Dunántúli Napló, 1982. április (39. évfolyam, 90-117. szám)

1982-04-29 / 116. szám

a Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja A tartalomból: íespedés vagy testedzés? (3. oldal) Az egyetemi és főiskolai. jelentkezésekről (3. oldal) NB I. forduló (8. oldal) A cserkúti MEZŐGÉP Vál­lalat ismét Kiváló kitünte­tést kapott. (5. óldal). Kádár János hazaérkezett a Néniét Szövetségi Köztársaságból Magyar Kereskedelmi Kamara Tisztújító tagvállalati ülés a Dél-dunántúli Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szerdán ha­zaérkezett a Német Szövetségi Köztársaságból, ahol Helmut Schmidtnek, az NSZK szövetségi kancellárjának meghívására tett látogatást. Kádár János kíséretében volt felesége, valamint Nagy János külügyminisztériumi és Török István külkereskedelmi államtitkár. Kádár Jánost és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Ha­vasi Ferenc, Korom Mihály, Németh Károly, Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai, a Politikai Bizottság tagjai, Trautmann Rezső, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Be- recz János, a KB külügyi osztályának vezetője, Horváth István belügy-, Púja Frigyes külügy-, Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter fogadta. Jelen volt Jörg Metger, az NSZK buda­pesti nagykövetségének ügyvivője A szerdai találkozások nökhelyettesével, továbbá az NSZK gazdasági és pénzügyi életébek több , más képvise­lőjével, Kádár János szerdán a dél­utáni órákban felkereste rezi­denciáján Kari Carstenst, a Né­met Szövetségi Köztársaság el­nökét. Az üdvözlés után Ká­dár János beírta nevét az em­lékkönyvbe, majd az MSZMP KB első titkára és a köztársa­sági elnök szívélyes beszélge­tést folytatott. Kádár János délután záró­megbeszélést tartott a kancel­lári hivatalban Helmut Schmidt- tel. Tárgyalásaik témáiról, lég­köréről ezután közvetlenül be is számoltak a nemzetközi sajtó képviselőinek. A kancellári hi­Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára szer­dán reggel szállásihelyén, a gymnichi katélyban találkozott Herbert Miesszel, a Német Kommunista Párt elnökével. Kádár János szerdán délelőtt szálláshelyén, a gymnichi kas­télyban találkozott Otto Wolff von Amerongennel, a Német Kereskedelmi és Iparkamarák Szövetségének elnökével, Karl- Otto Pöhllel, a Német Szövetsé­gi Bank (Deutsche Bundes­bank) elnökével, Otto Esserrel, a Német Munkaadók Szövet­ségének elnökével, Wolfgang Seeliggel, a Siemens AG el­nökségi tagjával, a Német Gyáriparosok Szövetségének el­vatalban lezajlott, mintegy egy­órás találkozón mind Kádár János, mind Helmut Sdhmidt rendkívül elégedetten értékelte a sajtó előtt a megbeszélések eredményeit. Kádár János bánni látogatá­sának utolsó hivatalos program­jaként a külügyminisztérium vendégházában találkozott Hans-Dietrich Genscherrel, a Szabaddemokrata Párt elnöké­vel. * \ Kádár Jánosné — Hannelo- re Schmidt asszony társaságá­ban — délben megtekintette a kölni dómot, majd felkereste a világhírű 4711-es kölnivíz gyá­rat. Nyílig őszinte tárgyalások Kádár János és Helmut Schmidt sajtótájékoztatója Nyílt, őszinte légkör jellemez­te tárgyalásainkat — hangoztat­ta Kádár János szerdán Bonn­ban a nemzetközi sajtó előtt, amikor az MSZMP KB első tit­kára és Helmut Schmidt szá­mot adott tanácskozásaikról. Kádár János hangoztatta: nagy jelentőséget tulajdonít a személyes találkozóknak, meg­beszéléseknek, hiszen - mint mondotta — ezek az alkalmak nemcsak a kétoldalú kapcso­latokat bővíthetik, hanem szé­lesebb értelemben is kifejezés­re juttathatják a tárgyalási készséget, elősegítve a nemzet­közi helyzet javulását.- Csak megelégedéssel szól­hatok, ha összegezem e két nap eredményeit, mondotta, örülök annak, hogy a kancel­lár úr meggyőzően, érvekkel alátámasztva hangsúlyozta: hí­vei az együttműködésnek, an­nak, hogy országaink örvende­tesen fejlődő kapcsolatai még sokoldalúbban bontakozzanak ki. Tudom, hogy e törekvést az NSZK közvéleménye is támo­gatja. Szándékaink találkoznak, reális lehetőségeket látunk a jószomszédi viszony elmélyítésé­re. Szólt arról, hogy megbeszé­léseiken nagy figyelmet szentel­tek a nemzetközi kérdéseknek is, kifejtették olykor egybeeső, olykor eltérő álláspontjukat. Egyetértés mutatkozott abban, hogy a nemzetközi helyzet éle­ződését mind Magyarországon, mind az NSZK-ban veszélyes­(Folytatás a 2. oldalon.) Összekötő Bizottságban Ooállí iroda, függetlenített titkár ráesett Átalakulóban van a Magyar Kereskedelmi Kamara tevé­kenysége, a tavalyi miniszterta­nácsi határozattal jóváhagyott új alapszabálynak megfelelően felerősödött a kamara érdek- közvetítő, érdekegyeztető és érdekképviseleti tevékenysége. A változások jegyében tartotta tegnap az MKK Dél-dunántúli összekötő Bizottsága tagválla­lati ülését, melyen tisztújításra került sor, s egyebek mellett önálló iroda létrehozását hatá­rozták el Pécsett, függetlenített titkárral. A tagvállalati ülésre az épí­tők szállójának előadótermé­ben került sor, ahol elsőként dr. Lex Lajos, a Dél-dunántúli összekötő Bizottság elnöke szá­molt be az elmúlt ciklusban végzett munkáról. Megemlítette, a négy megyében: Baranyá­ban, Somogybán, Tolnában és Zalában immár 130 vállalat és szövetkezet tagja a kamará­nak. A bizottság elsősorban a tagvállalatok sokoldalú tájé­koztatását tartotta szem előtt, segítséget nyújtott a magyar— jugoszláv határ menti árucsere lehetőségeinek mind teljesebb kiaknázásához, a pécsi ipari vásárok színvonalas megrende­zéséhez. Ezután Tóth András titkár előterjesztette az össze­kötő bizottság új alapszabá­lyát, melyben megfogalmazták a kibővült tevékenységi kört, az önálló iroda feladatát. Az ülésen felszólalt dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya me­gyei Bizottságának titkára. Hangsúlyozta, a megyei veze­tés igényli és nagy várakozás­sal tekint a nagyobb mozgás­teret kapott bizottság tevékeny­ségére, számít véleményére a megyei döntések meghozatala­Keserü Jánosné kor. Felszólalt Keserű Jánosné, a Magyar Kereskedelmi Kama­ra társelnöke, az MSZMP KB tagja. A kamara elmúlt évi te­vékenységéről szólva megálla­pította, előtérbe kerültek az új feladatok: az érdekközvetítés, egyeztetés és képviselet, ezzel együtt megnőtt a vállalatok és a szövetkezetek érdeklődése — immár hétszáznál is több tagja van a kamarának —, a kormány is igényli és kikéri az MKK vé­leményét. A beszámolót és az új alap­szabályt a résztvevők jóváhagy­ták. Kitüntetések következtek. Kamarai díjban részesült a Za­laegerszegi Ruhagyár; a lekö­szönő elnöknek, dr. Lex Lajos­nak, a FŰSZERT nyugalmazott igazgatójának pedig a kamara emlékplakettjét nyújtotta át Keserű Jánosné. Ezután megvá­lasztották a Dél-dunántúli ösz- szekötő Bizottság elnökét és megyei társelnökeit. Elnök: Gu­lyás József a Pécsi Kesztyűgyár igazgatója. Az elnökség bara­nyai tagjai: Mere/ Emil, dr. Miseta László, Renner Tibor és Soós Attila. A bizottság füg­getlenített titkára, az iroda ve­zetője: Kéri János, Pécs város Tanácsa ipari osztályvezetője. A megválasztottak nevében Gulyás József mondott köszö­netét a bizalomért. Előterjeszt­ve az összekötő bizottság cél­kitűzéseit és munkatervét, egye­bek mellett azt hangsúlyozta, hogy még közelebb szeretnék hozni a négy megye vállalatait és szövetkezeteit, különösen az egymással gazdasági kapcso­latban levőket, szeretnének köz­reműködni a megyék gazdálko­dási feladatainak megoldásá­ban, szorosra fűzve a kapcso­latokat a megyei és az orszá­gos szervekkel. Miklósvári Zoltán A pécsi Kesztyűgyári Dolgozók Lakásépitő és Fenntartó Szövetkezete gyári támogatással 12 lakást épit a vállalat dolgozói ré­szére Pécsett, a Vadász utca végén. A 12 lakásból 9 munkáslakás, kettő szervezett csere keretében, egy pedig vétel útján talál majd gazdára. Az új lakók januárban már költözhetnek. Erb János felvétele Miklósvári Zoltán Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXXIX. évfolyam, 116. szám 1982. április 29., csütörtök Ara: 1,40 Ft Dollárban mérhető Az amerikai kereskedelmi kamara előtt előadást tartott Alexander Haig külügyminisz­ter. Kell-e mondani, hogy ez a testület politikai hatalmat je­lent az államokban és hogy jelentőségét inkább fokozza, mint csökkenti az elhúzódó re­cesszió? Ha a külügyminisztéri­um vezetője a jelenlegi hely­zetben „elemző igényű össze­foglalót" tart előttük „az ame­rikai külpolitika fő irányvonalá­ról”, arra oda kell figyelni. Tanulmánnyal felér, ha egy pillantást vetünk az amerikai külügyminiszter expozéjának fő mondanivalójára. Haig beis­merte, hogy „az Egyesült Ál­lamok és partnerei között nö­vekszik a kölcsönös nehezte­lés”. A szók'mondás ezúttal elgondolkodtató volt. Ahelyett, hogy Haig - szokása szerint - szövetségeseit tette volna egye­dül és kizárólag felelőssé, nyi­lát váratlanul más irányba lőtte ki. Bírálta az amerikai „szél­sőségeseket”, akik afféle sértő­döttségből „magukra akarnák hagyni Nyugat-Európát” és „el­mennének egészen az amerikai csapatok kivonásáig”. E pillanatban meglepő, új hang ez. Úgy látszik, még egy Reagan-tipusú kormányzatnak is fel kell ismernie, hogy a nem­zetközi helyzet túlságosan bo­nyolult az angyal-ördög, feke­te-fehér alapálláshoz. Talán először fordul elő, hogy Haig tábornok, bizonyos ingerültség­gel, a kormánytól jobbra álló­kat bírálja... Önmagában biztató jel le­hetne ez, ha a továbbiakból nem derülne ki, hogy a wa­shingtoni vonal továbbra sem nélkülözi a veszélyesen irra­cionális elemeket. Miközben a külügyminiszter elismerte, hogy a Szovjetunióval való együtt­működés „történelmi lehető­ség", sőt hogy „a katonai győ­zelem a kölcsönös katasztrófa formulájává válhat”, miután ki­mondta: „semmit sem nyerhe­tünk, ha a világ úgy látja, hogy félünk a tárgyalásoktól” - nem a világ által annyira várt következtetést vonta le, hanem logikai bakugrást csinált. Ahe­lyett, hogy ígéretet tett volna a valóság talaján álló, a tények­ből kiinduló amerikai külpoliti­kára, arról beszélt, hogy „új realitást” kell teremteni. Mit ért ezen? A realitás meg­változtatását. És mivel a Szov­jetunió, a szocialista országok és az úgynevezett fejlődő or­szágok léte napjaink realitásá­nak szerves része, Haig önma­gának mondott ellent. Hiszen az alapvető realitáson; a két világ erőegyensúlyán, a szocia­lista közösség létén csak erő­szakkal próbálhatna változtatni. Reméljük, a kereskedőknek, akik értenek a számok és a té­nyek nyelvén, más képük van a realitásról. Annyit mindenesetre és mind többen látnak már be­lőle, hogy az enyhülés kedve­zett - a hidegháborús szelek fúvása pedig nem kedvez a kereskedelemnek. Ez bizony, kemény, dollárban mérhető realitás. Harmat Endre

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom