Dunántúli Napló, 1982. június (39. évfolyam, 148-177. szám)

1982-06-19 / 166. szám

1982. június 19., szombat Dunántúli napló 3 Befejeződött az országgyűlés nyári ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) akadt vállalat a terv realizálá­sára. A jelentősebb beruházást nem igénylő feladat megoldá­sára szintén támogatást kért a Békés megyei képviselőcsoport nevében. Végh György (Zala m. 5. vk.), a Keszthelyi Agrártudomá­nyi Egyetem tanszékvezető ta­nára a többi között elmondta: az utóbbi időben jelentősen növekedett a megyében a szál­láshelyek száma. A megye leg­nagyobb „szállodája" azon­ban a fizetővendéglátás, amely a kereskedelmi szálláshelyek mintegy 60 százalékának felel meg. Felhívta a figyelmet: kí­vánatos lenne, hogy azon ma­gán szállásadók ellen, akik adózási kötelezettségeiket el­mulasztják, a törvény kellő szi­gorral lépjen fel. Javasolta an­nak bevezetését, hogy bizo­nyos összegért váltható éves működési igazolvány ellenében bárki -- minden további anya­gi kötelezettség nélkül — ki­adhassa szobáit. Az igazol­ványtulajdonosok egyéni devi­zaszámla nyitására is jogosul­tak lennének, s ezzel minden bizonnyal csökkenteni lehetne a valutaüzérkedéssel kapcsola­tos gondokat 'is. Noé István (Tolna megye 5. vk.), a MÁV Dombóvári Von­tatási Főnökség technológusa is a kistelepülések áruellátásá­nak kérdéseiről szólt. Szűkebb hazájára az aprófalvas vidé­kek a jellemzőek. Mint mon­dotta, az üzletek száma és te­rületi elosztása általában ki­elégítő, nem elsősorban újak építésére volna szükség, ha­nem a meglevők korszerűsíté­sére. Az eladótér kulturáltabbá tétele mellett sok helyütt sür­gető a boltok műszaki színvo­nalának, gépesítettségének ja­vítása is. A lakosság, amely eredményes mezőgazdasági munkájával jelentős nemzeti értéket hoz létre, jogosan igényli, hogy naponta friss és jó minőségű kenyeret kapjon. A nagy szállítási távolság és az árutovábbítás módja miatt azonban gyakori a kenyér mi­nőségének -omlása. Hozzáfűz­te, hogy ezen a problémán sok helyütt sütőüzemek létesí­tésével kívánrak segíteni, eh­hez a termelőszövetkezetek is támogatást adnak. Kiss Imre (Borsod megye 25. vk.), a Mezőkeresztesi Áfész igazgatóságának elnöke az ál­talános fogyasztási és értékesí­tő szövetkezetek áruellátó sze­repéről szólt. Többségük az ap­rófalvak ellátásáról gondosko­dik, s Borsod megyében ked­vezőnek értékelhető az alap­ellátás megoldottsága. Tartal­masabbá váltak a szövetkeze­tek és szállító partnereik kö­zötti együttműködések, fejlő­dött a felvásárlási-termeltetés- szervezési tevékenység, növeke­dett a háztáji és kisegítő gaz­daságok ellátójának felelőssé­ge! korszerűsödött a hálózat, javult a fogyasztói érdekvéde* lem. Azt is szóvá tette, hogy a kisebb települések üzleteinek üzemeltetési költségei maga­sabbak, s az élelmiszer-kereske­delemben jelenleg kialakult haszonkulcsok nem ösztönzőek és nem teszik lehetővé az ér­dekeltségi alapok újratermelé­sét, emiatt a jól felszerelt, kul­turált kisközségi boltok nagy része veszteséges vagy mini­mális nyereséggel dolgozik. Tóth Ferencné (Bács-Kiskun megye, 16 vk.), a Kalocsai Sü­tő- és Édesipari Vállalat gyár­egységvezetője a kereskedelmi Fejlődés új vonásait emelte ki. Mint mondotta, a megújulásra, a kezdeményezőkészségre jel­lemző, hogy több új értékesíté­si formát vezettek be. Ennek je­gyében diszkont boltok, áruhá­zak és önkiszolgáló raktárak nyíltak meg és közös boltokat, szaküzleteket is nyitottak. Jelen­tős mértékben nőtt az érdeklő­dés a kisvállalkozás iránt, a magánkereskedők száma egy év alatt több mint száz fővel bő­rült. A szerződéssel üzemelte­tett boltok száma a megyében már eléri a 150-et. Többségük rendég látóipari létesítmény. A tapasztalatod általában ked­vezőek, az üzemelés új formá­ja elérte alapvető célját. Kifo­gásolta viszont, hogy a szállí­tók esetenként még bizalmat­lanok a bérlőkkel szemben. Jávorkai Isvtán (Komárom me­gye, 2. vk.), a Tatabányai Szén­bányák Vállalat főaknásza el­ismerve az élelmiszerellátás gazdag kínálatát a megyében, szólt a zöldség-gyümölcs for­galmazás gondjairól. Ez utóbbi­nál az ellátás szélsőséges in­gadozása érzékelhető és a pia­ci árak is valamivel magasab­bak az átlagosnál. Foglalkozott az ötnapos munkahétre átté­rés nyomán kialakított új nyit­vatartási rend tapasztalataival; véleménye szerint az kiigazítá­sokra szorul. Például problé­mát okoz, hogy az egyműsza- kos boltokban nehezen tudják kiadni a szabadnapokat, s az ötnapos munkahét többletbér­igénye a bérfejlesztési lehetősé­gek jelentős részét leköti E kérdések további elemzése azért is fontos — mondotta —, mert az. utóbbi időben mind többen lépnek ki a kereskedelmi válla­latoktól, s ez arra utal, hogy más területeken jobb munkafel­tételeket találnak. Winkler László (Győr-Sopron megye, 8. vk.), a MOFÉM Fém­szerelvénygyár segédművezetője felszólalásának jelentős részé­ben az idegenforgalomról be­szélt. Mint mondotta: megnőtt az érdeklődés Győr-Sopron me­gye idegenforgalmi értékei Juhár Zohán belkereskedelmi miniszter válaszol a felszólalásokra Juhár Zoltán miniszter válasza Miután hozzászólásra többen nem jelentkeztek, Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter élt a válaszadás jogával. A vita so­rán a 21 hozzászólásban el­hangzott számos kérdéscsoport közül négyet emelt ki. Az áru­ellátás várható helyzetéről el­mondotta: a fő cél az elért színvonal megőrzése. Ezt csak az eddiginél jobb teljesítmény­nyel, nagyobb munka árán le­het megvalósítani. A kistele­pülések áruellátásáról Juhár Zoltán kifejtette: mindenek­előtt helyileg, az adott környe­zetben lehet fejlesztésükért so­kat tenni. Kiemelkedő szerepet vállalhatnak ebben a szövet­kezetek, a vállalatok, a taná­csok. A képviselők észrevételé­re reagálva Juhár Zoltán meg­állapította: az élelmiszerek ha­szonkulcsa .valóban alacsony, és ez már árusításuk színvona­lának rovására megy. Ezért ezen változtatni kell, még ak­kor is, ha ezek az intézkedé­sek esetleg a fogyasztói ár emelkedésével járnak. Ami pe­dig a vásárlási körülményeket illeti, a gondok csökkentésére a meglevő hálózatból kell „többet kihozni", s erre alkalmasak Tájékoztató a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás második félévi dijának visszafizetéséről Az Állami Biztosító június 21-től, a dijigazoló lap és a befizetési csekk felmutatása ellenében vissza­téríti a kötelező gépjármű felelős­ségbiztosítás második félévi díját mindazoknak, akik azt korábban be­fizették. A pénzt hétköznapokon az ország bármely biztosító fiókjánál és a takarékszövetkezeteknél — 1800 helyen —, szombatonként az AB központi ügyfélszolgálati irodájában, illetve a kijelölt ügyeletes egységek­nél vehetik fel az ügyfelek. Lehetőség van arra is, hogy az autósok, motorosok postán küldjék be a második félévi díj befizetését igazoló csekket és a díjigazoló la­pot a biztosító bármely fiókjához, s egyúttal postán kérjék a befizetett díj visszautalását. Ugyancsak visszafizeti a biztosító — a kötvény felmutatása ellenében — a második félévi dijat azoknak a segédmotorkerékpár-tulajdonosoknak, akik önkéntes felelősségbiztosítással rendelkeznek. Az Állami Biztosító intézkedett ar­ról is, hogy az OTP átutalási betét­számlákról a gépjármű felelősségbiz­tosítás második félévi diját ne von­ják le. A díjfizetési kötelezettséget meg­szüntető — július 1-től érvénybe lépő — minisztertanácsi rendelet nem mentesít az 1982. első félévi köte­lező gépjármű felelősségi díjak be­fizetése alól. A biztosító kéri ügyfe­leit, hogy az elmaradt dijakat — autósoknál 480 forint, motorkerékpá­rosoknál 75 forint — június 30-ig fi­zessék be a 218-98873-4326-os számú csekkszámlára. Azoknak, akik ezt el­mulasztják, a korábbiakhoz hason­lóan — autósoknak 200, motorosok­nak 100 forint — késedelmi pótlékot számolnak fel. A dijak kiegyenlíté­sét O' gépjárművek időszakos műszaki vizsgáztatásánál a KPM autófelügye­let vizsgabiztosai továbbra is ellen­őrzik, ezért egy ideig még szüksé­ges a legutolsó dijigazoló lap és csekk megőrzése. A kötelező gépjármű felelősség- biztosítás rendszere a díjfizetési kö­telezettség megszűnése után válto­zatlanul fennmarad, a biztosító to­vábbra is megtéríti a személyi sérü­lést, illetve anyagi kárt okozó autó­sok, motorosok helyett a károsulta­kat megillető összeget. lehetőségek engedik — anyagi elismerést is. Az országgyűlés a belkeres­kedelmi miniszter beszámoló­ját, illetve a felszólalásokra adott válaszát jóváhagyólag tudomásul vette. Interpellációk és válaszok Dr. Schnitzler József (Hajdú megye 16. vk.), sebészfőorvos, a Debreceni Orvostudományi Egyetem II. számú sebészeti klinikájának igazgatója azt sürgette, hogy a környezetvé­delmi szabályok ellen vétőket következetesebben vonják fe­lelősségre. Markója Imre igazságügy-mi­niszter válaszában hangsúlyoz­ta, hogy a széles körű felvilá­gosító, nevelő munkára, a meg­felelő gazdasági ösztönzőrend­szer kialakítására, valamint a jogi szabályozás és a jogalkal­mazás eszközeire egyaránt szükség van n környezetvéde­lemben. Ami a jogszabályo­zást illeti, az korszerű és meg­felel a követelményeknek. Egyetértve a képviselővel, meg­állapította: kétségtelen, hogy nem mindig vonják felelősség­re a vétkeseket, ennek oka részben az ellenőrzés hiányos­ságaiban, a bátortalan kezde­ményezésekben keresendő, részben pedig abban, hogy nem mindig sikerül megtalálni a személy szerinti felelősöket. Vagy ha igen, akkor is hiány­zik a kellő határozottság a számonkérésben. A kormány nemrég elrendelte: végezzenek vizsgálatot e témában; a ta­pasztalatokat még az idén összegzik, hogy megtehessék a szükséges intézkedéseket. Az interpelláló képviselő és az országgyűlés Markója Imre válaszát tudomásul vette. Kelemen Zoltán (Szolnok megye, 9. vk.), a TITÁSZ mező­túri kirendeltségének csoport- vezető villanyszerelője Mezőtúr és Túrkeve gondjaival, az ál­landósult magas talajvízszint mérséklésével kapcsolatban in­terpellált az Országos Vízügyi Hivatal elnökéhez. Kovács Antal államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnö­ke elmondta: A képviselő soka­kat érintő aktuális kérdést .ve­tett fel. A talajvízszint emel­kedése ugyanis nemcsak Szol­nok megyében, hanem az or­szág egyéb sík területein is gondot okoz. A megyei taná­csok többségének van belterü­leti vízrendezés fejlesztési kon­cepciója. Mezőtúr és Túrkeve vízrendezési tervei a múlt év­ben elkészültek. A kivitelezés gyorsításának lehetőségét a Szolnok megyei tanáccsal kö­zösen megvizsgálják, s a lehet­séges intézkedésekről tájékoz­tatják a képyiselőt. Az interpelláló képviselő Kovács Antal válaszát tudomá­sul vette. * Ezzel az országgyűlés nyári ülésszaka — amelynek második napján Péter János és Apró Antal felváltva elnökölt — be­fejeződött. Jobb összhangot a vásárlók és a kereskedelem között Harasztiné Deutsch Erzsébet felszólalása Az országgyűlés tegnapi vitájá­ban felszólalt Harasztiné Deutsch Erzsébet (Baranya m. 2. vk.), a Pécsi Kesztyűgyár varrónője, aki többek között a következőket mondta. Tisztelt Országgyűlés! A ke­reskedelem alapvető feladata, hogy mind mennyiségben, mind választékban a keresletnek megfelelő kínálatot nyújtson. Ráadásul ezt a kínálatot ott és akkor biztosítsa, ahol és amikor a vevők igényei ezt megkíván­ják. Sokszor halljuk, hogy en­nek az egyébként igen nehéz feladatnak a kereskedelem ösz- szességében eleget tud tenni, az ellátás színvonala általában kielégítő. Az ilyen összefoglaló megállapítások mögött azon­ban sok probléma, nehézség, hiánycikk, bosszúság is meghú­zódik. Ezek közül emelnék ki néhányat. A kereskedelem mindig nagy alapossággal készül a hétvégi bevásárlásokra mind a beszer­zések mennyiségét, mind a vá­lasztékot tekintve. A hétfői na­pokon viszont mintha kipihen­né a hétvégi fáradtságot, sze­gényes a választék, nincs ele­gendő friss áru, kissé rende­zetlenek az üzletek. Nagyobb szervezettséggel és odafigyelés­sel megítélésem szerint csök­kenteni lehet az ellátás színvo­nalában mutatkozó különbsége­ket a hét egyes napjai között. Az elmúlt években a keres­kedelem reklám-, propaganda munkája jelentősen felerősö­dött. Érezzük ezt az újságokon, a rádión, a televízión keresztül egyaránt. Rossz néven veszi a vásárló, ha a reklámozott árut másnap nem találja meg az üz­letekben. Nem lehet nagyobb elvárás a kereskedelmi reklám­mal szemben, mint az, - hogy igaz legyen. Ma már minden háztartásnak szinte nélkülözhetetlen kelléke a hűtőszekrény. így van ezzel egy nagyobb háztartás, Bara­nya megye is, ahol több élel­miszeripari üzem is tevékenyke­dik, azonban a megyében hű­tőház nem található. Az elkép­zelések szerint több vállalat közös összefogásából (és úgy érzem, ebből a kereskedelem sem maradhatna ki) épülne egy nagyobb, több száz vagon be­fogadóképességű hűtőház Bara­nyában. Nagy lépést tennénk előre, mert megkímélnénk az árut a szállítástól, a minőséget nem érné károsodás, biztonsá­gos és folyamatos lenne mind a termelés, mind a lakossági ellátás. Kedves Elvtársak! ■ Köztudott, hogy Baranya me­gye aprófalvas jellegű. A köz­ségek 63 százalékában a né- pesséq száma nem éri el az 500 főt. Mindez sajátos gondo­kat és problémákat vet fel, amelyek megoldása az általá­nostól eltérő eszközöket kíván. Az V. ötéves tervciklusban a szövetkezeti kereskedelem je­lentős fejlesztéseket hajtott végre a megye városaiban, ver­senyre késztette az állami ke­reskedelmet és hozzájárult az ellátási színvonal emeléséhez. Ezzel á fejlődéssel a községek, az aprófalvak nem tudtak lé­pést tartani. Jogos igény oz, hogy most a fő figyelmet a községekre for­dítsuk, a legfontosabb célkitű­zés a népesség megtartása, a falu eltartó képességének foko­zása. Ehhez a kereskedelemnek is a maga eszközeivel az alap­ellátás javításán keresztül hoz­zá kell járulnia. Fontosnak érzem, hogy a fo­gyasztási szövetkezetek többet tegyenek tagságukért és ezen keresztül az egész ellátásért. Emellett a kistelepülések ellá­tási felelősségének nehéz tér­tiéből ne csak az áfészek, ha­nem a szállítópartnerek, a tsz- ek is vegyék ki részüket. Tisztelt Országgyűlés! Megyénkben is megkezdődött az elmúlt évben a szabadkasz- szás (gebines) üzletek szerző­déses formában történő meghir­detése. Május végéig mintegy 240 egység került kiadásra. Mi fogyasztók, vásárlók azt tapasz­taljuk, hogy a szerződéses üz­letvezetők törekszenek arra, hogy javítsák az áruellátást, csökkentsék a hiánycikkek szá­mát, új szolgáltatásokat vezes­senek be. Nagyobb figyelemmel veszik körül a vásárlót. Mind­ehhez a rugalmas feltételrend­szer is biztosított Az 1982-ben bevezetett 5 na­pos munkahét kapcsán a ko­rábbiaknál is nagyobb mérték­ben felszínre kerültek a keres­kedelemben dolgozók, valamint a vásárlók igényei. A kereske­dők érdeke azt kívánja, hogy a nyitvatartás ne nyúljon az es­ti órákba, miközben a lakosság saját munkaidejének végeztével tud csak bevásárolni. Tudomásul kell venni, hogy a kereskedelmi egységeknek akkor kell nyitva lenniük, mikor arra igény van. Nem szabad arra késztetni egyetlen vevőt sem, hogy munkahelyi lazítás, nap­közbeni eltávozás útján tudja csak beszerezni a számára szükséges árucikkeket. Ügy ér­zem, a napi munkaidő teljes ki­használása népgazdasági ér­dek. Természetesen figyelembe kell venni a pult mögött állók érdekeit, problémáit is. Baranyában a kereskedelem­ben dolgozók 66 százaléka nő, a 30 év alattiak aránya 37 százalék. Gyermekgondozási se­gélyen van mintegy 2000 fő, akiknek a helyén naponta helyt kell állni. Ugyanakkor a keres­kedelmi dolgozók 3200 forintos megyei átlagbére e!marad a többi ágazatétól. Különösen a pályakezdők alacsony keresete jelentkezik problémaként. Ez a gond minden fórumon felmerül. A vállalatok igyekeznek dolgo­zóikat a magúk eszközével tá­mogatni, s a lehetőségek teljes körű kihasználásával mindent elkövetnek a munkaerő megtar­tására, a törzsgárda kialakítá­sára. A vásárlói szokások átalaku­lása csak hosszabb idő alatt várható. Ma még zsúfoltak szombaton az üzletek. Nekünk vevőknek arra kell törekednünk, hogy az eddigi hétvégi nagybe­vásárlásokat már hét közben el­végezzük, a kereskedelemnek pedig- arra, hogy az árukínálat tegye lehetővé a csütörtöki-pén­teki teljes körű bevásárlást. Az összhangot tehát a kölcsönös érdekek alapján kell együtt megtalálnunk. Tisztelt Országgyűlés! A beszámoló igen nagy ala-' possággal, lényegretörően tar­talmazza a Belkereskedelmi Törvény életbe lépése óta el­telt időszak eredményeit és problémáit. Úgy ítélem meg, hogy reális, átfogó képet nyújt a jelenlegi helyzetről. A felve­tett gondok egyben megszabják a jövő tennivalóit is. A kereskedelem munkájának egésze érzékenyen hat a lakos­ság közérzetére. Az életszínvo­nal a közérzet szempontjából is igen , fontos, hogy a fogyasz­tók minél kevesebb időt, minél kulturáltabb és emberibb kö­rülmények között töltsenek vá­sárlással, árban, minőségben, választékban kapják meg azt. az árut, amit szeretnének. A je­lenlegi áruellátás színvonalát vívmánynak kell tekinteni. En­nek megőrzésében látom a ke­reskedelem legnagyobb felada­tát. A magam részéről a beszá­molót elfogadom, választókerü­letemben elősegítem annak ér­vényesülését. iránt. Tavaly 4,6 millió utas lé­pett be a megye négy határál­lomásán, s közülük egymillió látogató volt hosszabb-rövidebb ideig a megye vendége. A tu­ristaforgalom növelése szem­pontjából igen fontos a határ­átkelők áteresztőképessége. He­gyeshalomban a feltételek megteremtődtek, nem mondha­tó el ugyanez a soproni közúti átkelőről. Az idegenforgalom­hoz kapcsolódva szólt a nem­zetközi kamionforgalomról is. Az E5-ÖS és az El5-ös autóút Mosonmagyaróváron találkozik és a két úton naponta átlagó-' san 700 kamion halad át. E rendkívül nagy forgalom kör­nyezetkárosító hatása sürgeti az elterelés mielőbbi megoldását. Tudjuk, hogy tervezés miatt áll a várost elkerülő autópálya — mondotta a képviselő —, de félő, hogy annak megépüléséig a jelenlegi állapot, figyelembe véve a várható forgalomnöve­kedést, nem tartható. lehetnek az új kereskedelmi formák, például a társulások, s felhasználhatók az eredetileg más célt szolgáló helyiségek is a kereskedelmi hasznosításban. A miniszter kifejtette: helyes törekvés, ha az ipar maga nyit üzleteket, s ösztönzik azt is, hogy a kiskereskedelem és az ipar közvetlen kapcsolatba kerüljön egymással. Az üzemeltetési formák tapasztalatai kedvező­ek, ezért a szerződéses, illetve bérleti formák fejlesztését to­vább ösztönzik, ugyanakkor fi­gyelembe kell venni, hogy az áruellátásban a legfontosab­bak az^ állami és a szövetke­zeti kereskedelem nagy egysé­gei. A belkereskedelem veze­tőinek kiemelt feladata, hogy ezeknél a nagyobb jelentősé­gű szervezeteknél teremtsenek olyan munkafeltételeket, ame­lyek alkalmasok a kereskedés színvonalának emelésére. \ A miniszter végezetül megköszön­te a kereskedelmi dolgozók munkáját elismerő szavakat. A kereskedők áldozatkész tevé­kenysége 10 millió ember jó hangulatához járul hozzá, ezért megérdemlik a maximális tár­sadalmi, erkölcsi és — ha a

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom