Dunántúli Napló, 1982. június (39. évfolyam, 148-177. szám)
1982-06-05 / 152. szám
Gyephasznosítás húsmarhával Egyetemek együttműködése a MURIM bemutató Nemzetközi vállalat-gazdaságtani konferencia pécsi résztvevőkkel Csaknem egy évtizede tart szoros kapcsolatot a Pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kara és a Jénai Friedrich Schiller Egyetem Közgazdaság- tudományi Szekciója. Ennek keretében rendszeres szakmai látogatások, eszmecserék, közös kutatások történtek, és sor kerüli kölcsönös tanulmányútokra is. Az eredményes együttműködésből mindkét fél számára kiemelkedik az az évek óta folyó közös kutatás, mely a jénai közgazdaságtudományi szekció és a pécsi kar vállalati gazdaságtan tanszéke részvételével folyik. A kapcsolatok újabb állomása volt az a nemzetközi konferencia, melyet a közelmúltban tartottak Jénában NDK- beli, lengyel, csehszlovák és magyar résztvevőkkel. A konferencia az iparvállalati teljesítményértékelés népgazdasági és nemzetközi összefüggéseit több nézőpontból is tárgyalta. Az egyik fő referátumot dr. Komjáti Zoltán, a pécsi kar docense tartotta, a hatékonyság mérésének elvi és gyakorlati problémáival foglalkozva. Az elhangzott előadásokat és korreferátumokat vita követte, melynek során jó alkalom nyílt a szocialista országok vállalati gazdálkodási gyakorlatának összehasonlítására. Míg a magyar gazdaságirányítási és vállalati gazdálkodási módszerekben egyre fokozódik a közvetett szabályozási jelleg, tovább aktivizálódnak az árupiaci vi- .szonyok, a finanszírozási jellegű szabályozó eszközök, addig a testvérországokban az ipar- vállalati gazdálkodás központi irányításának eszközeit igyekszenek egyre hatékonyabbá tenni. Mindkét út ugyanazt a célt, a termelés világpiaci versenyképességének fokozását célozza. Szeme Öt ember gondoz 600 jószágot A napokban adták át a tejtermelési verseny díjait. A sok elismerő oklevél, a magas fajlagos hozamok a megye tejirányú szakosodásának szép sikerét jelzik. A húshasznú marhatartás még adós az effajta sikerrel. Épp ezért érdemel megkülönböztetett figyelmet minden jó kezdeményezés. A drávafoki Új Esztendő Tsz épp ebben a „problémás" hasznosítási ágban érdemelte ki a bemutató gazdaság címet. Zalából, Vasból és a fél Dunántúlról járnak oda tapasztalatcserére a TAURINA-rend- szer pa-rtnergazdaságai minden hét egy meghatározott napján. Mert a legeltetésen alapuló marhahústermelést Drávafokon olyan jól csinálják, hogy abból profitálni lehet. — Abból indultunk ki. hogy a 940 hektáros gyepterületünket, amiből 654 hektár a legelő, csakis szarvasmarha-tartással tudjuk jól hasznosítani, de csekély fejlesztési alapunk nem tette lehetővé drága fejőházas tejtermelő telep építését — mondja András István tsz- elnök. — Egy tehénférőhely építése 80-90 000 forintba kerül, s nálunk a gyenge termőhelyi adottság és a tsz anyagi helyzete nem engedett meg ilyen költséges beruházást. Ezért a legelőre alapozott, abrakkímélő, olcsó épületmegoldásokkal is végrehajtható, húsirányú szakosodás mellett döntöttünk. Emellett szól az alacsony létszám is. Az eddigiek azt iga- zoliák, hogy jó iránvban léptünk, ez a szakosodás megfelel adottságainknak. 1985-re - mire a tehénlétszám végleg beáll — az induló 108 tehénnel szemben 400 nem feit, húshasznú tehenünk lesz, évente 368 borjút tudunk felnevelni, majd meghizlalva értékesíteni. Mit tettek eddig Drávafokon, ami máris annyi érdeklődőt vonz ide? Először is alkalmassá tették a gyepterületeket az állomány kihelyezésére. Minden kerületben 50—50 hektáros ún. legelő- kazettákat alakítottak ki, amit kerítéssel, villanypósztorral vettek körül. Kiépítették a központi nyári szállást, ami csak északi oldalról védett. Itt képezték ki a borjúóvodát, az in- szemináló és kifogó berendezést. a gondozószobát. Hasonlóképpen alakították ki a drá- vakeresztúri üszőlegelőt is. A 100 férőhelyes téli szállás is fából készült — a fát a saját 500 hektáros erdeikből termelték ki —, mélyalmos rendszerű, benne borjúóvoda. Jelentősebb költséget csak az önitatók, a szilárd útburkolat, és a beton- falközi silók kiépítése jelentett. Egy férőhely költsége így is csekély, 5000—6000 forint. S mivel az infrastruktúra adott, a telepet tetszés szerint fejleszthetik. A nehéz fizikai munkát gépesítették. Az állatok etetése a silónál önetető rendszerrel iörténik. Az etetőteret hetente kétszer tolólapos, MTZ traktorral tisztítják le az épület végében lévő trágyagyűjtő aknába, a trágyát hetente egyszer hordják ki a felhasználás helyére. A pihenőtér mélyalmos. Az istálló két, 50 férőhelyes részre van osztva. Az itatás télen az istállóban lévő önitató rendszerű vályúkból történik. Kora tavasztól november végéig — a kukoricatarlók legeltetésével hosszabbították meg az idényt -, legelőn vannak az állatok. Nyáron a szabadban is ellenek. Valamennyi legelőszakaszon Worton-kutakat képeztek ki, robbanómotoros víz- szivattyúkat állítottak üzembe, amelyek pillanatok alatt feltöltik az itatóvályúkat. Ezt régen, a szivattyúk beállítása előtt a gondozók csak nagyon megfeszített fizikai munkával tudták biztosítani. A jól végrehajtott koncepciót az eredmények máris igazolják. A szakosodás előtt 24-en dolgoztak a szarvasmarha-ágazatban, jelenleg a 600 jószágot öt ember gondozza, és nem megerőltetőén nehéz fizikai munkával, -hanem a réginél lényegesen könnyebben. Mivel tejtermelés nincs, a végtermék a borjú, az a cél, hogy minél több szülessen. A természetes tartásmód és a szakszerű munka eredménye, hogy ma már 100 tehén után 92 borjút nevelnek fel — a megyei átlag csak 65—70 darab. — A borjúlétszám mellett a vágómarha húsminősége a legfontosabb szempont, hogy a végtermék exportképes legyen. Az eredetileg magyartarka állományt ezért Limousine húsmarhával keresztezik, majd az F—1 borjakat egy ugyancsak kitűnő húsmarhával, a Charoléval termékenyítik. Az eddig értékesített növendékmarhók 95 százaléka ,.A”-minőségű volt. Az exportpiacuk biztosított. A Baranya megyei Állatforaalmi és Húsipari Vállalat olyan kooperációs szerződést írt alá, amelynek értelmében a vállalat — saját fejlesztési alapjának terhére — 2,7-2,8 millió forint értékben 100 vemhes üszőt helyez ki Drávafokra az állomány mielőbbi feltöltésére. Bogdásán tavaly egy 100 férőhelyes marhahizlaldát épített teljesen önerőből a szövetkezet, önitatókkal, felhajtó utakkal, kezelővel, mérleggel. Az idén újabb 100-as hizlaldát építenek hozzá, mindezt szintén nagyon olcsón, a saját erdeikből kitermelt faanyaggal. Később szükség szerint építik egymás mellé az újabb hizlaldákat. A hízómarhákkal az általános gyakorlattól eltérően nem kukoricadarát, hanem csőzúzalékot és teljes kukorica- szilázst etetnek. A gyepek a legeltetés mellett elegendő mennyiségű szénát is adnak. Mindez nagymértékben javítja az ágazat gazdaságosságát. További terveik között az istálló nélküli tartós, és a legelők öntözése szerepel. Az idén már 50 tehenet a szabadban teleltettek, - sikerrel. A Dráva mentén megkezdték az elhanyagolt legelők újratelepítését és öntözését.- Rné A konferencia munkájában nagy hangsúlyt kapott az ipar- vállalati teljesítmények mérése, a hatékonyságmérés problémája, a hatékonyságalakulás időszerű gondjai. Nagy teret szenteltek az ipari termelés külgazdasági vonatkozásainak, s szinte közös gondként vetődött fel az exportgazdaságosság mérsékelt színvonalának gondja. Az egyes országok nagy erőfeszítéseket tesznek alapanyag-, energia- és félkészter- mék-importjuk biztosítására, ám ezek feldolgozását követően az exportban nem tudják érvényesíteni az importban elszenvedett árveszteségeket, s ez az eredmények romlásához vezet. A konferencián dr. Komjáti Zoltán tanszékvezető mellett részt vett cfr. Sipos Béla egyetemi docens és dr. Bélyácz Iván egyetemi adjunktus, aki A termékstruktúra váftozásainak kihatásai a hatékonyságra és a külkereskedelemre címmel kor- referátumot tartott. A másodízben megtartott konferencia megfelelő keresztmetszetet adott az egyes szocialista országok iparvállalati gazdálkodóssal kapcsolatos kutatásairól, a termelés reális problémáiról. Az előadások és a vita anyagát a jénai egyetem tanulmánykötetben jelenteti meg. Üj növényvédőszerek Új növényvédőszerek forgalmazását engedélyezte a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter. A készítmények a nagyüzemi táblákon és a kertészetekben nagy terméskiesést okozó növényi betegségek és kártevők ellen használhatók fel; elpusztítják azokat a kórokozókat is, amelyek a korábban alkalmazott vegyszerekkel szemben ellenálló-képességre tettek szert. A vegyszerek egy részét egyelőre kísérleti jelleggel használják fel, a készítmények jórésze ugyanis külföldi eredetű, és csakis a sikeres „bemutatkozás" után lehet szó általános elterjesztésükről. Az NSZK-ban készítik a Baytan gombaöfő szert, amely- lyel a kalászosok vetőmagját fertőtleníthetik, csávázhatják. A Borsodi Vegyi Kombinát nagyhatású terméke a Bf—1 készítmény; ezzel a szőlőpero- noszpórának vehetik elejét, de felhasználhatják a dohány- és a hagymaültetvényeken is a veszélyes gombabetegség megelőzésére. Ugyancsak a pero- noszpóra ellen szánják az Ausztriában készített Kupfer- vegyszert, amelynek további jó tulajdonsága, hogy. úgynevezett kiegészítő védőhatása is van a szürkepenész ellen. Szintén Ausztriából szerezték be a szürkepenész és a peronoszpó- ra ellen felhasználható Myco- difol gombaölőszert. Bányamentő műszerészek Az aknatornyok mellett a zo^981'j'l mentőállomás J ]if) épülete. Itt töl- %c0 v&y' tik “"«ndóké. — szenletben a műszakjukat a bányamentők, és ez a munkahelye a bányamentő műszerészeknek. Minden bányász a leszálláskor magával viszi a henger alakú Oxigénes menekülőkészüléket. Ennek kezelésére, helyes használatára a műszerészek tanítják meg őket. Mint ahogyan ők felelnek a készülékek műszaki állapotáért is és a mentőállomáson levő összes technikai berendezés - bányamentő, lélegeztetőkészülék - megbízhatóságáért is. Zobákon a bányamentő műszerészek kilencen vannak. Többször megdicsért szocialista brigád, vezetőjük Podpácz László. Mikor kerestem, éppen szabadságon volt. Kollégája megnyugtatott: „Itt az épület mögött lekiabálunk a völgybe, ott van kertje, és ha jó idő van, ő ott megtalálható.” Később mór a mentőállomás' egyik szobájában beszélgetve mondta, hogy van még egy kis telke. Az egyiken gyümölcs, félét, másikon zöldséget termeszt. — A bányamentő műszerészek 24 órás szolgálatban vannak (48 óra szabad) — mondja. — Ezalatt a 24 óra alatt a mentőállomásról nem léphetnek ki, hiszen riasztás esetén a bányamentőknek 2 perc alatt készenlétben kell állniuk, és mi vagyunk a felelősök, hogy ez sikerüljön. A mi felelősségünk az is, hogy a mentőkészülékek rendben legyenek, itt nem lehet hanyagnak lenni, mulasztást elkövetni, mert emberek élete múlik ezen. Kik lehetnek bányamentő műszerészek?- Azok - mondja Podpácz László —, akik ismerik a bányabeli viszonyokat, akik megfelelnek fizikailag, akik jó eredménnyel elvégzik a műszerész- tanfolyamot, akik megbízhatóak munkában, emberségben, és akik idegileg is állni tudják a megpróbáltatásokat.- Én eddig egyszer éreztem úgy, hogy felmondják az idegeim a szolgálatot - kapcsolódik a beszélgetésbe Tóth And- lás. - A 74-es bányaszerencsétlenségnél 20 méter hosszú vágat omlott össze, hárman moradtak bent. Mikor az elsőt végre megtalálták, láttam: a szomszédom az. Fiatal, csendes, nagyon rendes gyerek, mindenki nagyon szerette. A zobáki mentőállomás épülete új. Hófehér falait pirosra festett ajtók teszik hangulatossá. Van ügyeletes orvosi szoba, étkező, pihenő, a raktár, ahol pedáns rendben tárolják a mentőkészülékeket, és a mentőállomás központja, a soksok telefonnal, és a legkülönbözőbb helyeken megszólaló riasztó-berendezéísel ellátott ügyeleti szoba. A piros-fekete riadókocsi is teljes készültségben áll. Utasterében elkészítve tizenkét ember számára mentőkészülékek, sisakok és csizmák kapcával. Riasztáskor még az öltözködéssel se kelljen időt veszteni, száguldás közben veszik fel, amit kell. A gépkocsi egyik vezetője Baranyai Argód. Mielőtt az állomásra került, autóbusz- vezető volt, úgy beszélték rá, jöjjön ide.- Két évig a műszerészek mellett kellett dolgoznom, utána küldtek el műszerész tanfolyamra, és azóta vezethetem csak ezt a kocsit. Minden alkalommal műszakkezdésTror legalább fél óráig tart, míg átvizsgálom egyrészt, a motort, hogy rendben van-e, és a kocsiban levő műszaki berendezéseket is naponta át kell nézni. A brigád nem kis jelentőségű újításokkal dicsekedhet. A brigádvezető nevéhez fűződik például, hogy megoldotta az oxigénes menekülőkészülék eddig kifogásolt nehéz felnyithatóságát, és ő találta ki a gerincrögzítő hevedert is. Ez nem más mint hevederre redőny- szeiűen felfűzött lécek, melyek a sérült köré burkolva tökéletes gerincrögzítést biztosítanak. Podpácz László egy alkalommal tehetetlenül, fogcsikorgatva nézte, mennyire szenved az egyik gerincsérült. Egész nap ez járt a fejében, s a zuhanyozóban a lábrácsról eszébe jutott az ötlet. Óriási jelentőségű brigádtalálmány a vágatzár. Mikor valami miatt — tűz, víz — a vágatot légmentesen le kell zárni, az általuk készített szerkezettel ez 5-10 perc alatt elvégezhető. (A régi módszer 1-2 óráig tartott.) Ugyancsak ők találták ki a szárító berendezést. Bevetések után az egyes készülékeket át kell mosni, fertőtleníteni, és addig nem lehet újból összeszerelni, míg a légzsák, az alkatrészek meg nem száradnak. Ez eddig fél napokat vett igénybe, most ezt az időt szinte percekre csökkentették. De talán ezeket a találmányokat is felülmúlja a brigádnak az a javaslata - ami azóta gyakorlattá vált -, hogy mentéskor műszerész is legyen lent a bányában, A bányamen- iőkészülékek kifogyott oxigén- palackiainak a cseréjét a bányamentő végezte el eddig, két vagy háromórás fizikai idegi megterhelés után fáradtan, kapkodva és emiatt nem mindig biztonságosan. Most a műszerészek várják őket, és amíg a csere tart, a mentők lélegzetvételnyi pihenéshez jutnak. Sarok Zsuzsa HÉTVÉGE 5. Drávátok
