Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)
1982-07-06 / 183. szám
1982. július 6., kedd Dunántúlt napló 5 Orkánszerű szél Baranyában Orkánszerű szélvihar tombolt vasárnap délután szint© az egész ország területén. A vihar Baranyát délután 2 óra után érte el. Fél háromkor a széllökések ereje Pécs környékén elérte a 130 kilométeres óránkénti sebességet. Az orkán sok kárt és üzemzavart okozott a közlekedésben, de főként az áramszolgáltatásban és a távközlésben: fák dőltek az úttestre, távvezetékeket szakítottak le, és a szél jó néhány helyen megrongálta a háztetőket. Bicsérd Gombavizsgalat Mintegy 50 gombagyűjtő és kiránduló kereste meg szombaton és vasárnap a KÖJÁL gombaszakértőjét, hogy kedvelt csemegéjét, amit szedett, szakember vizsgálja meg. Igen sokan gyűjtöttek keserű-, galamb-, vargányagombát, de volt közöttük úgynevezett piruló galóca is. Ez utóbbi jó ízű, ehető, de lehet közte mérgező is. Ezért csak azt gyűjtsék, amelynek színe húsban, kalapban, tönkben vörösödik. A KÖJÁL szakemberei kérik a gyűjtőket, szombat és vasárnap 18—20 óráig keressék meg a gombaszakértőt Pécsett, a Szabadság út 7. szám alatt, ahol díjtalan tanácsadást tartanak. Műszaki átadás a Lánc utcában 16-án kezdődik a hatósági átvétel és Mecsekalja között fa dőlt a vasúti pályára, a 6-os főúton pedig a vasasi elágazásnál és Danitzpusztánál kellett az úttestre zuhant fákat eltávolítani. A baranyai tűzoltók vasárnap 13 esetben vonultak ki műszaki mentéshez, főként azért, hogy a közlekedést akadályozó kidőlt fákat eltávolítsák. Például Pécsett az Engel úton, Komlón a Tompa Mihály utcában, a harkányi strandon és Zsig- mondy-sétányon, Mohácson és Bárban. Baranyában az orkán okozta áramszolgáltatási üzemzavarok mintegy 40 000 fogyasztót érintettek, általában 3—3,5 óra időtartamra. Tizenhárom 20 kilovoltos vezetéket szakítottak el a kidőlt fák, a vezetékekre zuhant ágak 150 esetben okoztak zárlatot. A DÉDÁSZ Pécsi üzemigazgatóságához 400 bejelentés érkezett vasárnap estig. A hibák zömét még az éjszakai órákban kijavították c DÉDÁSZ szerelői, mert nemcsak a szolgálatban levők, hanem a szabadnaposok is dolgoztak. Felsőegerszeg, Varga, Tapolca, Kisbeszterce, Romonya, Palko- nya és Egerág községekben azonban még tegnap is folyt a hibaelhárítás. Az orkán viszonylag kisebb zavarokat okozott a távbeszélőhálózatban is. Elszakadt a légvezeték Pécs és Szabcdszentki- róly között és ezáltal két községgel szakadt meg a telefonösszeköttetés. Ugyancsak vezetékszakadás miatt került hasonló helyzetbe Terecseny, Ba- kóca, Vásárosbéc és Dióspuszta. Az üzemzavart hétfőn elhárította a posta. Az elmúlt héten készre jelentette a generálkivitelező, a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat az I. számú, pécsi, Lánc utcai rendelőintézetet. A műszaki átadás-átvételi eljárás tegnap reggel 9 órakor kezdődött. Ott voltak a Pécs városi Kórház- és Rendelőintézet, a kivitelezők, a beruházó, s az UNIBER képviselői. Bejárták az épületet, felmérték azt, hogy milyen munkálatok elvégzése, milyen hiányosságok megszüntetése szükséges ahhoz, hogy e hónap 16-án már a különféle hatóságok is megszemlélhessék az új létesítményt. A leginkább érdekeltek, a majdani betegek még nem láthatják, s így véleményt sem mondhatnak. Talán szerencsére, mert ilyenkor a befejezettség még látszólag nem fedezhető fel az épületen sem kívül, sem belül. A feltúrt környék, a terep- rendezés, útépítés, a felvonulási épületek még azt az érzést sugallják, hogy itt javában folyik az építkezés. Igaz, hogy a hét végén, pihenőnapjaikat is feláldozva az építőipar KISZ-esei takarították a belső helyiségeket, még akad tennivaló. Ami feltétlenül biztató, hogy semmi olyan lényeges problémát nem fedeztek fel az első napon, amely veszélyeztethetné a rendelések ősz végi megkezdését. Néhány hiányosság ugyan akadt — főképp tervezői okokból. A műtő falait, nyílászáróit könnyebben tisztítható- vá kell tenni, a röntgenben is hiányzik az ajtók ólomlemezes fedése, ezek azonban könnyen pótolhatók. A CSŐSZER Vállalat még elvégzi a különböző épületgépészeti berendezések finomszabályzását, az utolsó simításokat végzi az ORSZAK. A hatósági észrevételek jegyzőkönyvezése, a jegyzőkönyvekben foglaltak elvégzése után jöhetnek a avógyászati berendezések, műszerek szerelői. Ők csak értesítésre várnak, valamennyi szükséges berendezés már raktárban van. A jelek szerint nem lesz akadálya annak, hogy Pécs november elejére egy, a maga nemében legkorszerűbbnek számító, külsőre is impozáns egészségügyi létesítménnyel gazdagodjon. K. Gy. Környezetvédelmi tábor Pécsett A Csongrád megyei Kabala brigád a pécsi Móricz Zs. téren kezdte a munkáját. A város különböző pontjain színes overallos középiskolások gondozzák a parkokat. Nem baranyaiak, Szegedről és Csongrád megyéből érkezett diákok, akik a Kertészeti és Parképítő Vállalat környezetvédelmi táborában dolgoznak. Vasárnap érkeztek kilencvennégyen — közülük 31 a fiú —, s két hétig maradnak. Őket újabb, hasonló létszámú csoport követi. Negyedik éve működik a környezet- védelmi tábor, pontosabban cseretábor, mert a pécsi középiskolások pedig Csongrád megyében dolgoznak. A két megye KISZ-bizottsága állapodott meg ebben a cserében, s az eddigiek alapján jól beválta kezdeményezés. Valóban értelmes, hasznos munkát végeznek. A parkfenntartási részlegnél dolqoznak, gondozzák, ápolják a parkokat, cserjéket, növényeket — „rendbe hozzák” a város zöldterületeit, mégpedig rövid idő alatt. Ha átszámítjuk a munkaórákat, négy ember egy évi munkáját végzik el. Viszont a parkok rendbehozására ebben az időben van nagy szükség, s az magától értetődik, hogy ezt négy ember eny- nyi idő alatt nem győzné. Reggel 8-tól délután 2-ig dolgoznak a következő helyeken: az Engel János úton, a Móricz Zsigmond téren, a Megyerid út és a Saröhin út környékén, az Egri Gyula úton, a 6-os út mindkét végén és Mecsek-Nyu- gaton. Mindenütt 2—2-brigád, létszámuk legyenként öttől nyolc főig változik. A két hét alatt egyszer, jövő kedden elmennek Orfűre is, ahol ugyancsak ilyen munka vár rájuk. A négy hét alatt megszépülnek a város parkjai, ami nemcsak a lakosságnak jelent majd örömöt, de nem utolsó szempont ez az idegenforgalom szezonjában sem. taméf bibliai történet Mi történt Sodorna pusztulása után?... Ma este bemutató a Barbakán bástyában Lót lányai címmel az Énekek éneke után új bibliai tárgyú kamarabalett kerül színre a Barbakán bástyában ma este. A koreográfus Eck Imre, s egyben ő alakítja az Apát; a két lány: Paronai Magdolna és Bretus Mária, a Pécsi Balett magántáncosai. Az alaptörténetből adódóan a köréje épülő táncműben a két lány szerepe különösen izgalmas. Erről beszélgettem a darab két női szereplőjével. Paronai Magdolnát adottságai, formálhatósága, művészi átalakuló képessége igen sokféle szerepre tették alkalmassá eddig is. S ezúttal is eleinte törékeny kislány, aki repdes, csa- pong a megmenekülés örömével a tekintetében. Azok a percek, órák ezek, amikor anyjuk „sóbálvánnyá dermedve” ott maradt az elhamvadó város alatt, ők hárman egy barlangba húzódnak vissza. A fellélegzés, az életöröm pillanatai ezek kettősükben, nővérével, akinek mintha a boldogság perceiben is valamilyen gondok felhoznék a homlokát... — Megszerettem ezt a lány- alakot, érdekes, izgalmas feladatot jelent, bár kétségtelenül önmagában véve a története kissé meghökkentő... — mondja érdeklődésemre Paronai Magdolna a próba egy szusz- szanásnyi szünetében. — Nem idegenkedik tőle egy kicsit? Itt mégis egy szokatlan, különleges nemi kapcsolatot kell táncukban megjeleníteni... — Miért idegenkednék? A bibliai történetből ennyit tudunk ... Mindig jellemeket szerettem eltáncolni, s most ez a feladatom ilyen. Még hozzá kis helyszínen, ahol minden apró rezzenésnek súlya van. Ettől is szép és nagyon nehéz feladat a mostani . .. Bretus Mária ugyanezzel a gondolattal folytatja beszélgetésünket: a kis helyszínek tökéletes precizitást követelnek a táncostól. A Barbakánban különösen, hisz a közönség ott van karnyújtásnyira, „testközelben" ... Az ő feladata az idősebb Lót-lány szerepében keményebb, szinte markáns női tartást kíván. — Az idősebb lány bölcsebb is, ő az, aki előbb gondol a jövőre. Rajta elsősorban a „hogyan tovább?” felelőssége, pontosabban neki kellene ezt kitalálnia . .. De nem egészen így alakul. A kisebbik lány egy kicsit félszeg, úgy tűnik, fej- vesztettebb a hatalmas pánik után. Én „anyja helyett anyja” vagyok egy darabig, amikor a menekülést, a túlélés megnyugvását követően benne ébred fel először a lefojtott szexuális vágy. És ez ragadja magával az idősebb lányt is. így közösen találják ki a nemzetség fennmaradásának a módját, közösen itatják le, majd amikor már csak nyűg, teher, együtt pusztítják el apjukat... Az alaptörténet a maga szikár tényszerűségében sok mindent láttatni enged, amit nem részletez a Biblia. Ez óriási lehetőség a fantázia játékóra: mi történt, s hogyan Lótékkal, Sodorna és Gomorra elpusztulása után?... W. E. T ele fon Már megemlékeztünk a Hírháttérről, mint új belpolitikai műsorfajtáról, amely a jelenségek mélyére kíván ásni, a „hírek mögé” pillantani, egy-egy problémát szélesebben, elemzőbben megvilágítani. A legutóbbi alkalommal a telefonhelyzetről kaptunk képet. Az így nyert kép talán még söté- tebb is volt a sejtettnél. A nemzetközi összehasonlítások, amelyek mindig nagyon hasznosak, bármilyen okok magyarázzák is, ezúttal a laikus nagy- közönség számára valószínűleg egészen újak is voltak Mind a száz lakosra jutó telefonok számát (ami nálunk 12, a fejlett országokban a 80-at is eléri), mind pedig a távközlésre fordított anyagi erők arányát tekintve „tekintélyes" lemaradásban vagyunk. Noha azt mindenki tudta eddig is, számok nélkül is, hogy Magyar- ország telefonügyben nem tartozik a nagyhatalmak közé, azért ezek a számok önmaguk ban is elgondolkodtathattak Különösen akkor, ha a szakemberek véleményét is hozzászámítjuk, hogy ti. a jó tele fonhálózat milyen megtakarításokat hozhat az élet minden területén, kiváltkéDp persze a qaz dóságban, ahol ma egyébként igyekeznek minden fillért mér legre tenni. Vagy másképpen az információ és a gyors táv kapcsolat hiányosságai milyer veszteségeket okoznak napról napra, évről évre. Ezeket a té nyékét — jellemző módon — senki nem tudta számokban ki fejezni. S ennek egyik oka nyíl vánva'óan az, hogy a kérdés nem is szokott fölmerülni. A szakemberek szemléletváltozást sürgettek, ahogy annyi más területem is, és természetesen tel jes joggal. Mert azt ma már nem kell tovább bizonygatni hogy az ötvenes évek felelős vezetői i. véleménye, miszerint Magyarországon a telefonháló zathoz évtizedekig nem kell hoz zónyúlni, mert „azt a kapitális ták jól megcsinálták", a leq- jobb esetben is tévedésnek bizonyult. De ennek felismerése még kevés, legfeljebb arra elég. hogy az eddigi toldozás-foltozás tovább folyjék, többre alig. S itt az a pont, ahol ez a különben nagy gonddal és apparátussal készült műsor csalódást keltett — bennem legalábbis. Miközben tételesen nem is eqyszer elhangzott, hogy szemléletváltozásra van szükséq, mert a telefon ma már nem az. aminek sokáiq hittük, több annál ----annak kifejtésére, hogy e z valójában mit jelent, már nem maradt idő. Nem mondom, hogy a parttalanul mesélni kezdő beszélgetőpartnert nem kell a riporternek leállítania, még ho a megfelelő udvariasság itt is elvárható. De egy problémafeltáró, nyitott, élő műsort így megnyirbálni nem volna szabad. Hogy az erők jobb felhasználása révén, esetleg például annak a ténynek a kihasználásával, hogy egyes nagyvállalatok önálló telefonhálózatokat alakítottak ki, amelyek „idővel" valamilyen módon „integrálhatók" lesznek a postai hálózatba — miként lehetne a jelenlegi helyzeten javítani arról sem igen tudtunk meg semmit. Maradt a közhely: az állami költségvetés fordíthatna többet is a távközlésre. Azt hiszem, ha egy televíziós műsor ezt a célt kívánja szorgalmazni, akkor eayfelől ezt még nagyon sok elmaradott terület esetében megteheti, másrészt idegen vizekre hajózik át ezáltal. A szakemberék ismereteinek éppen azért kell nyilvánosságot adni, hogy egyes kérdések ne kinyilatkoztatásként, hanem elgondolkodtató elemzésként jelenjenek meg. H. E.
