Dunántúli Napló, 1982. április (39. évfolyam, 90-117. szám)
1982-04-29 / 116. szám
a Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: íespedés vagy testedzés? (3. oldal) Az egyetemi és főiskolai. jelentkezésekről (3. oldal) NB I. forduló (8. oldal) A cserkúti MEZŐGÉP Vállalat ismét Kiváló kitüntetést kapott. (5. óldal). Kádár János hazaérkezett a Néniét Szövetségi Köztársaságból Magyar Kereskedelmi Kamara Tisztújító tagvállalati ülés a Dél-dunántúli Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán hazaérkezett a Német Szövetségi Köztársaságból, ahol Helmut Schmidtnek, az NSZK szövetségi kancellárjának meghívására tett látogatást. Kádár János kíséretében volt felesége, valamint Nagy János külügyminisztériumi és Török István külkereskedelmi államtitkár. Kádár Jánost és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Havasi Ferenc, Korom Mihály, Németh Károly, Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, a Politikai Bizottság tagjai, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Be- recz János, a KB külügyi osztályának vezetője, Horváth István belügy-, Púja Frigyes külügy-, Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter fogadta. Jelen volt Jörg Metger, az NSZK budapesti nagykövetségének ügyvivője A szerdai találkozások nökhelyettesével, továbbá az NSZK gazdasági és pénzügyi életébek több , más képviselőjével, Kádár János szerdán a délutáni órákban felkereste rezidenciáján Kari Carstenst, a Német Szövetségi Köztársaság elnökét. Az üdvözlés után Kádár János beírta nevét az emlékkönyvbe, majd az MSZMP KB első titkára és a köztársasági elnök szívélyes beszélgetést folytatott. Kádár János délután zárómegbeszélést tartott a kancellári hivatalban Helmut Schmidt- tel. Tárgyalásaik témáiról, légköréről ezután közvetlenül be is számoltak a nemzetközi sajtó képviselőinek. A kancellári hiKádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán reggel szállásihelyén, a gymnichi katélyban találkozott Herbert Miesszel, a Német Kommunista Párt elnökével. Kádár János szerdán délelőtt szálláshelyén, a gymnichi kastélyban találkozott Otto Wolff von Amerongennel, a Német Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetségének elnökével, Karl- Otto Pöhllel, a Német Szövetségi Bank (Deutsche Bundesbank) elnökével, Otto Esserrel, a Német Munkaadók Szövetségének elnökével, Wolfgang Seeliggel, a Siemens AG elnökségi tagjával, a Német Gyáriparosok Szövetségének elvatalban lezajlott, mintegy egyórás találkozón mind Kádár János, mind Helmut Sdhmidt rendkívül elégedetten értékelte a sajtó előtt a megbeszélések eredményeit. Kádár János bánni látogatásának utolsó hivatalos programjaként a külügyminisztérium vendégházában találkozott Hans-Dietrich Genscherrel, a Szabaddemokrata Párt elnökével. * \ Kádár Jánosné — Hannelo- re Schmidt asszony társaságában — délben megtekintette a kölni dómot, majd felkereste a világhírű 4711-es kölnivíz gyárat. Nyílig őszinte tárgyalások Kádár János és Helmut Schmidt sajtótájékoztatója Nyílt, őszinte légkör jellemezte tárgyalásainkat — hangoztatta Kádár János szerdán Bonnban a nemzetközi sajtó előtt, amikor az MSZMP KB első titkára és Helmut Schmidt számot adott tanácskozásaikról. Kádár János hangoztatta: nagy jelentőséget tulajdonít a személyes találkozóknak, megbeszéléseknek, hiszen - mint mondotta — ezek az alkalmak nemcsak a kétoldalú kapcsolatokat bővíthetik, hanem szélesebb értelemben is kifejezésre juttathatják a tárgyalási készséget, elősegítve a nemzetközi helyzet javulását.- Csak megelégedéssel szólhatok, ha összegezem e két nap eredményeit, mondotta, örülök annak, hogy a kancellár úr meggyőzően, érvekkel alátámasztva hangsúlyozta: hívei az együttműködésnek, annak, hogy országaink örvendetesen fejlődő kapcsolatai még sokoldalúbban bontakozzanak ki. Tudom, hogy e törekvést az NSZK közvéleménye is támogatja. Szándékaink találkoznak, reális lehetőségeket látunk a jószomszédi viszony elmélyítésére. Szólt arról, hogy megbeszéléseiken nagy figyelmet szenteltek a nemzetközi kérdéseknek is, kifejtették olykor egybeeső, olykor eltérő álláspontjukat. Egyetértés mutatkozott abban, hogy a nemzetközi helyzet éleződését mind Magyarországon, mind az NSZK-ban veszélyes(Folytatás a 2. oldalon.) Összekötő Bizottságban Ooállí iroda, függetlenített titkár ráesett Átalakulóban van a Magyar Kereskedelmi Kamara tevékenysége, a tavalyi minisztertanácsi határozattal jóváhagyott új alapszabálynak megfelelően felerősödött a kamara érdek- közvetítő, érdekegyeztető és érdekképviseleti tevékenysége. A változások jegyében tartotta tegnap az MKK Dél-dunántúli összekötő Bizottsága tagvállalati ülését, melyen tisztújításra került sor, s egyebek mellett önálló iroda létrehozását határozták el Pécsett, függetlenített titkárral. A tagvállalati ülésre az építők szállójának előadótermében került sor, ahol elsőként dr. Lex Lajos, a Dél-dunántúli összekötő Bizottság elnöke számolt be az elmúlt ciklusban végzett munkáról. Megemlítette, a négy megyében: Baranyában, Somogybán, Tolnában és Zalában immár 130 vállalat és szövetkezet tagja a kamarának. A bizottság elsősorban a tagvállalatok sokoldalú tájékoztatását tartotta szem előtt, segítséget nyújtott a magyar— jugoszláv határ menti árucsere lehetőségeinek mind teljesebb kiaknázásához, a pécsi ipari vásárok színvonalas megrendezéséhez. Ezután Tóth András titkár előterjesztette az összekötő bizottság új alapszabályát, melyben megfogalmazták a kibővült tevékenységi kört, az önálló iroda feladatát. Az ülésen felszólalt dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára. Hangsúlyozta, a megyei vezetés igényli és nagy várakozással tekint a nagyobb mozgásteret kapott bizottság tevékenységére, számít véleményére a megyei döntések meghozatalaKeserü Jánosné kor. Felszólalt Keserű Jánosné, a Magyar Kereskedelmi Kamara társelnöke, az MSZMP KB tagja. A kamara elmúlt évi tevékenységéről szólva megállapította, előtérbe kerültek az új feladatok: az érdekközvetítés, egyeztetés és képviselet, ezzel együtt megnőtt a vállalatok és a szövetkezetek érdeklődése — immár hétszáznál is több tagja van a kamarának —, a kormány is igényli és kikéri az MKK véleményét. A beszámolót és az új alapszabályt a résztvevők jóváhagyták. Kitüntetések következtek. Kamarai díjban részesült a Zalaegerszegi Ruhagyár; a leköszönő elnöknek, dr. Lex Lajosnak, a FŰSZERT nyugalmazott igazgatójának pedig a kamara emlékplakettjét nyújtotta át Keserű Jánosné. Ezután megválasztották a Dél-dunántúli ösz- szekötő Bizottság elnökét és megyei társelnökeit. Elnök: Gulyás József a Pécsi Kesztyűgyár igazgatója. Az elnökség baranyai tagjai: Mere/ Emil, dr. Miseta László, Renner Tibor és Soós Attila. A bizottság függetlenített titkára, az iroda vezetője: Kéri János, Pécs város Tanácsa ipari osztályvezetője. A megválasztottak nevében Gulyás József mondott köszönetét a bizalomért. Előterjesztve az összekötő bizottság célkitűzéseit és munkatervét, egyebek mellett azt hangsúlyozta, hogy még közelebb szeretnék hozni a négy megye vállalatait és szövetkezeteit, különösen az egymással gazdasági kapcsolatban levőket, szeretnének közreműködni a megyék gazdálkodási feladatainak megoldásában, szorosra fűzve a kapcsolatokat a megyei és az országos szervekkel. Miklósvári Zoltán A pécsi Kesztyűgyári Dolgozók Lakásépitő és Fenntartó Szövetkezete gyári támogatással 12 lakást épit a vállalat dolgozói részére Pécsett, a Vadász utca végén. A 12 lakásból 9 munkáslakás, kettő szervezett csere keretében, egy pedig vétel útján talál majd gazdára. Az új lakók januárban már költözhetnek. Erb János felvétele Miklósvári Zoltán Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIX. évfolyam, 116. szám 1982. április 29., csütörtök Ara: 1,40 Ft Dollárban mérhető Az amerikai kereskedelmi kamara előtt előadást tartott Alexander Haig külügyminiszter. Kell-e mondani, hogy ez a testület politikai hatalmat jelent az államokban és hogy jelentőségét inkább fokozza, mint csökkenti az elhúzódó recesszió? Ha a külügyminisztérium vezetője a jelenlegi helyzetben „elemző igényű összefoglalót" tart előttük „az amerikai külpolitika fő irányvonaláról”, arra oda kell figyelni. Tanulmánnyal felér, ha egy pillantást vetünk az amerikai külügyminiszter expozéjának fő mondanivalójára. Haig beismerte, hogy „az Egyesült Államok és partnerei között növekszik a kölcsönös neheztelés”. A szók'mondás ezúttal elgondolkodtató volt. Ahelyett, hogy Haig - szokása szerint - szövetségeseit tette volna egyedül és kizárólag felelőssé, nyilát váratlanul más irányba lőtte ki. Bírálta az amerikai „szélsőségeseket”, akik afféle sértődöttségből „magukra akarnák hagyni Nyugat-Európát” és „elmennének egészen az amerikai csapatok kivonásáig”. E pillanatban meglepő, új hang ez. Úgy látszik, még egy Reagan-tipusú kormányzatnak is fel kell ismernie, hogy a nemzetközi helyzet túlságosan bonyolult az angyal-ördög, fekete-fehér alapálláshoz. Talán először fordul elő, hogy Haig tábornok, bizonyos ingerültséggel, a kormánytól jobbra állókat bírálja... Önmagában biztató jel lehetne ez, ha a továbbiakból nem derülne ki, hogy a washingtoni vonal továbbra sem nélkülözi a veszélyesen irracionális elemeket. Miközben a külügyminiszter elismerte, hogy a Szovjetunióval való együttműködés „történelmi lehetőség", sőt hogy „a katonai győzelem a kölcsönös katasztrófa formulájává válhat”, miután kimondta: „semmit sem nyerhetünk, ha a világ úgy látja, hogy félünk a tárgyalásoktól” - nem a világ által annyira várt következtetést vonta le, hanem logikai bakugrást csinált. Ahelyett, hogy ígéretet tett volna a valóság talaján álló, a tényekből kiinduló amerikai külpolitikára, arról beszélt, hogy „új realitást” kell teremteni. Mit ért ezen? A realitás megváltoztatását. És mivel a Szovjetunió, a szocialista országok és az úgynevezett fejlődő országok léte napjaink realitásának szerves része, Haig önmagának mondott ellent. Hiszen az alapvető realitáson; a két világ erőegyensúlyán, a szocialista közösség létén csak erőszakkal próbálhatna változtatni. Reméljük, a kereskedőknek, akik értenek a számok és a tények nyelvén, más képük van a realitásról. Annyit mindenesetre és mind többen látnak már belőle, hogy az enyhülés kedvezett - a hidegháborús szelek fúvása pedig nem kedvez a kereskedelemnek. Ez bizony, kemény, dollárban mérhető realitás. Harmat Endre