Dunántúli Napló, 1982. június (39. évfolyam, 148-177. szám)
1982-06-23 / 170. szám
1982. június 23., szerda Dunántúli napló 5 Charles Dehbasch professzor „Aix’-hői A francia vendég hosszasan beszélgetett dr. Földvári Józsefiéi, a Tudományegyetem rektorával, s abban állapodtak meg, hogy kölcsönösen megvizsgálják: milyen módon jöhetne létre a leghamarabb a két egyetem közötti közvetlen kapcsolat. Ha ez megvalósulna, oktatók és esetleg hallgatók cseréje mellett francia lektort is kaphatna a pécsi egyetem tanárképző kara. S nem utolsósorban újabb ablak nyílna a világra BaranyábólH. J. Ha egy magyar Dél-Francia- országba látogat, aligha illik elkerülnie Aix-en-Provence-ot — a helybeliek röviden csak „Aix"- nek becézik -, ahol számos nevezetesség mellett Victor Vasarely múzeuma található. Pécsett nem kell a mestert bemutatni, szülőföldjén sokkal inkább a vele kapcsolatos újabb hírekre, mint múltjára kíváncsiak az emberekA legutóbb Charles Debbasch professzor hozott hírt róla. Vasarely őt bízta meg alapítványának elnöki teendőivel, s ebben a minőségében járt a hét elején Pécsett. Tudni kell, hogy Victor Vasarely a francia államnak adományozta életművét, és Debbasch professzor most kül- és belföldön a művész munkásságát tanulmányozza. A párizsi magyar nagykövetségen hívták fel a figyelmét arra, hogy Vasarely szülővárosában a mesternek külön múzeuma van, amelynek anyagát a hetvenes évek közepén ajándékozta Pécsnek. Debbasch professzor igen elismerően nyilatkozott a múzeumról, véleménye szerint tökéletes keresztmetszetét adja Vasgrely munkásságának, s külön értéke, hogy Claire Vasarely alkotásaiból is bemutat néhányat. A negyvenhat éves profesz- szor, aki még ennyi idősnek sem néz ki, már eddig is szép karrierrel dicsekedhet. Az aix- en-provence-i egyetemen szerzett jogi diplomát, és állam- igazgatási, valamint államjogi tudományos munkát folytatott. Mintegy húsz könyvet írt különböző témákból, egyebek között a rádió és televízió jogi kérdéseiről. Négy évig volt a tizenhat karú aix-i egyetem jogi fakultásának dékánja, majd öt évig az egyetem rektora- (Náluk ezt elnöki funkciónak hívják). Ezzel párhuzamosan a jogi karok dékáni tanácsának vezetőjeként is működött, s így került sor arra, hogy amikor Valéry Gis- card d’Estaing elnök felsőoktatási tanácsadót keresett, Debbasch professzorra esett a választás. Három évet töltött az Élysée-palotában, erről utóbb könyvet írt „A leleplezett Ély- sée” címmel. A Vasarely-ala- pítvány elnöki tisztét két éve tölti be, de emellett tovább tanít az egyetemen. Charles Debbasch pécsi látogatásának van azonban egy másik, az előbbieknél fontosabb apropója: az aix-i és a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem közötti kapcsolat- felvétel lehetőségéről van szó. Nyulák futószalagon Augusztusban Orfűn is Kertmozik Késői kezdés ide, futó zápor oda, egy bizonyos: a kertmozik népszerűek. Több látogatót vonzanak, mint a fedett mozik, de nemcsak azért, mert általában "könnyű, szórakoztató filmeket játszanak. A Baranya megyei Moziüzemi Vállalat is kedvező adatokkal rendelkezik kertmozijairól, melyek száma egyébként sokkalta több, mint amennyiről a nagy- közönség tud. A jegyválfó közönség ismeri a pécsi Park, Komarov és kertvárosi kertmozit, pedig működik egy a Helyőrségi Művelődési Otthon udvarán is, nyilvános jelleggel, s közben még fogyasztani is lehet. A megyében Mohácson, Mózaszász- váron és Sellyén létezik kertmozi, ez az utóbbi kettő gasztro- moziként is funkcionál — tehát egyúttal vacsorázni is lehet. A pécsi Pannónia szállodában működő gasztromozi is szabad ég alá költözött: a nyáron a Hotel Minaret udvarán lehet filmnézéssel egybekötni a vacsorázást. A moziüzemi vállalat további nyári — részben szabadtéri — vetítései azonban speciális igényeket elégítenek ki. Felkeresik a nyári ifjúsági munkatáborokat- A csillagok háborúja éppen úgy szerepel a műsoron, mint a Mephisto. Idén nyolc helyen — Boly, Sátorhely, Békáspuszta, Bár, Sziebertpuszta, Károlyma- jor, Gréczpuszta és Szilágypuszta — van tábori mozi. Ugyancsak heti rendszerességgel tartanak vetítést Orfűn, a komlói jórásj úttörőtábor és a sikondai úttörőtábor lakóinak, s felkeresik a pécsi napközis táborokat is. A moziüzemi vállalat három vándorgépe rendszeresen járja a pécsi és a vidéki városi óvodákat'is: júniusban Pécsett például 38 óvodában tartottak, s tartanak még előadást. Az egyórás összeállításokban mesefijmek kerülnek a gyerekek elé. Hetente kétszer az orfűi sporttábor lakói is láthatnak mozielőadást. Tervezte a vállalat, hogy idén az orfűi nyaralóvendégeknek is létesít kertmozit a kemping területén. Az a rész azonban, ahol a kertmozi lesz, még nem készült el — az építők ígérete szerint augusztusban rendelkezésre áll majd. Augusztustól tehát Orfűn is lesz a nagyközönség számára kertmozi. Variálható ifjúsági bútorok Hetvehelyről A hetvehelyi termelőszövetkezet asztalosüzeme új bútorcsaládot hozott piacra ifjúsági bútorként Pinoccio néven. Az első négy garnitúrát, ami öt elemből áll, és három színben vásárolható, a Konzum-Expo hozza forgalomba 15 000 forintos értékben. A bútorcsalád érdekessége az, hogy elemenként is megvásárolható. Fotó: Erb János A rozsdamentes futószalagon egyenletes ütemben sorolnak a nyúzott, bontott nyulak. A mérlegelés után fürge kezű asszonyok fektetik őket a vízhatlan papírral bélelt műanyag ládákba, a ládát átkötik, s odakint az ajtó előtt már indulásra készen áll az olasz kamion ,.. Délelőttönként még az előző napi vágás nyulait csomagolják az asszonyok, míg a feldolgozó udvarára egymás után érkeznek az élő nyulakkal telt teherautók. Délben indul a műszak, ekkor kezdődik a vágás .. • Kábítás, késszúrás, véreztetés, s egy tekintettel arrébb már a bőrükből is kibújtatták a nyulakat. Újabb mozdulat és a belsőség is kiborul. Közben még egy féltucatnyi apró művelet a függőláncon haladó nyulak mindegyikével: itt a lábukat vágják, amott a májukat osztályozzák. Ami szabvány szerinti az marad, ami nem, az megy a kőbányai gyógyszergyárnak alapanyagként. Három perc alatt kényelmesen körbesétáljuk a vágás helyiségeit, következik a hűtőtér és már itt is vagyunk megint a csomagolóban. A vaskúti Bácska Termelőszövetkezet bajai nyúlfeldolgozója 1976-ban épült. Naponta átlag 10—15 ezer nyulat vágnak itt, de akadt már olyan napjuk is, amikor 22 ezer darabot küldtek a hűtőtérbe. A nagyrészt Bács, Csöng rád, Tolna megyéből, de Baranyából is érkező nyulak alsó súlyhatára 2,30 kg. A zömmel Olaszországba, Franciaországba, Ausztriába távozó nyulak jó pénzt hoznak a termelőszövetkezetnek. A bőrüket szárítás és osztályozás után részben külföldi, részben hazai feldolgozók üzemeiben hasznosítják. Űj kiadványok a Hungaroton hanglemezhetére Latinovits Schiller-drámában Latinovits Zoltán hat éve halott, de sikere nemcsak maradandó, hanem még tovább nő. Korunk egyik legnépszerűbb művelődési eszközének, a hanglemezneik köszönhető ez a továbbélés. Tegnap, a Hungaroton hanglemezhetek idei tájékoztatóját rendezték meg Pécsett, s a nagy sikerű két korábbi Latinovits-lemez, az Ady és a József Attila verseket tartalmazó korongok után most Schiller: Ármány és szerelem című teljes drámájának megjelenését is bejelentették. Két, már elhunyt nagy magyar színész alakítja a híres dráma szerelmespárját: Dómján Edit és Latinovits Zoltán. Az utóbbi években egyébként a lemezkiadás 30 százaléka irodalmi művet ad közkézre. Erről és természetesen az új zenei kiadványokról adott tanufmányszinvonalú tájékoztatást Oldal Gábor tegnap hanglemezkereskedőknek, zenei szakembereknek, zenerajongóknak. Néhány érdekesség a szeptemberi Hungaroton hanglemezhetek kiadványaiból: Verdi: Ernani című teljes operája, Elvira szerepében Sass Szilviával, „de Silva" szerepében pedig a pécsi Kováts Kolossal, Chopin 24 prelűdjét Ránki Dezső zongorázza, Gregor József híres operaáriákat énekel németül és olaszul. Pécsi utcák — híres emberek (A Könyök utca) Somlyó Zoltán nevét alig — alig? az alignál is kevesebb- szer — halljuk emlegetni, holott nekünk pécsieknek különösen okunk van rá, hogy ismerjük, becsüljük, születésének századik évfordulóján meg éppen illő is, hogy legalább néhány szóval meg is emlékezzünk róla. Somlyó Zoltán Zala megyében, a kis Alsódomború nevű falucskában 1882. június 22- én látta meg a napvilágot Nagykanizsán érettségizett, s bizonyára már ekkor kezébe kerülhetett — hiszen tizenhat évvel előbb jelent meg — Ver- Jaine híressé vált verskötete: „Az átkozott költő". Verlaine meghatározó élményt jelentett számára, még életstílusában is hasonlított rá: ő is eljátszotta a nyárspolgári képzeletnek azt a szerepét, amelyet a züllött bohémia jelentett. Újságíró lett, Fiúméban, Nagyváradon, Szegeden, Pécsett, Szabadkán és Budapesten égette magát és világított. A Tanácsköztársaság idején egyik forradalmi versét indulóként is énekelték. Az ellenforradalmi években természetesen a társadalomból kirekesztették. Akinek verseiben addig is leginkább a magány fájdalma szólalt meg, a csalódottságnak és reménytelenségnek e korszakában vergődése csak fokozódott. Tehetségét a megélhetés mindennapi gondjai őrölték fel. Főként műfordításokból tengette életét. így érte a halál 55 éves korában, 1937- ben. Jelentős költő voltát jelzi az is, hogy a Magyar Irodalmi Lexikon tizenöt művének még a címlapját is bemutatja, s arcáról három fényképet és két rajzot is közöl. Somlyó Zoltán életének pécsi szakaszában —■ mivel a város két napilapja közül a „Dunántúl" csak katolikusokat alkalmazott — bizonyos, hogy a liberális polgári „Pécsi Napló” munkatársa volt. Ekkor, 1911- ben, 29 éves korában itt, Pécsett írta életének talán egyik legmegragadóbb versét, melyet q is „Az átkozott költő” címet viselő kötetében adott közre. A versben látjuk a költőt, amint éjszakai „tördelő-szerkesztői” munkájából, a Munkácsy Mihály utcai redakcióbái — a kapu fölött Gutenberg mellszobra, s kőbe vésve: Pécsi Irodalmi és Könyvnyomdái Részvény Társaság — elindult némi kitérővel, valami éjjeli mulatót útba ejtve elindult hazafélé, az Irányi Dániel térből a Katalin utcába kanyarodó, s ezért a könyök alakjáról elnevezett ódon kis utcácskában lévő lakásába. E szegényes, békésen alvó kis családi házak szorításának fájdalmában gyöngyözött ki „A szűk Könyök-uccán . ..” című verse, ez a kétségbeesett, merengő sóhajokkal teli elégia: „A szűk Könyök-uccán hazamegyek, —• most hajnali három óra. — Békevirágok e szürke kövek — és béke a hajnali ég. — Züllenem, hullanom rendeltetett és lehull, aki arravaló. — Keresztények űztek, csúfoltak zsidók. — És a nők se szereztek nekem semmi jót — Eldobtak, mint az odvas diót. — Húsz évvel szerettem, húsz évvel vakon, — ma sápadt és zord halovány alakom — Nincs éjjelem, nincs és nappalom sincs, — csak a hajnali ég, csak e kék ...” Ez egyetlen hitelesen pécsi ihletésű versében az elveszett ifjúság, az elveszett paradicsom utáni vágy összefonódik a szenvedélyesen keresett életcél vágyával. A költő érzi: minden elsüllyedt sivatag végén van még egy legutolsó azután ... És merre mutat ez? Rimbaud-tól tudja, hogy csak egyfelé: changer la vie. De a változtatás roppant intellektuális erőfeszítést jelent, hiszen a világot, a helyzetet kell megváltoztatni. Ahogy Somlyó Zoltán nevén túlmegyünk, az már jelen és jövő. Életének végére felkiáltójelet tett a szörnyű és sok mindent leálcázó második világháború előszele Harcos Ottó
