Dunántúli Napló, 1982. június (39. évfolyam, 148-177. szám)

1982-06-23 / 170. szám

1982. június 23., szerda Dunántúlt napló 3 Munka­lehetőségek fiatalok számára A Pécsi Távfűtő Vállalat felvesz gimnáziumot vég­zett tíz fiatalt hőközpont- kezelőnek. Kereset: 2000 forint plusz 6 százalék pré­miumlehetőség. Továbbá felvesz építőipari szakkö­zépiskolát végzett fiút szer­kesztőnek. Kereset: 2000— 2200 forint plusz 6 száza­lék prémium, vegyipari szakközépiskolát végzett fiatalokat felvesz üzem­technikusi és energetikusi munkakörbe. Kereset: 2000-2200 forint. Továbbá Zipernovszky szakközépis­kolát végzett fiatalokat energetikusi, elektroműsze­rész szakmunkási és me­chanikai műszerész szak­munkás munkakörbe. Ke­reset: 2000-2400 forint plusz 6 százalék prémium. Továbbtanulási lehetőség: szakirányú főiskola vagy egyetem. Pécsi Tempó Általános Szolgáltató Szövetkezet fel­vesz szakközépiskolát vég­zett fiúkat nyomdaipari technikusi vagy faipari technikusi munkakörbe. A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat felvesz általános iskolát, gimná­ziumot vagy szakközépisko­lát végzett fiatalokat ker­tészeti segédmunkásnak, betanított munkásnak, au­tószerelőnek és könyvelő­nek. Kereset: 2000—3000 forint. A Baranya megyei Te­metkezési Vállalat, Pécs felvesz általános iskolát végzett fiatalokat útkar- bantartónak. Kereset: 1700 —2800 forintig és szakkö­zépiskolát ^végzetteket ker­tész! munkakörbe. Kere­set: 2000-3600 forint. Az Információtechnikai Vállalat pécsi szervize (Pécs, Kállai Éva tér 6.) felvesz Zipernovszky szak- középiskolát végzett fiúkat műszerész munkakörbe, irodagépek javítására, hi­baelhárításra. Kereset: 2400—2700 forint. Tovább­tanulási lehetőség: speciá­lis vállalati tanfolyamok vagy a vállalat profiljába vágó felsőfokú tanulási le­hetőséget levelező tagoza­ton biztosítanak. Az AGROSZER Közös Vállalat felvesz szakközép- iskolát végzett fiúkat me­zőgazdasági gépszerelő­nek. Kereset: 2700-2800 forint. A KALOREX Tüzeléstech­nikai Vállalat felvesz fia­talokat kazántisztítónak és központifűtés-szerelőnek. Kereset: 2800-3000 forint. A Mecseki Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság fel­vesz általános iskolát vég­zett fiúkat erdészeti szak­munkásnak. Kereset: 3000 -4000 forint. Továbbá fel­vesz fiatalokat autószere­lő, mezőgazdasági gép­szerelő, raktári ügyintéző és erdész munkakörökben. Kereset: 2000-től 3400 fo­rintig. A Baranya megyei Ta­lajerőgazdálkodási Válla­lat felvesz szakközépisko­lát végzett lányokat álta­lános adminisztrátornak. Kereset: 2200 forint (plusz év végi részesedés). A „Vörös Szikla” Mgtsz Kővágószölős felvesz 1 fiút autószerelő szakmunkás­nak. Kereset: 15,50 fo­rint órabér. KGST-munkamegosztáson alapuló fejlesztés Ipari robot az NDK egyik berlini gépgyárában Robotok a valóságban K i ne látott volna tudományos-fantasztikus filmekben ro­botembereket, robotüzemeket, sőt robotvárosokat és boly­gókat? Igazi kasszasiker, ha az Ember több órás izgalmak után végül is legyőzi az általa alkotott és kitanitott gépembe­reket. Mindez persze csak mese, utópia — vagy mégsem? Az első robotot 1954-ben szabadalmaztatták amerikai mérnökök, alig négy év múlva már a piacon is megjelentek. A robot-pilótákat és az űrha­jók manipulátorait, amelyek ugyancsak a robottechnikához tartoznak, hamar megismerhet­te az egész világ. Ma már 180 cég gyárt robotokat szerte a vi­lágon, közülük 130 japán válla­lat. Mindebből kiderül: a japá­nok e téren a világranglista élén állnak. Évente közel 20 ezer robotot állítanak elő, alkalmazásuk körülbelül 80 ezer munkahelyet tesz feleslegessé. Japánban jelenleg 7500 prog­ramozható, szaknyelven intelli­gens robot működik, egyharma- duk az autóiparban. A legfej­lettebb ipari országokban rend­kívül gyors ütemben tért hódí­tott a robottechnika, mert ily- módon a legnehezebb és leg­igényesebb munkafolyamatokat automatizálják, s az egyes mű­veleteket igen nagy pontosság­gal végezhetik el. Ennek meg­felelően beszerzésük, alkalma­zásuk költséges vállalkozás. Mi "a helyzet nálunk a robo­tok, manipulátorok használatá­val és gyártásával? Magyaror­szág egyelőre a robottechnoló­gia fejlesztésénél tart. A kuta­tás és a gyártás bázisa az Egyesült Izzó, valamint a ve­zérléseket előállító VILATI. Az itt készülő robotokból a szovjet televízió-képcsőgyárak vásárol­nak. Kezdetben csak a fekete­fehér készülékek szerelésénél alkalmazhatták termékeinket, a mai Tungsram-robotok azonban már sokkal több művelet elvég­zésére, betanítására alkalma­sak: megfogják a képcsövet, forgatják, átrakják a következő műveletfázishoz, stb. Robotfej­lesztés folyik az Akadémia ke­retei között működő Számítás- technikai és Automatizálási Ku­tató Intézetben is, éppen az Egyesült Izzó eddigi munkájára alapozva. Ami az alkalmazást illeti, a szerszámgépgyártók rendszere­sen használnak szerelő roboto­kat, elsősorban az integrált gyártórendszerekhez. A Bakony Művek Bosch-együttműködéssel jutott ugyancsak szerelést vég­ző robotokhoz, amelyekhez az OMFB támogatásával különféle elemeket, manipulátorokat ké­szít partnerének. Az elmúlt há­rom év alatt automata szerelő munkahelyet hoztak létre a veszprémi gyárban. Hasonló ro­botokat használnak az MMG Automatika Művekben is a jár­mű-kilométerórák és a bizton­sági gázcsapok gyártása során, azok szerelése ugyanis rendkí­vül precíz munkát igényel, ami­nek — a szigorú szabványok miatt - robotok nélkül aligha tudnának eleget tenni. A kon­tinens egyik legnagyobb autó- buszgyárában, az Ikarusban nemrég olyan fejlesztési prog­ramot alakítottak ki, amely a robotok és főleg az intelligens robotok alkalmazását feltéte­lezi. Mindezek számbavételével sem lehet a robotok széles kö­rű elterjedésével számolni Magyarországon, hiszen általá­nos bevezetésük az iparban túl drága volna. A robottechnika alkalmazá­sában a KGST-országok közül a Szovjetunió és az NDK ipara jóval előrébb tart a mieknél; ők elsősorban automatizált mű­helyeket építettek ki autógyá­raikban. Eredményeikhez az is hozzájárul, hogy a szükséges szellemi háttérrel, korszerű fi­nommechanikai és elektronikai ágazattal rendelkeznek. A szo­cialista integrációs közösség előkészületeket tett arra, hogy időben felkészüljenek az egyes tagországokban az új technika fogadására, elterjesztésére. Az ipari és mindenfajta ro­botok vezérlése elképzelhetet­len miniatürizált elektronikus eszközök, mikroprocesszorok nélkül. A mikroprocesszoro­kat ma már a gazdaság minden ágában, termelő és szolgáltató szektorokban egya­ránt használják. A mikro­processzorok felfedezése az USA-ban és Japánban valósá­gos új ipari forradalomnak mi­nősült négy—öt évvel ezelőtt. Ma már ezeket a fejlett ipari országok áruházaiban is kap­ható termékeket egyszerű al­katrészekként kezelik, akár a szöget vagy csavart. Nálunk ugyan nem gyárta­nak ilyen miniatűr elektronikus eszközöket, de szocialista part­nereink közül a szovjet, az NDK-beli és a csehszlovák ipar igen. Magyarországon a múlt év végén fogadták el az elekt­ronikai alkatrészek gyártására vonatkozó központi fejlesztési programot, amely lehetővé te­szi, hogy 1985-ig nálunk is meghonosodjék az integrált áramkörök szeletgyártó techno­lógiája. Ezek nélkül ugyanis nem lehet megkezdeni a mikro- proceszor-gyártást sem. Bár a mikroprocesszorok nem túl drá­gák, gyártásuk bevezetése igen költséges vállalkozás. Alkalma­zásuk terén azonban nem va­gyunk lemaradva, főleg az or­vostechnikai berendezések, számítógépek, szerszámgépve­zérlések, diagnosztikai rend­szerek és műszerek, haj­tástechnikák előállításához használják iparvállalataink. Ezek nélkül termékeink jó része nem lenne versenyképes a világpiacon sem. Mivel a mikroprocesszorok alkalmazása és általában a mikroelektronika általános el­terjedése nagy előnyökkel jár — ezek: a gyorsaság, a pontos­ság, a megbízhatóság, a súly- és méretarányok lényeges le­szűkülésével fokozza az anyag- és egyben az energiatakarékos­ságot, megsokszorozza a szel­lemi kapacitást -, a KGST-or­szágok kiemelten kezelik mun­kamegosztáson alapuló fejlesz­tését és gyártását. Közös erővel kívánnak felkészülni a népgaz­daság teljes keresztmetszetét átfogó alkalmazására, elter­jesztésére. Számolva azzal, hogy mindez egész életvitelünket át­formálhatja, fokozatos átállásra késztet mindenkit, hiszen az új technikával meg kell tanulnunk élni, tanulni, dolgozni. Mind a robottechnika, mind a mikroprocesszorok együttmű­ködésen alapuló fejlesztése és gyártása nem nélkülözheti a mikroelektronikai elembázis lét­rehozását. Ezekkel a kérdések­kel a KGST különböző szakbi­zottságaiban már több éve fog­lalkoznak; a szocialista orszá­gok ebben is előbbre kívánnak lépni. Szőke László Mi lesz a sorsa 7 Zárt ajtók a Merni fürdőben Penészes falak - tönkrement kiállítás A látvány elriasztó. A fotó- grafikákon vastagon ül a pe­nész, némelyik annyira nedves, hogy az alján csöpög a víz. Az oldalfalak beáztak, a meny- nyezet gyöngyöz, a stilizált für­dőkupola alatti falak zöldbe játszanak a penészgombától. A barnára pácolt bejárati ajtó megvetemedett a magas pára- tartalom hatására, a betétleme­zek elrepedtek. így néz ki egy évvel a nyi­tás után Merni pasa törötk ko­rabeli rekonstruált fürdője Pé­csett. Nem fogadhatja a város­ba érkező idegent, hogy meg­ismerkedjen a török kori fürdőkultúrával. Ez annál is inkább sajnálatos, mert ilyen jellegű kiállítás, mint a pécsi, nincs több az országban. De nézzük az előzményeket! A baranyai megyeszékhely hosszú évek óta nagy erőfeszí­téseket tesz anna'k érdekében, hogy múltunk értékeiből mind többet hozzáférhetővé tegyen a nagyközönség számára. A két­ezer éves város számos római és törökkori műemléke vonzza az idegent, évente százezrek fordulnak meg Pécsett, és viszik hírünket szerte a világba. A ta­nács, az Országos Műemléki Felügyelőség, valamint a Janus Pannonius Múzeum, továbbá a városszerető pécsi' építészek munkájának az eredményeként tudatos feltáró és megújító munka folyik a történelmi bel­város területén. Ennek köszön­hető, hogy kibontották az év­századokon át földdel takart falakat, a Sallai utcában, ahol Merni pasa fürdője volt egyko­ron. Csak dicsérni lehet a kez­deményezést. A városi tanács beruházó­ként évekkel ezelőtt felkérte a múzeumot a feltárás elvégzésé­re, közben- elkészültek a tervek, majd az Országos Műemléki Felügyelőség pécsi építésveze­tősége tavaly nyárra kialakította a romkertet és a fürdőt. Idő­közben jött az ötlet, hogy a fedett bemutatórészben kiállí­tást lehetne rendezni, amely a török korabeli fürdőkultúrát mu­tatná be. ' A Janus Pannonius Múzeum igen értékes anyagot állított össze, az alumínium tar­tókra szerelt fotógrafikákon nyo­mon követhető a .középkori für­dőkultúra. Ám arra senki sem számított, — legalábbis egy évvel ezelőtt nem —, hogy a kialakított be­mutatóterem rövid időn belül használhatatlanná váMk, a- nagyfokú páraképződés miatt. Jelei viszont érződhettek máris mert a Mecsek Tourist, mint üzemeltető, tavaly nyáron le­vélben fordult a városi és me­gyei tanácshoz az ügyben. Mű­szaki osztályúik már akkor je­lezte, hogy nagy a páraképző­dés, megoldatlan a szellő­zés, a helyiségekben nincs fű­tés, emiatt a munkavédelmi elő­írások nem teszik lehetővé a teremőr állandó benntartózko- dását, aki különben az ideláto­gató csoportok számára mutat­ta be a kiállítást. Ebből indult ki a Baranya megyei Idegenfor­galmi Hivatal, mikor a Merni pasa fürdő üzemeltetését sze­zonális jelleggel vállalta, de azzal a feltétellel, ha a felso­rolt műszaki hiányosságokat megszüntetik. Azóta legalább három mű­szaki szemle volt, feljegyzések és emlékeztetők váltották egy­mást a Tanács és a Mecsek Tou­rist között. Legutóbb néhány nappal ezelőtt találkoztak is­mét a szakemberek és kese­rűen állapították meg a hely­színen: a helyiség és a kiál­lítási anyag állapota tovább romlott. Utóbbi egyszerűen be­mutatásra alkalmatlan. Sajná­latos, hogy ennyi idő alatt sem tisztázódott az üzemeltetés, a tulajdonjog kérdése, s egy esz­tendő nem volt elég ahfioz, hogy nagyobb szellőzőablakra cseréljék az eddigi nyílászárót, villanykályhákat vagy radiátort állítsanak be. Úgy hírlik, né­mely szakemberek azon tűnőd­tek, egyszerűbb lenne átadni a Hungarhotelsnek a létesítményt, rendezzen be drinkbárt, vagy töröikpresszót a pincében. Eb­ből csak arra következtethetünk, hogy hiányzik az a néhány száz ezer forint, ami az eredeti funk­ciónak megfelelő rendbetétel­hez szükséges. Kár lenne .a török fürdőért! Kár lenne már csak azért is, mert mint említettük: hazánk egyetlen ilyen jellegű kiállítá­sát hozta létre a pécsi múze­um. Attól tartunk, az idei ide­genforgalmi szezonban a kiállí­táslátogató zárva találja a Me­rni fürdőt. De még nem késő, ha az érdekeltek kézfogása nem csupán .abban nyilvánul meg, hogy konstatálják a je­lenlegi állapotot. Mert a múlt becsüléséhez ez kevésnek bi­zonyul ... Salamon Ggula L eót hirdetnek a bári gesztenyefák. Ott kalim­pál az águkon, hogy „Leó”, szóval oroszlános jég­krém. Igaz, odabent a presz- szóbdn még nincsen, de — lesz! Deák Ferenc, a történe­lemben a haza bölcsének, itt Bár községben pedig egy bölcs üzletembernek a neve, aki fe­leségével egyszerre két szom­szédos vendéglőt vett szerző­déssel bérbe, pontos szakmai nevükön egy presszót és egy italboltot. Bölcs emberek mind­ketten, mert tudják, hogy a leendő Leót már most hirdetni kell. Pedig nem is végezték el a reklámszakiskolát, csupán üzleti érzékük van. 2 800 000 forint volt e két üzlet éves forgalma, amíg a fogyasztási szövetkezet működ­tette. Akkor is ők dolgoztak benne, de a szokványos kötött- séciekkr'. Most majd nagyobb lesz a forgalom. De! De egyik raktárból kártya­Üzletpár, házaspár Bárban szobát rendeztek be, mert mindig »an 8-10 kártyás ven­dég. Azelőtt is bűvölték az ör-- dög bibliáját, de most igazi, elkülönítve bűvölhetik. Készül a külső terasz, és parkolót is akarnának. A szép gesztenye­fák alatt a járdapresszót most alakítják. ízléses kerítése lesz, s több cégnek írtak, hogy rek- lámnapernyöt szívesen fogad­nának. És árut kérnek. A Coca- Cola cégtől két nap alatt meg­jött a válasz, de a Pécsi Pan­nónia Sörgyártól a március 16- án keltezett, postán lebélyeg­zett levélre még akkor sem, amikor ott jártunk. Maguk vet­tek, szereltek be olyan gépze­nei berendezést, ami ritka. Akai kazettás deck, sztereó rádió, erősítő és remek lemezek. Ha gyerekcsapat ül a presszóban, akkor nekik való, ha diszkó­imádók, okkor diszkózene, ha igényesebb rockkedvelők, ak­kor például az Electric Light Orchester muzsikája szól. — Bízunk a sörgyárban, is­mét felkeressük őket. Hiszen a palackos sör keretet csak a fa­lu 800 lakosára számították ki, de nyáron itt idegenforgalom van, sok az átutazó német és jugoszláv. Egyszer búsképű sofőr ült be kávéra. „Mi baj?" — kérdez­ték tőle, s a kávékortyolgatás közepette kiderült, hogy le­robbant az autóbusza és 40 fokos hőségben ott áll az út szélén, tele gyerekekkel. Be­hívták erre az úttörőket is, be­kapcsolták a zenegépet, fo­gyott az üdítő, rekeszszámra. Deákné szerint: — Az áruválaszték bővítésé­vel is növelnénk a forgalmat, egyebek között az átutazó, s itt megálló külföldiek révén. Dobozos sört, márkásabb árut, például Martinit, sajnos nem tudunk beszerezni. De a viszki az fogy. Elkezdjük a mohácsi fekete kerámiát is árusítani, azt is főképpen külföldieknek. Bárban megállt múltkor egy jugoszláv vendégmunkás, ha­zafelé menet az NSZK-ból: — Vendéglőben Magyaror­szágon kerámiát még nem ve­hettem! Csak itt! Ezek a fontos tulajdonságok a szerződéses üzletekben, hogy „Csak itt!” az egyediség. A két bári üzlet is beállt tehát a jó vendéglátóipari példák sorába. Földessy Dénes

Next

/
Oldalképek
Tartalom