Dunántúli Napló, 1982. április (39. évfolyam, 90-117. szám)
1982-04-03 / 92. szám
Dunántúli fíQDlo 1982. április 3., szombat így is lehet panelból - Gyalogosutcarészlet üzletekkel, a városias közösségi élet szintere Jo lakost, e< lakókörnyezetet Kisebb városrészek, versengő tervek Lóra, vendég! Üdültetés parasztházban Sok szabad idő, mégis sok munka A falu és a turizmus A földeken,' a falusi udvarokban egyre több a gép, egyre kevesebb a kézi munka. Vagyis: több a szabad idő, s így talán többen utazhatnak el kirándulni, messzi országokat megnézni. Vajon igaz ez az összefüggés? — Erről, s a falusi lakosság idegenforgalmi lehetőségeiről beszélgettünk dr. Jégh Károlynéval, a Cooplou- rist Baranya megyei kirendeltségének vezetőjével: Azt hiszem, ez tévhit! — mondta. Éppen, mert az ország jelentős részben a háztáji gazdaságokból is él. Igaz ugyan, hogy a mezőgazdaságot gépesítették, és lényegesen Kikérni a majdani lakók véleményét Előző írásunkban arról volt szó, hogy a paneles lakásépítésben eljutottunk egy korszak — és nem is akármilyen korszak! — lezárását jelentő választóvonalhoz. Jó másfél évtized után túljutottunk a gyermekbetegségeken, mintegy 300 000 lakás árán megtaláltuk az utat az emberközpon- túbb lakásépítés felé. ' Nagy szükség van erre, hiszen — hogy csak egyetlen jelenséget említsünk — a házgyári építkezés révén városaink blyan uniformist öltöttek, amii már nem vetkőzhetnek le (legfeljebb csak színezéssel menthetik a helyzetet), s most már csak a házgyári rekonstrukcióban bízhatnak: az mostantól más, remélhetően többszínű és több fazonú ruhát kínál. Pécs e tekintetben szerencsés: panelházai — mondjuk ki újra — külső megjelenésükben „verik" a házgyári házakat (talán jól is járt a város, hogy kimaradt a házgyári osztozkodásból?), bár egy kicsivel több szeretettel még gazdagíthatták is volna a városképet. lantner Antal építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes a már említett tájékoztatójában kijelentette: „Határozottak az elképzeléseink; tudjuk, mit akarunk és ennek érdekében cselekszünk." 1977-ben országos lakástervpályázatot hirdetett a tárca. Ennek alapján állították össze az ún. országos törzsállományt, ebben az alkalmazott fesztávokra minden lehetséges alaprajzot kidolgoztak, s mivel ezeket az összes hatósági egyeztetés is megerősíti, segítségükkel készülhetnek a végleges műszaki tervek. A törzsállomány alkalmas arra, hogy — több kiegészítő intézkedéssel — kiküszöbölje a panellal szemben emelt leggyakoribb kifogásokat. Mind között is az első, hogy kevés nagy lakás épül. A differenciált alaprajzokat tartalmazó törzsállomány lehetőségeket kínál a garzontól a több generációs, nagylakásokig, különféle megoldásokra. Ha több otthonjellegű ház épül fiataloknak, időseknek, az előírt átlagalapterület betartása mellett a mostaninál jóval több nagylakás épülhet. S ennél egy lépéssel még tovább is lehet menni, amivel eddig egyáltalán nem éltek: indokolt esetben még az adott típusnál is nagyobb lakást lehet kialakítani összevonással. Egy másik fontos élv, hogy ezután nem épületeket tipizálnak, hanem egy-egy lépcsőházhoz tartozó szekciókat, vagy éppenséggel lakásokat — ez kevésbbé köti meg a tervező kezét, hiszen egy-egy épület kisebb egységeknek, az igények szerinti összeállítása révén születik meg, s már ez is lehetőséget nyújt a változatosságra, a monotonitás feloldására. Ez a fajta lakóépülettervezés viszont a mostaninál jóval többet kíván a lakásokkal gazdálkodó hatóságoktól: már a tervezés szakaszában nagyjából tudniok kell, hogy az adott lakóterületi egységben kiket kívánnak elhelyezni, tehát viszonylag pontos családlétszámmal kell segíteni a tervezőket. Innen pedig már csak egy lépés ahhoz, ami régi igény és amit a tárca most újra megfogalmazott: már a tervezés stádiumában be kell vonni a lakosságot a vélemény kikérése formájában, a lakásépítésbe. S mi sem természetesebb, mint éppen azoknak a véleményét kikérni, akik a majdani használói is lesznek a lakásoknak. Szorgalmazzák az alacsonyabb szintszámú építést, azaz az ún. középmagas — tízemeletes — épületek arányának az erőteljes visszaszorítását. Ez — úgymond — nem drágább £s több területet sem kér. Két esetben: 1. ha növelik a mostani beépítési sűrűséget; 2. ha az alacsony laksűrűségű, avult házakból álló lakóterületek nagyarányú bontása árán próbálunk új lakás- építési területhez jutni. Mindenképpen üdvözlendő az az igény, hogy kisebb lakóterületi egységek építésére törekedjünk a mostani városméretű városrészek helyett (ebbe az utcába kényszerült Pécs is, Lvov-Kertváros építésével!), lehetőség szerint különböző építészektől és kivitelezőktől rendelve meg a munkát. Az előbbi még megoldható, de az utóbbi? . . . Aligha képzelhető el ma még, hogy egy adott területen „egyeduralkodó” építőipari vállalat, komoly konkurenciát engedjen maga mellé, vagy éppenséggel kiengedje a kezéből a kényelmes helybeli munkát. Mégis: ha az elv gyakorlattá válik, ez odahat, hogy a tervek ne merevedjenek le az idő múltával. A tárca kötelezni fogja a lakásberuhózókat az alternatív tervek készíttetésére: ha több kollektíva ad egymással versengve ajánlatot, még a leggyengébb is jobb lehet, mintha csak egyetlen tervezőre, vagy kollektívára hagyatkoznak. A tervezési többletköltség nyilvánvalóan a jobb lakásokban, a változatosabb városképben térül meg. Ha a fentieket ismételten sorra vesszük, könnyen megérthetjük: a jövőben sokka! nagyobb szellemi ráfordítást kell majd igénybe venni a lakásépítésnél is. Ez ugyanis az egyetlen lehetőség arra, hogy ugyanazon a költségszinten maradva is többet, jobbat produkáljunk. Hársfai István Hatszáz méteres szívér Két tudomány keresi egymást Pécsett — a szívbetegekért A szívér ezúttal nem az anatómiában, hanem a számítástechnikában él, de valóban hatszáz méteres. A betegek élet-halál perceiben viszi-hozza az éltető adatokat — a szívről. Ott húzódik a pécsi Sörgyártól délre és összeköti a 400 ágyas klinikát, meg a régen volt laktanyában a műszaki felsőoktatás tudományát. Közönséges telefonkábel és alig több, mint esztendeje búvik meg a föld alatt. A segítségével két intézmény dolgozik együtt a néha már alig működő emberszívekért. A két intézmény: a Pécsi Orvostudományi Egyetem Központi Intenzív Terápiás és Aneszteziológiai Osztálya, s a Pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola Matematikai és Számítástechnikai Tanszéke. A most már egyéves múlt közös munka három szakemberével beszélgettünk; dr. Tekeres Miklós egyetemi docenssel, a POTE intenzív osztályáriak vezetőjével, dr. Müller Lászlóval, a tanszék vezetőjével, valamint Juricskay István fizikussal. Dr. Tekeres Miklós: — Jó tizévé Angliában ismerkedtem a számítástechnikával, annak a gyógyításban lehetséges szerepével is. Azóta egyetemünkön sokat tettek már ennek korszerű orvosi felhasználásáért. Most dr. Müller László tanszékével működünk együtt. Nekünk orvosoknak ugyanis sikerült már megtanulnunk azokat a jeleket, információkat, amelyeket a betegről a számítástechnika segítségével fel lehet venni és a szívgyógyászatban hasznosítani. Dr. Müller László: — Az orvostudományban háromféleképpen használható a számítástechnika. Első: a nagy mennyiségű információ tárolása. Az emberi agy általában százhatvan adatnál többet nem képes tárolni. Ha egy táblára százhgtvannál több számot írunk, akkor a legjobb képességű főiskolás is zavarba jön, amikor hirtelen ránézéssel meg kell mondania, hogy melyik a több. A másik: az emberi agy afféle gyorsfényképező kamera. Minden pillanatban fotóz és azt valahogyan raktározza, rögzíti. De minden egyes tulajdonság függvényekben változik. A függvényből következtetni azonban hibás Nagy teljesítményű információtároló perifériaegységek a PMMF számítástechnikai intézetében Fotó: Proksza László lehet. Ezért az ebből származó döntések nagy része is hibás, vagy legalábbis pontatlan. Egy EKG értékelésnél folytonos elektromos jelet kell értékelni, ott nagyon fontos ennek a jelnek minden pici, árnyalatnyi alakulását több csatornán, pontosan látni. Vagyis át kell hidalni a folytonos rögzítés és az emberi agy feldolgozóképessége közötti különbséget. A harmadik: gyorsan kell dönteni a betegágynál. Ha egy beteget a beérkezés pillanatában, közvetlen életveszélyben kezelésbe veszik, akkor az orvosnak a betegség előzményeit azonnal meg kell ismernie, s ezeket az információkat összesítve kézbe kapnia — ez rendkívüli előny a gyógyításban. Dr. Tekeres Miklós: — Az első eredmények: sikerült már a betegágy melletti elemzésre alkalmas, olyan rendszert kialakítani, amely megbízhatóan rögzíti az adatokat. Ebben rengeteg segítséget kapunk tervezéssel, kivitelezéssel a Pécsi Pollack Mihály Műszaki Főiskola Matematikai és Számítás- technikai Tanszékétől. Műszereket konstruáltak, vagy csak terveztek s mi építettük meg másokkal. De mindebben igen sok külső szakember is adott remek támogatást, olyanok is, akik pusztán hobbiból foglalkoznak vele. luricskay István: — Az eddiqi eredmények alapján két tárgykörre csoportosítható munkát indítottunk el. Egyik a folytonosan felvett elektrokar- diogrammok értékelése, mégpedig a beteg beszállításakor, róla azonnal nyerhétő információknak adatlapon történő rögzítése. A feldolgozás is két részből tevődik össze: egyik pusztán arra jó, hogy a beteg szívritmusában ritmuszavarokat és más változásokat fedezzünk fel. De fel lehet mérni ezek gyógyszeres befolyásolását, terhelése során való változását is. A másik munka: az alapfelismerés, illetve analízis. Arra törékszünk, hogy a felvett EKG segítsen az orvosnak a diagnózis azonnali elkészítésében. Dr. Müller László: — Technikailag ez azt jelenti, hogy az ágy mellett dolgozó orvos élő vezetéken, a Rókus utcai számítógéppel áll összeköttetésben. Tehát az intenzív osztály bármelyik ágyának a betegéről az EKG jelet azonnal feldolgozzuk és vissza is adjuk. A klinikai tömb és mi közöttünk hatvan érpár él közvetlenül, megkerülve a telefon- vonalat. — A tavalyi ipari vásáron a nézők két olyan műszert láthattak, ami az intenzív osztály és a főiskola együttműködése alapján született. A betegekről felvett EKG ritmusanalízisét megoldottuk. Aztán az infarktus-betegek terheléses vizsgálata során felvett EKG-ról a terhelésre adott válaszreakció típusait is meghatározhatjuk. Ez nagy eredmény. De az intenzív osztály együttműködik más intézetekkel is: a, kísérleti sebészetivel például, a pesti ér- és szívsebészeti klinikával. Az eddig volt infarktusbetegek adattárolása már készen van, most elkezdtük a más jellegű szívbetegek adatainak feldolgozását és tárolását is. több a falusi lakosság szabad ideje. Ezt az időt azonban nagyrészben — és szerencsére — a háztáji gazdaságokra fordítják. Hiszen ez is gazdasági cél, ezt is szorgalmazzuk, és a falusi lakosság jövedelmének igen jelentős hányada ebből származik. Éppen ezért, a termelőszövetkezetek tagjainak hét végi kirándulásai nem szaporodtak. Hozzá a belföldi turizmus ára is növekedett, az élelmiszer és a szálloda, valamint a benzinárak növekedésével. Egy-egy belföldi túra fejenként és naponta 400—500 forintba kerül. Tehát egy család 2—4 ezer forintot költ erre. A tsz-ek viszont sokkal töb- - bet törődnek azzal, hogy tagjaikat utaztassák. A mezőgazdasági munkák végeztével, ősztől tavaszig egyre több kirándulócsoportot szerveznek, s a tagok költségét részben viselik is. Az ilyen utazások száma az elmúlt két évtized alatt mintegy 400 százalékkal nőtt. De például a borgazdaságokban a július, augusztus az utazási idő, szeptemberben — szemben szántóföldi termeléssel foglalkozó gazdaságokkal — nincs turizmus. — Pontos-e ez a kép? Hiszen az idegenforgalomra a mai autós világban, 40—-60 százalékban nem a csoportos, hanem a családi gépkocsis utazás, kirándulás, turizmus a jellemző, s manapság a falvakban is annyi kocsi van, mint a városokban! — Valóban nem pontos, hiszen Baranyában általában minden második falusi házban van gépkocsi. Budapest után Baranyában van a legtöbb magánautó, a lakosság létszáma arányában. Ezeknek a falun lakó embereknek a belföldi turizmusa tényleg ellenőrizhetetlen, de nyilvánvalóan nagy arányú. Elindulnak, s legfeljebb nem ott kapnak szállást, ahol gondolták, hanem másutt, pl. nem Keszthelyen, hanem Fonyódon. — Ha sajnos nem is a falusi ember pihenését szolgálja, de népgazdaságilag mégiscsak ideqenforgalmi tényező lehet a falu: külföldön ugyanis már szokás a parasztházban üdültetés, a falusi romantika vonzása alapján. Van-e erre lehetőség Magyarországon? — Igen! Régen vajúdó Kérdés, de most végre megindul valami. A Baranya megyei Tanács például nemrég összehívta a megye idegenforgalmi szervezeteit és erről is tárgyaltunk. Most felkeressük a megyében azokat a helyeket, ahol erre megfelelő házak és emberek vannak, akik Ibiiét külföldieket fogadhatnak. Fal- vanként néhány házra van csupán szükség, legalábbis egyelőre. Patinás, eredeti, de kényelmes és tiszta házakra. Ezenkívül fontos, hogy a család tagjai idegen nyelvet beszéljenek. így aztán elsősorban a sváb, de ezen kívül a délszláv falvakban is szervezzük az üdültetést. Aztán engedjél; a vendégeket kapálni, lóra ülni. Külföldre már múlt év őszén ajánlottuk a füzeteinkben. De az első év mindig talány, nem tudni, hogy azok, akik itt jártak, a leghatásosabb propagandával, a szájpropagandával hogyan segítenek, vagyis mennyi jót mondanak majd róla. Fontos lenne, hogy a háziak vállalják az étkeztetést is, félpanzió-szerűen. Vagyis ne kontinentális reggelit, hanem igazi baranyai sti- foldert és hasonló jókat adjanak. Azt hiszem, két—három év alatt ki lehet fejleszteni oz üdültetést a baranyai parasztházakban. F. D.
