Dunántúli Napló, 1982. április (39. évfolyam, 90-117. szám)

1982-04-01 / 90. szám

1982. április 1., csütörtök Dunántúlt napló 5 Megalakult a TIT pécsi szervezete (Folytatás az 1. oldalról) képest kevés a TIT-tagok szá­ma, aránya, és igen sok a szervezetben munkát vállaló nem TIT-tag. Szentirányi József hangoztat­ta: az általa képviselt politikai testület azért helyesli a pécsi városi szervezet különválását, megalakulását, mert garanciát Iát arra, hogy a tudományos ismeretterjesztés társadalmi bázisa bővül, s a megalakuló vezetőség újat hozhat nemcsak a szervezet, hanem a partner üzemek, szervek, intézmények életében is. Barabás János az országos szervezet nevében üd­vözölte a küldöttgyűlést, és szorgalmazta, hogy a szervezet a maga módján mielőbb alkal­mazkodjon a társadalmunkban egyre inkább megnyilvánuló bonyolult, ám reális érdekvi­szonyokhoz. Az egybegyűltek ezután meg- válsztották a TIT Pécs városi elnökségét. Elnök dr. Müller László, a Pollack Mihály Mű­szaki Főiskola Matematikai és Számítástechnikai Intézetének vezetője; titkár Nagy Lajos, a Baranya megyei Szervezet fő­munkatársa lett. A küldöttgyűlés alkalmat adott néhány kiváló munkát végző aktíva megjutalmazására is. Martyn Ferenc festőművész e célra készített és dedikált raj­zát Kerekes Márton, dr. Somo­gyi Árpád, Déri János, Radnai Béla, Gayár Emil és dr. Farkas Elemér vették ót. Varga János KÖJÁL­közlemény Március 31-én telefonon értesítette a kővágószőlösi körzeti orvos köz­egészségügyi szolgálatunkat arról, hogy a kővágószőlösi óvodások kö­zül több gyermekkel jelentkeztek a körzeti orvosnál azzal, hogy március 30-án az óvodában a gyermekek egér­méreggel átitatott napraforgómaghoz jutva, ettek belőle. A bevallásuk szerint a mérgezett magból evő gyer­mekeknél vagy egyáltalán nem volt semmilyen klinikai- tünet, vagy eny­he szédülés, illetve borzongás volt csak. Tudomásunk szerint négy gyer­mek került március 31-én kórházba, akiket ott biztonságból megfigyel­nek. A helyszíni közegészségügyi ellen­őrzés során megállapítottuk, hogy az óvoda irodai helyiségében házilag kívántak egérirtást végezni, s óvat­lanul a gyermekek bejutottak ebbe a helyiségbe, és a színes dobozban tartott mérgezett napraforgómagot ,,megdézsmálták". Szerencsére ez a fajta egérméreg embernél csak nagyobb menayiség- ben fogyasztva okozott volna komo­lyabb tüneteket, s igy a pánikon kívül nagyobb baj nem történt. En­nek ellenére a gondatlan óvodai személyzet ellen szabálysértési el­járást kezdeményeztünk. Az esetből az a tanulság, hogy intézményekben rágcsálóirtást csak illetékes szakemberekkel végeztes­sünk, s főként gyermekintézmények­ben mindig kellő körültekintéssel és óvatossággal járjunk el. Dr. Zelles Mária Javuló alapellátás a szövetkezeti boltokban Ülést tartott a MÉSZÖV elnöksége Eredményesen zárták az el­múlt esztendőt a Baranya me­gyei fogyasztási szövetkezetek — hangsúlyozták a MÉSZÖV teg­napi elnökségi ülésén, ahol más napirendi pontok mellett értékelték a szövetkezetek 1981. évi munkáját. Észrevehető volt a változás a kistelepülések áru­ellátásában. Különösen jó volt a vegyesiparcikkek kínálata, de javult a kenyér- és péksüte­mény-ellátás. Tavaly a Sziget­vári Áfész körzetében négy, az újpetrei szövetkezet működési területén öt községet kapcsol­tak be a naponkénti kenyérellá­tásba. Bolyban, Mohácson és környékén színesítették a pék­áruválasztékot. Néhány helyen hiányos volt a tőkehús- és a töl­telékáru-kínálat, de jelentősen — mintegy 55 százalékkal — nö- vették a vágottbaromfi-hús mennyiségét. Egyes boltokban átmeneti hiány volt étolajból, margarinból és édesipari lisz­tesáruból. Az áfészüzletek ruházati for­galma évek óta stagnál. En­nek oka részben a kevésbé di­vatos holmik kínálatával ma­gyarázható, részben pedig sok a hiánycikk. Például nem tud­tak adni fésűs gyapjúszövetet, hiányos volt az árukészlet tré­ningruhákból, férfi kötöttáruból. Javult viszont az ellátás tartós fogyasztási cikkekből, bútorból, híradástechnikai felszerelések­ből. Még nem tudták kielégí­teni az igényeket hűtőládákból, mezőgazdasági kisgépekből és hőtárolós villanykályhából. A vendéglátás alapvető célki­tűzésének megfelelően a szö­vetkezetek elsősorban az étel­és üdítőital-forgalmazás növe­lésére törekedtek, de az ered­mények elmaradtak a tervezet­től. A szövetkezetek tavalyi 346 millió forintos felvásárlási ár­bevétele dicséretes.' A szakcso­porti fóliás zöldségtermesztési terület elérte a 82 hektárt, de emelkedett a tojás, a vágóser­tés, a méz felvásárlása, ugyan­akkor csökkent a húsnyúl, a gyógynövény és az élőbaromfi­kínálat. A fogyasztási szövetkezetek ipari tevékenységét évek óta siker koronázza. Termékeik — kisbútorok, szőnyegeik, ruházati és élelmiszeripari áruik növelik a hazai üzletek választékát, de jelentős mennyiséget exportál­nak is.' •* A takarékszövetkezetek . mun­kája szinte valamennyi bara­nyai kisközségben kézzel fog­ható, hiszen tavaly 1 milliárd 257 millió forintos betétet ke­zeltek. Különösen kedvelt betét­forma a takaréklevél és a gép­kocsinyeremény. Évek óta nem sikerül elérni, hogy átutalási betétszámlát kezelhessenek, ho­lott igény lenne rá. A lakásfenntartó szövetkeze­tek évről évre nagyobb lakás­állományt tartanak nyilván. Ta­valy közel ezerrel nőtt a szö­vetkezeti lakások száma. Leg­nagyobb gondjuk a színvona­las karbantartási munkák elvé­geztetése, hiszen kevés a szak­emberük és a Karbantartó Tár­sulás gépi ellátottsága is bő­vítésre szorul. A MÉSZÖV elnöksége jóvá­hagyta a szövetkezetek gazda­sági eredményeit. E. K. Nem csökkentek a beruházási piac feszültségei Ülésezett a megyei tanács végrehajtó bizottsága A kivitelezőket nem ösztönzi a kötbér a határidők betartására Furcsa ellentmondás: pénz­ügyi forrásaink nem teszik le­hetővé a nagyobb beruházáso­kat, ennek ellenére a beruhá­zási piac feszültségei nem A gimnázium vonószenekara játszik A Nagy Lajos Gimnázium estje Szép kezdeményezés indult el tegnap este a pécsi Ifjúsági Házban. A Nagy Lajos Gimná­zium KISZ-vezetősége elhatá­rozta, hogy a helikoni ünnep­ségek közbülső tanéveiben, az iskolai közművelődés ösztönzé­seként, amatőr együttesei .és szólistái fölkészülnek egy be­mutatkozó est műsorával és színpadra lépnek vele valahol. Helyet az Ifjúsági Háztól kér­tek és kaptak hozzá, annál is inkább, mivel a pécsi IH már egy éve melenget egy hason­ló gondolatot: pódiumot adni minden félévben egyszer a nagy múltú pécsi középiskolák mai diákságának hagyományos művészeti eredményeik bemuta­tására. A két gondolat szeren­csésen találkozott. Tegnap este a Nagy Lajos Gimnázium ama­tőr együtteseinek bemutatko­zásával megindult a Pécsi alma materek című sorozat. A Nagy Lajos Gimnázium estjén Ivasivka Mátyás művé­szeti irányításával fellépett az iskola vonószenekara, férfi vo- kál együttese, vegyeskara, gi­táregyüttese, kamaraegyüttese, leánykara és Orff-együttese. Irodalmi színpaduk Pirandello- és Maetenlinck-műveket adott elő. Az együttesek műsorszámai között énekes és hangszeres szólisták, versmondók léptek a közönség elé egy-egy műsor­számmal. A műsorban díjat nyert mű­sorszámaikkal bemutatkoztak az elmúlt é\fí Helikon díjazott előadói is, amiket eddig ta­nulótársaiknak, tanáraiknak még nem volt alkalmuk bemu­tatni. > A bemutatkozó műsort ma este megismétlik. új utakon a vezető­továbbképzés az erdőgazdaságnál Újszerű módon szervezett to­vábbképzést felső szintű vezetői­nek a Mecseki Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság, a MÉM Mérnök- és Vezetőtovábbképző Intézet közreműködésével. El­térve a hagyományoktól, a to­vábbképzés előkészítése során a témák kiválasztását igényfel­mérés előzte meg a résztvevők körében. Mint a későbbiekben beigazolódott, már a témaki­választás megalapozta a tan­folyam sikerét, arról nem is be­szélve, hogy az intézet segítsé­gével előadóknak jól képzett, országos hirű szakembereket si­került megnyerniük. Újszerű vonás volt az is, hogy az eddigiektől eltérően nem vették ki az első számú irányí­tókat a termelésből hosszú he­tekre, s nem őket utaztatták Sopronba vagy Szegedre, ha­nem a tanfolyamot az erdőgaz­daság harkányi üdülőjében rendezték meg. ig.y a tovább­képzés rövidebb idő alatt bő­vebb, átfogóbb, korszerűbb is­meretanyagot nyújtott, amit a név nélkül kitöltött vélemény- kutató lapok adatai is egyértel­műen tükröztek. A sikeren fel- búzdulva a kezdeményezést to­vábbfejlesztik, s májusban a harkányi üdülőben a kerületve­zető erdészeknek rendeznek két­hetes komplex továbbképző tanfolyamot. Magyarország bemutatkozik Hamburgban Pécsi résztvevők a hamburgi magyar gazdasági- kulturális napok rendezvényein {Tudósítónk telefonjelentése) Az NSZK egyik legjelentő­sebb kikötővárosa és ipari köz­pontja, Hamburg ma is büsz­kén viseli tradicionális nevét: szabad Hansa város. E több mint másfél milliós metropolis, Schmidt kancellár szűke'bb pátriája látja vendé­gül most a magyar gazdaság és kultúra követeit. A program skálája rendkívül széles: Ko­csis Zoltán zongoraművész kon­certjétől gazdasági tárgyaláso­kig és árubemutatókig terjed. A hamburgi vásárközpont egyik több ezer négyzetméteres csarno­kában dr. Marjai József minisz­terelnök-helyettes jelenlétében nyitották meg hétfőn az árube­mutató kiállítást, a magyar kül­kereskedelem -eddigi legna­gyobb ilyen jellegű vállalkozá­sát. A kiállítás pécsi résztvevője a Dél-dunántúli Tervező Vál­lalat, melynek képviselője ked­den tárgyalásokat kezdett ham­burgi építész-tervező cégekkel az együttműködés módozatai­ról. A szerdai programban is találkoztam Pécs nevével; a művészeti galériában a legszebb Zsolnay-kerámiákbó! nyílik ki­állítás. . Panyik István csökkentek. A kivitelezők több­sége továbbra is kapacitás­hiánnyal küszködve sorolja a megrendeléseket, a kisebb ér­tékű munkákat nem szívesen vállalják, holott valamennyi építőipari szervezet tisztában van azzal, hogy a nemzeti va­gyont képező középületeink, la. kólházaink felújítása nem tűr halasztást. A fent említettek kü­lönben Baranyáira is vonatkoz­tathatók, mert továbbra is na­pi gond a kapacitáshiány. A legutóbbi — a megyei Tanács által jóváhagyott középtávú terv megközelítőleg két és fél milli­árd forintnyi építőipari kapa­citáshiánnyal számol, ami a jelenlegi helyzetet tekintve nem túlságosan biztató. Érthető hát, hogy Baranya megye Tanácsa végrehajtó bi­zottsága tegnapi ülésén, töb­bek között egyéb napirendek mellett, írásos előterjesztés alapján vizsgálta a beruházá­sok és felújítások előkészítésé­nek helyzetét, a különböző szer­vezetek munkakapcsolatának kérdéseit. A testületi ülésen, amelyet Horváth Lajos a me­gyei tanács elnöke vezetett, többek között részt vett Buda Ist­ván államtitkár, az Országos Testnevelési és Sporthivatal elnöke. De térjünk vissza a beruhá­zásokhoz! Mint ahogy Piti Zol­tán megyei elnökhelyettes ki­hangsúlyozta, a beruházások és felújítások kérdésköre napjaink egyik igen fontos elvi és gya­korlati gondjait vetik föl. A Ba­ranyában meglévő kapacitás- hiányt és a szorító pénzügyi helyzetet nem lehet szétválasz­tani, a kettő csak együttesen vizsgálható. A vitában többek között szót kért dr. Szabó Jó­zsef, a NEB megyei elnöke, aki hangsúlyozta, hogy a legutób­bi népi ellenőrzési- vizsgálatok során a tizennégy építőipari szervezetnél szerzett tapaszta­latok megegyeznek az előter­jesztésben foglaltakkal. Felhív­ta a figyelmet arra, hogy a be­ruházások előkészítésénél job­ban figyelembe kell venni a környezetvédelmi törvényben megfogalmazottakat az ÚNI- BER szolgálja jobban a meg­bízók érdekeit. A tervosztály által előter­jesztett anyag többek között arra is kitért, hogy a beruhá­zások előkészítésénél a szak- igazgatási szervek ez ideig nem igazodtak kellőképpen az új gazdasági feltételekhez. A vég­rehajtó bizottság felhívta a fi­gyelmet arra; kívánatos lenne, hogy mielőbb gyakorlattá váljon a több beruházási program- ajánlatból való választás lehe­tősége. Az előkészítő munka hiányosságai sajnálatosan ki­hatnak a műszaki tervezésre,- a hiányos tervdokumentációk pe­dig lehetőséget adnak a kivi­telezők taktikai célzatú észrevé. teleinek. Az előterjesztés ugyan meg­állapította, hogy az elmúlt esz­tendőben megyénkben javult az ^építőipari szervezetek által szer­ződésben vállalt határidők be­tartása, ám a késve átadott beruházások ellenére sem élt megfelelőképpen a beruházó és lebonyolító a monopolhely­zetben lévő vállalatok kötbére­zésével. Mindez egyebek között azzal is összefügg, hogy a kivi­telezőket az anyagi büntetés jelenlegi gyakorlata nem ösz­tönzi a határidők betartására. A végrehajtó bizottság megál­lapította, hogy a beruházások és felújítások megvalósításában közreműködők érdekeltségi rendszere ellentmondásos. Cél­szerű lenne tehát az érvényben lévő szabályozók módosítása. Salamon Gyula Tudjuk-e a Himnuszt? örömmel olvastam a Napló­ban ,,q nemzet lemezéről” írt cikket, s benne Koszta Gabriel­láról, akinek’ a hangja hallha­tó a Hazafias Népfront és a Hungaroton által kiadott, a Himnuszt és a Szózatot tartal­mazó nagylemezen. A húszezer példányban kiadott hanglemez órákon belül elfogyott ugyan, de remény van az újra kiadás­ra. Az új lemezen a Himnuszt már Erkel zenéjének megfele­lően éneklik; nem úgy mint a nemrég felújított Erkél-filmben hallottuk: „Hozz reá víg esz­tendőt!" — a helyes: „Hozz rá vig esztendőt!" helyett. Himnuszunk ellen azonban nemcsak ezt az apró éneklési hibát követjük el. Még taná­rok is elvétik néha a FJimnusz címét, amely Kölcsey szerint így hangzik: ,,Hymnus, a Ma­gyar nép zivataros századai­ból". Vagyis a Hymnus szó után Kölcsey folyamatosan írta „a Magyar nép zivataros szá­zadaiból. Cseke Január 22d. 1823" — szavakat. Igaz, az Auróra 1828-as szá­mában csak a Hymnus, de Köl­csey nek 1832-ben Pesten meg­jelent Versek című kötetében már a teljes cím olvasható. A magyar és a világirodalom ver­sei között számos olyan akad, amelynek a Himnusz hat szavá­nál több szóból áll a címe. Kölcsey méltán megérdemli, hogy ódájának őáltala adott pontos címét ismerje és tudja ifjúságunk. Jelenleg mi a helyzet? A Ső­tér István főszerkesztésében megjelent A magyar irodalom története III. kötetében (420. lapon) ez olvasható: „Kölcsey hazafias költészetének egyik legnagyobb remeke: a Hym­nus”. Nyolc sorral lejjebb em­líti a szerző, hogy Kölcsey „mintegy a bújdosó prédikáto­rok és Zrínyi korába helyezi magát, „a magyar nép zivataros századaiba” mint a költemény alcíme is mondja". A Bóka—Pándi szerkesztette irodalomtörténet (I. k. 335. la­pon) ezt írja: „A Himnusz al­címe: ,A magyar nép zivata­ros századaiból". Nos, kérek mindenkit, szaba­dítsuk meg szép himnuszunkat az alcímtől, mert a Hymnusnak nincsen alcíme, csupán hatsza­vas főcíme. A másik, gyakran előforduló hiba a. hetedik versszak má­sodik felében található. Ez Kölcsey írásában ekként hang­zik: S ah szabadság nem virúl A holtnak véréből, Kínzó rabság könnye húll Árvánk hő szeméből. Régebbi tankönyveinkben a holtnak szó helyett holtak, az árvánk helyett pedig árvák szó szerepelt. Ezt mindenki tudomá­sul vette, hisz a versnek így is vgn értelme. Igen ám, de sokkalta mélyebb értelmet ad a holt és az árvánk megsze­mélyesített metafora, mert raj­tuk Kölcsey a magyar hazát értette, amelyben „nem virul” a szabcdság, mert a magyar­ság teljesen egyedül van, se­gítséget senkitől sem várhat, egyedül csak az istentől remél­het szánalmat. A szinte minden iskola könyv­tárban föllelhető Hét évszázad magyar versei ben, még a ne­gyedik, bővített és átdolgozott kiadásban is (368. lapon) az árvánk szó helyett az árvák olvasható, és csak az 1978-as ötödik kiadás (a pozsonyi Ma­dách Könyvkiadó kiadásában!) közli a helyes szöveget. Négy évvel ezelőtt tehát még rosszul tudtuk a Himnusz szövegét! Himnuszunk — Szokolay Sán­dor szerint — a világ egyetlen illegális nemzeti himnusza, mert sohasem iktatták, nincs doku­mentum arról, hogy vált hiva­talos himnusszá. Szerzője már hatodik éve a csekei temetőben pihent, ami­kor a nép ajkán fölzendült az ének szárnyain nemzeti imánk, a világ egyik legszebb himnu­sza, nekünk a leggyönyörűbb. Tóth István Pécsi alma materek

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom