Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)
1982-07-31 / 208. szám
Szentdénes hatóra a meliorációs munkák után Fotó: Erb János Melioráció a baranyai földeken Nem vitás: a víz lesz a következő faktor, mellyel a termelésbiztonság és a termésátlagok növelése érdekében operálni lehet A melioráció, azaz a talaj vízháztartásával való gazdálkodás és o vízgazdálkodási feltételek, körülmények alakítása nem újkeletű tevékenység Baranyában. Ilyen tervek már 1963-ban készültek. A tervezés és a kivitelezés a mezőgazda- sági üzemekben azóta tervszerűen és tudatosan folyik. Negyven százalék Megyénk területének csaknem 40 százaléka van kitéve a víz és a szél folyamatos károsító hatásának. Lényegében ezeken a területeken szükséges a konkrét meliorációs bevatkozás. A károsított területek a megye három nagyobb vízgyűjtőjét, a Baranya-csatornát, a Feketevíz-fo- lyást és a Dráva mentét érintik. A munkák 1964-ben a Baranya-csatorna térségében (Mind- szentgodisa, Gödre, Mágocs, Sósd, Bikali ÁG stb.) nyolc üzemet és 43 községet érintően kezdődtek meg, és azóta nagyrészt be is fejeződtek. A meliorációs kivitelezések során a gazdaságok új technikai eszközöket és módszereket alkalmaztak, melyeket érdemes röviden áttekinteni. Mélylazitásos talajművelést végeztek a rétegvonalak mentén a szántó csaknem 60 százalékán. A munka bekerülési költsége nem érte el a hektáronkénti 1000 forintot; a lazított területen a csapadék lefolyik, leszivárog, a talajlemosó- dás szinte kizárt. Az eredmény a vízelvezető képesség javulása és a talajszerkezet alakulása szempontjából egyértelmű. A másik a területek kalciummal való dúsítása, meszelése, a talajok savanyú Ph-jának kedvező irányba történő megváltoztatása, ezzel együtt a vízfelvevő képesség és a talajszerkezet alakítása, javítása. Meszezésre az első időkben mészkőport használtak, ami elég drága, és a későbbiek folyamán nem beszerezhető. Ezért e helyett a módszer helyett más eljárást kellett alkalmazni. A lápilöldes talajjavítást a humuszban szegény, erősen erodált talajokon alkalmazták. Ez az úgynevezett Mezősi-féle eljárás. Költséges volta miatt - egy hektárra számítva mintegy 11 ezer forint - azonban széles körű alkalmazására nem került sor, noha a talajszerkezet kialakítása és a vízháztartás alakítása szempontjából egyértelműen előnyös lenne. A mély fekvésű völgyek vízrendezésekor sor került a vízelvezető árokrendszerek kialakítására, kitisztítására, új befogadó és szívóárkok létrehozására; bukók, átereszek, egyszerűbb esetekben rőzsefonatok alkalmazására a víz elvezetése, a talajfelszín lemosódásának megakadályozása érdekében. Az eljárás alkalmazásával az addig használhatatlan sásos, szittyós réteken jó legelőkultúra alakult ki, s az állatok számára értékes takarmányokat nyertek. A lakadó vizek, elsősorban a domboldali vizek levezetésére, forrásfoglalásra dréncsövek lerakására is sor került. Ezek részben agyagból, részben műanyagból készültek, alkalmazásuk - a praktikusságnak megfelelően — váltakozva történt. A dréncsövezésnek a talaj víz- elvezetése mellett a vízháztartás kialakításában, a művelhe- tőségben, majd az ezekből következő eredményes gazdálkodásban rendkívül nagy a szerepe, hozzátéve azonban, hogy rendkívül költséges is. S végül: a géppel nehezen művelhető, és arra alkalmas területek erdősítése tervszerűen folyt. Az ilyen domboldalakon viszonylag kevés kézimunkát igénylő eljárást, speciális és célgépeket alkalmaztak, szükség esetén teraszokat képeztek ki. A melioráció haszna A melioráció haszna? Az említett területeken egészen pontosan mérhető. A kérdéses gazdaságokban a búza termésátlagát 16 év alatt 230—290 százalékkal növelték. Kukoricából a termésátlag 1965 és 1981 között az üzemekben differenciáltan 113-270 százalékkal nőtt. A lucerna termésátlagának növekedése 113—270, a silókukoricáé 40—220 között. Érdekesebb a kép, ha az egy aranykoronára vetített termés- mennyiségeket hasonlítjuk ösz- sze. Búzából a vizsgált időszakban a megye gazdaságaiban az egy aranykoronára jutó ter- mésmennyiég 230 kilogramm volt, ezzel szemben a meliorált üzemekben 450 kilogramm. Kukoricából a megyei eredmény 270 kilogramm/aranykorona, a meliorált üzemekben 620 kilo- gramm/AK. Hasonló mértékben nőtt a tejtermelés, fejlődött az állattenyésztés, s ebből következően o jövedelem is. Három térség A meliorációs munkák végzésében három éve országos szinten koncepcióváltozás következett be. A rendelkezésre álló pénzt elsődlegesen a térségi komplex meliorációs leiadatok megoldására koncentrálják. Megyénkben három térségnek van komplex meliorációs tanulmányterve. 1. A Zselici táj program, mely a mozsgói és a szentlászlói termelőszövetkezeteket és a Szigetvári Állami Gazdaságot érinti, összesen mintegy 170 millió forint kiviteli költséggel számol. Az egész térség arculatát megváltoztatná, megvalósítására azonban - forráshiány miatt - csak a későbbiekben kerülhet s.or. 2. A Mohácsi-szigeti térségi melioráció jelenleg folyamatban lévő munka, a Margitta- szigeti tsz-t, hat Bács-Kiskun megyei tsz-t, valamint a Bajai Állami Gazdaságot érinti. A befejezés öt-hat éven belül várható. 3. A Dráva menti térségi melioráció 19 termelőszövetkezetet, két állami gazdaságot és egy kombinátot érint a megyében, öszesen csaknem 70 ezer hektárnyi területtel. A teljes bekerülési költség meghaladja a 800 millió forintot, a tervben területrendezés, talajvédelem, vízrendezés, kémiai talajjavítás szerepel. A magas költség miatt a program részleges megvalósítása várható. Baranya tehát a meliorációt illetően megfelelő elképzelésekkel és tervekkel rendelkezik. Egyetlen szakember előtt sem lehet vitás, a termelés jelenlegi színvonalán a víz lesz a következő faktor, mellyel a termelésbiztonság és a termésátlagok növelése érdekében operálni lehet. A munka csak folyamatosan, a legnehezebb területeket előre véve, az állami költségvetés és az üzemek teherbíró képessége öszehangolásá- val végezhető. A várható eredmény teljesen egyértelmű. Dr. Álló Miklós, a Baranya megyei Tanács mezőgazd. és élelmezésügyi osztályvezetője Úttörő kezdeményezés Baranyában Kutatási kataszter készül Számítógépen: ki hol, mit kutat, mit publikált Úttörő vállalkozásba fogott az MSZMP Baranya megyei Bizottsága propaganda és művelődési osztálya mellett működő tudománypolitikai társadalmi munkabizottság: tagjai összeállítják a Baranya megyei kutatási katasztert. Kimutatják, hogy hány helyen hányféle témában, kik folytatnak kutató munkát. A leghosszabb ideig a válogatási, gyűjtési szempontok meghatározása tartott, hogy ki is kerüljön be a nyilvántartásba, amely egyébként állandóan bővül. A hivatalos kutató intézetekben a munkahelyi vezető döntött egyebek között a publikációk alapján. Nem a tudományos fokozat volt a mérvadó, a publikációnál pedig csak a tudományos igényű munkákat vették figyelembe. Az intézetekből, egyetemekről, kórházakból, tudományos műhelyekből stb. gyorsan megérkeztek a válaszok, viszont a gyárak, üzemek, tsz-ek műszaki, fejlesztési, újítási és kísérletező tevékenysége alig van felmérve. Az utóbbi időben épp ezeken a területeken tapasztalható erős aktivizálódás. A kataszterbe bekerülnének azok is, akik magánszorgalomból, mondhatni hobbiból kutatnak, ám munkásságuk megyei, vagy országos jelentőségű. Nincs szándékunkban rangsorolni egy most kezdődött felmérés alapján, de az tény, Baranyában a legtekintélyesebb kutatóközpont a POTE, ezen kívül jelentős számú tudós és műSzaki gárdát tömörít a PAB, az MTESZ, a Dunántúli Tudományos Intézet, a cserkúti Mezőgép Vállalat, a Magyar Tejgazdálkodási Intézet pécsi részlege, a Pannónia Mezőgazdasági Társaság, a szén- és ércbánya, a MOFA, a Pécsi Hőerőmű. Az eddig összeírt kutató, műszaki, fejlesztő és kísérletező központok, osztályok száma meghaladja az ötvenet. A hagyományos módon, tehát statisztikai leírással lehetetlennek tűnt a nyilvántartás. Ekkor állt elő az ötlettel a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola szili- kótvegyipari intézete, valamint a Matematika és Számítástechnika Intézet dr. Od- robina András docens kezdeményezésére, hogy az eddig jelentkezett mintegy félezer kutató és tudós több ezer adatát számítógépre viszik, Bármelyik kutató jelentkezhet a fent említett intézetekben, vagy a megyei Pártbizottság propaganda- és művelődési osztályán, aki úgy érzi, hogy közérdekű témán (témákon) dolgozik, s kapcsolatot keres a vele azonos, vagy hasonló témakörben munkálkodó kollégájával. Megtudhatja, ki hol, milyen témában mit ért el eddig mennyit publikált, mi az érdeklődési köre, mely munkahelyi, vagy lakástelefonon érhető el. A kataszter nyomtatásban is megjelenik. Emellett a Dunántúli Tudományos Intézet is felajánlotta a segítségét a társadalmi aktivacsoportnak. Dr. Csef- kó Ferenc igazgatóhelyettes megszerkesztett egy olyan kiadványt (a Pécsi Szikra Nyomdában nyomják), amely az 1981-85. közötti időszakra hivatalosan jóváhagyott összes kutatási célkitűzést felvázolja. A felmérésben 50 kutatóhely szerepel több mint 500 témával. A kutatási területek baranyai, vagy országos szintű programhoz kötődnek, bár ez sem teljes kép. Ezt az ismertető könyvet a kataszterrel együtt kiküldik a különféle kutató intézményeknek, állami, párt, gazdasági, társadalmi szerveknek, hogy ozok tájékozódjanak, ezúton is az ugyanabban, vagy hasonló témában dolgozók között információs és véleménycsere alakulhasson ki megyei szinten. Nagyon fontos, cél hogy a kutatóhelyek, központok, műhelyek ezzel a segítséggel is keressék az együttműködés lehetőségeit. A munkabizottság azonban a két kiadvánnyal sem akarja átvállalni a kutatási eredmények gyakorlati hasznosítását szorgalmazó menedzser szerepét. Mindenesetre ilyen formában is azt szeretnék elérni, hogy ne vesszen kárba egy szellemi termék sem. A kutatási kataszter rendszeres szerkesztésével és megjelentetésével az MTESZ, a PAB, a TIT tudományos, műszaki munkáját is segíti a bizottság. A Műszaki Főiskola vállalja a programozás, a nyomtatás költségeit is. Cs. J. Elsősorban nyugati exportra gyártják az UNIVERZUM hidasi üzemében a sokféle madáretetőt Erb János felvétele Sok kiesi a külpiacokra Gyorsan kell alkalmazkodni az igényekhez Javult a fogyasztási szövetkezetek érdekeltsége Rendszeresen exportál mind a 14 baranyai fogyasztási szövetkezet, valamint az Univerzum Szövetkezeti Közös Vállalat. Tavaly több, mint 150 millió forint volt az export értéke, elsősorban mezőgazdasági jellegű árut adtak el az áfészek. Népszerű a baranyai nyúl, a lőtt vad (a két • export termek együtt átlag 90 millió forintot tesz ki), a szölőoltvány, amely a szovjet piacon a legkelendőbb. A szőnyegek eljutnak többek között Skandináviába, az USÁ-ba; baranyai csigát dolgoznak fel Franciaországban; oz NSZK-beli cégek pedig a mi madárvédelmi eszközeinket szeretik a legjobban. Külföldön szívesebben fogyasztanák az akácmézet, míg a baranyai méhészek elsősorban vegyesmézet állítanak elő. A helyzeten bizonyára könnyű lesz változtatni, hiszen az egyik legszervezettebb szakcsoportot a méhészek alkotják. Nagyon keresik az angóra nyulat, de a kistenyésztök óvakodnak a tartásától, mivel kényes állat. Kellene a béka, pióca, de nem találnak az áfészek a gyűjtéséhez embereket. A még több baranyai borért és ribizliért is sokat adnának a külföldiek. A legkönnyebb a gyógynövénygyűjtők megnyerése, mert megszokták, hogy a vadontermő növények értékesítése szezonális, sokféle tényezőtől függ. Zavarmentesen lehet átállni, meggyőzni a gyűjtőket, hogy most elsősorban orvosi kőhár- sat szedjenek, vagy majoránnát termesszenek. Mindez nem jár beruházással. Az áfészek észrevették, hogy a piaci igényekhez még a mezőgazdasági termények esetében is gyorsan, maradéktalanul kell alkalmazkodni. E vonatkozásban legaktívabb az Univerzum, ahol felismerték, hogy ismét kelendő lesz a mák, a dióbél, a száraz bab, a csemegeuborka. A szükséges mennyiséget előteremtik egyebek között szervezéssel, utánajárással. A Szentlőrinci Áfész ülőbútorai, virágtartói iránt NSZK üzletkötők érdeklődnek. Az üzlet szinte biztosra vehető, ezért bővítik a gépparkot, hogy az élragasztás, csiszolás, felületkezelés modernizálása lehető- ré tegye a gyorsabb, jobb mi. nőségű sorozatgyártást. A Sellyéi és a Bólyi Áfész már idén több szőnyeget értékesít a tervezettnél, ugyanígy 'öbbletre törekszik az Univerzum madárvédelmi eszközökből, csemegeuborkából, száraz babból. A három helyen a többlet-export értéke meghaladja a 13 millió forintot. Ez évtől a külkereskedelmi cégek is pontosan kimutatják, hogy az áfész exportra küldött árui milyen hasznot hoznak, s ennek megfelelően fizetik az exportálót. Jövőre oz összes exportra szánt terményt, áruféleséget ilyen szempontok figyelembevételével kísérik nyomon. Csuti J. HÉTVÉGE 5.
