Dunántúli Napló, 1982. június (39. évfolyam, 148-177. szám)
1982-06-05 / 152. szám
Komputeres bűnözés A komputerek alkalmazásával az irodákban és a bankokban a komputeres bűnözés is megjelent. Amíg korábban többnyire csak az alkalmat kihasználó egyedi tettesekről volt szó, most egyre több manipulációt követnek el tudatosan. A tettesek manipulálják az áruállományt és a számlák ki- egyenlítését. Meghamisítják a fizetések kifizetését és nem számolják el a kifizetett előlegeket, fiktív biztosítási szerződéseket készítenek, vagy magas adóvisszatéríléseket és utólagos cs,aládi pótlékot fizettetnek ki maguknak. Ulrich Sieber freiburgi jogtudós úgy vélekedik, az egyik legfőbb veszély abban áll, hogy különösen a kis- és a közüzemekben csak egyetlen szakember ért a komputerekhez. Véleménye szerint újra és újra kijátsszák a kiokosodott technikai és szervezeti biztonsági intézkedéseket. Ahol egy ember már nem boldogul, gyakran több tettes működik együtt, és ekkor a kár különösen magas. Sieber szerint a Német Szövetségi Köztársaságban 1980-ban több mint 23 700 univerzális komputerrendszer, majdnem 30 000 folyamatszámítógép és minikomputer, több mint 150 000 kisméretű komputer és terminálrendszer működött. 1985-re azzal számolnak, hogy az NSZK-ban csupán irodai komputerekből 240 000 fog működni. Hogy a komputeres bűnözők milyen raffinériával járnak el — pl. a komputer beprogramozott visszakérdezése a lehívónál vagy csak egyszer használható szavak -, Sieber több példán keresztül mutatta be. A jövőbeni. veszélyt mindenekelőtt az „időtolvajlásban” látja, azaz a tettes egy telefonvezetéken keresztül működtet a maga számára egy idegen komputert, és hamis könyvelési szám betáplálásával gondoskodik arról, hogy máshoz kerüljön a számla. A tettesek zömét csak véletlenszerűen fedezik fel; a felderítetlen esetek száma magas. A komputeres bűnözéssel foglalkozó amerikai központ vezetője szerint az összes elkövetett bűntettnek csak egy százalékát fedezik fel és ennek is csak 14%-a jut a nyomozó hatóságok tudomására. Sok cég ugyanis fél attól, hogy nevetségessé váljon; májok kiszámítják maguknak, hogy az okozott kárt jóvá lehet tenni, ha a tettest más helyen foglalkoztatják tovább, semmint, ha börtönbe küldenék. Évente 3 millió látogatót fogad, 93 éves Fogyókúrán az Eiffel-torony Kétszer már „eladták”, többször fenyegette idő előtti vég A tavasz kezdetével a 300 méter magas párizsi Eiirel-tornyon radikális fiatalító kúrát kezdtek. A Szajna-parti város 11 000 tonnás jelképét, amely március 31-én volt 93 éves, először is 1000 tonnával lefogyasztják. A francia Jean Kordas a kiselejtezett fémgerendákat felvásárolta (kilóját 30 centime-ért), 20 ezer lemezlapra darabolta fel, megszámozta őket, és a 295 gramm súlyú lemezeket most az egész világon jó áron akarja árusítani. Rózsaszínű asztalterítők Elárverezik a Panoráma étterem utolsó emléktárgyait is. Sok elárverezni való mindenesetre nem maradt. Az ezüst evőeszközöket és edényeket a nosztalgikusok, a gyűjtők és a ragadós kezűek már megfújták. Az asztalneműt azonban az étterem bezárása előtt egy évvel biztos helyre vitték megőrzés céljából. A különböző nagyságú rózsaszínű asztalterítőket a stilizált betűkkel beléjük szőtt „Tour Eiffel Paris” monogrammal, valamint az Eiffel-torony asztali lámpákat, vagy az utolsó üzletvezető, Robert Grass tipográfiáit, akinek művei valamikor a falakat díszítették, a gyűjtők immáron megszerezhetik. ' Az Eiffel-torony megfiatalításának előkészítéseként Párizs városa a drága luxusétterem engedélyét, amelyet az első emeleten a második világháború után nyitottak meg, már nem újította meg. Az új étterem, amely aTro- cadero-palota parkjára és szö- kőkútjaira néz, szolidabb áraival fog kitűnni. A torony első emeletére terveznek még egy kongresszusi és fogadótermet, egy, a torony történetével fogPalesztinok Libanonban Hava meneküljenek a meneküllek? Bejrútban és a dél-libanoni menekülttáborokban romok, friss sírhalmok idézik az izraeli—palesztin összecsapások emlékeit. A fennálló ingatag tűzszünet korántsem jelenti azt, hogy Begin lemondott volna a palesztin ellenállás libanoni bázisainak felszámolásáról. Ahhoz ugyanis, hogy keresztülvihesse az 1967 óta megszállt palesztin területek (Ciszjordánia, Gáza) annek- tálásót, mindenképp meg kellene törnie a PFSZ erejét. Nyílt titok, hogy Izrael az Egyesült Államok hallgatólagos támogatásával már az újabb közel-keleti háborúra készül. Ezt jelezték az embertelen támadások Libanonban, az ott élő palesztinok ellen, de ezt jelentette a Szíriához tartozó Golan-fennsík nyílt bekebelezése is. Ilyen körülmények között okkal vetődik fel a kérdés: mi a titka, hogy a palesztin mozgalom túlélte az egymást követő arab-izraeli háborúkat, a jordániai „fekete szeptember" vérveszteségét, a libanoni polgárháborút, a sorozatos dél-libanoni inváziókat? A válasz egyrészt a gerillaháború természetében keresendő, másrészt azokban a nyomorúságos menekülttáborokban, amelyek nemcsak a nemzetközi öntudatot oltják a palesztin gyerekekbe, hanem szüntelenül új és új harcosokat állítanak az elesettek helyére. A hetvenes évek elején a jordániai támaszpontok elvesztése utón Libanonba helyeződött át a palesztin ellenÖk már a száműzetésben születtek állási mozgalom központja, itt építették ki állásaikat, kiképző táboraikat a különböző gerillaszervezetek. Harcukban félmilliónyi Libanonban élő palesztin menekültre támaszkodhatnak, de erejüket megsokszorozza, hogy testvéri szövetségre léptek a libanoni haladó erőkkel, valamint Szíriával, amely az 1975-76-os polgárháború óta vesz részt a libanoni béke fenntartásában. A még hazánknál is valamivel kisebb Libanon területén levő palesztin menekült- táborok története azonban A rasidijei tábor - izraeli támadás után véres tragédiák sorozata. A száműzetés évtizedei alatt táborok tűntek el, még máshol újak keletkeztek. A keletbejrúti Tel-Zataart és Dzsiel- Basát például a falangista milíciák tették a földdel egyenlővé, miután lakóikat tömegesen lemészárolták, a kisszámú túlélőt pedig elűzték. A többi, északi és déli táborok lakói ismétlődő izraeli légi, tüzérségi és haditengerészeti támadások rettegésében élnek. A Nabatije mellettit egymás után háromszor rombolta le az izraeli légierő és tüzérség - legutóbb 1978-ban. Azóta nem is építették újjá: a romok alól kiásott halottakat szeszélyesen szétszórt sírokba temették el. Ki tudja, hányán maradtak az összeroskadt iskola, a leomlott házfalak alatt? E sorok írója személyesen is találkozott a tábor utolsó lakójával, akinek szüleit, feleségét, négy gyermekét izraeli bombák ölték meg. A támadások túlélői elmenekültek, ő azonban ittmaradt, ide kötik az emlékek, ezekhez a romokkal borított domboldalakhoz, ahol néhány sovány birkáját legelteti. „Az izraeli tüzérség időről időre - talán megszokásból — még mindig ágyúzza a régen ;ommá lőtt tábort” — meséli Abu Szelim. A legnagyobb dél-libanoni tábor Rasidije, Tyr kikötővárostól délre, a Földközitenger partján fekszik. Amint azt a tábor vezetői mondják: különösen sebezhető, mert nemcsak légierővel támadhatják, hanem a tengerről is. 1977 óta ötszáz légiós tüzérségi támadás érte! Házak tucatjai semmisültek meg, s százakra tehető a halottak, sebesültek száma. A tábori rendelőben dolgozó svéd orvosok egyike, dr. Éva Bergholiz szomorú példát említ: a háború különösen mély nyomokat hagy a gyerekek szellemi, érzelmi világában. A legtöbb kisgyerek a „mama” szóval együtt tanulja meg a „bum-bum" szót. Repülőgép, hadihajó láttán a kisebbek gyakran sirógörcsöt kapnak. A gyermekrajzok visszatérő témája a légitámadás, a bombázás. A gyerekek igen fiatalon megismerkednek a gerillaharc fortélyaival, a fegyverforgatással. Nemcsak a Palesztinában született szülők, nagyszülők, hanem ők is visszavágynak őseik földjére. Nem törődnek bele hazájuk elvesztésébe, Libanont csupán ideiglenes hazájuknak tekintik. Izrael és a vele szövetséges libanoni jobboldal azonban még innen is tovább akarja kergetni őket. De hova menekülhetnek a menekültek? Böcz Sándor lalkozó audiovizuális múzeu. mot, valamint egy különleges bélyegzőt alkalmazó postahivatalt. A második emeleten újjászületik a torony építőjének, Gustav Eiffelnek a dolgozó- szobája, és ide is terveznek egy új éttermet is. Gyorsan a csúcsra Az évente több mint 3 millió látogató számára örömhír a liftek felújítása. Az 1870-es évek elején épített hidraulikus liftek eltűnnek, és korszerűek kerülnek a helyükbe. Ezzel véget akarnak vetni a hosszú várakozási időnek, amely eddig sok látogatót elijesztett, és felbosszantott. Ugyanis csak kevesek sportosak annyira, hogy a torony tetejébe vezető 1711 lépcsőfokot megmásszák. Az újjáépített első emeletet május 15-én nyitották meg a közönség ,részére. A felújítási munkálatokat 1983-ban fejezik be. Vita az acélváz körül Az 1889-es párizsi világkiállításra felépített Eiffel-tornyot a múltban többször fenyegette idő előtti vég. Már 1903-ban vitáztak lebontásáról, ócskavasként történő kiselejtezéséről. Két évtizeddel később, Eiffel halála adott alkalmat az építmény, a városkép „szégyenfoltja" elleni újabb támadásra. Csalók kétszer áruba is bocsátották. 1925-ben egy ötletes szélhámos 100 000 frankot zsebelt be a torony „eladásáért". 1947 októberében egy zöldségkereskedő ugyanezzel a trükkel csalt ki egy holland _pcskavastelep-tulajdonostól 50 millió frankot. 1964 óta a város jelképe műemlékvédelem alatt áll, és ezzel sérthetetlenné vált. TUTENKÁMEN NEM UTAZHAT TÖBBÉ Abdel Hamid Ravdan egyiptomi kulturális államminiszter rendeletben megtiltja, hogy a híres „Tutenkámen-gyűjteményt" az országon kívül állítsák ki. Ez a rendelet más törékeny ókori tárgyakra is érvényes, illetve amelyekről nem készültek másolatok, vagy nem állnak eredeti másodpéldányok rendelkezésre. A fáraó sírjában talált, több mint 3500 éves kincseket a legutóbbi években számos európai országban és az Egyesült Államokban mutatták be, és óriási közönség tódult ez alkalommal a múzeumokba. A nyugat-berlini kiállítás során Szelket istennő szobra kissé megsérült, s ez felháborodást idézett elő az egyiptomi parlamentben. MINDEN HARMADIK GYERMEKET KIZSÁKMÁNYOLNAK A világon minden harmadik gyermeket munkavégzési kényszerrel kizsákmányolnak, állapítja meg az a jelentés, amelyet Genfben, az Egyesült Nemzetek Emberi Jogi Bizottságának terjesztettek elő. Míg a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) szerint mintegy 52 millió 15 év alatti gyermeknek kell dolgoznia, az emberi jogi bizottság jelentése alapján a 145 milliós szám áll közelebb az igazsághoz. AZ AMERIKAI ORVOSOK KÉT SZÁZALÉKA KÁBÍTÓSZERFOGYASZTÓ Az Amerikai Orvosi Társaság becslése szerint, az Egyesült Államokban az orvosoknak körülbelül 2 százaléka kábítószerélvező. Náluk a kábítószertől való függőség arányszáma 30- szor-százszor nagyobb, mint a lakosság többi része körében. Ez azonban a jéghegynek csak a csúcsa, mert orvosoknál nehezen mutatható ki a kábítószertől való függőség. Ök ugyanis ennek a szenvedélyüknek orvosi tevékenységük keretében hódolnak. A kábítószeres orvosok általában becsült kollégák. Szerencsétlen életük miatt nyúlnak kábítószerhez. A NEMI BETEGSÉGEKBEN JAMAICA VEZET A legutóbbi egészségügyi statisztikájának közzététele után Jamaica attól tart, hogy annak az országnak a hírébe kerül, ahol a legtöbb nemi betegség fordul elő. 1981-ben a rumszigeten, ezzel a betegséggel 100 000 esetben történt fertőzés. Két és félmilliós népes- ségszám mellett a qonorrhoea, az ulcus molle, a szifilisz, és az újabb variánsok százezer esete bizonyára világrekord. A rumszigeten a fertőző betegségek 90 százaléka ebbe a csoportba tartozik, Kihatásai a gazdasági életre: évi 500 000 munkaóra kiesése és 9 millió schillingnek megfelelő összegű kezelési költség, 1976-ban először lépett fel egy., új baktériumtörzs, amelyre az eddig alkalmazott gyógyszerek nem hatottak. Szükségessé vált speciális penicillinvariánsok kifejlesztése, de öt évvel később már ez a kezelés sem hatott. SZÄZHARMINCHÄROM NAP AZ AUTÓBAN A torinói Tuttosport című lap egy groteszk rekordról számolt be: a holognai Dante Bulzoni 133 napon át autózott megszakítás nélkül gépkocsijával a Bologna melletti Borgo Pani- gale repülőtér mellék-kifutópályáján. HÉTVÉGE 7, nemzetközi magazin
