Dunántúli Napló, 1982. április (39. évfolyam, 90-117. szám)

1982-04-20 / 107. szám

Dunántúlt napló 1982. április 20., kedd Hazai tájakon Szilvásvárán séták Ahol Nagy Lajos is vadászott A cementgyáráról nevezetes, s nem éppen szívderítő látványt nyújtó Bélapátfalvától mindösz- sze hét és fél kilométerre esik Szilvásvárad, valamint a Sza- lajka-völgy, amelynek sajátos természeti adottságaival, egye­di hangulatával talán az or­szág egyetlen tájegysége sem versenyezhet. Mielőtt körülnéznénk a köz­ségben, ismerkedjünk meg a falu történetének főbb fordulói­val! Gazdag leletanyag A kedvező adottságok már az ősembert is letelepedésre sarkallták. Az istállóskői bar­langot 1911-ben fedezte fel Roskó Pál répáshutai erdőtiszt. Mivel nem volt szakember, ezért Hildebrand Jenő régész­hez fordult, aki 1912-ben, 1913- ban, 1914-ben, 1916-ban, 1917- ben és 1925-ben ásatott itt. Tevékenységét folytatta Saád Andor és Megai Géza, 1929- ben Kadic Ottokár, 1938-ban Győrffiné dr. Motte Mária, s 1947—48-ban dr. Vértes László. Ö tárta fel, emelte ki a körül­belül 80 mázsás őskori -tűzhe­lyet, amelyet később a Nem­zeti Múzeumba szállítottak. Gazdag leletanyagra buk­kantak: találtak jégkorszaki tundraszarvas-, barlangimedve- csontokat, ősbölénymaradvá- nyokat, mammutagyarakat, pa­leolit kori kő- és csonteszközö­ket. Kimutatták, hogy kétféle népcsoport váltotta ezen a te­rületen egymást. A legalsó szint korát 36 ezer évesnek minősí­tették. Honfoglalóink felfedezték azo­kat a nagyszerű lehetőségeket, őrhelyeket a Bükk koronájának környéke kínált. Az 1200-as években a diósgyőri királyi vár­ból sokszor járhattak Uppony, Dédes, Szilvás környékére va­dászni. Történeti feljegyzések említik, hogy Nagy Lajos szívesen va­dászott erre. Érdekes: a nép emlékezete megőrizte alakját, sőt legendát szőtt köréje. Azt tartja: a haldokló felséget 1282-ben innen vitték Nagy­szombatra. A falut és környékét Zsig- mond utóda, Albert, a Pálóczi családnak adományozta. A fa­mília kihalása után a Perényi- ek következtek. Máig is vitás a község nevé­nek eredete. Először 1232-ben az egri egyházmegye pápai ti- zedlajstroma említi Warad-Wa- rada-Wárad néven. Alig- telik el fél évtized, s már így írják: Zylvaswarad. Többen úgy vélekednek, hogy valószínűleg a szilvatermesztés­ből keletkezett az elnevezés. Erre utal Fényes Elek is. A fel­tevés meglehetősen tetszetős. Gál Gyula lelkes helybeli pe­dagógus, helytörténész kézira­tos művében vitába száll ezzel a nézettel. Köztudomású, hogy 1790-ben vashámor működött itt, ahol Fazola Henrik fia szi- liciumdús nyersvasat, azaz szil­vasat gyártott. Egyesek szerint elképzelhető, hogy a Warad utótaghoz így csatlakozott a szil-vas előnév. Persze ezt is kétségbe lehet vonni, hiszen már 1332-ben Zylvaswarad-ként szerepel a település a pápai tizedlajstromban. Ekkor viszont híre-hamva se volt még a bükki vasgyártásnak. A leghite­lesebbnek a harmadik változat tűnik. Eszerint a latin silva, az­az erdő szó származéka lenne a községnév. Ezt igazolja a te­rület jellege, s az is, hogy a régészeti ásatások cölöpépít­ményeket hoztak felszínre a Szalajka-völgy kapujában. A várad-tag — s ez hiteles érve­lés - a Bükk-fennsík hajdani erősségeire, a legendák sorá­val övezett Gerenna és" Éleskő várakra emlékeztet. Ezt a tol­dalékot a magyar királyi bel­ügyminiszter 1906-ban kelt ren­deleté csatolta ismét a Szilvás névhez, azért mert a messzi Ba­ranya megyében is található ilyen nevű község. S ha már itt tartunk, akkor ne feledkezzünk meg a néphit szüleményéről sem. Egy tetsze­tős, máig is kifejező történetet őriztek meg az egymást követő nemzedékek. Erdély égbe nyúló hegyei között létezett valaha egy kis eldugott hely, amelyet a vallási meggyőződésükhöz makacsul ragaszkodó reformá­tusok laktak. Nyugalmukat fel­bolygatta a könyörületet nem ismerő ellenreformáció, a klé­rus szüntelen zaklatása. Addig állták a sarát, amíg ellenfeleik tűzcsóvát nem dobtak otthona­ikra, el nem űzték őket meg­szokott környezetükből. A szám­kivetettek a Felvidék felé vet­ték útjukat, itt letelepedtek, nemcsak keresték, hanem meg is találták az annyira óhajtott békét. Magukkal hozták termé­szetesen sok száz kilométerre lévő településük nevét is ... Reformátussá térítették A székelyföldi eredet alapja csupán az lehetett, hogy való­ban éltek itt a XVII. századtól Erdélyből menekült unitáriusok. Őket idézik a ma is meglévő Orbán, Brassó, Kelemenszék, Küllőhegy földrajzi nevek. A Perényiek a cuius regio, eius religió, azaz akié a föld, azé a vallás elvét és gyakorla­tát érvényesítették, s parancs­szóra reformátussá térítették a szilvásváradiakat, akiknek köré­ben a protestantizmus hamaro­san gyökeret is vert. 1666-tól a község tulajdonjo­gában a Perényiek a Keglevich családdal osztoztak, akik I. Li- pót császártól kapták ado­mányként a település felét, ügyesen gazdálkodtak, ennek köszönhető, hogy idővel már mindent ők birtokoltak. Pécsi István K edd, 15 óra 04 perc. Sza­badság út és Szalai A. út kereszteződése. Egy piros Lada még átsuhan a pi­ros jelzésnél, a járdán gyalo­gosok várják a zöldet. A déli oldalon a bajuszos fia,'i'ember- nek sietős lehet a dolga, mert nekilódul. Csak úgy, mintha nem lennének autók, nem jelezne tilosat a lámpa. Megy maga­biztosan. A kislány, hátán az iskolatáskával, csak a férfit lát­ja. Látja, hogy elindul. Ha a bácsi mehet — ő biztosan tud­ja mikor szabad — neki is le­het. Megy utána. A lámpa még piros. Bármelyik pillanatban jöhet egy sietős kocsis, aki épp annyit törődik a lámpajelzéssel, mint a bajuszos. Szerencsére nem jön. Az északi oldalon va­laki fölsikolt: ne gyere! Menj Közúti közjáték vissza!... A kislány nem hal­ja, csak látja anyukáját a túl­oldalon, és maga előtt a bá­csit. Megy hát nyugodtan. Any­ja sápadt, homlokán verejték, arcán a tehetetlen rémület... Már majd átérnek, a baju­szos meg a kislány, amikor zöldre vált a lámpa. Az anya idegességében a bajuszosra támad: hogy tehetett ilyen hü­lyeséget — vagy valami ha­sonlót mond neki. Nem éppen udvarias, de a rémület talán fölmenti. A bajuszos most már egyáltalán nem siet: átkelt a a piroson, ugyan hová rohan­na? Ráér vitatkozni. Apró köz­játék, erre már senki sem fi­gyel oda ... Mint ahogy senki sémi figyel azokra a kamaszok­ra sem, akik nap mint nap tilos jelzésnél rohangálnak át épp itt vagy másutt, a robogó kocsik előtt. Virtusból, heccből vagy csak úgy. 1981-ben a bal­esetek közel egynegyedét a gyalogosok figyelmetlensége okozta. Közöttük virtuskodó ka­maszok és talán olyan gyere­kek is, akik csak egy szabály­talankodó bácsi vagy néni után léptek le a járdáról. B. L. Az elmúlt héten hat közúti közle­kedési baleset történt Baranya me­gyében: kettő súlyos, négy könnyű kimenetelű volt. Pécsett a Baranyaker újmecsekaljai csapágyszak üzletébe Trabant, Wart­burg, Moszkvics és Zaporozsec^ kerék­csapágyak, Zill kinyomó és Gaz dif­ferenciál csapágyak érkeztek. Az Autóklub autós iskolája május közepén személygépkocsi-vezetői tan­folyamot indít. Jelentkezéseket még elfogadnak Pécsett, a Citrom utcai irodában. Közlekedési vetélkedőt rendezett a Pécs városi KBT az elmúlt hét végén Pécsett az AGROKER Vállalatnál. A résztvevők különböző nehézségi foko­zatú KRESZ-feladatlapok kitöltésével adtak számot felkészültségükről. Az eredmények alapján a brigádok kö­zül a Gagarin szocialista brigád, egyéniben pedig Vida András vehet­te át a KBT által felajánlott aján­déktárgyakat. + A MÁK Baranya megyei szervezete bel- és külföldi autós túrákat szer­vez. Jelentkezni bárkinek lehet Pé­csett, az Autóklub Citrom utcai iro­dájában. * A Komló városi Tanács 1982-ben 10 millió 550 ezer forintot költ a városi utak felújítására, útépítésre, illetve a hidak karbantartására. A költségveté­si előirányzatból 2,5 millióért újítják fel Komlón a Hídépítő Vállalat és a csecsemőotthon közötti 2,2 kilométe­res útszakaszt. A mecsekfalui útnak a sikondai városrésztől északra húzó­dó szakaszára pedig 1,1 milliót köl­tenek. A KRESZ-táblák elhelyezésére, cseréjére 200 ezer forint jut. A jó idő úgy tűnik meghozta az eladási és a vásárlási kedvet is. Ez tűnik ki a pécsi Merkur-telep hétfői kínálatából, ötéves Dáciát árulnak 63 700-ért, öt—nyolc év közötti Ladá­kat 42 000 és 59 000 között, kis Polski Fiatokat 40 000 és 56 000 között, nyolc Trabant 23 000 és 52 000 közötti áron, Wartburgok 39 000 és 76 000 között,^ 1980-as kiadású Volga 73 300 forin­tért. Baranyai utakon Baranya megye országos köz- úthálózatán április 19—24. kö­zött az alábbi forgalomkorláto­zásokra számíthatnak a gépjár­művezetők: az ivánbattyáni, az erdpsmecskei, a nagyvátyi be­kötő úton szélesítési munkák miatt, a Szigetvár—Kadarkút összekötő úton 10—11 kilométer között és a gyódi bekötő úton aszfaltozás miatt, valamint a 6- os út pécsi átkelési szakaszán, az 57-es úton kátyú mentesítés miatt, a 67-es út szulimáni cso­mópontjában sebességkorláto­zással járó építési munkák mi­att. A szentlőrinc—nagycsányi összekötő úton Gilvánfa és Nagycsány között hídkorszerűsí- tés miatt terelőutat építenek. A Komló—Vásárosdombó összekö­tő úton Komló és Kisvaszar kö­zött 12 tonnás súlykorlátozás lép érvénybe április 20-tól. Konstrukciós változtatások Mm iá Mit rejt a Lada 2105 motorháza 7 Merőben új vonalvezetésű kocsik Az autógyáraik szokásos gya­korlata) hogy egy bevált és hosszabb ideje gyártott típust kisebb finomításokkal tesznek korszerűbbé, tetszetősebbé. Ezen belül egy díszléc elhelyezése, a műszerfal átdolgozása, a hűtő­maszk, a lámpatestek megvál­toztatása csak olyan jellegze­tességek, amelyek már kívülről is fölhívják- a figyelmet arra, hogy a legújabb évjáratú mo­dellről van szó. Mindezektől je­lentősebbek azonban azok a konstrukciós vátoztatások, ame­lyeket a futómű, a motor vagy más szerkezeti elemek rejtenek. E módosításokra általában két megfontolásból kerül sor. Egy­felől fenntartani a vásárlók ér­deklődését, mégpedig úgy, hogy ez ne kerüljön túl sokba, a gyárnak, mint egy új típus. Ez téhát a gazdasági oldal A má­sik a technikai fejlesztés, ami nélkül egyetlen gyártó sem re­mélhet üzleti sikert. A követke­ző évek típusának egy-egy ele­me ezért, mintegy szakítópróba- szerűen kerül be az éppen gyár­tott sorozatokba. így történt ez most a Lada 2105 esetében, ahol a motor már a következő típusok erőfor­rásának az alapját képezi. A konstrukciós változtatások min­denekelőtt a motor tömegének csökkentésére, fogyasztásának mérséklésére és az égéstermé­kek — főként a CO tartalom­mal kapcsolatban — káros anyagainak a visszaszorítására terjedtek ki. Mindezek érdeké­ben nemcsak a motor öntvé­nyeit módosították, hanem a du­gattyúkat, a gyűrűket is, to­vábbá a hengerfejet és a por­lasztót. A legszembetűnőbb a sok bosszúságot okozó vezérmű- lánc elhagyása. A korszerű, bel- sőfogazású műanyag szíj a zaj­talan működés mellett nem igé­nyel állítgatást, megnyúlás hiá­nyában nem tólódnak el a sze­lepvezérlés időpontjai. Elhasz­nálódás esetén (ez általában 30—40 ezer km) egyszerűen cse­rélhető, (nem kdll szerkezeti egységeket megbontani). Ez hajtja meg egyébként az olaj­szivattyút és a gyújtáselosztót is, amelynek működése így pon­tosabbá válik. A módosítások további következménye, hogy a motor zajszintje 4 dB-vel (deci­bellel) csökkent, ami természe­tesen kedvezően befolyásolja az utastér komfortját is. Az 1982-es modell külső meg­jelenése, ha tartalmaz is új ele­meket (pl. szögletes lámpates­tek), csak „öreg hölgy frissen sminkelve” marad. A valódi új­donságot a motorháztető rejti. Egyben azt az ígéretes válto­zást is, amelyet a futószalagok­ról legördülő fronthajtású, me­rőben új vonalvezetésű kocsik jelentenek majd. Remélhetőleg már az egészen közeli jövőben. Búsbarna László Autószerviz Hirden A 6-os úton közlekedve Hird- nél rikító színű cégtábla hívja fel a figyelmet arra, hogy a fő­útvonal mentén, a Tátika utcá­ban autószerviz üzemel. Szauer Miklós, a szerviz tulajdonosa októberben nyitotta meg mű­helyét. Alváz- és üregvédelem­mel foglalkozik, de előzetes be­jelentésre alvázmosást is vállal. A Politúr Vegyipari Szövetkezet Autóton nevű új alvázvédő anyagát használja, melynek előnye, hogy hosszú évekig rugalmas marad. Korszerű, nagy nyomással üzemelő alváz­mosó készülékével szinte, lebo­rotválja a gépkocsik aljára ra­kódott sarat. Alváz- és üregvédelemre új kocsiknál három év garanciát vállal a mester, de ebben az esetben évenként díjtalan el­lenőrzésre be kell mutatni a gépkocsit. A hétvégeken is üze­melő szervizben elvégzendő munkákat nemcsak személye­sen, hanem a 11-414-es telefo. non is meg lehet rendelni. Az előzés veszélyei Házgyári elemet szállító LIAZ ballagott a maga megszokott tempójában. Két teherautó utolérve, szintén felvette a lom­ha jármű sebességét, majd őket követte egy teherszállító Zsuk, és máris kialakult a konvoj. Egy hosszú egyenesbe érve a követő személygépkocsik előzésbe kezdtek. A kis teher vezetője a visszapillantó tükörből látta, hogy a mögötte jövő személy­autók, sorra jeleznek, kihúzód­nak és előzésbe kezdenek. Meg­várta, míg a személygépkocsik elmennek, majd maga is előzni kezdett. Járművének műszaki lehetőségei azonban nem biz­tosították számára a kívánatos •15—20 km-es óránkénti sebes­ségkülönbségeit, így csak vi­szonylag lassan tudta megelőzni az előtte haladó egyik teher­autót. Nem volt szembejövő for­galom, és a Zsuk vezetője, bár az előzést végrehajtva jobbra indexelt, úgy döntött, hogy to­vább is előzéseket hajt végre. Pedig a megelőzött teherautó látva a kis teher jelzését, las­sított, hogy az beférjen őeléje. A Zsuk vezetője elkövette azt a hibát, hogy bár jobbra jelzett, mégis tovább folytatta az elő­zést, még a másik teherautót Is meg akarta előzni, nem vette figyelembe azt, hogy a LIAZ és az azt követő teherautó között nincs részére visszatérési hely. Ekkor már feltűnt a szembe­jövő jármüsor is. A kis teher ve­zetője azonban gyakorlatilag kizárta magát a bal oldalra. Szerencsére a széles úton mód volt arra, hogy a szembe jövők kissé lehúzódjanak, a Zsuk azonban így is a második teherautó elé vágódott, és ve­zetője súlyos sérüléseket szen­vedett. Ésszerűbb ilyen kis sebesség- különbséggel nem belekezdeni az előzésbe, végeredményben azonban az mégis végrehajt­ható lett volna, ha a Zsuk veze­tője megmarad eredeti szán­dékánál és‘ahogy jelezte is, az első teherautó megelőzése után visszatér a saját forgalmi sáv­jába. Hiba volt részéről enged­nie a hosszú egyenes útszakasz csábításának, és még kockáz­tatni a további előzésben ma­radást. A hosszú, nyújtott pá­lyás előzések elsősorban a gyor­sabb személygépkocsik számára kedvezők. Rosszabb gyorsulású autókkal érdemes újból és újból — több fázisban — végrehajtani a sorozatelőzéseket. Ha azonban az előzés folytatása mellett döntött, nem lett volna szabad jobbra jeleznie, mivel így olyan helyzetet teremtett, amibe mint csapdába maga esett bele. Ugyanis a LIAZ-t kö­vető teherautó látva a jobbra történő jelzést, gyorsított, hogy ezzel is elősegítse a Zsuk visszatérési lehetőségét maga mögé. Ha a teherautók betartják a részükre előírt követési távolsá­got, vagyis biztosítják a helyet egy-egy előző jármű vissza­térésére, akkor nem alakult volna ki veszélyhelyzet. így a szorosan haladó teherautók lát­ványa önmagában is megerősí­tette a kis teher vezetőjében azt a gondolatot, hogy még megpróbálkozzék az előzés folytatásával. Rovatszerkesztő ROSZPRIM NÁNDOR

Next

/
Oldalképek
Tartalom