Dunántúli Napló, 1982. május (39. évfolyam, 118-147. szám)

1982-05-22 / 138. szám

Részlet a kiállításról Fadd—Dombori üdülő Csete György: lakóház Gödöllői Galéria A Pécs-csoport barátainak kiállítása Alig egy éve adták át a gö­döllői városi-járási Művelődési Központot, galériája máris or­szágos hírű kiállításokkal tette magát ismertté. Most a Pécs- csoport barátainak nyitott tár­latot. Az építészeti kiállításon jól ismert nevek: Blazsek Gyöngyvér, Deák László, Dévé­nyi Sándor, Dulánszky Jenő, Csete György, Jankovich Tibor, Kistelegdi István, Nyári József, Oltai Péter. Jó pár éve még a Pécsi Tervező Vállalat Ifjúsági Irodájának tagjai voltak. Az If­júsági Iroda azóta megszűnt s a mostani Pécs-csoport jóné- hány tagja már nem pécsi; Blazsek és Deák Szolnokon, Jankovich Keszthelyen, Csete és Oltai Budapesten dolgozik. Hogyan jött mégis létre a Pécs-csoport, amely egyszer — más néven — szétszéledt, s ho­gyan került Gödöllőre? — olyan kérdés ez, amiért érdemes volt a kiállítás megnyitójára utazni. Mindenből a legjavát A Pécs-csoport kiállítására a Népművészet-közösségi művé­szet sorozat keretében került sor, előtte a Malonyay-hagya- ték legszebb tárgyait láthatták a gödöllőiek, majd a Gyermek és környezete című kiállításra kerül sor. De van egy kiállítássorozatuk Természet — művészet és Kör­nyezetünk — tárgyaink össze­foglaló címmel is, az előbbi­ben a tájépítészet, a fény sze­repe a művészetben az ikeba- na és a bioart, Bartók és a népművészet kapcsolata sze­repelt, az utóbbiban pedig a lakásbeli kisplasztikákról, a gyermekbútorokról, a játszóte­rekről, a panelházak belső tér­alakításáról tájékozódhattak a látogatók. A legutóbbi, nagy visszhangot kiváltott kiállítá­suk minden egyes darabja a kereskedelmi forgalomban kap­ható rendeltetésszerűen hibás tárgy volt. A gödöllői művelődési köz­pont kiállításainak azonban még koránt sincs vége: az egyéb kiállítások között mutatták be a magyarországi madárijesztő­ket, melyeket a Hatvány Lajos Múzeum kölcsönzött és a költő Bari Károly képeit is. Ezeken kívül rendszeres fotótárlat vár­ja a művelődési ház vendégeit. Tavaly a nyitástól eltelt há­romnegyed évben 460 saját rendezvénye volt a központnak, ezeket 86 ezer ember kereste fel a klubok, szakkörök tagsá­gán felül, és csak az úgy be­térők, hírlapolvasók, könyv- és lemezvásárlók kivételével. A gödöllői művelődési, szórakozá­si lehetőségek valamennyi for­máját nem sorolhatjuk itt fel, így hát jelzésül csak, hogy a színházterembe a szolnoki és a kaposvári társulat jár leggyak­rabban előadásokat tartani, a gyerekprogramok már visszaté­rő vendége a Bóbita bábegyüt­tes. Pécs-Helsinki -Gödöllő Ebbe a közművelődési tevé­kenységbe illeszkedik bele a Pécs-csoport építészeti kiállítá­sa, amely április 23-tól május 19-ig látható. Jelenlegi nevüket nem ma­guk választották, az angol Architectual Review decemberi számának egyik cikkírója írt róluk ezzel a címmel. A cso­port tagjai nemcsak elnevezé­sükkel elégedettek, hanem az­zal is, amit róluk Jonathan Glancey ír: „Módszereik nem azonosak a posztmodernekével: nem építészeti stílusok elemei között válogatnak, találomra felhasználva azokat: épitészetük nem vérlertőző konferenciákon, partikon vagy a divatmagazi­nok oldalain történő önmuto­gatás céljára készülő építésze­ti játék: nem egy a posztmo­dernhez hasonlóan szinte kizá­rólag publikációra specializá­lódott építészet, hanem a tár­sadalmi elhivatottság és a hig­gadt elmélkedés építészete."- A hazai kritika az utóbbi években így kezdett el emle­getni minket: posztmodern — mondja Csete György —, ide értve mindent, ami nem azonos a hétköznapok négyszögletes építészetével. E minősítés szá­munkra azonban elfogadhatat­lan, ez túlságosan parttalan s ideológiailag sincs közünk a posztmodern irányzathoz.- Miképp szerzett tudomást az Architectural Review a nem is létező Pécs-csoportról?- Az igaz, hogy különféle okok hatására feloszlott, meg­szűnt létezni az Ifjúsági Iroda, de kapcsolatban maradtunk egymással. Számomra Pécs amolyan televény, máig az él­tet, illetve az ott kialakult cso­port közössége. Az angol fo­lyóirat valószínűleg úgy szer­zett rólunk tudomást, hogy Er­dei András finn ösztöndíjat ka­pott, és vitt magával néhány diát, köztük a mi munkáinkat ábrázolókat. A Finn Építészeti Múzeum vezetői is látták eze­ket, érdekesnek találták, s meghívtak bennünket kiállítás­ra. Tavaly tavasszal az Építé­szeti Múzeumban, majd az Al­var Aalto Múzeumban állíthat­tuk ki munkáinkat. E kiállítás azután eljutott Stockholmba, s jelenleg azt hiszem Grazban van. A Finn Építészeti Múzeum minden kiállítási katalógusát elküldi a nagy építészeti folyó­iratoknak — így terelődhetett ránk a figyelem. Az angol új­ságíró sajnos elég sok tárgyi tévedést követett el a cikké­ben, az ideológiai következte­téseivel sem értek egyet, de cikkének szakmai része jó. Kü­lönösen abban értek vele egyet, hogy elhatárol bennünket a posztmoderntől. Vita vagy vád Az elhatárolódás! szándék kétségkívül érthető: most a posztmodernség vádjával söp­rűznék ki a magyar építészet­ből őket. A vitáktól - az emlé­kezetes paksi tulipános házak óta — nem félnek, a vádaktól igen: mert a vitában, ha nem is egyenlő ranggal, de egyenlő jogokkal vehetnek részt, amit mint vádlottak nem élvezhet­nek a tekintélyügyészekkel szemben. Csete és Dulánszky orfűi for­rásháza, Kistelegdi siklósi rava­talozója, Oltai balokányi klub­háza, Jankovich, Blazsek és Csete faddi üdülője, Nyári ka­posvári iskolája; a megépült és csak tervben létező épületek mind-mind érvek e lehetséges és kívánatos vitában, mint ahogy a védelem bizonyítékai­vá is válhatnak egy - úgy lát­szik elkerülhetetlen - perben. A gödöllői Művelődési Ház ki­állítása is lehet vitaérv és bi­zonyíték egyaránt: épületet le­het nemcsak a rajzasztalok de­rékszögeivel is tervezni. — A kiállítás plakátjára azt írtuk — mondja Csete György —, hogy Pécs-csoport barátai­nak kiállítása. Ezzel azt akar­tuk kifejezni, hogy nemcsak az egykori pécsi Ifjúsági Iroda tagjait fogja össze a Pécs-cso­port, hanem mindazokat, akik elképzeléseikkel, terveikkel, szándékaikkal csatlakoznak hozzánk. A Pécs-csoport barátainak kiállítása októberben a dom­bóvári városi-járási Művelődési Központban lesz majd látható, a gödöllői katalógus is a két közművelődési intézet közös gondozásában jelent meg. Ta­lán nem lenne érdektelen Pé­csett is látni a Pécs-csoport te­vékenységének leqújabb érveit. Bodó László HÉTVÉGE 7. I Csete György: ikerház Budapesten

Next

/
Oldalképek
Tartalom