Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)

1982-07-30 / 207. szám

1982. július 30., péntek DunQntfflt napló 5 iklos, Kéméi a . tantermek a déli végeken jó munkát végeztek az építők Nem kell mór szükségtanter­mekben kezdeniük az évet a kémesi iskolásoknak: az építők ígéretei s a látottak alapján szeptemberre két új osztályte­remmel bővül a helyi általá­nos iskola.. A kémesiek okta­tásfejlesztő buzgalmát három évszám jelzi: 1952-ben épült meg az iskola első szárnya, két tanteremmel. Négy osztályt húztak melléje 1972-ben, s rá tíz évre valóban nyolcosztályos lesz végre a szép ormánsági község alma matere. Lantos József tanácselnök és Jakab Jenő, az iskolaigazgató helyettese optimista. Velük néz­tük meg az építkezést, s való­ban, a sellyei Költségvetési üzem munkásai az utolsó ten­nivalókat kezdték meg az épü­leten, amely az alsótagozato­sok „második otthona” lesz. öt községből járnak ide diá­kok, erős szükség volt már a korszerű tantermekre. Az épí­tők elvonulása után a szülőkre és a tanítványokra marad az udvar rendbehozatala, parko­sítása. A járás székhelyén, Siklóson, vadonatúj iskola épül. Itt már nem volt elegendő a meglevő -épületek toldozgatáso. Hazánk­ban még meglehetősen ritkán látni olyan korszerű, világos is­kolákat, mint amilyen a siklósi lesz a Hajdú Imre utcában. Mecseki József, az új nyolc- osztályos iskola igazgatója, elégedett a munkálatok tem­pójával. Érthető, hiszen a mű­szaki átadás gyakorlatilag megtörtént, s az egész augusz­tust a berendezkedésre fordít­hatják. összesen negyvenhárom kisebb-nagyobb helyiséget le­het használni, nem lesz gond tehát a párhuzamos osztályok indítása. A termek világítása mintaszerű, a térformálás is gyermekközpontú tervezésre vall. Az iskola bővítésére na­gyon könnyen mód lesz, •mert előre gondolkodva alakították ki az ajtók, átjárók helyét. A társadalmi munkára ebben az iskolában is szükség lesz. Ka­tonák, szocialista brigádok, a szülői munkaközösség tagjai ígérték meg a segítséget. A későbbiekben tornacsar­nok, edzőpálya és néhány új tanterem épül majd az iskolá­hoz. Az igazgató együttműkö­désre számít a szomszédos di­ákkollégium tanáraival és la­kóival is. Havasi János Még üres az új siklósi iskola zsibongója Szúnyogirtás a Balaton-parton A Balaton partján ezen a hé­ten újabb „légi támadást" in­dítottak a szúnyogok ellen. A mostani, harmadik permetezést a változékony időjárás sürgette. A Fűzfői Nitrokémia Vállalat K—Otrhya elnevezésű szeréről hektáronként fél litert perme­teznek ki a partvonaltól 100 mé­terre eső sávban. A szúnyogirtást, mivel a vál­tozékony időjárás átlagban tíz­naponta újabb rajzást idéz elő, a főszezonban kéthetente meg­ismétlik. A mostani légi perme­tezés a gyakori esőzések miatt valószínűleg egy hetet is igény­be vesz. Terv szerint augusztus­ban negyedszer is meggyérítik a part körül szárnyra kelő szú­nyogok újabb nemzedékét. A szúnyogirtás esetleges ká­ros hatását idén is tudományos kutatók ellenőizik. A megállapí­tások szerint a tóban és közvetlen környékén káros jelenséget nem tapasztaltak. Ne zúgolódjunk miattuk Gázvezeték­építők — öt esztendeje fogom a ré- selőt, de ilyen kemény beton­nal még nem találkoztam. Leg­alább negyven centi vastag az aszfalt alatt. Muszáj volt már az árnyékba húzódni, hogy ki­fújjam magam. Kiss Ferenc a ház falának dől, előtte derekára kötött vi­aszkötény. Valaha fehér lehe­tett, azóta elszürkült és kitöre­dezett . . . — A réselő összerázza az em­ber izmait, gyomrát, főként, ha ilyen helyen dolgozik, mint a pécsi Doktor Sándor utca. Persze, ha szükséges a csá­kányt, lapátot is kézbe fogom, mert a kubikosmunka leg­alább annyira hozzátartozik a gázvezeték-építéshez, mint a sű­rített levegő. A pécsiek nem örültek túlzot­tan, mjkor néhány héttel ez­előtt a magasháztól a Petőfi utcáig lezárták a forgalmat annak érdekében, hogy a Dél­dunántúli Gázgyártó és -szpl- gáltató Vállalat, a Kórház tér irányába haladva, a földgáz­program részeként lefektesse az új, nagyobb“"atmérőjű veze­téket. De tudomásul vették an­nak ellenére, hogy több száz méteres kerülőt kell tenni sze­mélykocsinak, . autóbusznak ... E hét elejétől, a gázosok, a Jászai Marj utca és a Kórház tér között dolgoznak, miközben megkezdték a nyomáspróbát a Petőfi utca és a Jászai Mari utca közötti szakaszon. Hajek László művezetővel járom vé­gig a munkaterületet, aki az elmúlt napoktól helyettesíti a szabadságon levő munkatársát. — Lezárták az útszakaszt, és mégis: ha csak egy kis nyílás van, máris bejönnek mint látja! Nem is tudom, mi lesz, ha a Bem. illetve a Rákóczi' úton kell majd dolgoznunk, mert ott még ki kell cserélnünk a ve­zetéket az év végéig! A DDGáz hálózatépítő üze­méből átlagosan harminc em­ber dolgozik a Doktor Sándor utcában. Tegnap kilenc kubi­kos, egy gépkezelő, négy bil­lenős, hat szerelő, illetve he­gesztő kezdte a munkát kora reggel. Hjadlovszki István elzárja a hegesztőpákát: — A vasárnapi felhőszakadás nagyban visszavetett bennün­ket a munkában. A víz tele­hordta iszappal a munkaárko­kat. Hajek László művezető a Pe­tőfi utca irányába mutat, mi­közben megjegyzi: — Érdemes megnézni, mit művelt a lezú­duló csapadék. A hegesztési varratok mentén a szigetelet- len vezetéket ki kellett szaba­dítani a hordaléktól, hogy fó­liával tekerhessük körbe. A művezető is hétfő kora reggeltől kedd reggelig itt töl­tötte idejét többed magával, hogy kiszivattyúzzák a vizet az árkokból, megkíméljék a házak alapját a beázástól. Az egyik épület pincéjébe ennek ellené­re befolyt a csapadék. — Tudjuk, hogy milyen fon­tos ez az útvonal a város köz­lekedésében, de nézze meg: a bekötéseknél úgy kell a lapát­tal és a csákánnyal bánni, mint a hímes tojással! Egymást érik a kábelek, régi vezetékek. Szuttyogó, veszélyes munka ez mondja Prémecz József, majd ismét a csákány után nyúl .. . A Csillag étteremtől néhány méterre, a Jászai utca torko­latánál Hajek László kinyitja a lábon álló vasszekrény ajtaját: benne regisztráló műszerek. Az egyik a már elkészült szakasz gáznyomását méri, a másik pedig a vezetékben uralkodó hőfokot. Mindkettő megfelelő, a nyomás 3 bar, a vezeték bel­ső hőmérséklete 18 Celsius. A biztonsági előírásoknak, a szabványnak megfelelő. Salamon Gyula lluska: Bellái Eszter Szép hanggal, szerződés nélkül Mindenki számára meglepe­tés volt az a szép, telt szop­ránhang, amelyen lluska dalai megszólaltak a Pécsi Nyári Színház János vitéz bemutató­ján. A hang gazdája: Bellái Eszter. Idén végzett a Zenemű­vészeti Főiskolán, első szerepe volt Kacsóh daljátékának llus- kája. Tulajdonképpen a vélet­len műve ez is: Nagy Ferenc, az előadás kiszemelt karmeste­re hallotta Bellái Eszter egyik énekvizsgáját, s miután Pécsett éppen a női főszereplőt keres­ték, felajánlotta a fiatal éne­kesnőnek a lehetőséget. A kö­zönség tapsa bizonyította, hogy a választás jól sikerült. A Já­nos vitéz énekes szereplői — köztük Bellái Eszter — nem okoztak csalódást. „lluska" jövője már nem ilyen biztató. Egyelőre szerző­dés nélkül áll, Budapesten — ahová családja, egyéves kislá­nya köti — nehéz egy szoprán­énekesnőnek elhelyezkedni. Vi­dékre szívesen jönne, de férje az Operaház zenekarában ját­szik, s Eszter úgy véli. túl nagy áldozat volna részéről ezt az állást ott hagyni. — Ettől függetlenül egy per­cig sem bántam meg, hogy már negyedéves koromban gyermeket szültem — mondja. — Egyébként is romantikus lé­lek vagyok, de a kislányom ál­tal még sokkal gazdagabbnak érzem magam, talán még a hangom is szebb lett az anya­ság örömétől. Szívesen vállal­nék egyedi szerepeket, olyan szerződések keretében, amelyek nem szakítanak el az ottho­nomtól. Bellái Eszter Szigetváron nőtt fel, egy évet a pécsi, hármat a miskolci konzervatóriumban végzett el, mielőtt a Zeneaka­démiára jelentkezett. Szívesen énekel Brahms-dalökat és Puc- cini-áriákat, szeret éneket ta­nítani. Egy szerény, szimpatikus énekesnő várja a hívást, várja a szerepeket. H. J. Dinnyések Átvétel előtt minősítik a görögdinnyét Fotó: Szokolai István — Dinnyeügyben? Éppen jó- egy szállítmányt, akkor azt is kor jöttek, mindjárt minősítünk láthatják, hogy történik — fo­gad bennünket Mohácsi József, a vajszlói felvásárlótelep veze­tője. A beszélgetés meg-meg- szakad, egymás után lépnek be az irodába az újonnan érkezők: ki dinnyéért jön, ki dinnyét ho­zott. Viszik a vajszlói görög­dinnyét mindenfelé: eljut Sop­ronba, Győrbe, még Nyíregy­házára is. Érthető a nagy nyüzs­gés: itt a főszezon; kicsit ko­rábban köszöntött be a rendkí­vüli meleg miatt, mint tavaly. A Sellyei ÁFÉSZ dinnyeter­mesztő szakcsoportja négy év­vel ezelőtt alakult meg; a vajsz­lói szakcsoportnak idén már 73 tagja van, a létszám és a ho­zam évről évre nő. Az Ormán­ság híres dinnyetermesztőhely: Vajszló, Csányoszró, Sellye kör­nyékén kiválóan alkalmas erre a talaj. Tévhit az, hogy ide He­vesből járnak le a dinnyeter­mesztők: az említett hetvenhá- rom család mind ezen a kör­nyéken lakik. — Mekkora területen foglal­koznak dinnyével? — Tavaly 73, idén már 120 holdon terem a görögdinnye, jórészt, 85—90 százalékban a legkedveltebb szigetcsépi fajtát termesztik, a többi az úgyneve­zett gömbfutó és hevesi futó, ez az, amit az emberek általában úgy ismernek, hogy a csíkos hé­jú görögdinnye. A tavalyi ter­més 42'vagon volt, idén már öt­ven fölött vagyunk, tervünk, hogy elérjük a száz vagont. Egyébként durván számolva majdnem minden évben megkét­szereződött a termés: négy éve még csak 10 vagon volt, három éve 27, aztán az említett 42, s most a várható száz. Egy-egy család maximum há­rom holdat kaphat; az áfésszel holdanként nyolcvan mázsa dinnyére kötnek szerződést, az ezen felüli mennyiséget már maguk adják el többnyire a termelők. A lekötött nyolcvan mázsának húsz százaléka lehet kisdinnyé, azaz 2 és 4 kilo­gramm közötti, a többi nagy­dinnye. A felvásárlótelepeken leadják, s ezután már á Zöldérten keresztül történik az értékesítés; Vajszlón elmondták, elbben az évben kifogástalan a kapcsolatuk a Zöldérttel. A csa­ládok öt-hat éve átálltak a fó­liás dinnyetermesztésre; most lassan már lefut a fóliás görög­dinnye, utána jön a szabad te­rületi. A felvásárlótelepen átlag napi 6—7 vagon görögdinnyét vesznek át; egyébként idén az országban elsőként Vajszló szál­lította e kedvelt nyári gyümöl­csöt a piacra. Átvétel előtt per­sze minősítik az árut, nullától 30 százalékosig. Ez azt jelenti, hogy az esetleges kifogások alapián vonják le a százalékot a minőségből, tehát a nulla százalékos dinnyeszállítmány a tökéletes, s majdnem tökéletes-» nék nevezhető az ötszázalékos. Hogy ezt megállapítsák, a szab­vány azt írja elő, száz mázsa dinnyéből tizenöt darabot kell kettévágni. A lakosság körében rendkívül népszerű szigetcsépi dinnye ex­portképes áru. Idén még nem indultak külföldre a szállítmá­nyok, a dinnyeexport hétfőn kezdődik. A két és négy kilo­gramm közötti görögdinnyéket Lengyelországba, Csehszlová­kiába, az NDK-ba viszik. Az idei nyár jó termést ígér — görög­dinnyével bőségesen ellátja az üzleteket, a piacokat az Or­mánság. D. Cs. *

Next

/
Oldalképek
Tartalom