Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)

1982-07-06 / 183. szám

1982. július 6., kedd Dimantult Tlanlo 3 Hol lesz táv-, földgázvillamos és egyedi fűtés? - Cél: meg­háromszorozni a gázfogyasztást A Pécs városi Tanács felkérte a Dél-dunántúli Tervező Vál­lalatot, hogy készítse el Pécs és a környéken lévő 27 település általános rendezési tervét, valamint a terület energiagazdálkodásának és -ellátásának vizsgálatát és terveit. A DTV megbízásából a VÁTI (Városépítési Tudományos és Tervező Intézet) az energiahelyzet felméréséhez és a tervek készítésé­hez nekilátott, bevonva a munkálatokba az MTESZ-en keresztül az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesületet (ETE). E te­vékenységhez pécsi szakembereket is megnyertek: véleményeik, javaslataik ott vannak a VÁTI most elkészült anyagában. Pécs város összes energiafel­használása az 1980-hoz képest 1985-ben 5, 1995-ben 11 és 2010-ben a tervek, szerint 19 százalékkal növekszik. Legna­gyobb energiafelhasználó to­vábbra is a hőerőmű, mely a jövőben fokozottabban hőszol­gáltató erőműként fog üzemel­ni. A város folyékony tüzelő­anyag szükséglete 1985-ben még 5350 tonna. Ezt csökken­teni kell, úgy, hogy a jelentő­sebb visszafogást a termelő ágazatoknak kell elérniük a kommunális és a vlakossági csökkentéssel szemben. A városközpont nagyobb ré­szében vezetékes gázzal — a te­lítettség 90, a fűtési fogyasztó­ké csak 30 százalék — kisebb részben távhővel ellátott terü­let. A Szigeti városrészben a vezetékes gáz és a távhő a jellemző, a gázellátás fejlesz­tésére javasolt terület. A Me- csek-oldalon villanyáram tekin­tetében az átlagosnál nagyobb fogyasztói igénnyel kell szá­molni, mert vezetékes gázzal csak részben ellátott és ellát­ható terület, mivel kiesik a táv­fűtés vonzásköréből, továbbra is egyedi fűtési mód jellemzi majd. A Budai városrész és a Tettye a vezetékes gázellátás jelenlegi keleti határa, a gáz­szolgáltatás fejlesztésére java­solt terület. Újmecsekalján van vezeté­kes gáz és távhő, két szerke­zeti egységben a gázellátás ki- terjesztése várható. A rácváros- patacsi rész a gázszolgáltatás nyugati peremeként vezetékes gázellátásra javasolt terület. Magyarürög és Istenkút tovább­ra is egyedi fűtéssel oldhatja meg gondjait. A keleti Mecsek- oldal egyes részein jelentős, másokon kisebb méretű vezeté­kes gázellátás fejlesztés várha­tó, de marad egyedi fűtésre és villamos fűtésre javasolt te­rülete is. Pécsszabolcs és Bánom meg­határozója marad az egyedi, ezen belül a villamos fűtés. A meszesi városrész a vezetékes gázellátás fejlesztésének leg­fontosabb szóba jöhető területe. Gyárváros lakóterülete csök­ken, marad az egyedi fűtés. Újhegyen a villamos fűtés ter­jedésével lehet számolni, Kert­város családi házas része veze­tékes gázt kap, a Lvov-Kertváros távhővel és villamos konyhával ellátott, de kismértékű konyhai gázfelhasználás is van. Az új lakótelepet távhővel és villamos konyhákkal látják el. Vasason és Hirden a Villamos energia ve­hető figyelembe teljes komfort szinten. A város jelentős részén szük­séges a villamos fűtés elterjesz­tése és a vezetékes gáz (föld­gáz) bevezetése, azon kívül je­lentős területeket kapcsolnak be a távfűtésbe. Ezek tetemes beruházást igényelnek A hő­tárolós kályhák elterjedésének ma még a kisfeszültségű transzformátor-állomások és az elosztóhálózat teljesítőképessé­ge szab határt. Pécs még ez év végén be­kapcsolódik az országos föld- gázvezeték rendszerbe, így hosszú távon is biztosított és nagy üzembiztonsággal oldha­tó meg a város gázellátása. Az áttéréssel párhuzamosan szű­nik meg a benzinbontással elő­állított városi gáz 1985-ben. Az átállásra 83. és 85. között 8 ütemben kerül sor. Fontos, hogy ahol kívánatos és arra adottak a műszaki feltételek, országos energiagazdálkodási érdekből is térjenek át a tü­zelő- és fűtőolaj-fogyasztók a földgázhasználatra. Viszont a gázhasználat bővítésére a VI. ötéves tervidőszakban elsősor­ban a meglevő gázelosztó-háló­zat mentén kerülhet sor. Új fo­gyasztók bekapcsolásának a gázzal jelenleg is ellátott te­rületeken nem lesz akadálya. Várható igények esetén a gáz­elosztó csőhálózat fejlesztésére tanácsi beruházásról és fo­gyasztói forrásból nyílik csak lehetőség. Az is lényeges, hogy a gázszolgáltatás csokis olyan területekre terjedjen ki, ahol azt gazdaságosan lehet meg­valósítani A VÁTI javaslataiban szere­pel, hogy a gázellátás térben kelet'—nyugati irányban bővüljön, és további 10 városszerkezeti egység bevonása indokolt. A gázzal ellátott lakások száma 27 ezerről 35 ezerre növekszik. Intenzív fejlesztés elsősorban a városközpontban és a hozzá csatlakozó egységekben aiónla- tos, illetve célszerű, ahol a fűtési fogyasztók száma különö­sebb hálózatfejlesztés nélkül megkétszerezhető. A pécsi gázfogyasztók száma 1980-ban 26111 volt (ebből fűtés 4466), 1985-re 27 300 (fű­tés: 5500), 1995-re 34 566 (fű­tés: 13 645) és 2010-ben Pé­csett 35 793 és fűtésre 16 557 háztartás használja a földgázt, a fogyasztás megháromszorozó­dik. Murányi László SZABADIDŐ-RUHÁZAT BŐRBŐL. A Pécsi Kesztyűgyár egyre nagyobb figyelemmel fordul a szabad időt töltök igényeire. Ezekben a napokban a Bőrruházati Gyár szalagján vadászkosztü­möket gyártanak hölgyeknek. A nyugatnémet piacra szállítják. Erb János felvétele Megmentik a hásságyi iskolaépületet Ösztönző átvételi ár Szerződések az export árualapok bővítésére A nagymérvű körzetesítéssel sok helyen gazdátlanul marad­tak az iskolák. A hásságyiak megoldást találtak az iskola- épület megmentésére. Komár András, a tanács olaszi körzetének vezetője azt mond­ja: a kezdeményezés a fiatal hásságyi tanácstagoktól indult. Javasolták, hogy adják el a régi tanácsi épületet és a még régebbi kultúrházat, mert ezek­re csak a fenntartási költség növekszik minden évben. A Bólyi Költségvetési üzem közel egymilliós árajánlatot nyújtott be a felújításra, öt­százezerből nem lehet kifizet­ni egymilliót. így született meg a nagy társadalmi Összefogás gondola­ta, amely egy hónapja csábítja a falu apraját-nagyját. Dolgoz­tak itt már ötvenen is, amikor a hatalmas épület tetőszerke­zetét teljesen át kellet rakni új cserepek felhasználásával. A tsz építőbrigádja vállalta a bel­ső tatarozást, de ma már a külső vakoláshoz értek. Csak­nem valamennyi külső régi va­kolatot le kellett verni. A mes­terek azt mondják, hogy se­gédmunkásban nincs hiány, mert egy egész falu áll mögöt­tük. Itt lesz majd az orvosi ren­delő, a tanácsi kirendeltség, KISZ-klub, a kultúrház, a ha­gyományos színpaddal. Az ud­varban a féltetös épületről pe­dig csak később derül ki, hogy a lakodalmak idején itt helye­zik el az üstházakat, kilencet egy sorba. Lipóczki József Az export árualapok bővíté­sére június elseje óta kétféle átvételi ár ösztönzi a termelő­ket. Azok a gazdaságok, ame­lyek vállalják a nagyobb súly­ra, 118-120 kilogrammra törté­nő hizlalást, illetve a sertések hasított átlagsúlyát legalább 4 kilogrammal növelik, a nö­velt súlyú sertések- után az első negyedévi átvételi árat kaphat­ják meg. A gyengébb minőség­ből eredő árkülönbözetet az Ál­latforgalmi és Húsipari Válla­lat megtéríti részükre. Azok a gazdaságok, amelyek az eddigi 81—82 kilós végsúly helyett 95-105 kilós végsúlyú vágósertéseket állítanak elő, vagyis vállalják, hogy kb. két héttel tovább tartják az állato­kat. alapárként szintén az első negyedévi magasabb átvételi árat kapják meg, ezenkívül még kilónként egy forint export­felárban is részesülnek. A nagyobb összsúlyra ösztön­ző árkonstrukció ez év június 1-vel lépett életbe — nem köte­lező érvénnyel. Vagyis az állat- forgalmi és húsipari vállalatok szabad kezet kaptak a tröszttől, hogy belátásuk szerint éljenek az új szerződési lehetőséggel. A vágósertésben nem kifejezet­ten export orientált Baranya megyei AHV — amely minde­nekelőtt Baranya, a környező megyék és a Balaton sertéshús ellátásában érdekelt - úgy döntött, hogy bekapcsolódik az export árualap bővítő akcióba. Újabb sertésberuházásokra Ba­ranyában is szerények a lehető­ségek, de a sertések átlagsú­lyának növeléséhez szükséges takarmány a megyében rendel­kezésre áll. Megkezdődtek a szerződés- kötések, s a kezdeti eredmé­nyek jók. A termelő gazdaságok kedvezően reagáltak. Az újpet- rei, a bicsérdi, a villányi és a reménypusztai termelőszövetke­zet a magasabb, 118-120 ki­lós végsúlyra történő hizlalást vállalták. A szorosabb rotáció­ban, intenzívebb kibocsájtással dolgozó telepek, amelyek ed­dig 85—95 kilós hízósertéseket szállítottak vágásra, most 95- 105 kilós vágósúlyra hizlalnak — Somberek, Mohács, Újbaráz­da, Vajszló, Dunaszekcső stb. — s így kilónként egy forint ex­portfelárat vághatnak zsebre. A szerződéskötések még nem zárultak le, de a vállalat már június 25-ig 60 000 sertés to- vábbtartására kötött megálla­podást a termelőkkel, ami majdnem 300 tonna többlet­súlyt jelent. A Baranya megyei Állatfor­galmi és Húsipari Vállalat nemcsak ci magasabb átlag­súlyra történő hizlalással, de a darabszám növelésével, bérhiz­lalással is igyekszik bővíteni az árualapot. A bérhizlalás szin­tén nem igényel építkezést, fé­rőhelykapacitás bővítést. Ilyen bérhizlaló partner a csányosz- rói és a sellyei termelőszövet­kezet. Az AHV már eddig 900 malacot és süldőt helyezett a két tsz-be, s az év végéig to­vábbi 1500—2000 kihelyezésére készül. A vállalat feldolgozó kapaci­tása a rekonstrukció során bő­vült. Pécsett évente 380 000— 400 000 sertést tudnak levágni, feldolgozni. Idei tervük 300 000. Ez nem azonos a felvásárolt mennyiséggel, hisz 1982-re 345 000 sertés átvételére kötöt­tek szerződést — ebből 140 000 a háztáji — ami 2-3 százalékkal haladja meg a tavalyi átvett mennyiséget.- Rné ­Ha nem alakul kisvállalkozás és mészmű lebontására, akkor a régi beremendi cementgyár a létesítmény tovább csúfítja a Gyárbontás kisvállalkozásban Eltűnik a régi BŐM így a legolcsóbb környezetet, a családiház-építők pedig lemondhatnak a még hasznosítható építőanyagokról. A BCM-nek nem érte meg, hogy az 1909-től 1982-ig mű­ködő gyárat saját erőből bont­sa le, értékesítse, ugyanis sokat kértek a helybeli tsz és a Dél­dunántúli VÍZIG bontó brigád­jai. A titokban odajáró „zug­bontók” pedig nem akartak gazdasági munkaközösségben társulni. így a vállalat a kis­vállalkozásban találta meg a számítását. Sándor Gábor 32 éves mű­vezető, eredet' foglalkozását te­kintve gépésztechnikus és gép­lakatos, tizedmagával vállalko­zott. Furcsamód nem a BCM kollektívájából verbuválta a kö­zösségét, hanem az itt működő Cement- és Mészművek mis­kolci cementipari gépjavítójá­nak beremendi kirendeltségéről. Már a múlt év őszén szerették volna a bontást megkezdeni. Bár ötletük kivitelezésében messzemenően támogatta őket a BCM, mégis csak április 12- től tudtak polgári jogi társasá­got alakítani, amely május 14- től építőipari és szerelő gaz­dasági munkaközösségként van bejegyezve a megyei cégbírósá­gon. A munkaközösséget alapító művezető találkozásunkkor ker­telés nélkül megmondta, hogy fél a sajtóbeli nyilvánosságtól, mert ez további rosszindulatot, ellenszenvet válthat ki a régóta gáncsoskodó emberekből, így azokból, akik titokban tovább szerették volna bontani, enge­dély nélkül az épületet. Míg a miskolci anyavállalat attól tart, hogy a főállás rovására fognak dolgozni. A 30—35 éves alapítótagok, lakatosok, hegesz­tők, építészek, gépésztechniku­sok esetében szó sincs erről, hi szén kedden, szerdán, pénte­ken, munkaidő után este nyol­cig, szombaton viszont egész nap dolgoznak. De nem ritka az olyan szakember, aki itt töl­ti a szabadságát. Ugyanis nagy erőbedobásra van szükség, hogy jövő szilveszterre végezze­nek a bontással és az értéke­sítéssel. másképp ráfizetnek. Emellett azt is el akarják érni, hogy a kirendeltségen biztosí­tott átlag 25 forintos órabért 5—10 forinttal megtoldják, attól függően, hogy ki mennyit nyújt teljesítményével. Eredeti foglalkozásától, be­osztásától függetlenül mindenki végez fizikai munkát, tehát vas- szerkezeti elemeket aprítanak méretre, rakodnak, hulladékot hordanak ki a kásódi szemét­telepre. Óriási mennyiségű anyagot bontanak szét, osztá­lyoznak, hisz például a vasféle­ségek súlya meghaladja az ezer tonnát. Később robbanta­nak is, amikor a fizikai erő már nem elég. Csupán a Kohászati Alap­anyagelőkészítő Vállalat dél­dunántúli kirendeltségéről kap­nak anyagi támogatást, bérel­hetik a hegesztés gázpalack­jait és jó áron eladhatják a vas-acél bontási anyagokat a KOKÖV-nek. Épp ezért a sóját szerszámukat hozták a közösbe, személyenként 3000 forinttal társultak, ezenkívül a megala­kulásra 12 000 forintot fordítot­tak. Csuti J. Pécs energetikai átváltozása

Next

/
Oldalképek
Tartalom