Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)
1982-07-30 / 207. szám
e Dunántúli napló 1982. július 30., péntek Tízezer ember dolgozik az ország legnagyobb beruházásán Újszerű létesítmény, sokszorosan biztonságos Az első blokk üzembe helyezése a közeli hónapokban várható A z ország legnagyobb beruházása. A legtöbb pénzt költi rá az ország, fokozatos felfutás után, évi 8 milliárd forintot. Az ez évi első blokk üzembe jövetelével már 34 milliárd forint lesz a kiadás oldalán. A helyszínen jelenleg is több mint 10 000 ember dolgozik. A Paksi Atomerőmű két ütemben (két főépülettel) 4 db nagy nyomású vízzel hűtött és moderált 440 MW teljesítményű reaktorral, és reaktoronként 2— 2 db 220 MW villamos teljesítményű turbogenerátor gépcsoporttal épül. Terület, hűtő- vízellátás és környezetvédelem szempontjából biztosított a bővítés lehetősége 5—6000 MW teljesítményig. A 400 hektár kisajátított üzemi területen mintegy 16 kilométer vasútvonal és 14 kilométer szilárd burkolatú közút épült, amely a parkolókkal, járdákkal együtt több mint 90 000 négyzetmétert tesz ki. Az 1760 MW teljesítményű kiépítéshez 25 végleges épületet, létesítményt kell megépíteni. Felvonulási célra az építő-szerelőipar és szolgáltatás részére pedig több mint 70 000 négyzetméter nagyságú épületet alakítottunk ki, és igen jelentős szabadtéri raktár és előszerelő területet készítettünk. A nagyságrendek érzékeltetésére még néhány adat: a beszállítandó építési anyag kb. 1 900 000 tonná, betonacél 38 000 t, technikai berendezés és gép 86 000 t, speciális festés, bevonat 500 000 négyzet- méter. Az atomerőművek építési időtartamára vonatkozóan a Nemzetközi Atomenergia ügynökség megállapította, hogy az elhatározástól számítva kb. 11 év alatt lehet az. első blokkot üzembe helyezni. A Paksi Atomerőmű történetében. a főbb időpontok a következőképpen alakultak: Az elhatározás 1966. év végén történt. Az első blokk üzembe helyezése a közeli hónapokban várható. AZ ERŐMŰ ÚJSZERŰSÉGE A Paksi Atomerőmű jelenlegi kivitele menet közben alakult és alakul ki még napjainkban Js, vagyis ez az erőmű alapvetően eltér a korábban megépült WER 440 MW-ás típusoktól. A fő- és segédépület építési volumene közel kétszerese a korábbi ilyen típusú erőművek építéseinek, a minőségi követelmények szigorítása, anyag- és berendezésvizsgálatban több mint kétszeres munkaidő- és műszerezettségi igénnyel jelentkezik. Az új berendezések, a 2—3-szoros biztonsági rendszerek megismerése, beszerzése, a tervek honosítása, kivitelezése szintén jelentős többlet szellemi és fizikai létszámot -és időt igényel. AZ ERŐMŰ BIZTONSÁGA Egy atomreaktor sohasem válhat atombombává, tehát nem robbanhat fel, még akkor sem, ha az összes biztonsági berendezés rosszul működne. Ezt az biztosítja, hogy a reaktor szerkezeti kialakítása 4$ üzemanyag-összetétele révén a láncreakciót csak a lassú termikus neutronok tudják fenntartani. Az elképzelhető maximális üzemzavarnál — melynek valószínűségét milliomodnyira lehet becsülni — a reaktorban a víz felforr, felhígul, vagy eltűnik, tehát nincs lassító közeg, nem lesznek lassú termikus neutronok, leáll a láncreakció. Mi is az a maximális üzemzavar? A reaktor fővízkörének — amely 500 mm átmérőjű és 34 mm falvastagságú, nagy szilárdságú rozsdamentes acélból készült csővezeték — hirtelen, teljes átmérőben történő törése. A Paks előtt megvalósult KGST-atomerőműveknél ezt nem tételezték fel. A hasadási termékek az üzemanyag-pasztillákban keletkeznek. A paksi reaktor 312 üzemanyagkazettájában egyenként 12§ hermetikusan lezárt Zirkonium csőben összesen mintegy 3,5 millió üzemanyagpasztilla található. A reaktor- tartály — a primerkör és más berendezéseivel együtt - az említett 500 mm átmérőjű ösz- szekötő csővezetéken keresztül egy második hermetikusan zárt rendszert képez. A külső környezet felé a harmadik hermetikusan zárt teret az az épületrész képezi, amelyben a primerkör berendezései vannak. A hermetikus épületrész falai vastag vasbeton falak 6 mm acéllemez burkolattal. Tehát normál üzemben a legnagyobb sugárforrás háromszorosan el van zárva a környezettől. A legfőbb sugárzási veszélyt az jelenti, ha felhasad az üzemanyagelem burkolata, és igya primerköri vízbe kerülhet a hasadási termék, innen pedig a csőtörés esetén az épületrészekbe, ahonnan a szabadba juthatna, és veszélyt jelentene a környezetre. Ezt kell megakadályozni. Olyan minőségben kell elkészíteni a primerkört, hogy repedés, törés ne fordulhasson elő. A fűtőelem-burkolatok felrepedését, az urán pasztillák megolvadását a főkeringtető vezeték törése esetén az üzemzavari hűtőrendszerek akadályozzák meg. Ezek annyi hűtővizet juttatnak a reaktor aktív zónájába, ami képes elvezetni a láncreakció leállítása közben és után még fejlődő többlet hőmennyiséget. Az üzemzavari hűtés aktív és passzív rendszerekből áll. Az aktív rendszer villamos energiával működtetett három egymástól teljesen független nagy és kis nyomású rendszerből, és az üzeminél jóval nagyobb bórkoncentrációjú hűtő. vizet tartalmazó tartályokból, szivattyúkból és csővezetékekből áll. Hűtőközeg elvezetéses üzemzavar esetén először a nagy nyomású, majd a kis nyomású szivattyúk innen neutron elnyelő hűtővizet juttatnak a reaktor aktív zónájába. A pasz- szív rendszer négy egymástól független tartályból és csővezetékből áll. A tartályokban egyenként 40 köbméter boros víz és felette 30 köbméter 60 bar nyomású nitrogénpárna van, amely a reaktor hűtőközeg elvesztése, és így a belső nyomás csökkenése esetén külső villamos energia nélkül az aktív zónába szorítja a hűtővizet. A négy rendszerből kettő az aktív zóna fölé, kettő a zóna alá nyomja a vizet, így a csőtörés helyétől függetlenül az aktív zóna megkapja a hűtést. A reaktor primer körében 125 bar nyomással 300 C hőfokú víz kering. A feltételezett, de nagyon kis valószínűségű csőtörés esetén ebből a nagy nyomású forróvizből azonnal nagy mennyiségű potenciálisan radioaktív gőz keletkezik, mely megemeli a hermetikus tér belső nyomósát max. 2,5 bar értékűre. Gondoskodni kell tehát a nyomás csökkentéséről, a gőz hermetikus téren belüli lekondenzálásáról, és így már mint folyadék kézben tartásáról. Ezt a feladatot is aktív és passzív rendszerek látják el. A LOKALIZÁCIÓS TORONY A hermetikus tér 2,5 bar nyomásra méretezett és a környező helyiségekhez zsilipekkel és hermetikusan záró ajtókkal kapcsolódik. A csővezetéki és kábelkapcsolat szintén 2,5 bar nyomósra méretezett átvezetéseken keresztül valósul meg. A csővezetékekbe üzemzavar esetén megszólaló gyors működésű leválasztó szerelvényeket építenek be, melyek zárása megakadályozza, hogy radio. Jobboldalt az I. blokk, amely gyakorlatilag kész, és az üzembe helyezését végzik. A II. blokkban intenzív a szerelési munka. Előtérben a radioaktiv hulladéktároló segédépület. Baloldalt az egészségügyi laborépület. aktív közeg kerüljön a nem hermetikus helyiségekbe. A torony 12 párhuzamosan kapcsolt, rozsdamentes bubo- rékoltató tálca rendszerből és a mellette levő légcsapadékból áll. üzemzavar esetén a box térbe kiáramló nagy gőztérfogat szorítja ki a levegőt az átömlőfolyosón, majd a tálcákon levő vízen keresztül átbuborékolva a gőz kondenzáló- dik. Annak következtében, hogy a gőz a levegőt intenzívebben szorítja ki, mint ahogy keveredik vele, az üzemzavar kezdetén a tálcákra és a kialakuló túlnyomás hatására a visszacsapó szelepeken keresztül a légcsapdákba is elsősorban levegő kerül. A boxban levő befecskendező rendszer működése és a bu- borékoltató tálcákon keresztüli kondenzáció hatására, mivel a kiszorított levegő egy része a légcsapadékban marad, a boxban az üzemzavar keletkezése utón kb. 20 perc múlva 0,8 bar vákuum alakul ki, és a számítások szerint csak 40 óra múlva áll vissza a nyomás a normál értékre. Ez a vákuum is biztosítja, hogy radioaktív hasadási termékek ne jussanak ki a hermetikus helyiségekből. RADIOAKTÍV HULLADÉKOK A legnagyobb radioaktivitást a kiégett fűtőelemek tartalmazzák, de ezek a bennük rejlő érték miatt nem tekinthetők hulladéknak. Reálisan számítani lehet ezek későbbi feldolgozására, így átmeneti tárolásukról kell gondoskodni. Ez rövid távon, 3-4 év alatt a reaktoraknák mellett megépített ún. pihentető medencében valósul meg, középtávon (5—10 év) a külön megépítendő kiégett fűtőelem-tárolóban, hosz. szú távon pedig a szállító országba kerül visszaszállításra. Emellett jelentős mennyiségű szilárd és folyékony radioaktív hulladék keletkezhet, melyek. nek aktivitása változó és keletkezésükkor elég magas is lehet. Általában azonban rövid felezési idejű izotópok jelentik az aktivitás nagy részét, és ezek néhány héi és hónap után a kis vagy igen kis aktivitású kategóriába kerülnek, amelynek tárolása is könnyebb. FOLYÉKONY HULLADÉK A primerkör különböző szervezett és szervezetlen szivárgásaiból, valamint a berendezések, épületrészek dekontaminá- lósából keletkezhetnek. Általában kis aktivitósúak, kezelésük sótartalmuktól és egyéb szeny. nyezettségüktől függően ioncserélőkön és evaporátorokban tisztítják. A tisztított víz visszakerül a körfolyamatba, az eva- porátorok koncentrátumát, az ioncserélők kimerült és aktívvá vált gyantáit a segédépületben levő tárolókban helyezik el. (A folyékony hulladékokat idővel besűrítik és szilárdítják. A be- párlás és szilárdítás még az atomerőmű területén történik, és ezután kerül a radioaktív hulladék a központi hulladék- temetőbe. A közepes és nagy aktivitású hulladékokat, így a felaktiválódott, elhasznált alkatrészeket, szerkezeteket, légszűrőket stb. - összegyűjtik, és az erőmű fő- és segédépületében megfelelően kiképzett tárolókban helyezik el. A kis aktivitású hulladékok rendszerint nagy térfogatúak, ezeket tömörítik, majd részben az erőműben, részben egy központi hulladék- temetőben tárolják. SUGÁRELLENŐRZÖ RENDSZEREK Az üzemi rendszer egyik része a technológiai körök aktivitását méri, a másik része a kiválasztott helyiségek gamma- sugárzás dózisszintjét, a harmadik a levegő mintavétel segítségével az adott helyiségben levő radioaktív szennyező anyagok koncentrációját határozza meg. Az első rendszer alapvetően azt figyeli, hogy a primerköri hőhordozóba nem kerül-e be esetleges fűtőelemburkolati inhermetikusság miatt hasadósi termék. A másik két rendszer az erőmű személyzetének ad tájékoztatást arról, hogy melyik berendezésnél vagy melyik térrészben mennyi ideig végezhetnek személyes ellenőrzést vagy munkát a dolgozók. A sugárvédelmi laboratórium hordozható, változtatható mérési tartományú mérőeszközökkel is rendelkezik, hogy szükség esetén a sugárzási helyzetet pontosabban meghatározza. Külön nukleáris műszerhitelesítő berendezés is létesül, hogy a fenti rendszerek mérőeszközeit rendszeresen hitelesíteni lehessen. A külső sugárvédelmi ellenőrzőhálózat központja a lakótelepen van. A rendszer keretében mérik az erőműből a szellőzőkéményeken és a melegvíz-csatornán keresztül történő radioaktív, anyag kibocsátást, a levegőbe kibocsátott radioaktív anyagok terjedésének számításához szükséges meteorológiai adatokat. Az erőműtől 1—2 km-re, a nagyobb, közeli lakott települések irányában elhelyezett 7 mérőállomáson a gammasugárzás intenzitását és radiojód koncentrációját figyelik. A környezeti mintákat, valamint a gammasugárzás dózisát is vizsgálják. A veszély mértékét és zónáját gyorsan előrejelzik, majd megállapítják. A mérési eredményeket számítógépeken feldolgozzák. Azért, hogy pontosan meghatározható legyen az atomerőmű üzembe vétele után az erőmű okozta többletsugárzás nagysága, mértéke, szükséges, hogy a környék háttér sugárzását és szennyezettségét is pontosan ismerjék. Balogh Ernő helyszíni főmérnök Az I. sz. vízkivétel! müvet már régebben üzem- Épül a III—IV. be helyezték akna. blokk. Előtérben a IV. reaktor- Deák Hunor felvételei PÉCS SZÜLETTEK: Horváth Zoltán, Krutek Viktória, Grávics Beáta, Stréda Antal, Lán- czis Mónika, Kaveczki Ildikó, Keszthelyi Csilla, Rekeny Renáta, Csőmé Szabolcs, Rozs Izabella, Szuhán Zsolt, Sánta Zsolt, Bőcz Péter, Kust- ra Linda, Kovács Kornélia, Kalkó Zsuzsanna, Orcsik Judit, Kresz Péter, Márkus Gergő, Jakabfi Marianna, Abaffy Balázs, Kondor Szibilla, Le- hőcz János, Horváth Tünde, Sár Zsolt, Székely Zsolt, Varga Renáta, Valent Viktória, Bognár Veronika, Világos László, Zsolt Adrien, Markó Andrea, Milics Krisztián, Horváth Roland, Buczkó Csaba, Jung Balázs, Somogy Mária, Varga Dávid, Kiss Viktória, Nesz Kata, Jasper Mónika, Vörös Katalin, Papp Melinda, Folk- meier Tímea, Törzsi Richárd, Nagy Ilona, Dohány Katalin, Kiss Réka, Lados Adrien, Sramó Eszter, Peics Radivoj, Lörincz Krisztina, Bocz Mariann, Pozsega Jenő, Németh Balázs, Nagy Andrea, Farkas Miklós, Kerner Krisztina, Geisz Ákos, Nagy Mónika, Sterl Anett, Mittly Zsuzsanna, Trisch- ler Orsolya. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Aradi Ferenc és Német Margit, Keserű Árpád és Herczeg Ágota, Lantos Zoltán és Csősz Edit Magdolna, Darabos István és Botos Ildikó, Szlavikovics Zoltán és Kolimár Julianna, Tiborcz Károly és Oppermann Terézia, Reinhardt Albert és Cservenka Anikó, Kovács Imre és Molnár Veronika, Szabó János és Herrfurt Kornélia, Varga József és Braun Ibolya, Békési Ádám és Lengyel Ágnes, Novák Róbert és Bajor Gyöngyi, Marksz Pál és Mernye Lilla, Egerszegi László és Kummer Anikó, Kókai Sándor és Szederkényi Erika, Török Géza és Kiss Ildikó, Trombitás Zoltán és Mikes Éva, Balázs Attila és Szirtes Éva, dr. Rejtő János és Szabó Ildikó, Árvái István és Bischof! Mária, Lőrincz Csaba és Várnái Valéria, Zsolnay Ferenc és Kri- zsán Éva, Stölkler Nándor és Mózsi Magdolna, Paczári László és Ott Ilona, Mayer Zoltán és Tóth Marianne, Harmat Péter és Balej Emese, Kom- lódi Ferenc és Gyimesi Ildikó, Eizler Lajos és Hegedűs Emőke, Kurucz László és Kulina Valéria, Hantos János és Dörömböző Magdolna, Bódis Ferenc és Tönkő Ágnes, König György és Rapp Zsuzsanna, Priol Zoltán és Horváth Csilla, Kiss György és Jobst Beatrix, Földesdi László és Rózsa Ildikó, Horváth József és Német Nóra, Meggyes Ákos és Zörényi Jolán, Kocsis József és Hal-«; Ágnes, Berta Dezső és Kovács Valéria. Paksi Atomerőmű
