Dunántúli Napló, 1982. június (39. évfolyam, 148-177. szám)
1982-06-19 / 166. szám
Munkalehetőségek fiataloknak Épület- és Lakáskarbantartó Ipari Szövetkezet felvesz általános iskolát, valamint szakmunkásképzőt végzett fiúkat bádogos segédmunkás, központifűtés- szerelő, vízvezeték-szerelők melletti segédmunkás, segéd-. majd betanított-munkára, vízvezeték-szerelőnek, kőművesnek, tetőfedőnek. Kereset: 1800-2800 forint. Teljesítménybéres elszámolás. Dél dunántúli Tervező Vállalat felvesz építőipari szakközépiskolát végzett fiúkat és lányokat mélyépítő-, magasépítő- és gépészszerkesztőknek. Kereset: 2400—2800 forint. Villamos Erőmű Tervező és Szerelő Vállalat kirendeltsége Pécs, MÉV felvesz fiúkat erősáramú betanított segédmunkásnak, erősáramú villanyszerelőnek, erősáramú lakatosnak, hegesztőnek. Kereset: 2800— 4000 forintig. 42 órás munkaidő, minden szombat szabad, Paksi Atomerőműnél foglalkoztatás is lehetséges. MÁV Igazgatóság, Pécs felvesz gimnáziumot végzett fiúkat vonatvezetőnek, jegyvizsgálónak, vonatfé- kezőnek, váltókezelőnek, forgalmi szolgálattevőnek. Kereset 3500-5000 forintig, valamint szakközépiskolát végzett fiúkat Diesel-mozdony vezetőnek, elektronikai műszerésznek. Kereset: 3500—5000 forintig. Továbbtanulási lehetőség: szakvizsgák megszerzésével forgalom szolgálattevői és termelésirányítói munkakör. Műszaki MÁV-tiszt- képző tanfolyam. Volán 12. számú Vállalat Elvesz gimnáziumot végzett fiúkat, valamint szakmunkásképzőt végzetteket forgalmi szolgálattevőknek, autó- és autóvillamossági műszaki szerelőknek, kereset: 2400—2600 forintig, valamint 12—14 forint órabér. Szakközépiskolát végzett lányokat felvesz gyors- és gépírói, könyvelői munkakörbe. Kereset: 2200—2500 forintig. Továbbtanulási lehetőség: forgalmi tiszti tanfolyam, közlekedés és távközlési műszaki főiskola. Tejipari Szállítási Szolgáltató és Készletező Vállalat felvesz gimnáziumot, illetve szakmunkásképzőt végzett fiúkat autó-motor szerelőnek, valamint tehergépkocsi-vezetőknek. (Kizárólag jogosítvánnyal rendelkezők jelentkezését várják.) Kereset: 2500— 4500, illetve 3000-6500 forintig. ÉSZV, Pécsi Szállítási Üzemegység (Megyeri út 26.) felvesz általános iskolát végzett fiúkat autószerelő-tanulónak és karosz- szérialakatos-tanulónak, valamint szakközépiskolát végzett lányokat bérstatisztikusoknak. Kereset: 2400 forinttól. Továbbtanulási lehetőség: technikusi minősítő vizsga, illetve munkaügyi képzés. Postai Gépjármű Szállítási üzem felvesz gimnáziumot vagy szakközépiskolát végzett lányokat gépjármű-menetlevél ellenőrzés és könyvelés, valamint anyagkönyvelői munkakörbe. Kereset: 2200 forint. Uj pécsi akadémikusok Dr. Romhányi György Körkép diplomaszerzés előtt Hová mennek a végzős üzemmérnökök? A tavalyinál lényegesen több álláskínálat A legtöbb szakembert a főváros várja Ez év május elején a Magyar Tudományos Akadémia 142. közgyűlése többek között megválasztotta az új akadémikusokat is. A tudományok doktorai közül 34-en lettek az Akadémia levelező tagjai, ebből hárman pécsiek. A korelnök közöttük dr. Romhányi György, a Pécsi Orvostudományi Egyetem kórbonctani intézetének nyugalmazott professzora. Az ajánlások szövegét ez alkalommal — régi hagyományt megújítva, az Akadémia tavalyi közgyűlésének határozata nyomán — közzétették a Magyar Tudománybán is. Innen idézünk:. „Romhányi György 1905-ben Száron született. Szűkebb szakterülete: kórbonctan, molekuláris biológia (molekuláris szerkezettan). Doktori fokozatát 1968-ban szerezte. A Pécsi Orvostudományi Egyetem tudományos tanácsadója.” „Világviszonylatban egyik úttörője a polarizációs optika molekuláris biológiai szerkezet- kutatásra való alkalmazásának. Kidolgozta és elemezte a topo- optikai reakciók (magát a fogalmat is ő vezette be) elméleti és gyakorlati vonatkozásait . .." „Romhányi professzor iskolát teremtett nemcsak itthon, hanem az ország határain túl is. Nemzetközi viszonylatban kiemelkedő tudományos munkássága rendkívül értékes oktatási tevékenységgel párosul. Több mint két évtizeden keresztül a Pécsi Orvostudományi Egyetem legendás hírű oktatója, előadója volt.” Az ajánlást azután titkos választással „igen” követte, és Romhányi professzor 77 éves korában akadémikus lett. — Jelent ez valami változást az életében? — Semmit a világon. Én már túl vagyok a koron, amikor még az embernek ilyesfajta ambíciói vannak. Egy dolog persze mégis izgat. Ha csinálok valamit, akkor-az a saját szakmám segítése lesz. Hiányszakma a kórboncnoki. Nem nagyon mennek oda. Tudja miért? Igen, valóban nem fizet jól. De talán lehet valami más oka is, ami magában a szakmában keresendő! Nem látják eléggé ennek a szakmának a szépségét! Kellenek, akik ezt megmutatják, akik lelkesítik a fiatalokat. Néhányon kongatják a vészharangot: tudja-e a szakma tartani a jövőben is azt a széles tájékozottságot, ami itt elengedhetetlen. Ha nem, az már a kórbonctan rangját, létét fenyegeti. Szerintem igenis tudná tartani. Volna rá lehetőség. — ön hosszabb kórházi gyakorlat után lett a kórbonctan professzora. Volt ennek valami jelentősége? — Hogy volt-e? De még mennyire! Tizenöt éves kórboncnoki múlttal mentem Szombathelyre és elhiszi, hogy mégis nehéz volt? Ott teljesen egyedül voltam, magamnak kellett megbirkóznom minden problémával. Ez azután olyan tapasztalatot jelentett, amit aligha lehet mással pótolni. Ha én lennék a miniszter, intézetekbe csak olyanokat engednék, akik már „letették a vizsgát” a közkórházakban. És akkor a jók, a tehetségesek előbb kimennének a kórházakba. Ennek a gyógyítás éppúgy hasznát látná, mint a tudomány. — Amióta nyugdíjba ment (hat ével), nem jár be a hajdani intézetébe, nem tart előadásokat az egyetemen. Holott a hallgatók rajongtak önért és még a legújabb évfolyamok is tudják, ki volt' Romhányi professzor. — De azért tartottam néhány előadást! Tavaly több kórház is meghívott, jártam többek között Szombathelyen is. Itt az egyetemen pedig elsőéveseknek tartottam egy előadást, az orvosi hivatásról, afféle „kedvcsináló” előadást. — Mégis kár, hogy ilyen keveset ... De áttérve a tudományos kutatómunkára, pár éve; a nyugdíjba vonulás után azt mondta, végleg abbahagyja. Most mégis tudományos tanácsadó az egyetemen. Hogyan történt a változás? — Egy Nobel-díjas tudós mondta, hogy az öreg kutató saját ifjúkori eredményeinek utóvédharcosává válik... Ez történt velem is. Valamikor a rugalmas rostok finomszerkezetével kapcsolatban tettem közzé eqy felismerést. Lényegében véletlenül botlottam béléjük, a polarizációs mikroszkóp segítségével vizsgálódtam, sejtmagokat akartam nagy törésmutatójú anyagokban nézni, és akkor a rugalmas rostok csodálatos optikai képet mutattak . . . Beszéltem már a serendipityről? Az nagyon fontos adomány egy kutatónál, hogy ha elindult egy megtervezett úton, s valami érdekes, váratlan, ígéretes kq- rül eléje, ne ragaszkodjon mereven az eredeti elképzeléséhez. Fogja füiön a szerencsét. A tudományos pályán sok,szerencse is szükségeltetik! És a rugalmas rostok nem okoztak nekem csalódást. Nekik köszönhetjük, hogy a szív nem valami merev csőrendszerbe pumpálja a vért, hogy a bőrünk szép sima, s hogy még, 80—90 éves korban is vidáman élhetünk, holott ennyi idő alatt már a gumi is rég elkopott volna . .. Szóval két éve erről a témáról megjelent amerikai kutatóknak egy cikke, amely lényegében „megdönti” az én álláspontomat. Ezek után nekiláttam a munkának, hogy bebizonyítsam az igazgamat. Most jelenik majd meg a cikkem, ugyanott, ahol ez a bizonyos ellenvélemény napvilágot látott.- Csak „utódvédharcról” lett volna szó? — Hát az történt, hogy az idegsebészeten adtak nekem egy kis laboratóriumot, s ott lettem tudományos tanácsadó is. Ha már így alakult, folytatom ott a munkát. Ugyanis ... időközben rájöttem, hogy ezt a problémát tovább lehet vinni, sőt azt hiszem, érdemes is. Tudja, hogy van a nótában, ami arról a vén cigányról szól, aki szeretne még egyszer muzsikálni, „még egyszer úgy, igazán”, így vagyok vele én is. Az öreg cigány még égyszer muzsikálni akar. S azt a sok mindent, amit hosszú életében megtanult, kitapasztalt, szeretné egy „igazi nótában" méq egyszer átadni az embereknek. Hallama E. A műszaki értelmiségiek közül a legtöbb ellentmondást hordozó réteg a főiskolákon képzett üzemmérnököké. A viták, vélemények alapján úgy tűnik, hogy a műszaki főiskolákon folyó képzés célja még mindig nem egyértelműen tisztázott. Az eredetileg tervezett mérnök — üzemmérnök szakmunkás hierorchaikus struktúra egyáltalán nem, vagy csak felemás módon valósul meg, mert sokszor maguk a munkáltatók sem tudják igazán eldönteni a mérnökök, üzemmérnökök közti különbséget. Talán ebből is adódtak az elmúlt évben olyan problémák, hogy nem állt a végzős hallgatók rendelkezésére elég megfelelő álláskínálat. Több példa volt rá, hogy olyan munkakört ajánlottak, afhelyhez nem kellett volna főiskolai végzettség. Ezért hangzott el aztán egyre gyakrabban a vád: a népgazdaság szükségleteit meghaladó mértékben képeznek mérnököket. Az idei évben jelentősen fordult a helyzet, ileqalábbis ezt látszik igazolni a pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola tanulmányi osztálya folyosójának falára kihelyezett temérdek álláskínálat. Egyes szakok esetében például három-négyszeres az álláskínálat. Számszerűleg egyértelműen lényeges a változás, de vajon a kínált állások megfelélőek-e? Erről a legilletékesebbeket, végzős hallgatókat kérdeztem. Péntek Józsel épületgépészszakon fejezi be tanulmányait. — Negyvenketten végzünk, ebből fele már szerződéses állással rendelkezett, csak felének kellett a felkínált állások közül valamelyiket megpályáz nia. Úgy néztem, sok a budapesti pályázat, a többségében vidéki hallgatóknak azonban ez a lakásgond miatt nem megfelelő. Én már az év elején biztosítottam magamnak munkahelyet, a Hőgyészi Állami Gazdasággal kötöttem társadalmi szerződést. Semmiképp nem szerettem volna városban maradni, és az ipari üzemekben ránk váró munka sem vonzott. Hőgyészen most hoznak létre pár fős műszaki tervezői csoportot. A mi feladatunk lesz a gazdaság összes beruházásának a megtervezése. A kezdőfizetésem 3800 forint, és a gyakornoki időszak letelte után 4200—4300. Lakást is adnak, ami lényeges szempont, mert nős vagyok. Évfolyamtársaim, úgy láttam, valamennyien bőven válogathatnak az álláskínálatokból, mert mióta előtérbe került az energiatakarékos építkezés, az épületgépészek iránt megnőtt a kereslet, tőlük várják a takarékos megoldásokat. A tanulmányi osztály tájékoztatása szerint épületgépészszakon a pályázatra jogosult hallgatók létszáma az idén 23, álláskínálat: 157. Az elmúlt évben különösen nehezen tudtak elhelyezkedni a műszaki tanár szakos hallgatók. Hogy a lehetőségeket nyitottabbá tegyék számukra, idén első ízben kettős diplomát kapnak. Ily módon, ha úgy tetszik, nemcsak tanárként, hanem termelőüzemben üzemmérnökként is elhelyezkedhetnek. Az álláskínálat sokkal jobb a tavalyinál, a 13 harmadéves közül ötnek már van lekötött állása, nyolcán pályázhatnak és 20 állás közül válogathatnak. — A valóságban nem ilyen szép a kép — mondja Szabó Mária műszaki tanár szakos hallgató. — A legtöbb állást a fővárosban kínálják. Szívesen mennék Budapestre, de a 3500 forintos kezdőfizetésemből hogy fizessek 1500—2000 forintot albérletre? Én Zala- szentgrótról jöttem, mindenhogyan szerettem volna arra a környékre visszakerülni. Kivitelező vállalathoz nem merjék, nem vagyok arra alkalmas, hogy esetleg nagy szakmai tudással rendelkező embereket irányítsak, munkát számonkér- jek. így a Zala magyei Tervező Vállalat keszthelyi irodájában fogok dolgozni. Közel leszek a szüléimhez, és kapok egy szobát munkásszálláson. Egyébként tizenhármunk közül csak ketten tanítanak majd szakmunkásképzőkben. Szakközépiskoláktól! egyetlen pályázat sem érkezett. A főiskola tanulmányi osztályának kimutatása szerint az álláskínálat, -kereslet aránya az idén a következő: épületvillamossági szakon végzettek közül 32 hallgató pályázik, álláskínálat: 57. A szilikát vegyigépészek számára meghirdetett állások száma 72, a pályázó hallgatók száma: 29. Magasépítészeti szakon 28 pályázóra jut 80 állás, a mélyépítő szakosoknál 31 :61 az arány, tehát kétszeres az álláslehetőség. Sarok Zsuzsa Uj lakok — uj igények Hobbikertet szeretnének ez ércbányászok Sajnálom, hogy nem válhat valóra álma annak az ércbányásznak, aki szerkesztőségünkbe telefonálva azzal az ötlettel állt elő, hogy a Szentlőrinc és Cserdi közötti mocsarast, parlagon levő részt esetleg ki lehetne alakítani hétvégi kiskerteknek, üdülőterületnek, ahol az ércbányászok a szabad hétvégéket eltölthetik. * Szentlőrinc lakóinak száma szinte egyik napról a másikra csaknem ezerre! növekedett. Gombamódra nőttek — és nőnek — a családiházak, és itt épült az ércbányászoknak lakótelep is. — Sajnos, a lakosság létszámának nagyarányú növekedésével szemben lépéshátrányban vagyunk - mondja Szentlőrinc tanácselnöke, Győrvári Márk. — Nem tudunk ilyen ütemben óvodát, bölcsődét építeni, a lakótelepek környékét rendezni. Nyomasztóvá vált a község vízellátási gondja (ezt sikerül a közeljövőben végre megoldani), és ezek mellett a sürgős és fontos tennivalók mellett olyan igények is jelentkeznek, amire valóban nem is számítottunk. Egyik ilyen a község közelében kiskertek, hétvégi telkek iránti érdeklődés. * Szentlőrincen nem nehéz megtalálni az ércbányászok lakótelepét. Mindenki úgy hívja, a „kékházak". Már a 6-os útról látni a község szélén épült világoskék panelházakat. A délutáni órákban rengeteg gyerek futkározik, ugrál a házak által közrefogott területen. Sajnos, a terep rendezetlen, facsemetéket ugyan már ültettek, de körülöttük fekete földkupacok és gödrök, a kicsik ezeken játszanak. Minden kopár és poros. Nem csoda, ha az a bányász, aki műszakját föld alatt tölti, vágyik a zöldbe. — Nekem szerencsém volt — mondja Hettinger Kálmán bánya-mozdonyvezető —, itt nem messze a 6-os út mellett az áfész parcellázott fel földeket és egy ismerősöm szólt róla. Áprilisban kaptam meg, 200 négyszögöl, egy évre 250 forint a bérleti díj. Az áfész fölszántva, megművelve adta át. Hettinger Kálmán feleségével és kislányával épp a birtokról jött. A kislány kezében nagy zacskó, frissen szedett, saját termésű (!) zöldborsó. — öltettünk krumplit, zöldségféléket, mindent, ami a konyhához kell. Nekem ez a kikapcsolódás, a pihenés. * A szerkesztőségbe telefonáló bányász által megjelölt terület (Cserdi és Szentlőrinc között), amelyen szerinte két régi vasúti töltés felhasználásával akár víztározót lehetne felduzzasztani, sem megművelésre, sem üdülőterület kialakítására nem alkalmas. Szentlőrinc új lakóinak új igénye tehát még megoldatlan, bár a tanácselnök elmondta, a közeljövőben a lőrinci szőlőhegy közelében parcelláznak telkeket. Ligner Ferenc aknász is a „kékházak” egyik lakója, épp délutános műszakban dolgozik. Felesége most végzett a három kicsi — kettő és fél, másfél és félévesek — esti fürdetésével.- Mi a cserdi szőlőhegyen vettünk szőlőt kis házzal — mondja a fiatalasszony. — Először nem nagyon örültem neki, de most már el sem tudnám képzelni, hogy ne legyen hová kimenni a gyerekekkel. Ha jó idő van, mindennap ott vagyunk. Ma délelőtt is felpakolt a család, ebédre visszaértünk, férjem utána ment műszakba. Mindig este megfőzök, hogy másnap nyugodtan mehessek, nekünk ez a nyaralás. * Ma még Szentlőrinc új lakói közül egyelőre csak kis hányadánál jelentkezik ez az igény, amit bizonyára erősíteni fog a régi, kerttel rendelkező szentlőrinciek életformája is. De általában a bányászok természetes szükséglete is, hiszen a földalatti munka utáni regenerálódás egyik leghatékonyabb módja a hobbikért. S. Zs. HÉTVÉGE 5.
