Dunántúli Napló, 1982. április (39. évfolyam, 90-117. szám)

1982-04-17 / 104. szám

Mi akadályozza a kisvállalkozást? Mérleg 1981-ről Sikeres évet zártak Baranya megye állami gazdaságai A közelmúltban értékelték a három dél-dunántúli megye, köztük Baranya állami gazda­ságainak elmúlt évi gazdálko­dási eredményeit. A mérleg kedvező: Baranya mezőgazda- sági kombinátja és négy állami gazdasága tavaly összesen Januártól a gazdasági élet új elemeiként létrejöhetnek azok a formák, amelyeket ösz- szefoglaló névvel kisvállalkozá­soknak nevezünk. Jellemzőjük, hogy megalakulásukat, illetve megszűnésüket nem a hivatalos szervek döntik el, hanem a ke­reslet-kínálat. Optimális len­ne, ha minden lehetséges for­mából (kisvállalat, kisszövetke­zet, szakcsoport, gazdasági munkaközösség) minél nagyobb számú és változatos tevékeny­séget folytató szervezet jönne létre. Kezdeti tapasztalataink ezzel szemben azt mutatják, hogy a vállalkozói kedv nem olyan irányú és nagyságú, mint azt szeretnénk, vagy ahogy azt elképzeltük. Ennek okai több helyen keresendők. nyes: a kisüzemi termeléssel szemben is követelmény a kor­szerű és jó minőségű termék, illetve szolgáltatás. Ehhez kor­szerű felszereltség szükséges, azonban a beruházási költség nem áll rendelkezésére a vál­lalkozóknak, és hitellel sem tudják pótolni. Ez kés zteti az árutermelő vállalkozások létre­jöttét. A társadalombiztosítás szol­gáltatásait a vállalkozók ré­szére bizonyos korlátozásokkal, és a korábbinál magasabb mértékű járulék fizetése ellené­ben. nyújtja. A járulék mérté­kének megállapításánál azon­ban tekintettel kellett lenni ar­ra, hogy annak egy részét a munkáltatók fizetik meg, míg a vállalkozónál saját maga egyben munkáltató is. tést igényel. Gondoljuk, hogy a második félévben, de legké­sőbb a jövő évben Baranya megyében már ez a forma is létezni fog. Reméljük, hogy a jelenleg még gátló tényezőként jelent­kező túlszabályozás problémája megoldódik, hiszen ezeket a gondokat több csatornán szá­mos döntésre jogosult orszá­gos szerv felé jeleztük és ígé­retet kaptunk a rövid időn be­lül történő felülvizsgálatokra. Dr. Podlócz György, a Baranya megyei Tanács ipari osztályának munkatársa i Pécs, április 19—20. Országos tanácskozás a kisvállalkozásokról Immár megjelentek a kis­vállalatok és a kisszövetke­zetek alapításával és műkö­désével kapcsolatos jogsza­bályok. Az itt jelentkező gya­korlati feladatok megoldásá­nak elősegítésére országos tanácskozást rendez április 19-20-ón Pécsett a Szerve­zési és Vezetési Tudományos Társaság Baranya megyei Szervezete. A gyakorlati, út­mutató jellegű tanácskozás során a résztvevők tájékozta­tást kapnak az új vállalkozá­si formák alapításának lehe­tőségeiről, működtetésükről, adóztatásukról és ügyvitelük­ről, ezenkívül konzultálhat­nak, véleményt és tapaszta­latokat cserélhetnek. A vitaindító előadást Vil­lányi Miklós pénzügyminisz­ter-helyettes tartja. A továb­bi előadók a Pénzügyminisz­térium azon vezető munka­társai, akik részt vettek a jogszabályok előkészítésében, így azok értelmezéséhez és gyakorlati alkalmazásukhoz segítséget adhatnak. A ta­nácskozás elődásaiból tanul­mánykötet készül, melyet a résztvevők kézhez kapnak. Tizenhárom éirésén lettem lövezetá.. Egy bányásztot állomásai Akkor se kagyja el magát az ember, ha nyugdíjba megy Fizetés előtti pénzőrségben Petőfi-aknán több mint 400 millió forint nye­reséget értek el, ami 27 száza­lékkal több az előző évinél. Jelentősen javultak a hatékony- sági mutatók is. A magasabb termelési érték és nyereség mintegy 2 százalékos létszám- csökkenés mellett valósult meg, ennek következtében az élő­munka termelékenysége csak­nem 20 százalékkal növekedett. A gazdaságok tavaly a mos­toha időjárás mellett is kiemel­kedő termésátlagot értek el, búzából hektáronként 5,3 ton­nát, kukoricából hektáronként 7 tonnát. Ez utóbbi az eddigi legmagasabb átlagtermés a megyében. Az ipari növények közül cukorrépából hektáron­ként átlagban 51,3 tonna, bur­gonyából 32,3 tonna termést takarítottak be. Az állattenyész­tésben a gazdaságok a tejelő tehénlétszám kis mértékű csök­kenése és a kocalétszám mini­mális növekedése mellett te­henenként 5057 literes tejterme­lést, kocánként több mint 1,8 tonnás húskibocsátást produkál­tak, miközben javultak az ab­rakfelhasználás fajlagos muta­tói. Komoly előrelépés történt az energiamegtakarítás területén is, a gazdaságok kivétel nélkül sokat tettek az energiatakaré­kos megoldások elterjesztéséért. A megye gazdaságai az elmúlt évben már összesen több mint 15 ezer tonna kukoricát tárol­tak be nedvesen. Több gazda­ság hozott intézkedést a drága üzemanyagot fogyasztó jármű­vek lecserélésére olcsóbb üzem­anyaggal működő járművekre, továbbá a terményszárítóknak mezőgazdasági melléktermé­kekkel, hulladékokkal történő üzemeltetésére. Tavalyi beruhá­zásaik közül kiemelkedik a Szentlőrinci Állami Gazdaság vajszlói burgonyafeldolgozó üzeme, mely rekordidő alatt készült el. A gazdálkodási eredmények mellett Baranya állami gazda­ságai megfelelő gondot fordí­tottak dolgozóik szociális hely­zetének javítására is, a munka­díj tavaly átlagban 5,4 száza­lékkal emelkedett. Túlszabályozás így például számos jogsza­bály szabályozza azt a nyolc új szervezeti formát, melyek létrehozhatók. Tekintettel arra, hogy magánszemélyek is ala­kíthatnak kisszervezeteket, a gazdasági cél megvalósítását a viszonylagos túlszabályozás kérdésessé teszi. Ezen a prob­lémán az időközben megjelent népszerűsítő kiadványok segíte­nek, de meg nem oldják, nem is beszélve arról, hogy a kor­látozott példányszám és a- ki­jelölt árusítóhelyek miatt csak nehezen szerezhetők be. A kisvállalkozók és a gazda­sági célbiztonságát és biztosí­tását szolgálják a képesítési előírások. Az a szint azonban, melyet a szabályozás előír, túl­biztosításnak tűnik, hiszen a kisipari képesítés szabályait alkalmazzák a kisvállalati és a kisszövetkezeti formák kivételé­vel minden vállalkozásnál. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy sokszor ugyanolyan képe­sítésű személyek ugyanazt a tevékenységet, melyet vállalati keretek között jelenleg gyako­rolnak, vállalkozóként nem vé­gezhetik, csak ha bizonyos szakmákra előírt speciális kép­zettséggel rendelkeznek. A többféle jogcímen fenn­álló adófizetési kötelezettség ellenére sem magas a vállal­kozások adója (évi 16—30 szá­zalék között mozog). Kevéssé ismert, de feltétlenül jó, ha tudják a vállalkozók, hogy a kisüzemekben foglalkoztatott segítő családtagok után adót nem kell fizetni, de a gazda­sági munkaközösségek és a szakcsoportok jövedelmének adóztatása is kedvezményes: amennyiben nyereségüket nem osztják fel (tartalékolják, vagy beruháznak), nem kell általá­nos jövedelemadót fizetniülc. A bevételek és kiadások nyilván­tartása és általában a szám­vitel szabályszérű ellátása azonban gondot okoz. Tőkehiány A kisvállalkozások létrehozá­sánál a gazdasági szakembe­rek figyelembe vették, hogy a felhalmozott tőkék (főleg a la­kosságiak) a vállalkozás kere­tében hasznot hajtanak. Ezzel szemben a vállalkozók többsé­ge csak minimális induló va­gyonnal rendelkezik — ez eleve meghatározza a létrejövő vál­lalkozás tevékenységi körét —, és a hitelfelvételi lehetőségek, a hitelnyújtás feltételei egye­lőre nem változtak. Az ipari te­vékenységek többsége tőkeigé­Ezek a gondok eleinte meg­fontolásra késztették a vállal­kozókat. Szerencsére nem szeg­ték kedvüket, hiszen március 31-ig 11 gazdasági munkakö­zösséget vettek nyilvántartásba a tanácsok. A megyei vezetés elképzeléseinek megfelelően, örvendetesen nagy a fogadási készség a mezőgazdasági ter­melőszövetkezetek részéről az ipari szakcsoportok iránt. A megyében 2 szolgáltató szak­csoport jött létre. Reméljük és várjuk, hogy ez a folyamat to­vább folytatódik, hiszen a köz­ségek lakosai igénylik a szol­gáltatási ellátást, ennek pedig legjobb módja a helyi terme­lőszövetkezetek keretein belül működő szolgáltató szervezetek létrehozása. A legkedveltebb forma a gazdasági munkakö­zösség. Különösen a villamos­ipari tevékenységek és az épí­téstervezés iránt nagy az ér­deklődés. Sajnos ez ideig csak egy vállalati gazdasági munka- közösség alakult meg. Azt ta­pasztaltuk, hogy néhány mun­káltató a bérszínvonal csök­kentésére akarja felhasználni a vállalati vállalkozást és nem egyenrangú gazdasági partner­ként kezeli a vállalkozókat. Po­zitív példával szolgál a Gabo­naforgalmi Vállalat, melynek gazdasági vezetése elsőként kezdeményezte vállalati gazda­sági munkaközösségek kialakí­tását. Remények Megalakulófélben van a me­gye első árutermelő kisszövet­kezete, de több ipari szövet­kezet kidolgozta a szervezetén belül kialakítható új formák rendszerét. -Ebben különösen a Pécsi Villamosipari és Gépja­vító Szövetkezet tűnt ki, ahol mellékfoglalkozású szakcsoport létrehozását határozta el a közgyűlés.' Vannak, ahol a régi, ún. ,,gebinrendszer"-t tovább­fejlesztik és a korszerűbb átalányelszámolást alkalmaz­zák. A Pécsi Szolgáltatóipari Vállalat messze megelőzve a hasonló profilú gazdálkodókat, már az elmúlt évben részlete­sen kidolgozta az egyes rész­legei szerződéses üzemeltetésé­nek rendszerét: a többi már a vállalkozókon múlik. Egy kisvállalat létrehozása nagymértékben igazodik a mér- legkészitési ciklushoz, emellett a többi — rugalmasabb - for­ma mellett hosszabb előkészí­Az első tavaszi jó idő már a kertben találta Lévárt György nyugdíjas bányászt. Üj tartó­gerendát tett a szőlőlugasnak, metszeni is kelj, és egyáltalán, mindig van tennivaló a ház körül. — Mikor még 1967-ben nyugdíjba mentem, azt mond­ta az orvos, nehogy elhagy­jam magam, mozogjak sokat, mert azok mennek el gyorsan, akik csak ülnek tétlenül egész nap. Na, ebben nincs hiba ná­lam. Reggeltől estig elvagyok foglalva, a ház, a kert, a nyú­lok adnak elég munkát. Mielőtt találkoztunk, azt kép­zeltem, tizenöt éve nyugdíjban lévő, a szilikózis miatt megtört öregembert látok majd. Ehe­lyett fiatalosan fürge mozgá­sú, energikus és jókedélyű fér­fi fogadott, akinek ugyan hó­fehér a haja, de nyugdíj el­lenére aktív munkásőr, még gyakran felveszi a kitünteté­sekkel teli szürke zubbonyt, és esetenként a gyakorlatokon is részt vesz. — Nem is lenne nekem semmi bajom, ha néha a tü­dőm nem figyelmeztetne. Hiá­ba, a szilikózis nem engedi, hogy elfeledkezzenek róla. Lévárt György osztrák szár­mazású, szülei Ausztriából jöt­tek és telepedtek le itt 1919- ben, mikor itt a Mecsekben új bánya nyitásához toboroz­tak bányászokat. Négyéves volt akkor. — Apám soha nem is ta­nult meg tökéletesen magya­rul és mikor ezért kamaszko­romban néha csúfoltam, ugyan­csak szaladni kellett, nehogy a nyakam közé csördítsen. Pe­dig ő tanított meg minden bá­nyász-tudományra. Egészen ki­csi voltam még mikor már el­határoztam, hogy én is bányász leszek. Tizenhárom évesen a fej­tésben a csúszda mellett let­tem lóvezető, 16 éves korom­ban vett apám maga mellé és majdnem tíz évig dolgoztunk együtt. — Egyszer, amint ott lapá­toltunk egymás mellett, meg­kérdezte: — Te gyerek! Mit csinálnál velem, ha én rosszul lennék a bányában? — Mit? Földobnám a stokkra, aztán dolgoznék tovább — adtam meg a nyegle választ, amit én jó tréfának szántam. Apám azonban akkora pofont húzott le, hogy hirtelen azt sem tud­tam, hol vagyok. No, én töb­bet soha nem" felejtettem el, mit kell tenni a bányában, ha rosszul lesz valaki. Lévárt György Vasas ll-n la­kik a falu legszélső utcájában. Csendes környezet, jó levegő, szép családi házak sorakoznak egymás mellett. Ö is ilyenben lakik, fia családjával együtt. — Ezt a házat 1957-ben vet­tük — mesél tovább. — Apá- mékkal is itt laktunk Vasason, a nagycsaládosok telepén. He­ten voltunk testvérek és na­gyon szegények. A 37-es éh­ségsztrájkban én is benne vol­tam. Rengeteg csendőr jött ki, mikor lenn maradtunk és be­jelentettük a sztrájkot. Eltorla­szoltuk az aknát, minden lejá­ratot, hogy ne lehessen hoz­zánk férni. A bánya tele volt robbanóanyaggal, elhatároz­tuk, ha nem adják meg, amit kérünk — a megélhetéshez szükséges minimális béreme­lést — fölrobbantjuk a bányát. — Arról fogalmunk sem volt. hogy közben azok a kollégák, akik kinn maradtak, feleségek, testvérek, barátok, egy tömeg­ben, csendes menettel elindul­tak gyalog Pécsre a bányafel­ügyelőségre, Tíogy minket véd­ve ők kényszerítsék ki a mi követelésünket. Csak Csertető­ig értek, ott a csendőrök közéjük lőttek. A halottak mel­lett többen megsebesültek, köztük volt az anyám is. A golyó a szeme alatt tépte fel az arcát, és egyik szemére el­vesztette a látását. — Sajnos, ezután több em­bert azonnali hatállyal elbo­csátottak, én is köztük voltam. Az ország szénbányái előttünk zárva voltak. A zalai bauxit­bányában is; mikor megtudták, miben vettünk részt, fölmond­ták. Végül Ajkán kötöttem ki. Könnyebb is volt", többet is ke­restem, a bauxitbányában nem is lesz olyan piszkos az ember, mint a szénbányában, mégis visszavágytam ide a Mecsek­be. 1945. május elsején aztán visszajöttem. Itt érzem jól magam. — Papa — szól közbe a nagyobbik unoka, cserfes gim­nazista lány — azt is meséld el, mikor kölnit ittál. — Mint mondtam, apám na­gyon megtanított rá, mikor mit kell tenni a bányában. Bányamentő lettem nem sok­kal azutárt, hogy visszajöttem ide. Az unokám arról beszél — mert szoktam neki mesél­ni —, hogy amikor nagy bá­nyaszerencsétlenségek voltak, és tudtuk, halottak vannak, ón mielőtt elindultunk, mindig „Fekete macska" kölnit ittam. Hogy miért? Azért a szörnyű­ségért, hogy sokszor csak ro­pok múlva találtuk meg az embereket, volt, amelyiket ösz- szeégve, volt, amelyik a me­legtől szinte megfőtt. Csak én tudtam a közelükbe menni. Az idős bányász elgondol­kodik. A bányamentők mindig a legerősebb, legjobb kondí­cióban lévők lehettek. Aztán jött a szilikózis. Egy darabig még húzta, dolgozott a köz­pontban szakszervezetisként, aztán próbálkozott a „napsu­gár fejtésben” — ahogyan ő a külszíni fejtést nevezi. Végül leszázalékolták. — A munkásőrséget viszont nem adtam föl. Mióta meg­alakult, tagja vagyok és me­gyek most is, ha kell. Feláll, hozza a szürke zub­bonyt, baloldala kitüntetések­kel teli: a Haza Szolgálatáéit, Kiváló Munkáért és még ki tudja, mi mindenért. Mird- mind a dolgos életnek egy- egy állomása. Sarok Zsuzsa HÉTVÉGE 5. Mélyítik a feffjrei vízforrást A Pécsi Vízmű megbízásá­ból az aknamélyitök mélyítik a tettyei vizforrást, ugyanak­kor egy vágatot is hajtanak. A munkálatok célja, hogy a város alá jutó szökevényvizek nagy részét megfogják, va­lamint, hogy víztározót léte­sítsenek a kisebb fogyasztás­kor fennmaradó víznek. Fotó: Erb János

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom