Dunántúli Napló, 1982. április (39. évfolyam, 90-117. szám)

1982-04-18 / 105. szám

2 Dunántúlt napló 1982. április 18., vasárnap A TIT megyei küldöttgyűlése NAGYVILÁGBAN Brezsnyev válasza a Reagan elnökkel való találkozás lehetőségéről (Folytatás az 1. oldalról) leti megoszlásával. A TIT isme­retterjesztő rendezvényeinek zö­me Pécsett zajlott le, egyötödük a megye többi városában és az előadásoknak csupán 17 száza­lékát tartották a települések nagyobb hányadát kitevő köz­ségekben! A társulati élet má­sik neuralgikus pontja, hogy a megyében élő mintegy huszon- kétezer értelmiségi számához képest elenyészően kevés a ki- lencszáz TIT-tag és a néhány- száz külső segítő létszáma. Az értelmiségnek — már ahol van, mert az aprófalvak jelentős há­nyadában egyáltalán nem la­kik értelmiségi — sokkal na­gyobb szerepet kellene vállal­nia a műveltség terjesztésében. Dr. Grastyán Endre szóbeli kiegészítőjében az eredmények elismerésének fontossága mel­lett az elavult ismeretterjeszté­si formákkal való szakítás szük­ségességét, a fiatalság meg­nyerésének fontosságát hangsú­lyozta. Javasolta, hogy a szak­osztályok munkájának össze­hangolására alakuljon tudo­mányközi bizottság. Dr. Kolta lános, az ellenőrző bizottság elnöke az ötnapos munkahétből eredő, az aprófal­vak meglétéből következő fel­adatokra hívta fel a TIT-tagság figyelmét. Beszélt arról, hogy az ingázók, a gyesen lévő kis­mamák és a nemzetiségi lako­sok is adnak feladatot az isme­retterjesztés számára. Külön szólt a következő években, évti­zedekben kialakuló új mecseki bányavidék születése során vár­ható változásokról, és a kez­dődő stádiumban lévő „de­mográfiai erózió" által okozott gondokról. Ezután dr. Lányi Ernő ismer­tette annak a bizottságnak a munkáját, amely a TIT Alap­szabályának módosító terveze­tét vitatta meg az elmúlt he­tekben. Erősíteni kell a de- centrumokat, mellőzni kell az alapszabályból a formalitáso­kat - állapította meg egyebek között dr. Lányi Ernő. Az elnökségi beszámoló vitá­jában tizenketten szólaltak föl. Koncz István pécsi küldött a TIT-előadások szuggesztivitását kérte számon, Páll Lajos, a komlói szervezet elnöke a be­számoló Pécs-centrikusságát ki­fogásolta, és a szocialista bri­gádok szerepének erősítését szorgalmazta. Demeter János (Siklós) az aprófalvakban ma­gára hagyott 25 ezer ember közművelődésének megoldat­lanságára, a járásban élő ér­telmiség szellemi kapacitásá­nak kihasználatlanságára hívta föl a figyelmet. Dr. Müller László, a nemrég megalakult pécsi TIT-szervezet elnöke a differenciált ismeretterjesztő munka fontosságát, az agglo­merációs feladatok ellátásá­nak szükségességét emelte ki. Dr. Bencze József (Mohács) a közösségi és az egyéni műve­lődés összhangjának megte­remtéséről beszélt. Dr. Tóth László (Pécs) kevesellte a vá­rosban folyó ismeretterjesztést, az előadások reklámját, s vé­gül javasolta, hogy a küldött- gyűlés intézzen békefelhívást a külföldi társszervezetekhez. Rajnai József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára eredményesnek értékel­te a megyei TIT-szervezet mun­káját, és a pártbizottság köszö­netét adta át a tagság értékes tevékenységéért. Elmodta, hogy a gazdasági élet mind közvetle­nebbül összefügg a lakosság műveltségével, ezért nagyobb megbecsülésben kell részesül­nie annak a munkahelynek, ahol'' törődnek a munkások képzésével. Szükségesnek mondta a TIT-tagság létszá­mának növelését, de hangsú­lyozta a minőségi munka fon­tosságát. A szakosztályokban legyen vita, egy-egy szakterü­let kiemelkedő képviselőjét hív­ják meg szakmai eszmecseré­re. Az ismeretterjesztés kapcso­lódjon a mindennapok problé­máihoz. Csáki József határőr őrnagy (Pécs) a honvédelmi nevelés fontosságáról beszélt, dr. Ka­pitány József sellyei küldött pedig az ismeretterjesztés he­lyi eredményeit és korlátáit 'is­mertette. Gergely János (Pé<ps) a nyelvoktatás, az anyanyelvi konferenciák fontos szerepét méltatta hozzászólásában, Jusz- tinger János sásdi delegátus pedig az ismeretterjesztés hegyháti problémáiról beszélt. A szigetvári küldött írásban terjesztette be hozzászólását. Kedves színfoltja volt a kül­döttgyűlésnek, amikor Tamara Alekszandrovna Martjanova, a Ivovi testvérszervezet (Znanie) elnökhelyettese kenyérrel és sóval, egy magnetofonnal és egy díszoklevéllel köszöntötte a magyar kollégákat. A gyűlésen megjelent Jova- novski Blagoje igazgató veze­tésével az eszéki Bozidar Mas- laric Munkásegyetem delegá­ciója, és eljött, beszédet mon­dott Adóm György akadémikus, a TIT országos elnöke is. Mél­tatta a baranyai szervezet munkáját, nemzetközi hírű ren­dezvényeinek sikerét és a TIT tudományközi szerepének, az értelmiség aktivitásának fontos­ságáról beszélt. Dr. Adóm György délután ki­tüntetéseket, elismerő oklevele­ket adott át, a megyei szerve­zetben kiváló munkát végzett tagoknak pedig dr. Grastyán Endre megyei elnök nyújtott át kitüntetéseket. A TIT aranyko­szorús emlékplakettjét kapta a Baranya m. Tanács munkaügyi osztálya, a Pannónia—Nádor Vendéglátó Vállalat kollektívá­ja és a pécsi körzeti tv-stúdió. A TIT aranykoszorús jelvényét dr. Nagykálózy Zoltán ügyész kapta meg, az országos elnök­ség dicsérő oklevelét pedig ti­zenhárom tagtársnak adták át. A TIT Kiváló Dolgozója kitün­tetésben Rozgonyi György, a megyei szervezet munkatársa részesült. A megyei elnökség emlékplakettjét 19 tag kapta meg, örökös elnökségi taggá választották dr. Kolta Jánost, dr. Nemes Istvánt, Právicz La­jost, dr. Tóth Lászlót és dr. Te- mesi Mihályt. A tiszteletbeli tagság kitüntetésben heten ré­szesültek. A küldöttgyűlés utolsó ese­ményeként az új elnökség, az országos küldöttértekezlet dele­gátusainak és az országos vá­lasztmányi tagok megválasztá­sára került sor. A szervezet el­nöke ismét dr. Grastyán Endre lett, alelnökei: Márk Bertalan, Gergely János és Piti Zoltán. A megyei szervezet titkárává is­mét Bóna Ernőnét választották meg. Az ellenőrző bizottság el­nökének tisztét dr. Zukovits Im­re vette át dr. Kolta Jánostól. A TASZSZ az alábbiakban közli a Pravda tudósítója és Leonyid Brezsnyev közötti be­szélgetés szövegét a Ronald Reagan amerikai elnökkel való találkozás lehetőségéről. Kérdés: Ronald Reagan el­nök újságírókkal folytatott egyik beszélgetése alkalmával meg­említette annak a lehetőségét, hogy találkozzék önnel New Yorkban. Ez a megnyilatkozása ellentmondásos kommentárokat szült. Mi az ön véleménye ez­zel kapcsolatban? Válasz: Valóban, Reagan ki­jelentései eléggé homályos be­nyomást keltettek. Ami az ügy lényegét illeti: az SZKP XXVI. kongresszusán elhangzott beszámolóban már beszéltem az Egyesült Álla­mokkal minden szinten folyta­tott aktív párbeszéd előnyéről, és különösen hangsúlyoztam, ezen a téren a döntő jelentő- tőségű láncszemet a legmaga­sabb szintű tárgyalások jelen­tik. Mi ma is az ilyen jellegű találkozó hívei vagyunk. Érthe­tő, hogy az amerikai elnökkel ♦ HAMBURG: Paul Nitze, az európai közepes hatótávol­ságú nukleáris fegyverek korlá­tozásáról folyó genfi szovjet- amerikai tárgyalásokon részt vevő amerikai küldöttség veze­tője Hamburgban tájékoztatta Helmut Schmidt nyugatnémet kancellárt o tárgyalásokon el­ért „komoly haladásról". Ezt Nitze közölte újságírókkal a megbeszélés után. Hozzátette azonban, hogy még „jelentős különbség” van a szovjet- és az amerikai álláspont között. ♦ WASHINGTON: Caspar Weinberger hadügyminiszter Michael Mopbbs-ot, a nemzet­közi jog és a „szovjet ügyek" egy fiatal szakértőjét nevezte ki pénteken a Pentagon kép­viselőjévé a hadászati fegyver­korlátozási tárgyalásokra, ame­lyek, mint ismeretes, 1979 óta az Egyesült Államok hibájából szünetelnek. Az amerikai dele­gáció vezetőjét még nem ne­vezték ki, s amerikai tárgyalási elképzelések hiányában a SALT-tárgyalások felújításának időpontjáról sem állapodtak meg. Fél évszázados vita végére tettek pontot Londonban és Ottawában. Te­rületét tekintve a világ második leg­nagyobb országa Kanada, most már jogot kapott arra, hogy állami alkot­mányát a maga akarata szerint szö- vegezze meg, s ha kívánja, kiegé­szítse, ha jónak látja, módosítsa, vagy akár újjal helyettesítse. Ezt a jogát az angol királynő ismerte el, aki mindmáig a különben már 1920 óta szuverén államnak a feje. II. Er­zsébet „Kanada királynője" is. Lon­don eddig magának tartotta fenn a jogot a kanadai alkotmány jóváha­gyására. Tudnivaló, hogy a XV. század vé­gén először angol hajósok, aztán a XVI. század közepén franciák vetet­ték meg a lábukat Kanada keleti partjain. A XVIII. század második fe­lében kezdődött a tömeges angol betelepülés. 1867-ben alakult meg a brit dominium. Az „angol" Kanadában ma már egyre kevésbé érvényesül a brit be­folyás, annál inkább a déli szom­széd, az USA — elsősorban tőkéjé­nek behatolásával — igyekszik meg­határozó szerephez jutni. Természe­való találkozásomat jól elő kell készíteni, azt megfontoltan kell megtartani, nem mellékesen, valamilyen nemzetközi fórum­hoz kapcsolódva. Konkrétabban szólva: mi olyan legmagasabb szintű szov­jet-amerikai találkozó megtar­tásáért szádunk síkra, amely összhangban állna államaink­nak a világ helyzete iránti ma­gas fokú felelősségével, és amely igazolná a hozzá fűzött reményeket. Ami a Ronald Reagan elnök­kel lehetséges találkozó he­lyét és_ időpotját illeti, a kö­vetkezőket mondanám: A találkozót valamelyik har­madik országban lehetne meg­rendezni, mondjuk Finnország­ban vagy Svájcban, természe- sen az adott kormány előzetes beleegyezésével. A megfelelő időpont szerintem ez év ősze tenne, például október. Ez a válaszom a feltett kér­désre. Ügy tűnik nekem, hogy ez a válasz teljesen világos és egyértelmű. + PEKING: Nicolae Ceau- sescu román államfő szomba­ton befejezte a Kinai Népköz- társaságban tett látogatását, és a Koreai Népi Demokrati­kus Köztársaságba utazott. ♦ WASHINGTON: Hétfőtől országos akcióhét kezdődik az Egyesült Államokban a nukleá­ris fegyverkezés ellen. Az ak­cióhét keretében 41 állam le­szerelést és fegyverzetkorláto­zást követelő egyházi, egyete­mi és egyéb szervezetei tünte­téseket, az atomháború veszé­lyére figyelmeztető előadáso­kat és filmbemutatókat, úgyne­vezett „békevásárokat” és más rendezvényeket tartanak. ♦ MOSZKVA: A KGST-tag- országok állami munkaügyi szervei vezetőinek értekezlete április 14—16. között Moszkvá­ban tartotta 14. ülését. A ma­gyar küldöttséget Rácz Albert államtitkár, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnöke ve­zette. Az ülésen a delegációk vezetői tájékoztatást adtak or­szágaik elmúlt évi munka-, bér- és szociális ügyi intézke­déseiről, azok végrehajtásának tapasztalatairól. tesen nem mellékes a NATO-beli szövetségesi kötelék sem, katonailag igen szoros ez a szövetség. Talán éppen ezen akart lazítani valaha De Gaulle tábornok, a fran­cia elnök, amikor Kanada francia­ajkú tartományának, Québecnek az önállóságát kezdte támogatni. A montreali franciák ma is szemben- állnak az ottawai kormánnyal. Az al­kotmányvita új alkalom volt arra, hogy elutasítsák a központi kanadai elképzeléseket az alkotmányról . . . hiszen az új alkotmány azt is tartal­mazná, hogy minden kanadai szülő­nek joga van eldönteni, hogy gyer­meke milyen nyelven tanuljon. A Québec-i franciák pedig kötelezővé tennék a tartomány minden iskolájá­ban a francia nyelvű oktatást. így aztán, amikor április 17-én II. Erzsébet kanadai „alattvalóinak" ün­nepélyesen megengedte, hogy ezután maguk döntsenek alkotmányukról, Québec polgárainak képviselői nem voltak ott Ottawában. Az angol— kanadai vitának vége, de a Kanadán belüli Québec-vita tovább tart. Miért vált ismét puskaporos hordóvá a Közel-Kelet? Semmiképpen sem a véletlen hozta, hogy a Közel-Keleten so­kasodnak a válságjelek, és szin­te a robbánásig vált feszültté a helyzet Egy időpont közeli volta sok mindent megmagya­ráz: április 25-ig kell Izrael­nek kiürítenie a Sínai-félsziget még megszálltán maradt részét. Tel Avivban akadnak, akik hal­lani sem akarnak erről. Arra is hivatkoznak, hogy az izraeli csapatok kivonásával együtt fel kell adni a másfél évtized alatt létrehozott izraeli telepü­léseket, tehát emberi sorsok sinylik meg a kényszerű nagy­lelkűséget. Ezen kívül a Sínai- félsziget délkeleti részén mint­egy ezer négyzetkilométernyi terület hovatartozásáról még most is vita folyik Egyiptom és Izrael között; a területnek stra­tégiai jelentősége is van az Akaba-öböl környékén. Szinte nincs is meglepő ab­ban, hogy ilyen körülmények között a végsőkig feszítik egye­sek a húrt, úgyszólván keresve az alkalmat, hogy az izraeli kormány „megsértődhessék”, és azért aztán megtagadhassa a Sínai-félsziget teljes kiürítését. A feszültség növelésének irá­nyába hatott — megint csak a „régi recept szerint” — néhány megdöbbentő terrorcselekmény. Mindenekelőtt a mohamedánok szenthelye, a jeruzsálemi óvá­rosban álló Al-Aksza mecset előtti vérfürdőt kell említeni: egy New Yorkból a közelmúlt­ban Izraelbe áttelepült fiatal­ember, akit az előző héten hív­tak be katonának, géppiszto­lyával belelőtt az imádkozó arabokba. Az első jeruzsálemi hivatalos közlések még „a ma­gányos őrült” szokványos téte­lét ismételgették, aztán félhi­vatalosan már az is napfényre került, hogy a gyilkosnak segítő­társai lehettek. Az arab és a mohamedán világ felháborodással reagált a merénylet hírére. Soha nem látott arányú tiltakozó sztrájkot rendeztek az iszlám országai­ban. Az eset a Biztonsági Ta­nács elé került. Az Izrael által megszállt területeken a palesz­tin ellenállás hevét mindez csak fokozta. Ugyanekkor Libanonban is­mét dörögni kezdtek a fegyve­rek. Meglehet, azért is, mert a bejrúti harcok vagy az újabb gyilkos merényletek (például egy palesztin vezető és család­ja ellen) elterelhetik a figyel­met Jeruzsálemről — meg a Sí- nai-félszigetről. Régi tapaszta­lat, hogy a Közel-Keleten az egyik véres és megdöbbentő esemény háttérbe képes szorí­tani a másikat, az előzőt. No meg az az igazság is érvényes, hogy — az erőszak erőszakot szül. Hogyan alakul a Falkland-válság? Ezekben a napokban ismét gyakran lehet emlegetni az el­csépelt kifejezést: „lázas dip­lomáciai tevékenység". A Falk­land (Malvin)-szigetek válsá­ga a katonai fenyegetőzések ellenére is ezen a héten még megmaradt a diplomácia sík­ján. Haig amerikai külügymi­niszter a hét elején ugyan fel­függesztette közvetítői ingázá­sát London és Buenos Aires között, de aztán újrakezdte. (Emberileg is érthető lett vol­na, hogy a szívritmus-szabályo­zóval élő Haig pihenésre szorul a két főváros közti utazgatás után.) A washingtoni álláspont az, hogy „két baráti ország" vitá­jában kell közvetíteniük. Nyil­vánvaló azonban, hogy Nagy- Britannia közelebb áll az U5IA- hoz. így aztán minden bizony-, nyal az amerikai műholdak adatai szolgálnak a brit flclta dél felé tartó hajói és parancs­nokai számára hasznos infor­mációkkal. Pillanatnyilag az angol kor­mány látszik hajthatatlanabb­nak: csak a szigetekről az ar­gentin csapatok teljes kivonása és az argentin zászló levonása után hajlandó tárgyalni maj­dani megoldásokról (esetleges közös szuverenitás, talán nép­szavazás, a szigetek körüli, olajmező megosztása stb.) — Addig nem. Presztízsokokból azonban az argentin junta aligha mehet ebbe bele, in­kább az ENSZ-csapatok vagy amerika-közi erők behívását szorgalmazza a szigetekre, amelyek fölött viszont továbbra is az argentin zászló lengene. A „lázas diplomáciai tevé­kenység” fogalomkörébe tar­tozott az is, hogy Nagy-Elri- tannia közöspiaci partnereit rá akarta szorítani az Argentíná­val való kereskedelmi kapcsola­tok felfüggesztésére. Először ál­talánosságban ki is mondták az argentin áruk bojkottját, aztán egyes tagállamok új megfonto­lások alapián mór csak egyet­len hónapra érvényes import­befagyasztás mellett döntöttek. A „Vaslady"-nek, Thatcher asszonynak a Falkland-válság pillanatnyilag még jól jön, mert a 3 millió munkanélküli miatt feszült belpolitikai hely­zetben is maga mellé tudta sorakoztatni a munkáspártot és az új szociáldemokrata pártot. „Háborús veszély" idején, ugye­bár, nemzeti egységre van szük­ség. No, persze, ugyanez vonatko­zik Argentínára is. amelyrek katonai rendszere ellen két-f á- rom hete még heves népi el­lenállás jelentkezett. Hol tart a lengyelországi konszolidálódás? Az előző hét végén a kijárá­si tilalom sorozatos könnyítései­re került sor a katolikusok hús­véti ünnepe nyomán, ezen a héten a pravoszláv húsvét in­dokolta ugyanezt. De a lengyel hétköznapok szintén jelzik a konszolidálódási folyamat e ő- rehaladtát — bányák, és gyárak termelési eredményeivel pél­dául. Viszont közvetett bizonyí­tékkal szolgálhat a külföldi és a lengyel szocialistaellenes erők néhány próbálkozása is: látják, érzik, hogy az idő ellenük dol­gozik, tehát még egyszer meg kell kísérelniük a rendzavarást. Ilyen volt egy, a Szabad Euró­pa rádió által támogatott 7 perces illegális rádióadás, ilyen a 13-i „hónapforduló” alkal­mából meghirdetett gyertya­gyújtási akció . . . Ugyanakkor országosan bő­vül a nemzeti újjászületés bi­zottságainak a tevékenysége. Erről a hazafias mozgalom ól elismerően szólt a LEMP Poli­tikai Bizottsága is. A párt fenn­tartja a nemzeti megegyezés eszméjét, ennek megvalósításá­ra törekszik minden, a szocialista államérdekeit elismerő társadal­mi erővel. Ebből a megfogalma­zásból kitűnik, hogy ideértik a szakszervezeteket is. A szakszer­vezetek szerepével foglalkozott egyébként a LEMP Központi Bizottsága mellett működő tcir- sadalomtudományi főiskolán megrendezett tanácskozás is. A jövő hétre összehívták a párt Központi Bizottságának ülését. Ezen a Vili. plénumán főként gazdasági kérdéseket, a párt szerveinek a gazdasági re­form megvalósításával kapcso­latos feladatait kell megvitatni, hiszen nyilvánvaló, hogy Leo- gyelországnak a válságból való kijutásában döntő fontosságú a gazdasági elem. Pálfy József Havasi János Lakosság és közületek részére mindenféle üvegezési munkát vállalunk 10 négyzetmétert meghaladó üvegezési munkákat vidéken is végzünk. Biztositott lakások üvegezési munkáinak ügyintézése helyben. PÉCSI SZOLGÁLTATÓIPARI VÁLLALAT, Pécs, Endresz György u. 2., Telefon: 13-677/11-es mellék. (p. J.) A lakosság szolgálatában szombati fuvarozás 30 %-os kedvezménnyel BELKERESKEDELMI SZÁLLÍTÁSI VÁLLALAT, Pécs, Megyeri út 63. (Tüzép mellett).----------------------------«----------------------------­A királynő alattvalóinak joga

Next

/
Oldalképek
Tartalom