mindkét nép bé­kében akar élni, és békében sze­retné élvezni munkájának gyü­mölcsét. Gazdasági kapcsolataink vo­lumene még nem nagy, de azért megállapíthatjuk, hogy az utób­bi öt évben külkereskedelmi forgalmunk megkétszereződött. Kapcsolataink kiterjednek az élet úgyszólván minden terüle­tére, beleértve ebbe a lakosság közvetlen kapcsolatait is. Meg­győződésem, hogy az ön láto­gatása még nagyobb lendüle­tet adhat a magyar—francia kapcsolatok fejlődésének. Az ön látogatása, elnök úr, kiemelkedő jelentőségű a ma­gyar-francia kapcsolatok törté­netében, hiszen francia állam­fő első ízben iár Magyarorszá­gon. A jelenlegi bonyolult vi­lágpolitikai helyzetben ez a lá­togatás — véleményem szerint — nemcsak a kétoldalú kapcso­latok szempontjából jelentős. A nemzetközi politikában ma kü­lönböző törekvések hatnak, kö­zöttük olyanok is, amelyek újabb fegyverkezési hullámot, gazdasági bojkottot, sőt akár kereskedelmi háborút is hoz­hatnak. Természetesen vannak pozitív erők is, amelyek a fe­szültség csökkentésére, a fegy­verkezési verseny megfékezésé­re, a különböző társadalmi be­rendezkedésű országok közötti normális kapcsolatok fenntartá­sára és fejlesztésére töreksze­nek. Az emberiség többsége Euró­pában és a világon mindenütt békét akar. Ezért mindazoknak a lelkiismeretes és felelős poli­tikusoknak, akik jelentős befo­lyással bírnak országaik életére, bármilyen társadalmi rendszerű országban dolgoznak, az a kö­telességük, hogy népük óhaját és akaratát, a béke ügyét szol­gálják. A Magyar Népköztársaság kormánya és népe - ha lehet — két kézzel szavaz a békére és az enyhülésre. Szövetségeseink­nek hű szövetségesei, partnere­inknek korrekt partnerei aka­runk lenni. (Folytatás a 2. oldalon.) Konverteravatás Dunaújvárosban Gabonabetakarítási ta paszta I atcse re Veszteségmentes aratást! Az IKR gyakorlati bemutatója Szerdán Dunaújvárosban felavatták a Dunai Vasmű konverter-acélművét. Az ez alkalomból rendezett ünne­pi munkásgyűlésen részt vett Marjai József, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Méhes Lajos ipari miniszter, megjelent Dimitrij Novikov, a Szovjetunió budapesti ke­reskedelmi kirendéltségének igazgatója és Tadeusz Pi- etrzak, a Lengyel Népköz- társaság budapesti nagy­követe. A hat év alatt megvalósított állami nagy- beruházás kivitelezéséről Szabó Ferenc, a Dunai Vas­mű vezérigazgatója tett je­lentést. Elmondta, hogy a 9,4 milliárd forint értékű konverter-acélmű a terve­zettnél csaknem egymilliárd forinttal olcsóbban, az ere­deti határidőnél fél évvel korábban készült dl. Ki­emelte, hogy a korszerű szovjet berendezésekkel fel­szerelt üzem első egysége már több mint félmillió ton­na, a most elkészült má­sodik konverter pedig egy hónap alatt 37 ezer tonna minőségi acélt gyártott A két berendezés kifogásta­lanul működik. Hazánkban ezek állítják elő a leqqaz- daságosabban, a legkisebb önköltséggel az acélt. Ezután Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyet­tese mondott ünnepi beszé­det. Az ünnepi beszéd után kitüntették a konverter­acélmű kivitelezésén kiemel­kedő munkát végzett terve­zőiket, építőket-szerelőket és a beruházás szervezőit. Ezután az új konverter 76 méter magas, 17 ezer négy­zetméter alapterületű nagy­csarnokában ünnepi csa­polás következett, majd Marjai József és a vendé­gek megtekintették a szá­mítógéppel vezérelt, -kor­szerű acélgyártó berende­zéseket, amelyek háromne­gyed óránként 130 tonna minőségi acélt állítanak elő. A most felavatott két konverter-egység — váltott üzemmenetben — az idén összesen 750 ezer tonna, 1983-tól pedig évente egy­millió 150 ezer tonna acélt termel. A Bábolnai Iparszerű Kukori­catermelő (IKR) Közös Vállalat minden évben rendszeresen összehívja taggazdaságait a gabonabetakarítási tapasztalat- cserére. Az IKR 7000-es számú termelő szervezeti egységéhez 15 Baranya megyei, 4 tolnai és 1 somogyi termelőszövetkezet tartozik. Tegnap Ócsárdon, a közös vállalat egységének köz. pontjában tartották az idei ta­pasztalatcserét, amelyen első­sorban a gazdaságok gépüze­melői, kombájnvezetői vettek részt. — Ahogy jöttünk Pécs felől, a harkányi út mellett több mázsa lehullott búzaszemet láttunk — kezdte előadását Széles József, az IKR technológusa. — Ez csak a hanyag szállításnak kö­szönhető. A szakember a veszteség- mentes gabonabetakarítás mű­szaki feltételeiről átfogó képet adott. Hangsúlyozta a kombáj- nos felelősségét, hiszen rajta és a gépen múlik, hogy mennyi lesz a szemveszteség, mennyivel kevesebb kerül a magtárakba — pedig minden tonna fontos lehet a népgazdaságnak a végelszámolásnál. A pluszter­mést dollárért exportálhatnánk. A kombájnosok — rossz beideg­ződésből — általában csak 75 százalékig használják ki gépeik szemáteresztő képességét. A teljesítménycentrikus bérezés is gátja lehet a jó minőségű mun­kának, mert a kombájnokat, ha gyorsabban vezetik, több az el­hullott szem. Olyan minőségi munkát ösztönző bérezést kelle­ne kialakítani, amelyben a vesz­teségmentes gabonabetakarítás fő követelmény lenne. A hangsúly a gépek helyes üzemeltetésén volt. A részt vevő kombájnosok az aratás startjá­nak első pillanataiban még egyszer fölfrissíthették műszaki, üzemeltetési ismereteiket, és a gyakorlati bemutatón néhány új kezelési fogóst is megtanul­hattak. A gazdaságok többsé­gében már többnyire Claas Dominátor, vagy John Deer kombájnok futnak ki a gabo­naföldekre. Ezek a gépek ma­gas műszaki felkészültséget igényelnek. A tapasztalatcsere alkalmá­val Földvári János, IKR terület- vezető és Czuczor Ferenc szer­vizmérnök kitért a minden év­ben előforduló általános hi­bákra. Nem szabad különböző teljesítményű gépeket együtt dolgoztatni, mert csökken a teljesítmény. A kombájnok me­net közbeni ürítését nem nagyon alkalmazzák. Az ürítőcsigában termény nem maradhat, mert ellenkező esetben könnyen meghibásodik. A szemveszte- ségjelzőt nem állítják át a kombájnosok a megfelelő nap­szakra. Ellenőrizzék a kombáj­nok hűtővíztömlőit, mert álta­lában az aratás első három napján az elöregedett tömlő kilyukad, a víz elfolyik — a mo­tor „megsül”. A minél gyorsabb hibaelhárí­tás érdekében a vállalat ügye­leti szolgálatot szervezett. így Nagyigmándon, a központi rak­tárban éjjel-nappal kiszolgálnak az aratás befejezéséig.. Az ócsárdi körzeti raktár reggel 7-től este 7-ig tart nyitva. Az üzemelés során előforduló meghibásodások kijavítására felkészültek. Minden eddiginél nagyobb választékban és meny- nyiségben rendelkeznek alkat­részekkel, főleg komplett fel­szerelésekkel. Még egy jó tanács! Az el­múlt évékben — például 1980- ban — a nagy hozamú táblá­kon több nap kellett ahhoz, hogy a „megszokott" aratási sebességet csökkentsék a kom­bájnosok. Az áteresztő képes­ség adott, a menetsebesség a kombájnosok kezében van. Az idén is lesznek ilyen gazdag táblák, a becslések szerint jó­val több. A veszteségmentes, optimális időben történő beta­karítás közös érdekünk. Kőszegi L. Az arató-cséplő gépek pontos beállítása gyakorlat ban az IKR bemutatón Szokolai István felv.

Next

/
Oldalképek
Tartalom