Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)

1982-07-06 / 183. szám

e Dunántúlt napló 1982. július 6., kedd A szociális otthoni gondozási díjakról A szociális otthonokban a gondozásért díjat kell fizetni a 17/1981. (XII. 27.) Eü. M. számú rendelet értelmében. A gondozási díjat az első­fokú egészségügyi hatóság a beutalással egyidejűleg hatá­rozattal állapítja meg. A gondozási díj felső határa az időskorúak szociális ottho­nában, valamint a szakosított szociális otthonban havi 2000 forint. Az elmebetegek, valamint a súlyos mozgásfogyatékosok és a nem foglalkoztatható sú­lyos értelmi fogyatékosok szo­ciális otthonaiban havi 1400,- forint a gondozási díj felső ha­tára. t A szociális intézetekben a felső díjhatár havi 800,- Ft. A gondozási díjat elsősorban a gondozott köteles megfizet­ni jövedelme, készpénz vagy ingatlan vagyona terhére. Ha erre nem képes, a tartásra,kö­teles és képes házastársa, illet­ve gyermeke vagy szülője köte­les megfizetni. Több, egy sor­ban kötelezhető hozzátartozó esetében a gondozási. díj tel­jes összegét vagy hiányzó ré­szét a hozzátartozók jövedelmi és vagyoni viszonyai alapján arányosan megosztva kell megállapítani. A szociális intézményben a nyugdíjjal, járadékszerű vagy egyéb rendszeres jövedelem­mel rendelkező gondozottnak a mindenkori tényleges jöve­delme nyolcvan százalékát, de legfeljebb az intézet típusa szerinti legmagasabb forint- összeget kell gondozási díjként befizetnie úgy, hogy legalább havi 400,— Ft nála maradjon. Ha házastársak, vagy jzülő és gyermeke együtt kerülnek szociális intézményi gondo­zásba és csak egyikük rendel­kezik jövedelemmel, együttesen legalább havi 600 forintot kell náluk visszahagyni. Ha a gondozottnak nincs jö­vedelme, de jelentős készpénz, illetőleg ingóvagyonnal rendel­kezik, a megállapított" gondo­zási díjat a beutaló szervvel kötött előzetes, írásbeli meg­állapodás alapján készpénz­vagyona 80 százalékából fizeti. Jövedelem, valamint kész­pénzvagyon hiányában ha in­gatlannal rendelkezik, ennek figyelembevételével állapítják meg a gondozottat terhelő dí­jat. Az ingatlan terhére meg­állapított gondozási díjat a rendelet 1. számú mellékleté­ben foglalt iránytáblázat sze­rint megállapított jelzáloggal kell biztosítani. A rendelet azt is meghatá­rozza, hogy a gondozott hoz­zátartozója a gondozási díj fi­zetésére csak akkor képes, ha a vele közös háztartásban élő családtagjaik figyelembevéte­lével számított egy főre jutó havi jövedelem á 2000 forintot meghaladja. A kötelezés csak olyan mértékű lehet, hogy az egy főre jutó jövedelem a gon­dozási díj megállapítása után se legyen 2000 forintnál ala­csonyabb. A térítésmentes ellátásban részesített gondozott részére havi 200,— Ft zsebpénzt kell biztosítani. Ez az összeg azt a gondozottat is megilleti, aki helyett kizárólag más fizeti a gondozási díjat, vagy azt in­gatlana terhére állapították meg. Amennyiben a gondozott kórházi ellátásra szorul, a gyógykezelés tartamára a gon­dozási díj huszonöt százalékát kell fizetni. Ugyancsak ezt az összeget kell fizetnie a gondo­zottnak, ha a szociális intéz­mény vezetőjének engedélye alapján hat napnál hosszabb időre az intézményből eltávo­zik, a távoliét idejére. A gondozott a jövedelmé­ben beállott változást köteles haladéktalanul az intézmény vezetőjének bejelenteni, aki jogosult a gondozási díjat a növekedés vagy csökkenés nyolcvan százalékának megfe­lelő összeggel módosítani. A díj fizetésére kötelezett hozzátartozó vagy más személy abban a* esetben, ha az együttesen fizetett gondozási díj nem éri el az intézmény- típusra megállapított felső ha­tárt, jövedelmének növekedé­sét 8 napon belül köteles be­jelenteni a gondozási díj felül­vizsgálatára jogosult szervnek (a szociális otthon fekvése sze­rint illetékes vb-hivatal egész­ségügyi osztályának). A szociális intézmény ellen­őrzi, hogy a jogerősen megál­lapított gondozási díj befize­tése havonként megtörténik-e. A hátralékost írásban figyel­meztetnie kell fizetési kötele­zettségének teljesítésére. Amennyiben fizetési hajlan­dóságot nem tanúsít, a gondo­zási díjhátralék behajtására bírósági végrehajtást kell igénybe vennie. A gondozott halála esetén az általa meg nem fizetett gondozási díjat a szociális in­tézmény vezetője hagyatéki teherként köteles bejelenteni az illetékes közjegyzőnek. Az új gondozási díjakat el­ső ízben 1982. április 1-től kell megfizetni. Sziklai Lászlóné szociális főelőadó Pécs megyei város Tanácsa V. B. egész­ségügyi osztálya NAPFÉNYTÁBOR ROJTOKMUZSAJON. A Magyar Vöröskereszt Vas megyei Szervezete az országban először négy évvel ezelőtt szervezte meg az egészségileg károsodott gyermekek nyári üdülő­táborát Röjtökmuzsajon a SZOT gyermeküdülőben. Azóta minden évben nyaraltatják itt a gyermekeket. A táboroztatás költségeit társadalmi munkából fedezik. Hz autósvilág híreiből Veszélyezteti-e o dízelmotor terjedése a benzinüzemű erő­forrásokat? A kérdés jogosnak tűnhet. Csaknem minden gyár állít már elő „öngyújtós" mo­torral szerelt modelleket. A szakemberek mégsem ;a.tanak a dízel egyeduralmától. Ennek egyfelől épp azok a gazdasági okok szabnak határt, amelyek a dízel terjedését segítik elő. A nyersolajból ugyanis nem lehet csak gázolajat előállítani. így a dízelmotorokat tápláló „ne­dű” mennyiségi lehetőségei korlátozottabbak a benzinnél. A másik oldal technikai. A dí­zelmotor fejlesztése alighanem határaihoz közeledik. A turbó­töltés és más technikai „trük­kök" már-már azzal jelentenek egyet, hogy többe kerül a le­ves, mint a hús. Nem így az Otto-motoroknál. A kísérleti osztályok, fékpadjain . már fut­nak azok a motorok, amelyek hatásfoka eléri a dízelét. A konstrukció titka a tökéletesí­tett égési folyamatok és a szo­kottnál sokkal nagyobb sűrítési viszony, a kutaknál kapható oktánszámú benzin használata mellett. A konstruktőrök véle­ménye szerint már évtizedünk második felében általánossá válik az 1:12 vagy az e fölötti kompresszióviszony a szériamo­toroknál is. Ezzel mintegy 30 százalékkal növelhető a moto­rok teljesítménye - a jelenleg szokásos 1:8, 1:9 sűrítéshez vi­szonyítva - annak ellenére, hogy közel hasonló arányban csökken a fogyasztásuk. * A műanyagok sok' esetben már természetesebbnek tűnnek a természetes anyagoknál. A háztartásokban, a ruházati cikkeknél és persze az autó­iparban is. Bár az acélnál ked­vezőbb szilárdságú műanyagok állnak rendelkezésre, drágasá­guk miatt nem várható, hogy teljesen fölváltják a fémeket. Fölhasználási területük azonban kétségtelenül szélesedik. E ro­vatban említettük már a mű­anyagból készült motort, amely mintegy 50 százalékkal köny- nyebb a fémből készült moto­roknál, és minthogy a műanya­gok rezgéshajiama kisebb, sok­kal halkabban működik is. Most újabb, várhatólag je­lentős gyártmányról érkezett hír: a műanyagcellás akkumu­látorról. Az ólomlemezeket elektromosságot vezető mű­anyag lemezekkel helyettesítet­ték. Az energiatelep könnyűsé­ge csak mellékterméknek szá­mít, mert hatásfoka mintegy tízszerese a hagyományos akku­nak. Terjesen zárt rendszerű, karbantartást egész élettartama alatt nem igényel. Arra persze még várni kell, amíg az autók motorházába kerülhet, netán az elektromotoros autók ener­giatárolóivá válhat. Búsbarna László * Bizton­ságos autózás A hét végén fejeződött be a szilágypusztai és a gréczpusztai közlekedési szaktábor. A két építőtábor­ban a munka mellett a KRESZ alapjaival ismerke­dett mintegy 100 középis­kolás fiatal, sőt sokan sze­rezték meg a segédmotoros igazolványt is. A közleke­dési szaktábor zavartalan lebonyolításáért dicséret il­leti a Baranya megyei Köz­lekedésbiztonsági Tanács lelkes aktivistáit. Gazdaságosan üzemeltet­hető, bár furcsa külsejű jár­művet szerkesztett a hollan­diai Enschede Műszaki Fő­iskola egyik diákja. A há­romkerekű járgány 732,5 ki­lométeres utat tett meg egy liter benzinnel, igaz az átlagsebessége mindössze 15 km óra volt. Az elmúlt héten 21 köz­úti közlekedési baleset történt Baranya megyében, melyből hat súlyos, míg 15 könnyű kimenetelű volt. * A Merkur pécsi hasz­náltautó telepének kínála­tából: Lada 1200-es 1978- as 53 500 forint, Lada 1200-es Combi 1976-os 65 000 forint, Lada 1500-ös 1975—78-as 56 500 és 99 900 forint között, Wart­burg 1975—78-as 58 700 és 75 000 forint között, Polski Fiat 126-os 1977-es évjá­ratú 39 800 forint, Skoda 105-ös 1979-es 65 700 forint­ért. Ahol a gyerekek játékosan tanulnak közlekedni Hat évvel ezelőtt, a város 25 éves jubileumára, részben tár­sadalmi összefogással építették a szilvási KRESZ-parkot Kom­lón. A gyerekek kedvenc játszó­helyéül szolgáló létesítményt a tanévben az iskolások (kisdo­bosok és úttörők), valamint a városi Úttörő és Ifjúsági Ház gépjármű szakkörei veszik igénybe. Az iskolák a tanterv­nek megfelelően a helyes köz­lekedés oktatásánál használ­ják segédeszközként a park felszereléseit, a szakkörök pe­dig a hetenként három alka­lommal kismotorral és kerék­párral tanulják itt a helyes köz­lekedés szabályait. Egyébként a parkot bárki igénybe veheti. Azoknak a gyermekeknek sem kell keseregniük, akik még nem kaptak szüleiktől kerékpárt, mert az állandó felügyeletet biztosító parkőr a garázsból kisegíti őket. A nyári vakáció alatt általá­ban megélénkül a közlekedési park élete. A felsőtagozatos kamasztól kezdve a óvodás­korokig minden gyermek nagy örömmel veszi igénybe a park nyújtotta lehetőségeket. Az idén az úttörőház vezetősége heten­ként egy alkalommal, szerdán 10—12-ig szülői felügyelettel biztosít lehetőséget arra, hogy a kicsik és nagyok a közleke­dési játékok, kerékpárok igény- bevételével megtanulhassák a .KRESZ-táblákat és a park be­tonján kialakított közlekedési helyzeteket. Jó lenne ha mind többet vennék igénybe a já­tékos KRESZ-tanításnak ezt a formáját. Hiszen a gyermekek számára az itt tanultak meg­könnyítik és biztonságosabbá teszik az utcai közlekedést. K. V. J. Minden gépjárműhöz értő ember számára nyilvánvaló az, hogy menettulajdonsági és for­galombiztonsági szempontból milyen fontos a helyes futómű­beállítás, nem beszélve a „zseb­bevágó” gumikopásról. Ez in­dokolta azt, hogy a vizsgálati módszerek gépesítése és auto­matizálása során az elsők kö­zött fejlesztették ki a futómű­ellenőrző műszereket. Ezek az elmúlt évek folyamán sokat fej­lődtek, mechanikus és optikai rendszerek egyidejű alkalmazá­sával mérési pontosságuk egyre jobb lett, kezelésük egyre in­kább alkalmazkodott a felhasz­nálás körülményeihez. Kezdetben a futómű állapo­tára jellemző hat paraméter mérését külön-külön végezték, ami még sok szerelési és beál­lítási időt igényelt. Ma mór olyan elektronikus érzékelő, ér­tékelő és kijelző elemekkel lát­ják el a futómű-ellenőrző be­rendezéseket, amelyek lehetővé teszik azt, hogy egyetlen sze­relési felfogással egyidejűleg mind a hat paramétert mérni lehessen. A kezelő a komplex érzékelő egység segítségével nyomógombokkal tetszés sze­rint irányítja az egyes mérése­ket, amelyek eredményét jól látható mutatós műszer jelzi. A téves leolvasások elkerülését segíti elő az, hogy a mérés megkezdésekor egy színes jel­zőlámpa adja tudtára a keze­lőnek, hogy a műszer milyen színű skáláján kell az értékeket leolvasnia. A legkorszerűbb di­gitális technika alkalmazásá­val ma már a számszerű érté­kek leolvasásával állapíthatók meg a hibák. Időközben meg­oldották a lökésgátlók és a fé­kek automatikus ellenőrzését is. A legkorszerűbb autótesztelő gépsorok negyvenötféle vizsgá­latot végeznek el automatiku­san, tesztlapra írván ki az ered­ményeket. Egy új jogosítvánnyal és új kocsival rendelkező ismerősöm mesélte riadtan: „Ahányszor csak kiszállok az autómból és hozzáérek a karosszériához, megcsap az áram!”. A jelenség magyarázata na­gyon egyszerű, szó sincs „kó­bor” áramról, titokzatos folya­matokról. Nem az autó töltődik fel, hanem az autóban ülő sze­mély, úgy, hogy a rossz elekt­romos vezetési tulajdonságú műszálas anyagokból készült ru­hadarabok egymáshoz ill. a szintén műanyagból gyártott üléshez vagy üléshuzathoz dör- zsölődnek és ily módon elekt­rosztatikus töltést, dörzselekt- romossógot állítanak elő. Amikor azután az elektromo­san feltöltődött vezető vagy az utas kiszálláskor hozzáér a fém­„Elektromos csapás” karosszériához, a felhalmozódott sztatikus elektromosság, mely akár 12 000 voltos is lehet, egy gyengébb-erősebb áramütés kí­séretében levezetődik. Ez az áramütés természetesen telje­sen veszélytelen. Az átáramló energia ugyanis csak 0,005 Watt sec. a mérések szerint. Hogyan kerülhetjük el ezt kelletmetlen kis elektromos „csapást”, mely főleg száraz, alacsony páratartalmú levegő­ben csípheti meg az autóst erő­sebben? A legegyszerűbb, ha megfogjuk az ajtókeretet, még mielőtt az ülésről felemelked­nénk. A felhalmozódott sztatikus töltés így szinte észrevétlenül, kellemetlen csípés nélkül leve­zetődik, kiegyenlődi'k. Megelőzhetjük a feltöltődést és egyúttal a „csapást" is, ha a műbőrülésre vászonból, vagy pamutból varrott huzatot teszünk. Ha már műszálas az üléshuzatunk, akkor jó szolgá­latot tesz az antisztatikus szer­ben történő öblítés is. Az öblítést természetesen időnként meg kell ismételni. A műbőrt antisztatikus hatású spray-vel tehetjük elekt­romos vezetővé, hogy megelőz­zük az elektromos feltöltődést. Reil József

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom