Dunántúli Napló, 1982. április (39. évfolyam, 90-117. szám)

1982-04-17 / 104. szám

Nemzetközi panoráma Szórakoztató technika A két évvel ezelőtti öröm: Mugabe hivei pártjuk győzelmét ünnepük A változó Zimbabwe Milliók az iskolapadban Soha nem felejtem azt a túl­áradó örömet, amellyel 1980. április 17—18-án Zimbabwe né­pe az ország függetlenné vá­lását köszöntötte. De nem fe­ledhető az ünnep másnapján érkezett hír sem: fekete fiata­lok maradtak vérbe fagyva Sa­lisbury külvárosában — honfi­társaik verték agyon őket, ami­ért Joshua Nkomo képmásával ékesített trikóikat nem voltak hajlandók felcserélni olyanra, amelyet Robert Mugabe fény­képe díszített. A gyilkosok és az áldozatok (akárcsak a két párt­vezér) különböző népcsoport­hoz tartoztak: az előbbiek a lakosság háromnegyedét kite­vő shonákhoz, az utóbbiak vi­szont a mintegy húsz százalék­nyi ndebelékhez. Óhatatlanul eszembe jutott ez az epizód, amikor most is­mét a zimbabwei füagetlensé- gi mozaalom két vezetőjének szembekerüléséről számoltak be a hírügynökségek, Mugabe mi­niszterelnök menesztette a ko­alíciós kormányból Nkomót és néhány társát, összeesküvéssel vádolva őket. Bizonyítékként a Nkomó híveinek farmjain talált fegyverek szolgáltak. A viszály következményeit egyelőre nem lehet felmérni. Annyi bizonyos, hogy Mugabe a nemzeti egység új formájának létrehozásán fá­radozik, s ebben, úgy tűnik, már nem készül helyet adni régi riválisának. E párharc fejleményei ural­ták az utóbbi hetekben a Zimbabwével foglalkozó cikke­ket. Pedig érdemes szemügyre venni azt is, hogy mit hozott az országnak a függetlenség első két éve. Elmaradtak a tö­meges államosítások és elbo­csátások az afrikai politikusok nem vezettek be „fordított apartheidet”. A megtorlástól fé­lő európaiak aggodalma tehát megalapozatlannak bizonyult. A gazdasági növekedés üteme meghaladta a 10 százalékot, az 1979-es 1 százalékkal szem­ben. Az afrikai nincstelen töme­gek földhöz jutottak, a kor­mányzat felemelte a minimál­béreket. Tavaly már valame­lyest lassult ugyan a gazda­sági növekedés, de afrikai mér­cével mérve még mindig kima­gaslónak mondható. A főbb problémák így foglalhatók ösz- sze: növekvő infláció, stagnáló beruházási színvonal, fizetési mérleggondok, szakemberhi­ány és elégtelen szállítási há­lózat. A Mugabe-kormány meghir­dette célját („szocialista és egyenlőségen alapuló társada­lom”) fokozatos gazdasági re­formok révén kívánja megvaló­sítani. Ellentmondásos a hely­zet a beruházások terén. A ve­zetés ugyanis egyfelől meg akarja akadályozni a külföldi tőke kimenekítését az ország­ból, sőt bátorítani kívánja a Zimbabwe fejlődése szempont­jából fontos beruházásokat, másfelől viszont csökkenteni kí­vánja a külföldi tőke befolyását (Jelenleg még a magánberu­házások mintegy 65 százaléka külföldi — brit. dél-afrikai és amerikai —• kézben va.n). Az 1981—82-es költségvetés értel­mében fokozottan megadóztat­ják a magántőkét, korlátozzák a kivihető profit mennyiségét. Vannak persze olyan fehérek, cébe ugyanis gyenge áramot vezettek, amelyet gyerekek ál­tal hajtott generátor táplált. A körhintát előbb egy ló for­gatta, majd emberek, de 1885- ben megjelent a gőzgép a hinta forgatására, sőt 1909- ben a villanymotor. 1908-ban megnyílt a sárkányvasút, majd felépítették a siklót, a hullám­vasutat, a csodatükrökkel és egyéb furcsaságokkal csábító, nemrég leégett elvarázsolt kas­télyt. E szórakoztató eszközöket követte a villanyautó, az az­óta is népszerű dodgem. A park ma is egyik legnép­szerűbb eszköze a hullámvas­út, amelybe évente mintegy 80 kilométer fagerendát kell be­építeni az elhasználódottak cseréjére. A legújabb típusú szórakoztató technika a játék­teremben található. Ugyancsak új berendezés az olasz gyárt­mányú ciklon, amely hasonló a hullámvasúthoz (legnagyobb hullámmagassága 13 méter), de annál gyorsabb: a sebes­ség néhol eléri az óránkénti 57 kilométert. Képünkön az „Óriási Loch Ness" nevű pálya látható az egyik amerikai szórakoztató parkban. Az utasok keresztül­mennek a kétszeresen hurkolt, mintegy 1000 méter hosszú pályán. Robert Mugabe több tízezres tömegnek mond beszédet akiknek ez a reformpolitika nincs ínyükre. 1981-ben Zim­babwét több mint 21 ezer európai hagyta el s jelenleg alig több mint 150 ezer euró­pai él az országban^ az 1976-os 275 ezerrel szem­ben. A kivándorlás tovább fokozza a szakemberhiányt, amely pedig megbízható becs­lések szerint máris sok millió dolláros károkat okoz a gaz­daságnak. Az afrikai lakosság már ráéb­redt, hogy a függetlenné válás önmagában nem hozza el azon­nal a Kánaánt: a gazdasági szerkezet múltból örökölt hiá­nyosságai és a tőkés világgaz­daság rendszeréhez való tar­tozás behatárolja a Mugabe- kormány mozgásterét. A fekete tömegek mégsem elégedetle­nek, hiszen máris láthatják a kezdeti eredményeket. Tovább­ra sem fenyeget élelmiszerhi­ány, ami nagy szó Afrikában. A független Zimbabwe költség­vetésében — csaknem 15 szá­zalékkal — első helyen szere­pelnek a népoktatásra fordított kiadások, milliók ülnek iskola­padba. A kormányzat a leg­szegényebbek számára ingye­nessé tette az egészségügyi el­látást. Vidéken is mind gyako­ribb látvány az egészségügyi központ vörös kereszttel jelölt, fehérre meszelt épülete. A kö­vetkező ötéves tervben az ál­lam 160 ezer olcsó lakóházat építtet a földműveseknek. Zimbabwe lassan átalakul. A változások nem túl látványosak, az afrikai tömegek számára azonban mégis többet jelente­nek, mint két egykori gerilla­vezér mai vetélkedését. Még akkor is, ha még igen mesz- sze van az az idő, amikor az utca embere már nem ilyen vagy olyan törzshöz tartozó­nak, hanem zimbabweinek mondja majd magát. Kürti Gábor A világ nagy városaiban mindenhol van egy terület, ahol különféle technikai esz­közök állnak a szórakozni vá­gyók rendelkezésére. Egysze­rűbb esetben megfelel ilyen célra a ringlispil vagy a ha­jóhinta, de természetesen az igazi szórakozást az ijesztő hullámvasútok, óriáskerekek és társaik jelentik. Ilyen — és nem is akármilyen — szóra­koztató lehetőség például a budapesti Vidám Park, amely ugyan nem vetekedhet a nagy amerikai szórakoztató parkok­kal, például a Walt Disney- falu játékaival. Sokan nem tudják azonban, hogy Európá­ban csak a koppenhágai Ti­voli és a római szórakoztató park múlja felül, de a buda­pesti sajátos hangulatát a sok fával és virággal a külföl­diek is méltán irigylik. A budapesti Vidámpark te­rületén már 1838 előtt is pezs­gő élet volt: csúszda, tánche­lyiségek, mutatványosok von­zották a közönséget.. Itt ismer­kedhettek meg sokan a mű­szaki újdonságokkal, a villany árammal, a fényképezőgéppel, a fonográffal, a telefonhír­mondóval és a mozival. 1862- ben a fő szenzáció a „rázó­medence" volt, a medence al­jára két aranytallért tettek, s aki a' pénzt ki akarta venni, azt megrázta a víz; a meden­Newport néven vagy féltucat­nyi helység van az Egyesült Államokban. Az Atlanti-óceán parti Rhode Island egyik gyö­nyörű öblének kis települése arról nevezetes, hogy a' leggaz­dagabb amerikaiak egy részé­nek nyaralóhelye. Az itteni „fi: nőm társaság" igen kényes jó hírére. Ha. mégis történik va­lami kellemetlen botrány, siet­ve. igyekeznek eltusolni azt. Már amikor lehet. Mert azért ez-az mindig kipattan. Kínos volt pél­dául — emlékeztet rá a nyu­gatnémet Stern magazin — amikor a „Dollár-hercegnőnek” nevezett Doris Duke autójával Gyanús inzulinampullák... Milliomosnő kómában villája rácsához trancsirozta fiatal barátját - gyaníthatóan érzelmi okokból. Az incidensre hamar fátylat borított az idő. Most azonban a newporti „krém” idegeit egy olyan ügy borzolja, amin aligha lehet gyorsan túllépni, 1980 végén fürdőszobájában ájpltan találták Martha von Bülow-t, a sokszoros milliomos­nőt, akit az orvosok azóta sem tudtak visszahozni a kómából. Fia és lánya gyilkosság kísérle­tével vádolta meg a férjet, mos­tohaapjukat. Lássuk az előzményeket. A milliomosnő húszegynéhány évesen találta meg álmai her­cegét egy ausztriai kastélyban. A herceg, Alfie von Auersperg értékéből Martha szemében mit sem vont le, hogy a „főúr" ép­pen teniszedzőként kereste ke­nyerét az említett kastélyban. A nagy szerelemmel ismét talál­kozott az amerikai vagyon és az európai rang. Az eredmény nyolc év házasság, két gyermek, majd válás. Röviddel később Martha már Claus von Bülow felesége. Az újdonsült férj sem volt gazdag, bár a milliárdos Paul Getty ügyvédjeként közel állt az előkelő körökhöz. Tizen­négy éven át úgy látszott, Mar­tha második házassága jól si­került A Newportban vásárolt álomkastély a boldogság szige­tének tűnt. Utóbb azonban ki­derült, a finom társaság már régen észrevette, hogy a házas­sággal baj van. Claus környe­zetében feltűnt egy szerető, majd a férj váratlanul állást vállalt, ami ebben a körben nem volt szokásos. 1979 kará­csonyán jött a tragédia első felvonása: Martha egy este rosszul érezte magát. Másnap a gondos férj azt mondta a családnak és a komornának, hogy ne zavarják a pihenő asz- szonyt. A komorna azonban nem hagyta annyiban: felment és mozdulatlanul, ájulton talál­ta asszonyát. Ám Claus csak hosszú vita után hívott orvost. A milliomosnő a kóma küszö­bén került kórházba, s csak lassan épült fel. Ezalatt a gyanakvó komorna magánnyomozást folytatott, s.a férj szekrényében injekcióstűket és ampúllákat talált. Pár hó­nappal később, amikor újabb inzulinos ampullákat lelt, át­adta azokat a milliomosnő gye­rekeinek. Mégsem történt sem­mi, egészen 1980 karácsonyá­ig, amikor Marthát kómában lelték fürdőszobájában. A gye­rekek ekkor magándetektívet fogadtak, aki terhelő bizonyí­tékokat talált. A család ügyvéd­je megindította a pert Claus von Bülow ellen, s a dologból mostanra bűnvádi eljárás lett. A közvélemény azóta is meg­oszlik: van, aki Tiisz a férj bű­nösségében, vonj aki kételke­dik. Pedig az orvosi szakvéle­mény alig enged kételyt: a milliomosnő kómáját a vércu- korszint hirtelen esése okozta, s ezt inzulinnal el lehet érni. A newporti finom köröket azon­ban nem a bűnösség vagy ár­tatlanság bizonyítékai érdek­lik, hanem maga a botrány. Hogy ilyesmi történhet a leg­elegánsabb amerikai társaság­ban, még csak hagyján! De hogy per legyen belőle — ez szörnyű! (-r-y) A férjet rendőr vezeti a bíróság épületébe Érdekességek OROSZLÁN PARÓKÁBAN Néró, a philadelphiai ál­latkert impozáns külsejű oroszlánja egyszer csak va­lamilyen bőrbetegséget ka­pott, s ennek következtében elveszítette dús sörényét. Kiderült, hogy négylábú „lakótársai" nem fogadják be a kopasz oroszlánt, és kivételesen agresszív ma­gatartást tanúsítanak vele szemben. Áilatpszichológiai szakemberek tanácsára Néró számára mesterséges sörényt, valami paróka­félét készítettek. Az orosz­lán hagyta, hogy ráadják a parókát, és társaival való kapcsolata nyom­ban megjavult. A baj csak az, hogy az oroszlán­parókát időnként le kell venni, hogy megtisztítsák, de eddig még senki sem akadt, aki hajlandó volna erre. KACSAPOSTA Mint ismeretes, Angliá­ban, az Egyesült Államok­ban és számos más or­szágban manapság újjá­születik a galambposta. A sok helyütt forgalmi dugók­kal eltorlaszolt utak miatt a madarak még a motor- kerékpárosoknál is gyor­sabban végzik el a küldön­cök feladatait. Lee Farmer amerikai zoológus azt ál­lítja, hogy e célra alkalma­sabb idomított kacsákat használni. Farmer több évig dolgozott kacsákkal. A madarak pontosan és gon­dosan eljuttatják a távoli körzetekbe a meteorológiai adatokat és más tudomá­nyos híreket, a vidéki új­ságszerkesztőségek számá­ra pedig a filmeket. A tu­dósoknak módja volt meg­győződni arról, hogy a ka­csák a galamboknál gyor­sabban repülnek, tájékozó­dási érzékük fejlettebb, s azonkívül a rossz időtől és a sötétségtől sem félnek. A LEGRÖVIDEBB NÉV Skandináviában van Eu­rópa egyik legrövidebb el­nevezésű faluja, amelynek neve egyetlen betűből áll. A norvégiai Lofoten-szige- teken lévő A faluról van szó. Körülbelül 300 lakosa van, akiknek többsége ha­lász.

Next

/
Oldalképek
Tartalom