Dunántúli Napló, 1982. július (39. évfolyam, 178-208. szám)

1982-07-17 / 194. szám

„Karácsonyi ajándéknak szánjak..,*' ffgllll Kommunális kölcsön Bolyban Uj hitelforma lakossági hozzájárulásból Tavaly készült el Pécs keleti határában a KPM Pécsi Köz­úti Igazgatósága 11-es számú üzemmérnökségének új telep­helye, melynek szomszédságá­ban van Pécs-felső vasútállo­más. Az állomás környéke meg­lehetősen elhanyagolt volt, a rakodásnál kiszóródott vegy­szerek szinte teljesen tönkretet­ték a növényzetet, s az évek so­rán összegyűlt szemét már az új telephelyre is átfolyt. Az ál­lomás rakterületének tisztán­tartását lehetetlenné tette, hogy nem volt szilárd burkola­tú a felület, egy-egy eső után gumicsizmával lehetett csak közlekedni. A Közúti Igazgatóság kezde­ményezésére a MÁV Pécsi Igaz­gatósága, a Közúti Építő Válla­lat, a Pécsi Köztisztasági és Út­karbantartó Vállalat valamint a Pécsi Állami Gazdaság társa­dalmi összefogással elkészítet­te a vasútállomás 2100 négy­zetméter rakterületének aszfalt- beton burkolását. A munka ér­téke meghaladja a félmillió fo­rintot. A szilárd burkolat le­hetővé teszi a jövőben a gép­pel történő árurakodást, a szó­ródó anyagokból sok vissza­nyerhető, és eltűnt a szemét­domb. Ami különösen figyelemre­méltó, hogy a tervezéstől a ki­vitelezés befejezéséig alig telt el néhány hét. A hitelszerződésen egészen friss a dátum: 1982. június 1. Ek­kor utalta át az OTP Baranya megyei Igazgatósága a bólyi nagy­községi tanácsnak a lakosság által korábban jegyzett kommuná­lis kölcsönt. A jegyzett összeg 1,1 millió forint. Ebből a tanács most 985 500 forinttal rendelkezhet; a különbözet a köteles tar­talék. A kommunális köicsön tíz településen történő kísérleti ki­bocsátásról a Pénzügyminisz­térium rendelkezett. A taná­csok a lakosság anyagi hozzá­járulását vehetik igénybe egyes fejlesztési céloknak a tervezett­nél korábbi megvalósításához. Boly esetében az öregek nap­közi otthonának a bővítése, korszerűsítése volt az a cél, aminek az érdekében a hely­beliek megtakarított pénzük egy részét kölcsönözték a ta­nácsnak. Mindenki hasznára A napközi az egészségügyi gyermekotthon tőszomszédsá­gában van. Udvarán az épít­kezéssel járó szokásos felfor­dulás tapasztalható. Az öregek azonban most is bejárnak reggel, elüldögélnek a hűs ár­nyat adó lombok alatt, beszél­getnek, s figyelik a költségve­tési üzemének a munkásait, akik szorgosan dolgoznak az épületen. — Tavasszal kezdtük az épí­tést — mondja Bősz József nagyközségi tanácselnök —, s év végén karácsonyi ajándék­nak szánjuk az időseknek .a korszerűsített napközit. * Lesz benne öt pihenőszoba, orvosi rendelő, megnagyobbodik az étterem, külön foglalkoztató helyiséget kapnak a nők és a férfiak, hogy hasznos tevé­kenységgel tölthessék az ide­jüket. Több lesz a férőhely, 15 személy részére pedig hetes otthont kívánunk szervezni. (Az új otthonra alapozzuk a 150 tagú öregek klubját is.) A fű­tést a szomszédos gyermekott­honból kapjuk, úgyszintén a kosztot is — egy megyei intéz­ménnyel működnek együtt. A bólyiak tehát egy jó célra adták a forintjaikat; olyanra, ami tulajdonképpen — előbb­utóbb — mindenkinek a hasz­nára van. A tanácsnak is, hi­szen egy későbbi megoldásra szánt feladatot évekkel előbb pipálhat ki. — A szerződés szerint 1986 végéig kell visszafizetnünk a kölcsönt a fejlesztési alapunk terhére — folytatja a tanácsel­nök. - A kölcsönjegyzők ré­szére a visszafizetés esedékes­sége 1987 április. 3ó a megye kezessége A kommunális kölcsönnel kapcsolatban különféle néze­tek kaptak hangot. Pl. hogy miért kell c megye engedélye, miért az OTP bonyolítja az ügyletet, s miért nem a helyi takarékszövetkezet, aztán mi­ért nem intéződhet az ügy köz­vetítő nélkül közvetlenül a la­kosság és a tanács között? . . . Mi erről a tanácselnök véle­ménye? — Azt hiszem, jó a megye kezessége. Ha- hozzájárul a kölcsön kibocsátásához, ez azt jelenti, hogy egyetért a cé­lunkkal és vállalja érte a fe­lelősséget is. És hogy az OTP? . . . Mondjam azt, hogy ez a tanácsok bankja?... A mai pénzügyi rendszerünkben más megoldás aligha képzel­hető el. A megye álláspontjának a megfogalmazására Piti Zoltánt, a Baranya megyei Tanács el­nökhelyettesét kértük: — Mindenképpen szélesíteni és erősíteni kell a lakossági összefogásnak ezt az új formá­ját. Különben a tanácsok is élni akarnak a lehetőséggel. Boksa és Mágocs jelezte, hogy a későbbre tervezett, de már most nagyon szükséges általá­nos iskolát szeretnék kommu­nális kölcsön igénybevételével megépíténi. Egy dologra azon­ban gondolni kell a jövőben: nem biztos, hogy minden eset­ben lehetséges egy-egy intéz­mény idő előtti megvafósítósa, hiszen ez a tervezettnél hama­rabb esedékes — tehát több­let! — üzemeltetési költséggel is jár, amit esetleg tervezett feladatokból kellene elvonni. A költségvetést pedig csak egé­szen kivételes esetben lehet iyen többlettel terhelni. Nem ártana, ha a tanácsok egyéb infrastrukturális fejlesztésekre is gondolnának, olyanokra, amik nem vonnak maguk után üzemeltetési költséget. Új pénzeszköz jelenik meg Horváth László, az OTP Ba­ranya megyei igazgatóságának a helyettes vezetője: — Vonzó, a többség által el­fogadható célt kell kitűzni, ami érzelmi hatást gyakorol a la­kosságra. Az infrastrukturális fejlesztés nagyon drága, és nem biztos, hogy bejönne a kölcsönjegyzéssel a szükséges pénz. A kommunális- kölcsön egyébként kifejezetten a ki­sebb települések pénzügyi le­hetősége, ahol egy-egy cél ér­dekében könnyebb összefogni a lakosságot. — Hallottuk, hogy a bólyi jegyzésnél is megtörtént, hogy a meglevő takarékbetétből vándorolt át a pénz a kommu­nális kötvénybe. — Minden új betétformánál megvan ez bizonyos kisebb hányad erejéig. Az esetek többségében azonban új pénz­eszköz jelenik meg, általa hosszabb távra lekötött betét­állományhoz jut a népgazda­ság. Az első baranyai kommuná­lis kölcsön sikeres volt, felkel­tette az érdeklődést más helyi tanácsoknál is. Most már az lenne a jó, ha a kísérletből mihamarabb mindennapi gya­korlat lenne. H. I. Lakásátadások Lvov-Kertvárosban 604 új otthon A „zöld tízes" nem kártya­lap. Sokan mégis hamarosan nyerhetnek vele, hiszen a tíz­szintes, majd kilencvenlakásos ház panelszerelését már befe­jezték. A mellette magasodó daruval együtt afféle tájékozó­dási pont. Felhívja a figyelmet arra, hogy a pécsi Hajdú Gyu­la utcától keletre az új Németh László utcában egyre-másra adják át a lakásokat. Müller Nándorral, a BÉV la­kásépítő főüzemének gazdasági üzemvezetőjével az egyik olyan házba nézünk be, melynek mű­szaki átadása megtörtént. A kulcsátadásig még van mit csi­nálni. Ez idő alatt helyezik el egyebek mellett a szőnyegpad­lókat, csapokat és konnektoro­kat szerelnek fel, és jó alapo­san kitakarítanak. 4. HÉTVÉGE A két és fél szobás lakások alapterülete 58 négyzetméter. Megtekintettük a csempézett konyhát, a csíkos tapétákkal díszített szobákat, csak a für­dőszoba volt zárva. Ezekben a lakásokban a fürdőszoba, min­den kellékével egy panelelem része, ezzel tehát hiánypótlás­kor már nem kell foglalkozni. Az emeletenként háromlakásos Németh László utcai házba — a tervek szerint - július köze­pén be lehet költözni. Közben a környéken, több háznál a műszaki átadást köz­vetlenül megelőző szakipari munkákat végzik, s készül már egy kisebb mozgalmi ház is, mely társadalmi, politikai szer­vezeteknek ad otthont A BÉV egyébként erre az év­re 1471 lakás átadását tervezi. Az első félévre ebből 600 la­kást irányoztak elő, 604 készült el. A Németh László utcán kívül a Sarohin tábornok út és a Ké­szül út közti területen épülnek még házak. Az öt- és tízszin­tes épület jelentős részét már átadták, októbertől költözhet­nek a lakók a még készülő há­rom tízszintes, egyenként 66 la­kásos épületbe. Lvov-Kertvóros málomi részén a szakmunkásképző intézet mel­letti területen már elkezdték egy új lakótömb alapozását, míg a Sarohin úton a 16-os busz végállomásától délre a napokban kezdenek egy na­gyobb építkezést. Bozsik László Három hónapnál tovább nem bírták a távollétet Az idegenvezetőnő tehetet­lenül tárta szét kezét a forgal­mas bécsi utcán. Mit tehetne? Minden rábeszélő készségét latba vetve megpróbálta két utasa elhatározását megváltoz­tatni. — Hiába. A fiatal házaspár tavaly szeptember 11-én kinnmaradt Bécsben. Három hónapnál tovább nem bírták a távollétet. *- Milyen alapon döntöttek a disszidálás mellett? Szinte csak a férj válaszol. Felesége nagy, kék szemeivel csak figyel, bólint egyet-egyet.- Azt mondták, hogy kint...- Mégis: egy ilyen döntés­nél sok mindent meg kell gon­dolni, mérlegre rakni.- A mérleg? Úgy kellett gyermektartási díjat fizetnem, hogy korábban alig-alig láthat­tam a gyermekem; keveset ke­restem - ápoló voltam a mun­kahelyemen -, annak ellenére, hogy meg voltak velem elé­gedve; albérletben laktunk fe­leségemmel, 1000 forintot fi­zettünk havonta. Egyszóval: ne­héznek éreztem a körülménye­inket.- És a másik oldal?- Azt mondták, nyugaton magas az életszínvonal, maga­sabb a kereset is, szép laká­sokhoz lehet jutni, az emberek jó kocsikkal járnak.- Tekintve, hogy München­ben voltak, mennyi az átlag- kereset a szakmunkások eseté­ben?- Nem tudom. Ezt nem kérdeztem, kint sem. Azt tu­dom, hogy jól keresnek. Talán 2500 márka lehet.- És mennyibe kerül, mond­juk egy kétéves, használt Volks­wagen? — Nem tudom ... — És egy doboz cigaretta? — Drága. Mindketten erős dohányosok vagyunk, s kint, az alatt a három hónap alatt elég sokat idegeskedtünk is ahhoz, hogy gyorsan elfogyjon egy dobozzal. Csakhogy nem bírtuk pénzzel. Végül azt a megoldást választottuk, hogy dohányt vettünk 3 márka 50 pfenningért, papírt 50 pfenin- gért, s mint régen a szegények, úgy sodortuk cigarettáinkat. — Hogy kerültek Bécsből az NSZK-ba? — Vonaton. Felültünk, Mün­chenben leszálltunk. Ott el­mentünk a rendőrségre, onnan egy segélyező-egylethez, ahol egy idős apáca megadta egy magyar vezette panzió címét. Ott laktunk. — Mire számítottak? — Hogy el tudunk helyez­kedni. Sajnos, a nyelvet nem beszéltük, volt is emiatt sok gondunk. A panzióban a fő­zést nem engedték, a három hónapon keresztül csak kon- zervet ettünk, meleg ételre nem volt pénzünk. Kaptunk se­gélyt, ketten összesen 596 már­kát egy hónapra, ebből kellett gazdálkodnunk. Fürdeni csak hetente egyszer volt szabad, a villanyt éjszakára kikapcsolta a tulaj... Egyébként éppen akkor, amikor eljöttünk visz- sza Magyarországra, akkor mondta be az ottani tv: az említett segélyt leszállítják. — Egyszóval: várták a mun­kalehetőséget. — Vártuk. Csakhogy ahhoz letelepedési engedély kell. A letelepedéshez viszont politi­kai menedékjogot kell kérni. Ennek pedig olyan feltételei vannak, amelyek engem egy- éitelműen a hazugságra kény- szeritettek volna. Hogy nem engedték a vallásomat gyako­rolni, hogy bekényszeritettek a KISZ-be, meg egyéb ilyen ba­darságok. Ezt mi nem vállal­tuk. Ha pedig nem dolgozunk, akkor marad a lengés-lengés, a lófrólás az utcákon, az egyik napról a másikra való élés, már ameddig ez mehet.- A „tanulóidő" mindössze három hónap volt, december 22-én visszajöttek. Hogyan?- Azzal a vonattal, amelyik Isztambulig megy. Orient-ex- pressz, ha jól emlékszem . . . Bécsben átszálltunk. Végig egy magyar diplomatanővel és egy operatőrrel utaztunk. Ök vál­tig nyugtattak bennünket: nem kell félnünk, türelmesek a ma­gyar hatóságok a visszatérők­kel szemben. A határon — ohogy közeledtünk, úgy let­tünk mindig idegesebbek - el­kérték az útlevelünket, meg­nézték, de semmj „mennydör­gést" nem tapasztaltunk. Csak azt kérdezték: no, meggondol­ták magukat? A Keleti pálya­udvaron jelentkeztünk a rend­őrségen, ott bevonták az útle­velünket. Jó utat kívántak- Mo­hácsig . . .- És most?- Ugyanott dolgozom, ahol korábban, alig kevesebb fize­téssel, mert ott egy bizonyos idő eltelte után természetesen kilépőnek minősítettek. Az in­tézet igazgatója, amikor jelent­keztem munkára, minden to­vábbi nélkül felvett, azt mond­ta, korábban is jó munkaerő­ként tartott számon. A felesé­gem is dolgozik.- Nem beszéltünk arról, mi­lyen légkört_ tapasztalt Mün­chenben a magyar dissziden- sek körül?- Egy példával válaszolok: nagyon bonyolult ott a metró­jegy kezelése. Még a németek is gyakran rosszul csinálják. Én is, természetesen. Jött az ellen­őr.. . Hiába magyaráztam, hogy tévedtem, nézze meg a jegyet, csak az érvényesítés hi­bás. Amikor megtudta, hogy magyar disszidens vagyok, megvágott negyven márkával. Azt is láttam, amikor egy ame­rikainak nemcsak elmagyaráz­ta, de meg is mutatta, hogyan kell a jegyet kezelni... Mészáros Attila Rakterűiét burkolás társadalmi összefogássá I

Next

/
Oldalképek
Tartalom