Dunántúli Napló, 1982. június (39. évfolyam, 148-177. szám)
1982-06-04 / 151. szám
6 Dunántúlt napló 1982. június 4., péntek Technika... Technika... Technika... Tomográfia a bányászatban Az algebrai rekonstrukció matematikai módszere A kőzetkörnyezeti folyamatok megismerésére a geodéziai szaktudomány kifejlődése után nyílt először lehetőség. A külszín és a bányászok által folyamatosan bővülő üregek között mi történik? A fejtési tevékenységek hogyan hatnak egymásra, az egymás közelében művelő bányaüzemek miként befolyásolják egymás ásványvagyo- nának fizikai állapotát? A fejtések mekkora környezete jelent feszültségmentesülést olyan mértékben, amely lehetővé teszi a közel fekvő széntelepeken folyó munkálatok gázkitörésveszély elleni védelmét? Mindezen kérdések, vagyis folyamatok és hatások pontosítására nincsenek kielégítő eredményt szolgáltató módszerek. Épp ezért intenzíven fejlesztjük az e témakörrel kapcsolatos kutatásokat. Ennek érdekében a bányaüzemek földtani, gázkitörés- veszély-elhárítási szakembereivel közösen — a Magyar Állami Eötvös Loránd Geofizikai Intézetet a kutatásba bevonva — kidolgoztuk — az orvosi röntgentomográfiával analóg — szeizmikus tomográfia módszerét, amely ma még egyedülálló módon alkalmas a kőzetkörnyezet lassan változó folyamatainak térbeni és időbeni nyomon követésére. A módszerrel lehetővé vált — a robbantással keltett szeizmikus hullámok beérkezési idejét mérve, az algebrai rekonstrukció matematikai módszerét felhasználva - a töredezett, lazult, illetve nyomással terhelt területeknek a kijelölése. Az eljárás újdonságjellegét és nemzetközi szintű népszerűségét bizonyítja, hogy az 1982. évi Belgrádban most zajló XI. bányászati világkongresszus szervező irodája e témával való jelentkezést előadásra elfogadta. Verbőczi József Szabó Imre műszaki kutató bányabeli méréseket dolgoz fel a Mecseki Szénbányák György-aknai kisérleti-kutató üzemében. Nem nedvesedő porok megkötése A víztaszító szénkészlet átnedvesitése a Pröwozell vizes oldalátval A szilikózisveszélyről Pröwozell, a vízakti váló szer--------------------------------------------------------—— k ---------------------------------------------------------------I I termelés biztonságáért A Mecseki Szénbányák kutatási osztályának szakembereit kértük meg, hogy a technikaoldalon ismertessék a legfontosabb műszaki, technológiai vonatkozású feladatokat, amelyek gyakorlati megvalósításával könnyebb és egyben biztonságosabb is a termelés. Ilyen aktuális témák egyebek között a szén- és gázkitörésveszélyek elhárítása, a szilikózis elleni védekezés, a bányatüz megelőzése, a bányabiztonság. Egyik sem könnyű terület, hiszen évek, évtizedek is eltelhetnek, mire a termelésben érzékelhető lesz az eredmény, de csak abban az esetben, ha a bányaüzemek gyakorlati szakemberei, termelésirányítói teljes odaadással együttműködnek a szellemi kísérletező kedvű kutatókkal, s például figyelembe veszik a György-aknai kísérleti-kutató üzem bizonyításait. A kutatás a mecseki szénmedencében rendkívül nehéz, egyben egyedi hazai viszonylatban, ugyanis a kutatók, a tervezők egy geológiailag: talaj, nyomás- és gázszerkezeti vonatkozásban is állandóan „képlékeny” szénmezökkel állnak szemben, de az a cél, hogy az ember, a gazdaság hasznára megszelídítsék azokat. Csuti János Provokációs robbantások Gázkitörés A szilikózisveszély a porkeletkezés csökkentésével mérsékelhető. A porkeletkezés a port kibocsátó anyag nedvesítésével csökkenthető. Egyes ásványok és kőzetek, fokozottabban azonban poraik nehezen vagy egyáltalán nem nedvesednek. ilyenek pl. a liászkorú széntelepek és porrészecskéi. A víztaszító porok esetén a natúr vízzel (ahogyan a természet azt adja) való porcsökkentés kis hatásosságú, vagy éppen hatástalan. A nedves porcsökkentés eredményességének feltétele, hogy a víz a készletdarabok és szemcsék felületén filmet alkosson, a porhalmaz hézagterébe hatoljon, azt kitöltse, a széntelep repedéseiben vándoroljon. Víztaszító anyag esetén e mozgási jelenségek eléréséhez a víz felü. leti tulajdonságát kell megváltoztatni, felületi feszültségét kell csökkenteni. Kerestük azt a detergensnek nevezett vízaktiváló szert, amely alkalmas a cél elérésére. Több vizsgált detergens közül a Pröwo- zellt találtuk erre a legelőnyösebbnek. Laboratóriumi vizsgálatokkal megállapítottuk, hogy a szernek mindössze 0,005 százalékos koncentrációjával a natúr víz 72.10-3 N/m felületi feszültsége kb. a felére csökkenthető, vizes oldatával a víztaszító szénporok nedvesedése gyorsan lejátszható, szén- szemcseoszlopban akappillá- ris emelkedése számottevő. Fontos előnye, hogy jó pornedvesítő hatása mellett vizes oldata nem ionogénjellegű, így használata egészségügyileg semmilyen aggodalomra nem ad okot. Kidolgoztuk a Pröwozell felületaktív anyag és a magné- ziumklorid higroszkópos anyag — folyékony és szilárd halmaz- állapotú — elegyét, az ún. Magnezellt, amelynek a használata ott indokolt, illetve szükséges, ahol a porcsökkentés céljából kijuttatott víz - például nagyobb meleg miatt - gyorsan párolog, felszárad. Ilyen körülmények között előnyösen éivényesül a magné- ziumklorid párolgáskésleltető hatása, ami által a víz porlekötő hatásideje meghosszabbodik. A Pröwozellből a bányaüzemek máris nagy mennyiséget, évente mintegy 3,5 tonnát használnak. Elsősorban abba a vízáramba adagolják, amelyet gépi úton a lefejtésre kerülő széntelepbe injektálnak', vagy amellyel gravitáció útján a széntelep talpszeletét áztatva telítik. Dr. Vékény Henrik Fontos számunkra olyan regionális és lokális jellegű mérőhálózatok fejlesztése, amelyekkel ismételt mérések útján a kőzetkörnyezetben lejátszódó folyamatokat térben és időben megismerhetjük, és az így nyert ismereteket egységes megfigyelő és szabályozórendszer keretében a bányabiztonság, a mű- velésirányitás céljára felhasználhatjuk. Az elmúlt évben több kísérleti szeizmikus hálórendszert létesítettünk, amelyek több száz méteres kiterjedésű kőzetösszleteket fognak közre, és alkalmasak arra, hogy a szakaszosan — a bányaműveléssel párhuzamosan — véqzett átvilágítás-mérésekkel, majd a kapott adatok számítógépes kiértékelésével a bányaművelést kísérő fellazulási és átterhelő- dési folyamatokra következtessünk. A módszer révén a fellazulás nemcsak vonal mentén, Nyers József, a Mecseki Szénbányák kutatási osztályának munkatársa Sartórius mikromérlegen a különböző szénfojták gáztartalmát vizsgálja. Läufer László felvételei hanem adott síkokban is igazolható, ez pedig lehetővé teszi a gázkitörésveszélyes telepek részeinek visszaminősítését. A provokációs robbantások által kiváltott kitörések egyes esetekben késve jelentkeznek. Megállapítottuk, hogy a robbantástechnikai paraméterek megváltoztatásával megvan a lehetősége a hatásfok növelésének. A provokálandó közegnek átadott energia nagyságát az 5-6 m hosszúságú fúrólyukakkal, lyukanként 2,5—3,0 kg robbanóanyag felhasználásával, a gyutacsidőzítés 120 ms-ra való növelésével kívántuk elérni úgy, hoav a monotöltet iniciálását lyuktalpról végezzük. Elvéaeztük a robbanóanyagok súitólégbiztonsági vizsgálatait. Kísérletekkel bebizonyítottuk, hogv a proovkációs robbantások feltételei mellett n Ivukankénti 3,5 kg Metanit sújtólégben robbanást nem okoz. Felfogásunk szerint a kőzet/ gáz rendszer potenciálterét lényegesen befolyásoló tényező a szenek kémiai és fizikai szerkezete. Legújabb eredményeink alapján az ásványi szénnek a szokásos fizikai szerkezetén túlmenően egv kémiai szerkezetet is meghatározónak tekintünk, amely elsősorban a fluidumok- kal szemben tanúsított viselkedést befolyásolja. Szén- és gázkitörésveszély szempontjából kevésbé tanulmányozott jellemző a szenek kristályszerkezete, amelynek nagy jelentősége lehet a gáz tárolásában, ha feltételezzük, hogv a metángáz kötődése szerkezeti is lehet. A különböző átmérőjű pórusok relatív meny- nviségeit ábrázoló eloszlási görbék szembetűnően különböznek egymástól gázkitörésveszélyes és nem veszélyes szénminták esetén. Nyers József M egelőzni a bánya- tüzeket Isoschaum, a különleges műanyag hab A mecseki szénmedence széntelepei rendkívül öngyulladásveszélyesek, ezért a bányatűzvédelmi kutatások egyik igen fontos területe új tűzmegelőzési módszerek kifejlesztése, és hatékonyságának folyamatos növelése. A széntelepek lefejtését követően az omlasztással felhagyott területek és a fejtési kísérővágatok környékén kisebb- nagyobb üregek maradhatnak vissza, mely üregekben indulnak meg leggyakrabban azok az öngyulladási folyamatok, melyek füzekhez vezetnek. Ezeknek a területeknek a szellőztető légáramtól való elszigetelése az egyik hatásos eszköz az endogén tűz megelőzésénél. E feladatokra a közelmúltban Isoschaum felhasználásán alapuló új szigetelési technológiákat dolgoztunk ki. Az Isoschaum a bányászat számára az NSZK-ban kifejlesztett különleges műanyag hab, mely két folyadékkomponens keverékéből a felhasználás helyén állítható elő egy kis kézi dugattyússzivattyú-aggregát és habfejlesztő segítségével. Ez a hab szerkezetét megtartja, nem esik össze, nem zsugorodik, tömítő-szigetelő hatását nem veszti el, a vizet nem ereszti át, nem vezeti a lángot, nem ég, nem parázslik és a száraz térfogatsúlya kb. 12 kg/m3. A berendezés teljesítménye 5 perc alatt 1 m3 kész hab. A technológiák kiterjedtek a főteüregek tömedékelésére, fő- teburkolásra, felszakadások szigetelésére, fejtési szegélygát építésére, omladék lokális szigetelésére és léggát létesítésére a nehezen megközelíthető vágatokban. A módszer előnye a tökéletes szigetelésen túl, hogy a feladatok megoldásának időszükséglete jelentősen lecsökkent, ezenkívül a szállítandó anvagok mennyisége csak töredéke a hagyományos technológiáknál használt anyagokéhoz képest, mert 1 m3 hab előállításához kb. 38 liter folyadékra van csak szükség. A kedvező kísérleti eredmények és tapasztalatok alapján az elmúlt időszakban 85 esetben került sor az Isoschaum üzemi alkalmazására. Gombos Andor flnyakiinvv PÉCS SZÜLETTEK Cserák Ágnes, Graholy Zsanett, Vincze Krisztián, Krizsics Mirjana, Molnár Attila, Fobos Ildikó, Babiczky Tamás, Babiczky András, Dobszai Tibor, Antal Krisztina, Kováts Zsófia, Schum Andrea, Gyúrok Ágnes, Bárdos Petra, Zerényi Attila, Berdó Balázs, Illés Rita, Herman Ágnes, Őr- lős Balázs, Frick Iván, Oravecz Erika, Soós Gábor, Kovács Péter, Molnár Vivien, Kollár Gábor, Kovács Zoltán, Tóth Szilvia, Földvári Sándor, Tegzes László, Lieber István, Hegedűs Éva, Lehota Nóra, Nehr Péter, Glatter Mónika, Göndöc András, Szilágyi Csilla, Gimesi Ágnes, Kiss Veronika, Huszics Róbert, Horváth Anita, Soponyai Edit, Szalma Bernadett, Pfeiffer Melinda, Müller Georgina, Soltész Márta, Fenyvesi Enikő, Mészáros Szilárd. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Nagy Gyula és Kiss Éva. Orbán István és Hoványi Márta, Zóka Gyula és Ganz Ágnes, Szundi Jenő és Dede Judit. Józsa István és Soós Julianna, Halmai Zoltán és Gerdesics Zsuzsanna, Demeter Ferenc és Kos- tyák Ilona, Lantos Géza és Kővári Adrien, Iveszics Mihály és Krupics Mária, Kajtos György és Prlog Anna, József László és Kocsis Éva, Illés István és Csőri Aranka, Marton Viktor és Schwáb Edit, Vörös József és Dobszai Ibolya, Sándor László és Horváth Rozália, Lukácsi Kálmán és Ignác Ibolya, Nagy János és Varga Margit, Patartics Mátyás és Molnár Erika, Müller László és Varga Ibolya, Katona Béla és Tóth Rozália, Botz Tibor és Tiffán Katalin, Benécs Szilárd és Jónás Györgyi, Szomor Mihály és Zsálek Éva. MEGHALTAK « Pethő Vince, Pálfi István, Kiss István, Szente Gyuláné Orosz Mária, Radics János, Marosi Jenő, {Horváth Istvánné Horváth Erzsébet, Holovitz Róbert, Vida Ernőné Váradi Aranka, Kovács Béla, Sándor Dánielné Virág Ágnes, Hegedűs Mihály, Lippai Ba- lázsné Tóth Rozália, Bodó Jánosné Nendtvich Mária, Szöllősi József, Jekl Jánosné Rumbach Rozália, Szabó Márton, Czinege András, Depi- nyi Ferenc, Strocz András, Deutsch Éva, Fogelsberger Viktorné Pucsai Hilda, Manhardt Mátyásné Hausz Anna, Rácz Lajosné Németh Aranka, Unger Ferencné Keserű Mária, Molnár János, Adám Paula, Glück János, Kiss László, Csonka Jánosné Bogdán Anna, Somogyi György, Horváth István, Kernyák István, Peti József, Sokacz István, Fulcz Mátyás, Szabó János, Kecskés Béla, Pál János, Pásztor Frigyes, Tőke Jenőné Sprein Ida, Walczer Katalin, Szemel rock József né Pohli Erzsébet, Rózsa László, Nehr Jánosné Krisztián Etelka, Csabai János, Németh István, Födi Sándor, Göbl Ádámné Rack Erzsébet, Sárközi Árpádné Kovács Jolán, Sándor Károlyné Szabó Margit, Udvari Ferencné Bernáth Irén, Guhr Károly, Ajkai Arnoldné Fülöp Éva, Pados Pálné Gold Regina, Varga Lajos, Pillich Andrásné Varga Júlia, Szabó Istvánné Matelka Etelka, Radnai Tiborné Kása Teréz, Schmelzt István, Hagyó József, Bordás Mária, Cseke János, Kakas István, Kusztra Pál, Kalamász Pálné Somin Magdolna, Schlitt Mónika, Majorosi József, Lisztkay Antalné Trinn Terézia, dr. Kutas Richárd, Klaics Márk, Puskás József, Weisz- haupt András, Rumszauer Rajmár, Mustos Sándorné Laczó Rozália. Gaál Károlyné Müller Anna, Komáromi József, Kovács Gézáné Kásádi Julianna, Tárnái József, Molnár József, Izsa Ferenc, Kis József, Lenthy Lászlóné Király Julianna, Páncél András, Petrus Józsefné Mike Anna, Kis-lván Istvánné Csordás Rozália, Zakariás Nándorné Makay Lili, dr. Szikszay Kálmán, Kalocsay György, Buzádi István, Horváth Géza, Bertalan Lajosné Tombor Ilona. SIKLÓS SZÜLETTEK Hazai Norbert, Jánosi Zoltán, Váradi Gábor, Molnár Nikoletta, Kozma Gréta, Kocsi Norbert, Pap Marianna, Vanyur Lajos Tamás, Heil Zoltán, Orsós Anikó, Jovánovics Péter, Szabadi Gábor Sándor, Papp Árpád, Bakó Zsolt, Kiss Krisztina, Kehi Beáta, Rojcsik Bernadett, Pfeifer Tibor, Balogh Kleopátra Barbara, Varga Timea, Tihanyi Márió. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Szűcs János és Sztrimácz Mária, Szabó József és Jászberényi Tünde. MEGHALTAK Gazsi István, Rákóczi Sándor, Fer- dinándy Lászlóné Fáy Adrienne, György Györgyné Mohácsi Irén, Kon- czos Lajosné Czakó Mária, Dofatics Mátyásné Márkovics Anasztázia, Csütörtök Jánosné Varga Mária, Kovács Gyuláné Tóth Erzsébet, Bíró Lajosné Soós Julianna, Bitó Pálné Nagy Maliid, Nagy Sándor, Svraka Mátyás, Hohen József.
