Dunántúli Napló, 1982. június (39. évfolyam, 148-177. szám)

1982-06-19 / 166. szám

Nyugdíjasok fóruma Mit tettek a mohácsi fiatalok az idősebbekért? Egy számadat: ma az ország lakosságának egyötöde nyug­díjas. E tény tette időszerűvé azt a kezdeményezést, amit a KISZ Baranya megyei Bizottsá­ga és a Vöröskereszt megyei vezetősége juttatott el a megye középiskolásaihoz. A felhívás címe: Fiatalok az idősebbekért! Az akcióban a megye 14 kö­zépiskolája vett részt és küldte be értékelésre pályamunkáját. A pályázatot végül is a mohá­csi Kisfaludy Károly Gimnázium tanulói nyerték. Az öt leány és az egy szem fiú feszélyezve ül a széken. Za­varukban szinte pirulnak: mi­ként is kerültek bele a „krédó­ba"? A hangulat akkor oldó­dik, amikor kiderül: csupán ketten élnek olyan családi kö­telékben, ahol három generá­ció van egy fedél alatt. A töb­biek leginkább látogatóba jár­nak nagyszüleikhez, ám a pa­nelbe, tömblakásba kényszerült idős emberek magánya „sze­met szúrt" nekik. — Tömblakásban lakunk, így feltűnt, hogy az alattunk egye­dül lakó nénit nagyon ritkán látogatják. Pedig ő kedves mindenkihez, hálás, ha szóba állnak vele. Van ugyan két gye­reke, de mindketten messze laknak. Az egyik Budapesten, a másik Debrecenben. Magdi néni roppant kedves, nem be­szélve arról, hogy van ideje be­szélgetni, no és az sem mind­egy, hogy van mit mondania. Nagyon szívesen járok hozzá segíteni... És ne higgye, hogy a pályázat miatt... A pályá­zatnak még híre sem volt. ami­kor már barátságot kötöttünk Magdi nénivel — mondta Tóth Erika. — Végül is a pályázat és az akció nálunk már egy hagyo- mányosani kialakult gyakorlatot talált. Évekkel ezelőtt elkezdtük a magányosan élő öregek láto­gatását. Hosszú éveken keresz­tül vitték a lányok-fiúk az ebé­det az otthon egyedül lakó idős embereknek, minthogy hosszú évekre visszanyúló gya­korlat az is, hogy a szociális otthonok lakóit látogatják tanu­lóink — egészítette ki Darabos Lászlóné tanárnő, az iskola Vö­röskeresztes alapszervezetének vezetője. A Népfront városi bizottsága kezdeményzésére mindenre ki­terjedő felmérést végzett az előző évben a Gólya utcai szo­ciális otthon lakóiról a gimná­zium IV/A osztályából Czijáky Gabriella, Csanádi Beáta, Csa­nádi Ildikó, Dara Zsuzsanna és Kovács Ágnes. Talán éppen ez a felmérés adta az ötletet a lll/A osztályos tanulóknak ah­hoz, hogy az addig patronált Eötvös utcai szociális otthonból a feltételezetten számukra iz­galmasabb Gólya utcaiba je­lentkezzenek kapcsolatfelvé­telre. — Nagyon kedvesek voltak a nénik és bácsik az Eötvös utcai otthonban, de végül is, mivel oda jelentkeztek a ll/B-sek, mi átjöttünk a Gólya utcaiba — meséli Auth Erika és Ruppart Ildikó. — Soha másoktól olyan hálát nem kaptunk, mint tőlük. Nemcsak húsvétkor és kará­csonykor, nők napján és anyák napján látogatjuk őket, de ki­gyűjtöttük a születés- és név­napokat is... Az ünnepsége­ken műsort adott az irodalmi színpadunk is. — Azt látta volna, amikor meglepetésként ajándékokkal kedveskedtek nekünk! Nohát, erre valóban nem számítottunk. A maguk készítette ajándékok­kal leptek meg bennünket — vág egymás szavába Katos At­tila és Komlós Zsuzsa. És nemcsak a gimnázium vö­röskeresztesei, nemcsak az is­kola tanulói, de a tanárok is szívesen mentek és mennek kü­lönböző tárgyú előadások meg­tartására a szociális otthonok­ba, az öregek napközijébe és a klubokba. Ezek a példák jel­zik, hogy az idős korúak támo­gatása akarat, elhatározás és szervezés kérdése. Ez utóbbiban vállalnak jelentős feladatot a mohácsi gimnazisták, akik fo­lyamatosan kutatják a gondo­zás, a törődés újabb formáit, lehetőségeit. Olyanokat, ame­lyekkel elviselhetővé tehetik a magányosan, elhagyatottan, vagy gyakran magatehetetlenül élő emberek életét. De olyano­kat is, amelyekkel kimozdíthat­ják a tétlenségre kényszerített, a munka nélküli élet értelmet­lenségén vívódó nyugdíjasokat. A mohácsi középiskolások bizo­nyítják: sokan csak a hívó szó-, ra várnak! Kapu László Szegeden, Budapesten és a Balatonon üdülnek az otthonlakók Harkányból kaptunk levelet a napokban. írója a pécsi Tü­zér utcai szociális otthon lakó­ja, valmennyi társa nevében köszönetét mondva tudatja, hogy a város, a megye illeté­kesei minden évben rendszere­sen gondoskodnak üdültetésük­ről, ami számukra jó pihenést, remek szórakozást jelent. Mint a Baranya megyei Ta­nács egészségügyi osztályán megtudtuk, nemcsak Harkány­ban, hanem Budapesten, Sze­geden és a Balatonon is üdül­6. HÉTVÉGE hetnek a baranyai szociális, il­letve öregek napközi otthonai­nak lakói. Az első csoport már hamarosan hazaérkezik Buda­pestről. A nyár folyamán 4 cso­port tíznapos turnusokban vált­ja egymást július végéig. Ez idő alatt csaknem százan is­merkedhetnek a fővárossal. Szegedre július végén utazik az első csoport, s augusztus derekáig hatvanon tölthetnek egy-egy hetet a városban. A Balatonra az igazi meleg beköszöntével indulnak a ba­ranyaiak. A szervezett üdülte­tés mellett minden otthon leg­alább egy-kétnapos kirándulást szervez a nyári, őszi hónapok­ban. Segítséget kér a szocialista brigád A Pécsi Kertészeti és Park­építő Vállalat „Ormánság" szo­cialista' brigádja régóta patro­nálja a pécsi nyugdíjas Zsol­dos Istvánt, aki ritka növénye­ket nevel. Most harmincéves citromfáit kellene átültetni, amit a keriészbrigád el is vé­gezne, ha lenne megfelelő hor­dó. A különleges növények átül­tetéséhez kérnek segítséget: 120 centiméter átmérőjű és 60 centiméter magas hordóra len­ne szükségük. Aki segíteni tud a szocialista brigádnak, Ta­kács Tibort, a Kertészeti Válla­lat művezetőjét keresse a 24-088/89-es mellék számú te­lefonon.---­-------- * ----------­V álaszol az illetékes „Nem adott jegyet az automata” A Dunántúli Napló 1982. május 20- án ,,Olvasóink írják” rovatban „Nem adott jegyet az automata . . cím­mel megjelent cikkre a választ Albert Ferenctől, a 12-es Volán igazgatóhe­lyettesétől kaptuk. A menetjegykiadó automata— mint azt az ellenőrünk a menetjegy nélkü­li utasunknak is bemutatta — az el­lenőrzéskor kifogástalanul működöt?: Gyakorlati tapasztalataink igazolják, hogy egy meghibásodott automata csak külső beavatkozás után lesz újra üzemképes, külső beavatkozás pedig esetünkben nem történt. Ellenőrünk, aki a Petőfi tért követő tröszti megállóban szállt fel és az auomaták üzemképességéről meggyő­ződve kezdte meg az ellenőrzést, he­lyesen járt el, amikor a jegy nélkül utazó kislányt a pótdíj megfizetésére szólította fel. Az ellenőr és a gépkocsivezető egy­mástól külön-külön elhangzott egybe­hangzó előadása szerint utasunk (aki­nek nem ez volt az első menetjegy nélküli utazása) csak a Kossuth L. ut­cai megállóból való kiindulás után szólt, hogy vonattal kívánt tovább­utazni. Leszállásra a megálló elha­gyása után már nem volt mód, szán­dékát, ha előbb jelzi, nem akadá­lyozzák meg, de akkor az ellenőr is leszáll vele. A forgalmi indítóban történt tájé­koztatás Tielytálló, mert, ha az auto­mata valóban nem ad jegyet, a gép­kocsivezetőnek (jegygyürődés esetén) Komlón lehetősége van a hiba elhá­rítására. Ezért is, valamint utasaink védelme érdekében célszerű a gépko­csivezetőt tájékoztatni az automata meghibásodásáróf. „Késett a tüzelő" Nem tudja a pénztár, mi van a raktárban? „Befizettem a pécsi Jászai Mari utcai TÜZÉP-megrendelő irodában 10 mázsa brikettet. Szállítás írva és mondva: má­jus 18. A szállítmány nem ér­kezett meg, több napos vára­kozás után reklamáltam a fel­vevőnél, aki azt mondta, azért nem küldték, mért nincs, nem tudnak eleget gyártani. Ha ez így van, miért veszik fel a megrendelést? Az eladó nem tudja, milyen áruval ren­delkezik? Úgy tűnik, rossz az összhang a pénztár és a raktár között... Azt hiszem, többen vagyunk, akiknek nem most kell a tü­zelő. Tehát, ha mondjuk július 28-ra jelölik meg a szállítás napját, nincs ellene kifogás. Addig gyártsanak, de a meg­jelölt napon legyen itt a tü­zelő!” özv. Béndek Györgyné Pécs, Petőfi u. 66. ¥ ----­------------­A z orfűi üdülőtulajdonosok tették szóvá, hogy rendkivül balesetve­szélyes a közlekedés Orfűn, ahol csapadékcsatorna-épités miatt temetetlen árkok vannak mindenütt. Petőné Ács Magdolna, az or- tűi községi tanács vb-titkára elmondta, hogy a DÉLVIÉP építi a csapadékcsatornát a községben, s valóban rendkivül lassan halad a munka, amit eleve későn kezdtek meg az építők. Legutóbb jú­liusra Ígérték a befejezési határidőt. Képünkön a Dobó István ut­cai árok, egyik a sok közül. Läufer László felvétele telefonnál Mi a teendő a külföldön történt baleseteknél? Folytatjuk az Állami Biztositó szakembereihez érkezett közér­dekű kérdések és válaszok köz­lését. Sokan érdeklődtek az isme­retlen elkövetők által okozott károk rendezéséről. Az ismeretlen elkövetők által okozott károk — amennyiben a károsult a nyomozóhatóság ha­tározatával igazolja, hogy a kárt gépjármű okozta, de az elkövető személye nem volt megállapítható - a gépjármű­vekben keletkezett károk kivé­telével megtéríthetők. Külföldi állampolgárt ezekben az ese­tekben csak akkor illet meg kártérítés, ha hazájában, ha­sonló esetben a magyar állam­polgárt kártérítés illeti meg. A közöltek szerint a biztosí­tási védelem elsősorban a sze­mélyi sérülésekre, egyéb dolo­gi károkra terjed ki. Akinek a gépjárművét rongálja meg egy ismeretlen üzembentartójú gép­jármű, kártérítést csak saját Casco-biztosítása alapján kap­hat, természetesen a szerződés­ben vállalt önrészesedés levo­nása után. Az ilyen esetekben érzett bosszúság elkerülhető, ha bármilyen jelentéktelennek tűnő károkozás esetén adata­inkat, betétlapunkat a káro­sultnak átadjuk, vagy a káro­sodott gépjárművön feltűnően elhelyezzük, illetve a károkozást az Állami Biztosítóhoz haladék­talanul bejelentjük. A külföldön elszenvedett bal­eseteknél mi a teendője az üzemben tartónak, várható-e a jelenlegi elég hosszadalmas kárrendezési eljárásban válto­zás? A magyar állampolgárok kül­földön szenvedett kárainak ren­dezésére nem az Állami Biz­tosító, hanem a Magyar Álta­lános Értékforgalmi Bank az il­letékes. Segítséget csak akkor tudunk nyútjani, ha erre inté­zetünket a külföldi partner fel­hatalmazza, illetve a kárt az üzemben tartó saját Casco-biz­tosítása alapján rendeztük. A károk esetén nagyon lé­nyeges, hogy akár tolmács se­gítségével is — hatósági intéz­kedést kérjünk, s csak olyan nyilatkozatot fogadjunk el, jegyzőkönyvet írjunk alá, amely­nek tartalmát ismerjük és az­zal egyetértünk. Tisztázni kell a károkozó Biztosító Intézetét is, mert ennek utólagos meg­állapítása meglehetősen idő­igényes. Amennyiben a gépjármű mozgásképtelen, vagy olyan sú­lyos sérülést szenvedett, hogy a hazaszállítása nem gazdasá­gos, a szükségjavítás megren­delése, a roncs tárolásának in­tézése stb. a károkozó biztosító intézetének feladata. Amennyiben a kárt készpénz­ben kívánják kifizetni, a ron­csot külföldön kívánják végle­gesen hagyni, vagy esetleg természetbeni kártérítést (pl. gépkocsicserét) ajánlanak fel, a további problémák elkerülése érdekében tájékozódjunk az il­lető ország, valamint a saját, vám- és pénzügyi szabályairól is. Az elszenvedett károknál lé­nyeges, hogy a kárt a károko­zás helye szerinti ország kár­térítési jogszabályai szerint ren­dezik, amelyből hiányozhatnak a nálunk honos szabályok. Eze­ket a károkat is be kell jelen­teni az Állami Biztosítónál. Amennyiben a károkozásért a felelősségünk egyértelműen megállapítható, a helyi bizto­sítónál haladéktalanul, a ha­zaérkezés után három napon belül, de legkésőbb a baleset okozásától számított három hó­napon belül az Állami Biztosí­tónál jelentsük be. A közvetlen térítést, vagy egyéb természetbeni juttatást kerüljük, mert ez szabálytalan, és utólag érvényesíteni gyakor­latilag lehetetlen. Ha az illető ország területé­re rendelkezünk érvényes Cas- co-biztosítással, a saját károk rendezése véglegesén csak itt­hon, a szükségjavítás pedig in­tézetünk meghatalmazása alap­ján a szerződésben vállalt ösz- szeghatáron belül végezhető el. Az Állami Biztosító értesíté­sével elkerülhetjük, hogy az utazásra rendelkezésünkre álló anyagi fedezetet a baleseti ja­vítások költségeivel terheljük. Előfordul azonban, hogy a kül­földi partner vonakodik a be­jelentés elfogadásától, az intéz­kedések megtételétől — ilyen esetekben célszerű intézetünket közvetlenül távirattal, telexszel értesíteni, pontosan megjelölve az esetre, a gépjárműre vo­natkozó valamennyi lényeges körülményt. A kárrendezés gyorsasága nagyon sok feltétel függvénye, ezért az egyre javuló együttmű­ködés mellett is előfordulhat hosszabb rendezési idő. Jogi tanácsadó I Balog B. kérdezi, hogy az álta­la talált dolog mikor, mennyi idő után kerül tulajdonába? Polgári Törvénykönyvünk elő- írása szerint, ha valaki feltehe­tően más tulajdonában lévő dolgot talál, és annak tulaj­donjogára igényt tart, megszer­zi a tulajdonjogot, ha a) a talált dolog a személyi tu­lajdon szokásos tárgyai kö­rébe tartozik, és b) a találó megtett mindent, amit a jogszabályok előír­nak, avégből, hogy a dol­got a tulajdonosa vissza­kaphassa, de p tulajdonos a találástól számított egy éven belül a dologért nem je­lentkezett. Nem szerez tulajdonjogot a találó, ha a dolgot a közösség számára nyitvaálló hivatali, vál­lalti vagy más épületben vagy helyiségben, továbbá közforgal­mú közlekedési és szállítási vállalat szállítóeszközén találta. Ilyen esetben a dolgot a hiva­tal vagy vállalat három hónapi őrizet után értékesítheti; a tu­lajdonos a találást követő egy éven belül követelheti a dolog, illetve a vételár kiadását. Abban az esetben, ha a ta­lált dolog nagyobb értékű, és annak tulajdonjogát a találó nem szerzi meg, a találó mél­tányos összegű találódíjra jo­gosult, feltéve, hogy megtett mindent, amit a jogszabályok előírnak avégből, hogy a tulaj­donos a dolgot visszakaphassa. Itt kell ismertetnünk azon rendelkezést is, hogy ha valaki olyan értékes dolgot talált, amelyet ismeretlen személyek elrejtettek, vagy amelynek tu­lajdonjoga egyébként is fele­désbe ment, köteles azt az államnak felajánlani. Ha az állam a dologra nem tart igényt, az a találó tulajdo­nába meav át; ellenkező eset­ben a találó a dolog értékéhez mérten megfelelő díjra jogosult. Ha a most ismertetett talált tárav muzeális vcgv műemléki értékű, annak tulajdonjoga az államot illeti meg. Az ilyen tár­gyak találósához kapcsolódó eljárás szabályai, valamint a találónak iáró díi mértékét kü­lön jogszabály állapítja meg. I H. I. és K. B. kérdezi, hoay az iskolában töltött időt a gyermek- qondozási segélynél mikor lehet beszámítani? A 10/1982. (IV. 16.) MT sz. r. 1 § (3) bekezdésében előírtak értelmében gyermekgondozási segélyre jogosult az is, aki bár­mely iskola (tanintézet), felső- oktatási intézmény nappali ta­gozatán végzett tanulmányok befeiezését követő 90 napon belül munkaviszonvba, szövet­kezeti taasáni viszonyba lép és a jogszabályban meghatározott egyéb feltéte'eknek is megfelel. I Naqy T.-né kérdezi, hogy mun­kaviszonya megszr-lése esetén to­vábbra is megkapia-e a gyermek- gondozási segélyt? Igen! A 2/1982. (IV, 26.) SZOT Szab. 2. §-a értelmében, ha a munkaviszony (bedolgozói jog­viszony), illetőleg a szövetkezeti tagsági viszony, a- terhességi­gyermekágyi segély (szülési se­gély), illetőleg a gyermekgon­dozási segély folyósítása alatt megszűnik, c megszűnést köve­tő időre a gyermekgondozási soaélyt a jogosultság időtarta­mára folyósítani kell. I Tóth T. kéri, hogy soroljuk fel a maqánkereskedelmi igazgatási eljásában eljáró elsőfokú tanácsi szakigazgatási szerveket. A 10/1982. (V. 14.) BkM sz. rendelet 30. §-ában meghatá­rozottak szerint első fokon eljá­ró tanácsi szakigazgatási szer­vek: a) a községi tanács végrehaj­tó bizottságának szakigaz­gatási szerve, ha erre a me­gyei tanács végrehajtó- bi­zottsága kijelölte, b) a nagyközségi tanács vég­rehajtó bizottságának szak- igazgatási szerve, c) városban és a fővárosi kerü­letben a tanács végrehajtó bizottságának kereskedelmi feladatot ellátó szakigazga­tási szerve, d) megyei városban a kerületi hivatal, e) illetékességi területén a já­rási hivatal, kivéve, ha az eljárás a megyei tanács végrehajtó bizottságának kijelölése alapján községi hatáskörbe tartozik. ______;jHsq?r> i^oeobsoplüV tíswa/sr

Next

/
Oldalképek
Tartalom