Dunántúli Napló, 1982. április (39. évfolyam, 90-117. szám)

1982-04-24 / 111. szám

Kisvállalkozások, túl az indulás nehézségein Kisiparosok főállásban és munkaviszony mellett A kisüzemi szervezetekről a gazdaság nem mondhat le A kisvállalkozások mind nép­szerűbbek Baranyában is. Eddig száz személy tömörült 13 önál­ló és vállalati szakközösség­be, öt polgári jogi társaságba, valamint szövetkezeti szakcso­portba. Nem véletlent hogy e témában Pécs adott otthont a hét elején az országos tanács­kozásnak, melyen dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter-helyet­tes is részt vett. Ez alkalomból kértük nyilatkozatát — A kisvállalkozás hosszú távú folyamat, mégis többen a kampányjellegtől tartanak és nem merik a tőkéjüket be­fektetni, sőt azzal énrelnek, hogy jobb ha a bankban ma­rad a pénzük. Miniszterhelyettes elvtárs más álláspontot kép­viselt. — A kisgazdaságok, a kis­üzemi termelés fejlesztésére ho­zott „intézkedéscsomag” nem spontán elhatározás következ­ménye. Elsősorban az állami vállalatokon és a szövetkeze­teken belül kell olyan új moz­gásformákat lehetővé tenni, amelyek az egyéni kezdemé­nyezés (vállalkozás) kihaszná­lásával a vállalat céljait, fel­adatait szolgálják. Kétségte­len, hogy vannak még ellenér­zések az új szervezeti formákkal szemben. Ahhoz, hogy a vállal­kozási szellem a gazdasági életben jellemzővé váljék, a társadalmi tudat változására is szükség van ami időt vesz igénybe. Nem szabad messze­menő következtetéseket levon­ni abbój sem, ha a kezdeti hó­napokban — vagy években — mérsékeltebb eredmények szü­letnek A lehetőség megterem­tése ugyanis nem azt jelenti, hogy most mindenhol, minden vállalatnak szövetkezetnél, in­tézményben ilyen úi szerveze­teket kell alakítani ha nincs értelme akkoj is. Ehelyett az önszerveződés kibontakozását ki kell várni Kampány csak egy­két helyen tapasztalható. Vi­szonylag kevés az olyan pénz, amelyet a megtakarító be kí­ván fektetni vállalkozásba, de a vállalkozó szellem és a pénz sincs mindig egy helyen. Akik az intézkedések „időtállóságát” kétlik, azt mondanám el, hogy a gazdasági szükségszerűség, amelyek életrehívták az új szer­vezeti formákat, az elkövetkező évtizedekben is fennállnak, a kisüzemi szervezeti formákról a gazdaság nem mondhat le. — Bizonyos megtorpanás jel­lemzi a vállalkozói kedvet. Pél­dául a vállalatok és a szövet­kezetek égisze alatt alig vál­lalkoznak, sokkal népszerűbbek a teljes önállóságot jelentő for­mák. S az alapítók nem akar­nak szolgáltatási és hiánycikk­pótló feladatot ellátni. — Az érdeklődők, a kíván­csiskodók száma az első hó­napokhoz képest csökken, de megtorpanás nem tapasztalha­tó. A kezdeti nagy érdeklődés­ben az is szerepet játszott, hogy sok állampolgár a vál­lalkozási szabadságot és az adófizetési kötelezettséget nem együtt értelmezte. A számok nem igazolják, hogy elsősor­ban a magánvállalkozások irá­Beszélgetés dr. Villányi Miklós pénzügyminiszter-helyettessel nyába terelődik az érdeklődés. Az is megállapítható, hogy szándékainknak megfelelően ma már elsősorban termelési, szolgáltatási célra alakulnak kisvállalkozsok. Január-febru­ár hónapokban domináns volt a szellemi szabadfoglalkozásra alakuló vállalkozás. Kezdeti tartózkodás után a vállalati, gazdasági munkaközösségek létrehozása elég nagy lendü­lettel megindult Azok a kisüze­mi szervezetek alapozzák meg tartósan vállalkozásukat, ame­lyek elsősorban hiánycikkeket fognak termelni és a szolgálta­tások terén is hiánypótló sze­repet vállalnak. Ahhoz, hogy a vállalkozások ezen funkcióját mi vásárlók, megrendelők is érzékeljük, még egy kis időnek el kell telnie. — Soknak és bonyolultnak tartják az adminisztrációt, vagy hogy nincs hitellehetőség az indulásnál. ■— A kisvállalkozások admi­• nisztárcióját mintegy 70 száza­lékkal csökkentettük az év ele­jétől, — a nagygazdálkodó szervekéhez képest. A tapasz­talatok alapján természetesen lehetségesek további lépések. A megalakulás a vállalati gaz­dasági munkaközösségek ese­tében feleslegesen bonyolult, de van mellőzhető előírás más szervezeti formáknál is. Hitel- lehetőségek vannak A kisvál­lalatok és a kisszövetkezetek az MNB-től (a pénzforgalmukat • is az MNB bonyolítja), s ma­gánvállalkozások., vagyis a gazdasági munkaközösségek az OTP-től kérhetnek hitelt. A kis­vállalkozásoknak is számolni kell azzal, hogy hiteligényeik elbírálásakor — általános pénzügypolitikai céljainkkal összhangban — magas jöve­delmezőségi követelményeket támasztanak a bankok. — Több intézmény, szerv dönt egy vállalkozó kérelemről. Mennyiben szólhatnak bele egy-egy kezdeményezésbe? Visszatérő probléma, hogy ne­héz telephelyet engedélyeztet­ni vagy hogy magasak a szak­mai igények, Így mestervizsgát is kell tenni. — A döntési eljárás szervezeti formánként más és más. A vál­lalatnak és szövetkezetnek dön­tési, engedélyezési joga van a szervezeti keretein belül ala­kuló vállalkozások tekinteté­ben. A kisvállalati működéshez szükséges a Pénzügyminisztéri­um' engedélye. Amennyiben a vállalat kimeríti a kisvállalat ismérveit, a minisztérium az engedélyt megadja. A gazda­sági munkaközösségek, a vál­lalati gazdasági munkaközös­ségek és a kisiparosok kérel­mét a tanács bírálja el, A tör­vényes feltételek megléte esetén azonban az engedélyt a tanács köteles megadni. Tör­vényes feltétel az, hogy — elő­írt szakmai képesítése legyen leqalább egy tagnak. Szak­mánként eltérő telephely szük­séges a munkavégzéshez, s elengedhetetlen az erkölcsi bi­zonyítvány. Az említett feltéte­leken lazítani nem látszik in­dokoltnak. Az engedélyezési eljárás gyorsítására pedig tör­téntek intézkedések. — Várható-e, hogy valame­lyik jogszabályt, rendelkezést módosítják az elmúlt pár hónap tapasztalatai alapján? — Több mint negyven jogszabály jelent meg szinte egyidőben és kezdetben még csikorogtak a fogaskerekek. Néhány jogszabály-kiegészítés, módosítás elengedhetetlen. Pl. szerződéses és átalányelszámo- lásos rendszer esetén a válla­lat, szövetkezet bérszintjének, bértömegének — bérszabályo­zási mutatójának — kötelező korrekcióját ki kell mondani, nem rögzítettük a kisvállalati, kisszövetkezeti átalakulás ese­tén az érdekeltségi alapok ke­zelésének átmeneti szabályait. Egyéves tapasztalat alapján még további néhány szabály módosítása is időszerűvé vál­hat. A jelenleg érvényes ren­delkezések túlnyomó többsége — a jelek szerint — kiállja a gyakorlat próbáját. — ön elégedett a vállalko­zások startjával? — Jó tapasztalat, hogy a létrejövő vállalkozások v mintegy kétharmada szolgáltatással és árutermeléssel foglalkozik és lényeges, hogy a társadalom alapvető rétegei megértették, elfogadták az intézkedések «cél­ját, Ugyanakkor nem engedhet­jük meg, hogy egyes vállalatok az új gazdasági formációkat a bérszabályozás lazítására hasz­nálják fel. Gyorsítani kell a megalakulás engedélyezési el­járását. Növelni kell a kisvállal­kozások hiánycikkek csökkenté­sében a szolgáltatások szín­vonalának javításában játszott szerepét. Gátat kell vetni a megalapozatlan vállalkozások kialakulásának. Erősíteni szük­séges a vásárlók, megrendelők érdekvédelmét. Túl vagyunk te­hát az indulás nehézségein, amiért összességében elégedett vagyok, Csuti János Újraélednek a kihaló szakmák Az új ipartörvény számos lehetőséget ad Mindenre kapható engedély, ami nem tiltott Rég kihalt, vagy kihalásra ítélt szakmák újraélesztésére ad lehetőséget az új ipartör­vény. De másra is. A szakmá­jukat munkaidő után, enge­dély nélkül gyakorlóknak meg­adja a lehetőségét, hogy pénz­kereső tevékenységüket legáli­san végezzék. Január elsejétől megpezsdült az élet a KlOSZ-nál, egyre töb­ben kértek iparigazolványt, il­letve működési engedélyt. Kik és miért vágtak bele? o Csendes László tímár kisipa­ros házát és műhelyét csak hosszas keresgélés után talá­lom meg Pellérd újtelepen, a Rákóczi utca 12. szám alatt Az ő szakmájában január 1-től tette ismét lehetővé az önálló ipargyakorlást. A 27 éves fiatalember érett­ségi után a közgazdasági egyetemre jelentkezett nappali tagozatra. - Akkor nem vették fel. (Azóta levelező tagozaton már negyedéves.)- Apám a Simontornyai Bőr­gyárba vitt szakmát tanulni. Tímárként végeztem, majd 75- tői a Pé^si Bőrgyárban dolgoz­tam az elmúlt év végéig. A marhabőr vonalon, a me­szesben kezdte, a krómosban és a lakkosban folytatta, majd az utóbbi két évben a kísérleti üzemben dolgozott.- Egyre inkább foglalkozta­tott, hogy a magam ura le­gyek. Nyersbőr-kereskedő sze­rettem volna lenni, de rájöt­tem, hogy az eléggé bizonyta­lan kenyér. Két éve Olaszor­szágban, Santa Crocében - ahol bőrgyárak és bőrös üze­mek egymás hegyén-hátán voltak — tett. tanulmányutam során döbbentem rá: ezt én is tudnám csinálni. Ahogy meg­adatott a lehetőség, belevág­tam.- Hogy kezdte? Mosolyogva emlékezik a né­hány hónappal ezelőtti „bele- vágásra”: — Nagy elhatározással, a garázsomban. Volt 5 műanyag­hordóm, két késem és egy fa­hordóból magamnak készített tímártőkém. Van már szőrme­ipari faragógépem, most vet­tünk egy kaszagépet - szak­nyelven „hupukát”. Rövidesen megvesszük a csiszológépet, a. törető — leiter-hordót, és ké­szül már a két motollás ká­dunk. — Miért beszél többes szám­ban? — Mert Szőcs Károly szőrme­kikészítő kisiparos barátommal dolgozunk közös műhelyben — de önálló kisiparosként. Most tervezzük, hogy a garázsból kialakított műhely helyett hátul a telken olyan könnyűszerkeze­tes műhelyt fogunk építeni, chová beférnek a gépek és szárítani is lehet. — Eddig csak a kiadásokról esett szó. Nem bánta meg a döntését? — Sosem hittem, hogy eny- nyire keresett, divatos szóval hiányszakma az enyém, hogy ennyien készíttetik ki a vad-, a borjú-, a báránybőrt. - Eddig nem bántam meg. Nem ér­tem, miért nem szolgáltató szakma a tímár, de mivel nem az, így nem is kaptam 3 év adókedvezményt. A biztosabb -megélhetés miatt azon va­gyunk, hogy felvegyük a nagy megrendelőkkel a kapcsolatot, egyelőre a nutria szakcsopor­tokat keressük. A bőrgyárban végképp meg­szerette tanult szakmáját. Úgy érzi, kisiparosként biztos jövőt alapoz magának, családjának. Q Pécsett, -az Attila utca 8. számú ház egyik ablaka alatt új tábla hirdeti: Kőhegyi An­tal kályhatisztító. — Március 16-ával kaptam meg a működési engedélyt, mint főfoglalkozás mellett ipart Kőhegyi Antal gyakorló. Ez az ötlet nem mai keletű - de csak most nyílott rá lehetőség. A hivatalosan kályhatisztító és kályhacső koromtalanító kis­iparos főállásban a Baranya megyei Kéményseprő és Tüze­léstechnikai Vállalat kémény­seprője, 1961-től.- Hogy fér össze a főállás­sal a szabad idejében végzett tevékenysége?- Nagyon is jól. A vállalat­nál — a pécsi belváros a terü­letem — hajnalban kezdek és kora délután végzek. Szerintem nem jelentek konkurrenciát a cégemnek, mert általában azok hívnak, akik ellátatlan te­rületen vannak bajban. Ezen felül én tűztér samottozást is vállalok, amit a vállalat nem. — Tehát - ha hívják — dél­utánonként és szombatonként tisztít olaj-, cserép- és vas­kályhát, légfűtő-berendezést, oioj- és szénkazánt, tűzteret samottoz. Első komolyabb meg­rendelője a Pécsi Nemzeti Szín­ház, elégedett volt a munkájá­val. — Ha a munkámmal elége­dett a megrendelőm — vissza­hívnak. A működési engedély alapján számlát is adok, így a kuncsaftom is nagyobb bizton­ságban van — mondja. A tűztér samottozással való­ban egyedülálló: legutóbb a Széchenyi téri könyvesbolt dol­gozói hiába kilincseltek sok helyen a hibás léafűtésük rend- behozatala végett —, mígnem véletlenül rátaláltak Kőhegyi Antalra. Gondolom, az iskolák, intézmények, magánszemélyek hasonló problémáival ezután már tudják, hogy kihez fordul­hatnak segítségért. Felesleges feltennem a kér­dést, hogy miért kérte a mű­ködési engedélyt. Elsősorban a jövedelemkiegészítés lebegett a szeme előtt. A vállalatnál 4600 forint a keresete, 3 gye­reke van, a felesége beteg. Szabad idejében munkát végez a többletjövedelemért. Ha épp nincs megbízatása, akkor kér- tészkedik. Mezőgazdasági technikumi érettségije van. A sok korom mellett időnként na­gyon vágyik a friss levegőre, a kerti munkára. Csendes László Murányi László Vizenyős parlagot tettek virágzóvá Tízévesek a mocsári kiskertek 1500-2500 ember zöldségellátását biztosítják Pécs legnogyobb zöldség- termelő szakcsoportja, amely a Lvov-kertvárosiakat tömöríti, tízéves. A pécsi áfész szer­vezésében ezalatt a 214 tag 14 hektár mocsaras területet tett termővé. A görcsönyi tsz, a Pécsi Kertészeti és Parképí­tő Vállalat rég lemondott a terméketlen parlagokról a volt lőtéri dombok mögött, a pel- lérdi vízadó térségében, ahol U-alakban körbefogják a hét­végi kiskertek a kiszáradóban lévő volt királyi halastavat. A közösség legnagyobb ér­deme, hogy szorgalmával vize­nyős parlagot tett virágzóvá. Először csak 24-en fogtak ösz- sze egy hektáron, napjainkban viszont több mint 200 újabb bérföldigénylőt kénytelen el­utasítani az áfész. Mindnyájan a Lvov-Kertváros, a Siklósi vá­rosrész lakói, és a mocsári föl­dekre tartanak igényt elsősor­ban a karnyújtásnyi közelség miatt. De újabb földdarabká- ■kat nem adnak kishaszonbér- be, ugyanis további terjeszke­désre nincs lehetőség. Pécs vá­ros Tanácsa -megpróbált bér­földeket szerezni a közeli Pé­ter- és Kökény-pusztán, de nem sikerült. Az indoklás csu­pán annyi, hogy nehéz tsz- földet tanácsi tulajdonba „vé­tetni". A magunk megfigyelé­se: a kiskertek és a kertvárosi csapadékcsatorna között, a faiskolától északra, amire nem ügyelnek, immár fél évtizede legalább tíz hektárnyi olyan parlaglegelő húzódik, és lát­szólag senkié. Az áfész ezen a tavaszon végül is a bogádi tsz-től ka­pott bérföldeket 9 hektáron Meszesen, a Fekete Gyémánt téri garázsnegyed mellett, sőt ugyanitt újabb 5 hektár kis­haszonbérbe-adása is várható és mintegy 300 jelentkezőnek lehet 400—800 négyzetméteres hétvégi kiskertet kimérni, de a kifogás továbbra is igaz, hogy a parcellák messze vannak Kertvárostól. Többször kerül az érdeklődés homlokterébe a telkek közelsége, hisz nem mindenki autózik. Ezzel kap­csolatban tévhit él a köztu­datban, miszerint a temető és a Velin-féle gyümölcsös kö­zött a harkányi út mentén „ki­váltságosokat” juttattak bér­földekhez, ami nem igaz, mert ez a terület sose tartozott a pécsi áfészhez. Közismert, a mocsári kerte­ket művelők nem szerződnek terményleadásra. Ehelyett csak a családjuknak, a rokonság­nak termesztenek, vagy a szor­galmasabbak magán úton pia- coznak. A 214 szakcsoporti tag mintegy 1500—2500 ember zöldségellátási gondjait vállal­ja így is magára. Egyébként maga az önellátás is dicséren­dő, mindenesetre a hétvégi szabadidőtöltés egyik szép pél­dája is lehet. El kell mondani, akadnak rosszmájúak, akik az itt ter­mesztőktől azt irigylik, hogy mindössze évi 200—250 forin­tos haszonbérért jutnak a hét­végi parcellához. Próbáljon bárki földet művelni, ahol a meliorációs rendezés után 8— 10 méteres mélységbe bújik el a Malajvíz, lehetetlen öntözni és a mocsári talaj víz nélkül terméketlen hamura emlékez­tet. Nem szeretném a mocsár visszahódításának emberfeletti teljesítményét dicshimnuszok­ban zengeni, bár a legszíve­sebben ezt tenném. Tilos egyébként 'földet idehordani töltésnek, épp a vízadók szi­gorú védelme miatt, ehelyett másfél-két mét&r vastagon ri- golíroznak azok, akik a.víztől szerzik vissza a termő humuszt. A földjükhöz hűségesen ra­gaszkodók közül megemlíthet­nénk Korg Jánost. Gergely Györgyöt, Mihályka Istvánnét, akik egy évtizede kertészked­nek — ahogy a többség —, de az ő szavuk, tekintélyük mérvadó, példaképbe illő. Ha új tag érkezik, mindent meg­tesznek, hogy könnyű legyen a beilleszkedése. Kozma József, a pécsi áfész felvásárlási osztályvezetője so­kat remél attól, hogy az eddi­gi pár évre szóló szerződése­ket felváltják a hosszú távúak és így mód lesz 10—15 évre is földet bérelni. S lehetőség nyílik arra, hogy "az önellátás kereteiből kilépjenek a kiskert­tulajdonosok, s Pécs zöldség­ellátási gondját a maguk tel­jesítményével enyhítsék. Csuti János HÉTVÉGE 5. __________________________O

Next

/
Oldalképek
Tartalom