Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)
1982-03-27 / 85. szám
Magyarország történelmi emlékhelyei A Magyar Munkásmozgalmi Múzeum nagyszabású vá[- lalkozásba fogott: hazánk történelmi emlékhelyeinek kataszterét kívánja összeállítani. — Elsőként a Magyar Par- | tizán Szövetség határozta el, j még 1977-ben, hogy számbaveszi az ország történelmi I emlékhelyeit - válaszolja kérdésünkre dr. Illés Lászfo- né, a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum főmunkatársa. — j Az ő felmérésük azonban csak az első világháborút követő korszak történelmi emlékhelyeire vonatkozott. A viszonylagos pontossággal ösz- szegyűjtött adatok feldolgozására az Országos Hadtörténeti Intézet és Múzeum Levéltárát kérték fel. Ez volt az ! első lépés a történelmi em-’ lékhelyek kataszterének ösz- szeállításához. — Hogyan, miként került át ez a kezdeményezés a '/ Munkásmozgalmi Múzeum- I hoz? — A Magyar Partizán Szövetség felajánlotta nekünk az összegyűjtött anyagot. Én magam nagyon örültem ennek, hiszen ezzel a gyűjteménnyel már elkezdhettünk egy nagyobb szabású vállalkozást, a történelmi emlékhelyek kataszterének, elkészítését. A Művelődési Minisztérium hivatalosan felkért beiv nünket ennek a nagy munkának az elvégzésére. — Mi is valójában a történelmi emlékek katasztere? — Mindazon személyekhez vagy eseményekhez kapcsolódó történelmi emlékhelyek nyilvántartása, amelyeket haladó történelmi hagyományaink nyomán állítottak fel az ország területén. — Készítettek már ehhez hasonló gyűjteményt más országokban is? — Szomszédaink közül a Szovjetunióban már található ehhez hasonló jelentős vállalkozás. Az elmúlt év során minket is felkértek, hogy segítsünk összegyűjteni a Magyarországon levő szovjet katonasírok és emlékművet adatait. Mi a hazai történelmi emlékhelyek kutatásával párhuzamosan ezt a munkát is elkezdtük, és a magunk számára is majd külön kiadványt akarunk szerkeszteni. — Miként kezdtek hozzá a nagy vállalkozáshoz? — Mindenekelőtt a megyei múzeumokhoz fordultunk adatszolgáltatásért. De a megyei pártarchívumok — amelyek már korábban is folytattak önálló munkásmozgalmi adatgyűjtéseket — anyagát is felhasználjuk. Néhány megye, így Bács-Kis- kun, Győr-Sopron, Veszprém és Zala már be is fejezték gyűjtőmunkájukat, és adataiI kat elküldték nekünk. A gyűj- • tések anyagát egyeztetjük a már nálunk levő adatokkal, és így igyekszünk kiegészíteni topográfiai nyilvántartásunkat.- Kik segítettek ebben a munkában? ■ — A történész-muzeológusok felvették a kapcsolatokat a helyi tanácsi szervekkel és a megyei pártarchívumokkal, csakhogy ennél jóval szélesebb körű segítségre lett vol: na szükség. S bár kaptak 8. HÉTVÉGE támogatást több helyről is, mégis azt tapasztaltuk, hogy a legtöbb megyében a múzeumok magukra maradtak ebben a nehéz vállalkozásukban. — Milyen korszakok emlékhelyeit tartalmazza majd a történelmi kataszter? — A szakbizottság döntése alapján az 1832—1962 közötti történelmi korszak társadalmi-politikai mozgalmainak * emlékhelyeit gyűjtjük egybe. Olykor persze kérdésessé válik, hogy mit is vegyünk be a ^ kataszterbe. így például Le- tenye, Komját Aladár szülő- ; helye — bár emléktábláját nem a szülői ház falán helyezték el, mégis bekerül a gyűjteményünkbe. Vagyis azokat az emlékhelyeket is bejegyezzük, amelyek nem feltétlenül az események | színhelyei. A kataszter két részből áll majd: egyrészt az emlékhelyek topográfiai kataszteréből, amelyeket megyénként készítünk el, s ezt egészítjük ki a személyi emlékhely-katalógussal. (Például Sallai i Imre nevénél megjelöljük az összes fellelhető emékhelyet.) — Milyen gyakorlati haszna lesz ennek a gyűjtésnek? — Mindenekelőtt az volt a célunk, hogy végre valahol együttes nyilvántartásban le- I gyen az összes említett történelmi korszakra vonatkozó emlékhely. Eddig ugyanis, ;j bár sűrűn fordulnak hozzánk, i nem tudtunk kielégítő felvilá- j gosítást adni. Emellett a kataszter összeállítása során a megyék múzeumainak munkatársai és mi magunk is egy j sor olyan történelmi helyhez és személyhez kapcsolódó ! adatot derítettünk fel, ame- I lyek mindeddig még megje- löletlenek voltak. Az említetteken túl még készítünk egy történelmi emlékhelyekhez kapcsolódó életrajzi lexikont is, saját használatunkra. Ebbe a lexikonba azoknak a személyeknek is feljegyezzük az életrajzi adatait, akiket eddig csak egyes megyék határain belül ismertek. így aztán az emlékhelyek történelmi katasztere meg a személyi adatok katalógusa együttesen nagyon jó szolgálatokat tehet. — Mit eredményezett az eddigi gyűjtőmunka? * A megyei múzeumok I munkatársai igen lelkiismeretes munkát végeztek és végeznek jelenleg is, bár sajnos kevés támogatást élveztek, és a kataszter összeállításának ötlete sem kapott eddig kellő nyilvánosságot. g Természetesen még nem kés- I tünk le semmiről, hiszen a gyűjtést, a gyűjtőtevékenységet egészen 1984-ig szeretnénk folytatni, a kiadványt pedig 1985-ben kívánjuk megjelentetni. Addig még sok segítséget kaphatunk másoktól is.*Többek között szeretnénk az- iskolák diákjaira 1 is támaszkodni. A KISZ már I elindított egy vetélkedőt Év- I fordulós játék címen, amely- I nek második fordulója a tör- I ténelmi emlékhelyek gyűjté- I sével kapcsolódik egybe. A i gyűjtés anyagát a fiatalok hozzánk küldik be, és ezeket mi örömmel vetjük egybe' a már rendelkezésünkre álló, meglevő adatokkal. így megvan minden reményünk, hogy a mindeddig ismeretlen emlékhelyeket is megismerhetjük. Szémann Béla Az Erzsébet Tudományegyetem bölcsészeti kara 1872. augusztus 29-én éles vitát kiváltó röpirat jelent meg „Nyílt kérelem a Pécsett felállítandó magyar királyi egyetem létesítéséről" címmel. Száztíz évvel ezelőtt a pécsi egyetem létesítése mellett nemcsak a város vezetősége, de az akkori közoktatási miniszter, Pauler Tivadar, is állást foglalt. A kérés teljesítése akkor nem sikerült, évtizedek múltával pedig más városok is (Pozsony, Debrecen) hasonló kéréssel léptek fel. így történt, hogy Pozsonyban a Mátyás király alapította egyetem örökébe lépő új felsőoktatási intézmény felállítását fogadta el a törvényhozás (1912 :XXVI. te.). A pozsonyi egyetem megszervezése négy éven át tartott, s csak miután az egyetem megkapta a régi pozsonyi prímási palota barokk épületét, 1916. november 19-én. Erzsébet királyné névünnepén ünnepélyes keretek között fölavatták a pozsonyi Erzsébet Tudományegyetemet. Az első világháború végeztével „megnehezült az idők járása felettünk”, és Pozsony 1919. január 1-én cseh uralom alá került, s ezért 1920. február 24-én a Minisztertanács úgy határozott, hogy a pozsonyi egyetem bölcsészeti kara Budapesten folytassa munkáját a budai Paedagogium épületében. Bár Pécs ekkor még szerb megszállás alatt volt, mégis a városi vezetőség vállalta a Pozsonyból menekült egyetem elhelyezésének nehéz gondját, s meghívta falai közé az Erzsébet Tudományegyetemet. A meghívást a kultuszminiszter javaslatára az országgyűlés később elfogadta (1921 :XXW te.), de az egyetem még három éven át kénytelen volt budapesti elszigeteltségében élni. Amint Pécs városa 1921. augusztus 22-én a szerb megszállás alól fölszabadult, nehéz körülmények között ugyan, de megkezdődött az egyetemi intézmények elhelyezése régi épületek átalakításával, új elméleti intézetek, berendezések létesítésével. Az akkori kultusz- miniszter, Klebels'berg Kuno, 1923. október 14-én nyitotta * meg, és adta át Pécs városának az Erzsébet Tudomány- egyetemet, amelynek bölcsészeti, jogi és orvosi karához 1923-ban a Sopronban székelő evangélikus teológiai fakultás csatlakozott. Ekként vált az első magyar egyetem székhelye négy évszázad múltával újból egyetemi várossá. Tudós tanárainak hí- re-neve csakhamar ismertté tette Pécs városának szellemi életét belföldön éppúgy, mint külföldön. Fő feladatunk lévén az 1940- ig működött bölcsészeti kar tudományos munkásságának rövid vázolása, hadd mutassuk be azoknak az egyetemi tanároknak néhányát, akik több évtizednyi munkásságukkal méltán írták be nevüket a magyar tudománytörténet évkönyvébe. A legrégebben, még 1906- ban 'kinevezett Zolnai Gyula nemcsak az MTA rendes, de 1945-ben tiszteleti tagja is volt. Jelentős munkásságot fejtett ki a Finn Irodalmi Társaság és a Finn—Ugor Társaság levelező tagjaként. Somkuti néven műfordítói tevékenységet is végzett. Magyar szótártörténeti kutatásai, majd Magyar Oklevélszótára és a Magyarosan című lapban a magyar stílus tisztaságáért folytatott harca nevét országosan ismertté tette. Már megjelenésében is tiszteletet parancsolt Gyomlay Gyula személye, aki a klasszika-filológiának tanáraként nyelvész, filológus.Tró, az ógörög irodalom és történelem kutatója volt. Többek között magyarra fordította Homérosz Odüsszeiáját és Platón több művét. Hodinka Antal előbb a jogi karon, később a bölcsészetin a világtörténelem tanáraként számos történeti és városunk életével foglalkozó tanulmányt írt. A Váradi Antal utcában lakott Tolnai Vilmos, Lőrinczi Lehr Zsigmond fia, akiről Vár- konyi Nándor tömören így ír: „Csontjai velejét átjáró tűzként hevítette irodalmunk szeretete”. Akadémikusként hosszú ideig vezette az MTA nagyszótárának előkészítő munkálatait. Riedl Frigyessel egyidőben, de tőle függetlenül támadta meg Thaly Kálmán néhány kuruc balladájának hitelességét. A Minerva Társaság alapítója (1921) volt, majd Horváth Jánossal együtt Pécsett szerkesztette 1922—1940 között a Minerva cimű lapot Thiene- mann Tivadar, a magyar szellemtörténeti irányzat irodalmi vezéralakja. Amikor Pécsről a budapesti egyetem tanárává nevezték ki, éppen a kritikus években a német zsidó írók munkásságának kérdéseivel foglalkoztatta az ifjúságot, s nevét is Tassra változtatta. Külföldi emigrációban (Boston) írt nyelvpszichológiai munkái nemzetközi figyelmet keltettek. Amíg Tass-Thienemann az említett területeken kívül g magyar—német irodalmi ösz- szefüggéseket vizsgálta, addig Birkás Géza, több francia és magyar irodalmi társaság tagja, a francia—magyar irodalmi kapcsolatokat ápolta. A francia—magyar és a magyar —francia szótár (1934) elkészítésén kívül több nyelvkönyv, nyelvtan és tanulmány szerzőiéként tette nevét országosan ismetté. A Pécsett kiadott Pannobia című társadalomtudományi folyóirat (1935—1943) első szerkesztője Koltai-Kastner Jenő volt, aki a karon az olasz nyelv és irodalom tanáraként működve jelentős kutatási eredményt ért el az olasz reneszánsz írók vizsgálata körében. Ö elnökölt az 1972-ben Pécsett rendezett Janus Pannonius országos ünnepségen. A 90. születésnapját nemrég ünneplő tudós nevét nemcsak szótárai tették ismertté, de híressé vált tanítványai is (mint pl. Kolozsvári Grandpierre Emil író). Ha már a reneszánsz kultúráról szóltunk, említenünk kell Kardos Tibor nevét is, aki Pécsett volt magántanár, majd a római Magyar Intézet igazgatója, végül budapesti egyetemi tanár, akadémikus. Kardos Tibor számos tudományos munka szerzőjeként nagy előszeretettel foglalkozott Janus Pan- noniusszal, akinek verseit magyarra és francia nyelvre is lefordította. Se szeri, se száma azoknak a tudós tanároknak, akiknek munkásságáról elmondhatjuk: „láng gyúlt a láng gerjedel- minél.” Ha csak egy mondatban is, de említenünk kell a Pécsett élt, 1964-ben itt meghalt Klemm Antalt, a magyar történeti és a finnugor összehasonlító nyelvtudomány tanárát, aki a magyar történeti mondattant három kötetben dolgozta fel. Még sokan emlékeznek Holub Józsefre, aki „kisujjában hordta középkorunk egész okmányanyagát” — Vár- konyi Nándor találó megjegyzése szerint. Szólnunk kell Ke- rényi Károlyról, Thomas Mann barátjáról, akinek több nyelven megjelent mitológiai tárgyú könyvei Európa-szerte ismertek. Mindig nagy élvezettel hallgattuk Hala^y-Nagy József filozófust, akinek előadásait és könyveit a könnyedség, az eleven előadásmód varázsa tette érdekessé. Prinz Gyulával, a földrajztudományok korszerű megvetőjével, már csak Kolozsvárott ismerkedhettem meg, ott is azért, mert megrótt, hogy nevét indexemben Princz-nek írtam. Tóth László, az egyetemes történelem tanóra, számos hazai és külföldi társaság tagjaként a heraldikai és a genealógiai kutatásban hagyott hátra maradandót. Fülep Lajos, a művészetfilozófia magántanára, mivel a Tanácsköztársaság alatt egyetemi katedrát vállalt, később a zengő- várkonyi református papiakba vonult vissza. Weöres Sándor A hallgatás tornya című kötetét ezzel a szöveggel ajánlotta neki: „Fülep Lajos bátyámnak, ki szerető s épp ezért irgalmatlan bírálatával húsz éve támogat, hálával ajánlom, e könyvet." Valamennyi egyetemi tanár közül legismertebb volt a Pécsett született és nemrég meghalt Várkonyi Nándor, aki fél évszázadig élt közöttünk-könyv- tárosként, irodalomtörténészként, folyóiratszerkesztő, irodalmi társaság alapitó és az őskultúrák szenvedélyes kutatója gyanánt. Lambrecht Kálmán, aki fiatalon, 47 évesen halt meg Pécsett 1936-ban, valósággal polihisztor volt: paleontolgógus, ornitológus, etnográfus, nyelvész. 1920-ban a Tanácsköztársaság idején vállalt tisztsége miatt elvesztette állását. Ekkor újságíró lett, s több lap munkatársaként működött. 1925-ben a pécsi egyetem magántanára, 1934-ben pedig ugyanitt a* néprajz rendkívüli egyetemi tanára lett. Ö indította meg a Természettudományi Közlönyt, 1935-ben pedig a Búvár című folyóiratot. Az Encyclopedia Britannica madártani anyagát is ő állította össze. A névsorból — jól tudjuk — sokan kimaradtak, pedig többen közülük akadémikusok, tudományos társaságok alapító- és választmányi tagjai voltat Néhányuk nevét mégis meg kell említenünk: Vargha Dómján, Mészáros Ede, Gálos Rezső, Szabó Pál Zoltán, Fitz József, Máté Károly, Bognár Cecil, Simor Ferenc, Barankay Lajos, Merényi Oszkár stb. Talán sor kerül egyszer méltó bemutatásukra. Bizonyos, hogy az Erzsébet Tudományegyetem bölcsészeti karának tanárai többségükben tekintélyt vívtak ki maguknak, hazájuknak és külföldön is ismertté tették Pécs város nevét. De hiába volt az egyetemnek ez az erős kisugárzása, •hiába a kiváló tanárod és tanítványok, a város sok-sok anyagi áldozata, a kormány az 1940:XXVIII. sz. törvénnyel 1940. november 6-tól az egyetem bölcsészeti, nyelv- és történettudományi karának ideiglenes szüneteltetését rendelte el. Éppen akkor, amidőn a Volskbund Pécsett, a „Schwäbische Türkei" központjában egyetemalapításra készült. Ez a kényszerű szüneteltetés 1940-től 1982-ig tartott. Dr. Tóth István Gellér B. István fotográfikája
