Dunántúli Napló, 1982. április (39. évfolyam, 90-117. szám)
1982-04-20 / 107. szám
1982. április 20., kedd Dunántúli napló 5 Volán-napok az IH-ban a Mozgalmi Házban Elismerő oklevél Harkánynak A Hazafias Népfront Országos Tanácsa társadalmi munkáért elismerő oklevelet adományozott Harkánynak. Az oklevelet dr Ádám Antal, o HNF Országos Tanácsának tagja nyújtotta át tegnap délután Szép Jánosnak, a nagyközségi tanács megbízott elnökének a Bolgár Múzeumban rendezett ünnepségen. Szép János tanácselnök rövid beszámolót tartott a nagyközség fejlődéséről, ( fejlesztéséről. Eb- ismeréssel szólt Harkány lakosságának, üzemeinek, vállalatainak a nagyközségért végzett igen értékes társadalmi munkájáról.' Az anyagi eszközök jóval szűkösebbek annál, hogy valameny- nyi településfejlesztési, község- szépítési munkát fedezni tudjanak a rendelkezésre álló ösz- szegből. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy az emberek amit tudnak, megtegyenek lakóhelyükért. Harkányban tavaly a társadalmi munka értéke elérte a 12,2 millió forintot, s ez 11 százalékkal haladta meg az 1980-as évit. Nem véletlen hát, hogy a nagyközségnek odaítélték az elismerő oklevelet. Ebből az alkalomból a legtöbb társadalmi munkát végző egyéneket és briqádokat is elismerésben részesítették: a HNF Baranya megyei Bizottsága Kiváló Társadalmi Munkás kitüntetésben részesített hét, a helyi HNF-bizottság Érdemes Társadalmi Munkás kitüntetésben részesített 15 főt, illetve kollektívát. „Hatvanhat” a televízióban Aktuális témát választott a a Hatvanhat című népszerű televíziós fórumsorozat. Az idegenforgalmi szezon elején ugyanis a vámosok munkájáról, a határátlépés szabályairól, a ki- és behozható termékek listájáról vitatkozhat, kérdezhet majd a Hatvanhat című műsorban a levélíró néző a szavazógépes stúdióban. Levélcím: Magyar Televízió, Budapest, 1810, Szabadság tér 17. Elnyerték a KISZÖV vándorzászlóját Baranya megyei Cipőipari Szövetkezet Kőszegi János, a Háziipari Szövetkezet elnöke vette át a kitüntetést jelentő zászlót Haasz Józseftől, a KISZÖV elnökétől. Szokolai István felvétele Baranya megyei Háziipari Szövetkezet A KISZÖV által meghirdetett versenyben eredményesen tevékenykedtek a Baranya megyei szövetkezetek, közülük a legjobbak nyerték el a KISZÖV Baranya megyei elnökségének vándorzászlóját. A Baranya megyei Háziipari Szövetkezet kollektívájának, illetve a szövetkezet elnökének. Kőszegi Jánosnak tegnap dél- » után a KISZÖV-székházban tartott ünnepségen adta át a zászlót Haasz József, a KISZÖV elnöke. A szövetkezet dolgozói közül Horváth István tűzrendész a Tűzbiztonsági érem arany fokozatát; Dénes Nándorné, a kötőüzem vezetője és Máté István műanyagfröccsöntő a Kiváló Dolgozó kitüntetést vette át, 44 dolgozó jutalomban részesült. A háziiparisok az elmúlt évben a műanyag játékaikkal, műszaki és háztartási cikkeikkel, bútorszöveteikkel, népművészeti és kötött áru termékeikkel vívtak ki maguknak országos elismerést. Értékelték a „Rokkantak éve" mozgalmat A Baranya megyei Cipőipari Szövetkezet dolgozói nevében dr. Tassy Erzsébet elnök vette át a zászlót Haasz Józseftől tegnap délután a Helyőrségi Művelődési Otthonban tartott ünnepségen. A szövetkezeten belüli munkaversenyben a szigetvári 24. számú részleg nyerte el a Kiváló részleg címet, kilenc brigád kapta meg a Szocialista brigád címet, brigádzászlót, a bronz és az ezüst fokozatot. Kiváló dolgozó lett Márkus Gyula, Kelemen Gyuláné és Nyúl András. Jutalmat 60 dolgózó kapott az ünnepségen. Társadalmi ünnepség Több CSEB Az Állami Biztosító első negyedévi gyorsmérlege szerint az elmúlt három hónap alatt csaknem 40 ezren kötöttek csoportos személybiztosítást, s jelentős az emelkedés a lakásbiztosításoknál is. A mezőgaz-' dasági nagyüzemek körében bizonyos mérvű tartózkodás mutatkozott. Az oka feltehetően a biztosítási feltételek legutóbbi módosítása, amely differenciálta a díjakat. A csökkenés azonban itt sem számottevő, mindössze 3 százalékkal kevesebb a biztosított gazdaságok száma, mint az elmúlt évben. Kártérítést mintegy 100 millió forinttal többet fizetett a biztosító a lakosságnak, mint a múlt év azonos időszakában. Ez azt jelenti, hogy az első negyedévben egymilliárd forintot meghaladó összeget fizettek ki ügyfeleiknek. Egyhetes rendezvénysorozatot tart a pécsi Ifjúsági Házban a Volán 12. Vállalat, melynek keretében a különböző programok célja: bemutatni a vállalat tevékenységét, azt a sokoldalú munkát, amit a helyi, helyközi, és távolsági közlekedésben végeznek. A tegnap este kezdődött Volán-napok első programjaként előadás hangzott el az épülő új távolsági autóbusz-pályaudvarról. Ma, a gépjárművezetők kiválasztásának, felkészítésének gyakorlatáról hangzik el tájékoztató, majd a járműtípus- kiválasztás műszaki és gazdasági szempontjairól hangzik el előadás. Szerdán délután öt órakor fórumot rendez a vállalat vezetősége, amelyen részt vesznek a tanács, valamint a rendőrség képviselői is. Csütörtökön délután négy órakor, az Ifjúsági Ház előtti parkolóban mutatkozik be a Volán SC autósszakosztálya, majd az érdeklődők beszélgetésen találkozhatnak a versenyElismerés hatvannégy vállalatnak, kollektívának zőkkel. Este nyolc órakor a vállalat Bartók Béla férfikara ad közös hangversenyt az IH vonószenekarával és a Volán- kvartettel. Pénteken délután öt órától Koszits Attila vezeti a diszkót, a vendégek természetesen a Volán fiataljai lesznek. A tegnaptól péntekig tartó Volán-napokon egyébként bemutatkoznak a vállalat amatőr művészei, közlekedési és üzem- történeti kiállítás látható többek között az IH Galériában. „... Képei a mohácsi, a du-, nai táj, az ember napi életének élmény- és érzésvilágát tükrözik. Érett művész, erről tanúskodnak rajzai, grafikái, mozaik freskói, cement faliképéi és farost intarziái. .. . Megbecsült pedagógus, tiszta, következetes ember, a mohácsiak festője..." — vallotta a művészről Fischer János, a Mohácsi Városi Tanács elnöke vasárnap délelőtt Kolbe Mihály festőművész-grafikusnak a Pécsi Galériában megrendezett kiállítása ünnepélyes megnyitóján. A rajzokból, színes rajzokból. A számok megdöbbentően nagyok: a Föld lakosságának közel egytizede valamiféle fizikai-szellemi sérüléssel él. A közel 500 millió rokkant érdekében indította 1981-ben az ENSZ o rokkantak évét, s határozta meg az elkövetkező évtizedet a rokkantak segítésének évtizedévé. Hazánkban, s ezen belül is festményekből válogatott kiállítási anyag az utóbbi 12 év termése. Kolbe Mihály rendkívül termékeny művész, lételeme az aktivitás ma is, 75 éves korában. Pontosan 50 éve él a Du- na-parti kisvárosban, ahol a főiskola elvégzése után telepedett le. Azóta az ihlető Duna menti táj és népélet festőjének tartják. Számos csoportos és több egyéni kiállítása volt Budapesten (1966, 1974) és Pécsett (1968, 1969, 1973). Művészi tevékenységét, emberi habitusát egyaránt tisztelet, megbecsülés övezi. Mostani tárlata május 9-ig láhtató a Pécsi Galériában. szűkebb pátriánkban, Baranyában is széles társadalmi összefogással indult meg a rokkantak ügyének felkarolása. Az év lezárult, s tegnap délután Pécsett, a Mozgalmi Házban ün-_ népi külsőségek között vonták meg a szervezők — élükön a megyei koordinációs bizottsággal — az esztendő eredményeit, 5 részesítették elismerésben a kiemelkedő munkát végzett kollektívákat, egyéneket. Piti Zoltán, a Baranya megyei Tanács elnökhelyettese a rokkantak éve értékelése kapcsán elmondotta, hogy sikerült céljainkat megvalósítani; megalakult a Mozgássérültek Baranya megyei Egyesülete, létrehoztunk egy szociális foglalkoztatót, s több mint 3 millió forintot fizettek be többek között a vállalatok, kollektívák, egyének a rokkantak megsegítése érdekében nyitott számlára. Megmozdult megyénk társadalma, sikerült a figyelmet a rokkantakra, irányítani. Az év zárása azonban nem jelenti az akció zárását: a rokkantak érdekében továbbra is, folyamatosan munkálkodnunk kell. Ezt követően 64 vállalatnak, kollektívának adott át oklevelet és emlékplakettet Czente Gyula Pécs város Tanácsának elnöke a mozgássérültek évében végzett kiemelkedő munkájuk elismeréséért. Végezetül Duba Gé- 7Óné, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal képviselője szólt a további feladatokról, a rokkantak éve akció országos sikeréről. Kőibe Mihály tárlata Pécsett előtt Háború ön azt írja levelében, asz- szonyom, hogy általában tetszik a televízió műsora — még ha nem is minden műsor, de az ízlések ugye különbözőek, meg hát ott is emberek dolgoznak, nem sikerülhet minden munka egyformán jól —, ellenben ami egyáltalán nem tetszik önnek, s ami ellen teljes szívével tiltakozik, sőt lázong, az a háborús témák örökös jelenléte a műsorban. Nekünk — írja —, akik még jól emlékszünk azokra a borzalmakra, igazán elegünk van a fölelevenítéséből. Nem tudnak olyan érdekes témákat találni, ahol közben nem puf- fognák a fegyverek? Észrevételével — ezt különben ön is írja — nincs egyedül. Éppen a héten tette föl ugyanezt a kérdést valaki a televízió elnökének is a nyilvános fórumon. Olyannyira nincsen egyedül, hogy — bevallom — már magam is lázadoztam ez ellen a jelenség ellen, nem olyankor persze, amikor egy-egy művészileg kiemelkedő alkotás kerül képernyőre, hanem olyankor, amikor közepes, amolyan „tizenkettő = egy tucat" filmet látok. S éppen mert az ön levelén tűnődtem, néztem más szemmel a hét (ügyeletes) háborús filmjét, ami a Valahol Oroszországban címet viselte. Mégpedig olyan szemmel: vajon lehetett volna-e ugyanezt a témát nem háborús viszonyok közé helyezve feldolgozni? Dehogynem lehetett volna. Ez a hatalmaskodó típus ugyanígy viselkedik, ha nem egyenruhát visel, a megtorlás rafinált és kevésbé rafinált módozatai is rendelkezésére állanak. Amit azonban veszített volna ez esetben a film, az egy jelenet: a hamis hazafiságot és a napi feladatot kiszolgáló, prostituóló- dott „művészet” eredeti, valóban egy korszellemet tükröző megjelenése. így is lehet a háború ellen szólni — ezen azt hiszem, nincs vita köztünk. Azonban ... A háború nemcsak ebben a groteszkké szelídített filmben volt jelen a képernyőnkön, még ezen a héten sem, amit témánk szempontjából talán a közepesnél is „gyengébb" hétnek ismerhetünk el. Ott volt a háború még abban a kétrészes összeállításban is, amit kifejezetten szórakoztatási célzattal készítettek, Amiről a pesti Brodway mesél címmel, ízlés dolga ez is, én nem lelkesedtem a műsorért, de voltak erényei is. Egy kis kultúrtörténet/ szórakoztató betétekkel. S ha már történet — mi lett az eredmény? Miss Arizona a "második világháborúban ért szomorú véget, munkaszolgálat, bombázás, nyilasok, kizsarolt aranyak, egyszóval itt is, ebben a könnyed szórakoztató műsorban is fölbukkant a háború. De mit lehet tenni? Ha egyszer így történt? A Pannonhalmáról készített dokumentumfilm meg kifejezetten a háborúról szólt. Ezt a parányi sziget gyanánt létezett menedékhelyet valóban meg kellett örökíteni, most még lehetett, élnek néhányon az egykori tevékeny tanúk közül. Ilyen mozzanatai is voltak annak a háborúnak, talán egy kicsit vigasztaló mozzanatai az egyébként vigasztalan háborúnak, aminek emlékét Európa nem tudja kiheverni. Mi sem. Három példa — egyetlen héten — belátom, hogy még mindig sok egy kicsit. De — s ez talán a fentiekből is világos — egyelőre nemigen látok lehetőséget arra, hogy ez az arány csökkenjen. A múltról alkotott helyes képünk még mindig kiegészítésekre szorul. A fiatalok különösen • hajlamosak nem tudni dolgokról, amiről pedig tudniuk (sajnos) feltétlenül muszáj. Ebben a mai megtépázott idegrendszerű, puskaporos hordókon táncoló világban nem lehet egészen elhallgatni erről az utolsó nagy példáról, a világháborúról. Az 000110105' lenne. H É.
