Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)

1982-03-27 / 85. szám

Szombati interjú Farkas Lászlóval, Tíz évvel ezelőtt, 1972- ben jelent meg a Minisz­tertanács határozata a szarvasmarha ágazat fej­lesztéséről és az új fajta­politikáról, amely a hasz­nosítási irányokat megha­tározva tej illetve hús irá­nyú szakosodást tűzött ki célul. A megyében is ekkor indult meg az a két évti­zedes genetikai munka, amely jelenleg a félidejé­hez ért. Hol tart Baranya most a keresztezési prog­ramban és milyen terme­lési eredmény született az első tíz év genetikai mun­kája nyomán? — tettük fel a kérdést Farkas Lász­lónak, a Megyei Takarmá­nyozási és Állattenyésztési Felügyelőség igazgatójá­nak. — Baranyában az ország más részeihez képest vontatottabban indult a keresztezési program, mivél az üzemek idegenkedtek a fekete színtől, ragaszkodtak a vöröshöz. Ezért a genetikai munkát vörös színű holstein-fríz. zel kellett megkezdeni. Indu­láskor, vagyis 1972-ben a me­gye szarvasmarha-állománya lényegében magyartarka volt, egészen minimális szimentáli és osztrák, illetve bajortarka hányaddal. Tehát hegyi tarka állománnyal rendelkeztek nagy­üzemek és kisüzemek egyaránt. Ez a kettős hasznú fajta in­kább a hústermelés követel­ményeinek felélt meg. A megye tejtermelési átlaga 1972-ben igen alacsony volt, alig halad­ta meg a 2300 litert. A kezdeti nagyon komoly agi­táció hatására a fekete hols­tein-fríz is polgárjogot nyert. Előbb az állami gazdaságok­ban, majd a termelőszövetke­zetekben is megindult a keresz­tezési munka. A tejirányú sza­kosodásban ma már 40 üzem, 36 tsz és 4 állami gazdaság vesz részt. A Bikali Állami Gazdaság kezdettől hús irány­ba szakosodott, és eredménye­sen folytatja a Limousine prog­ramját. A fekete holstein-fríz- zel történő keresztezésben je­lenleg 9283 tehén van bevon­va. E programba 11 tsz és 3 állami gazdaság, illetve az OTÁF borodpusztai állomása vesz részt. Borodpusztán most van kialakulóban egy csúcstel­jesítményű tehenészet, ahol a genetikai potenciál és a kör­nyezeti feltételek optimalizálá­sával 8000-9000 liter tejet ter­melnek átlagosan. Tapasztala­tukat, mint bemutató üzem átadják a megye termelőgaz­daságainak. A vöröstarka' holstein-frízzel történő keresztezésben 28 tsz vesz részt 12 688 tehénnel. A vérhányad itt is különböző fo­kú,. 25, 50, illetve 75 százalé­kos. A végső cél, hogy a me­gye tejelő tehénállománya 96 százalékban holstein-fríz vérhá­nyadú legyen az 1990-es évek elején. — Maradjunk még a jelen­nél. A legutolsó statisztika sze­rint a megye tehénállománya 40 000 darab. Ebből mennyi a keresztezett? Vagyis milyen mértékű a tej- és húsitányú szakosodás, illetve hogy alakult a tejtermelés a genetikai hát­tér változásával? — A háztájiban lényegében maradt a kettős hasznosítású fajta, ez, valamint a húsra sza­kosodott nagyüzemi állomány biztosítja lényegében a vágó­marháknál az exportminőséget. Jelenleg, vagyis a genetikai munka félidejében a nagyüze­mi tehénállomány 65,8 száza­léka tejelő típusra, 7,1 száza­léka hústípusra szakosodott és 27,1 százalék a kettős haszno- sitású. A tejtermelés a tíz év előtti 2300 literről 4362 literre emelkedett. Az állami gazda­ságokban, ahol - az állomány 100 százalékban keresztezett, és a holstein-fríz vérhányada is magasabb - 78 százalékos —, tavaly elérték az 5000 literes átlagtermelést. A genetikai munka egyre inkább beérik a tsz-ekben is. A közös gazdasá­gokban 1981-ben egy év alatt 407 literrel nőtt az egy tehénre eső termelés és meghaladta a 4100 litert. Tíz év leforgása alatt tehát 2000 literrel emel­kedett a megye egy tehénre az MTÁF igazgatójával A szarvasmarha ágazat genetikai programjáról Holstein-frizek a korszerű geresdlaki tehenészeti telepen 50, Sellyén ugyancsak 50, Hét. vehelyen 80 tehenet tartanak. A kistehenészetek sorsa, úgy tűnik, megpecsételődött. Külö­nösen most, a szabályozók vál­tozásával. Ezek a tehenészetek tehenenként 1500 literrel ma­radnak el a megyei tejtermelé­si átlagszínvonaltól, tekintve, hogy a genetikai programba sem tudtak bekapcsolódni. E tsz-ekben a tejtermelés ráfize­téses. Baranya árutejtermelése tavaly 120 millió liter volt, ami­ből ezek a kistehenészetek mindössze három százalékban részesedtek. Hústermelésből öt- százalékos a részarányuk. Ki­esésük tehát viszonylag köny- nyen pótolható. A háztáji tehéntartók igen sokféle címen részesülnek álla­mi támogatásban. Tavaly a Me­gyei Takarmányozási és Állat- tenyésztési Felügyelőség össze­sen 45 millió forint támogatást utalt ki a kisüzemi tehéntartók­nak. A háztáji tehénállomány termelésére szükség van, de — a támogatás ellenére is — a ház­táji állomány csökkenésével kell számolni a következő években. — S végül a tejtermelés szín­vonalának gyors és látványos növekedésében milyen mérték­ben játszott szerepet az eddi­gi genetikai munka? És mennyi­ben más tényezők? A genetikai potenciál hatá­sát az elért eredményben én csak ötvenszázalékosnak tar­tom, legalább ilyen mértékben szerepet játszott az emberi té­nyező. Az, hogy a mezőgazda- sági üzemekben dolgozó szak­emberek, szakmunkások ma mór tudnak igen jó minőségű szi- lázst készíteni, s ehhez több­nyire megvan a technikai esz­köz is, A genetika mellett a ta­karmányozásban történt a leg­nagyobb előrehaladás. Jók a borjúnevelési eredmények is, az 5,4 százalékos elhullás elfo­gadható mértékű. A tartásmód az, amiben nagy az elmaradás, és ez rontja a termékenységi mutatókat, a szaporulati ered­ményeket. A megyében épült szakosított telepek nem alkal­masak a keresztezett fajta tar­tására. A holstein-fríz a kö­tetlen tartósmódot igényli, eh­hez pedig fejőház szükséges. A még jobb eredmények elérésé­hez a tartásmódot kell a fajtá­hoz igazítani. Ez most a soron következő feladat amelynek végrehajtását több nagyüzem­ben már el is kezdték. — Rné — Az ifjúsági parlamentek tapasztalatai Partfoiumon: Az elmúlt héten két pártfóru­mon is napirendre kerültek az ifjúsági parlamentek tapaszta­latai. Előbb az MSZMP Pécs városi Végrehajtó Bizottságán, majd néhány nap múlva az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának ifjúságpolitikai munkabizottsági ülésén került szóba a téma, s szögeztük le elöljáróban; igen részletes elemzés nyomán sikerült levon­ni a konklúziókat. A legfőbb kérdésre - szükségünk van-e az ifjúsági parlamentekre - ha­tározott igen a felelet. Mert ar­ra bizonyára szükség van, hogy időnként a fiatalok közérzetét ilyen „nagyszabású közvéle­ménykutatás” nyomán felmér­jük, s megpróbáljunk tenni is valamit az informálódás után. Hát lássuk a tapasztalato­kat. A parlamentek előkészítésé­nek időszakában a feladatok egységes értelmezése céljából az Állami Ifjúsági Bizottság, a SZOT ifjúsági bizottsága és a KISZ Központi Bizottsága közös útmutatót szerkesztett, amely időben eljutott mindenhová. A párt- és a mozgalmi szerveze­tek felsőbb szerveiktől szintén megkapták a parlamentekkel kapcsolatos feladataikat, így tennivalóik teljes ismeretében működhettek együtt a munka­helyi - gazdasági - vezetőkkel. A fiatalok tájékoztatását szol­gáló beszámolók — melyet sok helyen előre kézhez kaptak az érintettek — általában becsü­lettel elszámoltak az 1978. évi munkahelyi parlamentek javas­latainak sorsáról, tájékoztattak a fiatalok jelenlegi helyzetéről és ismertették az adott munka­hely eredményeit, feladatait. A beszámolókkal együtt készültek az ifjúsági törvényből adódó helyi intézkedési tervek és az ifjúságpolitikai célokat szolgá­ló pénzeszközök felhasználásá­ra tett javaslatok. (Gond: több helyen nem tisztázott ezen in­tézkedési tervek, valamint a szociálpolitikai tervek funkciója - e kettő összemosódott.) Nagyon változó volt a parla­menteken a fiatalok részvételi aránya, aktivitása, s ezt többen a fiatalok közömbösségével próbálták magyarázni. (?) Nyil­vánvaló, hogy ott, ahol e gon­dok jelentkeztek, az előkészítő munka silány volt, a felelősök félvállról kezelték, „letudni kí­vánták” a parlamenteket. A fel­szólalók felelősen — a köteles­ségek és a jogok egyensúlyát szem előtt tartva - vázolták a kisebb-nagyobb közösségeket foglalkoztató problémákat, s elenyészőek voltak a személyes, egyéni panaszok. Szóljunk a parlamenti viták­ban legtöbbször szóba került témákról. A pályakezdés élet­szakasza egybeesik a fiatalok szakmai útkeresésével, a mun­kahelyi-közösségi beilleszkedés­sel, a saját, önálló életvitel fel­tételeinek megteremtésével. A fiatalok munkában való részvé­telét jónak, a diákok tanulás­ban való aktivitását javítandó­nak ítélték meg a beszámolók­ban és a vitákban. A lakáshely­zet, a családalapítás problémái még mindig szinte valamennyi tanácskozáson felvetődtek, a bérezés, az anyagi juttatások kérdéseivel kapcsolatban pedig általánosítható észrevétel: las­sú az előrehaladás a differen­ciált- és teljesítménybérezés bevezetésében, a kötött bér­színvonal-gazdálkodás gátolja a hatékonyság növelését, a mi­nőségi munkavégzést. A koráb­bi parlamentek óta javulás ta­pasztalható a fiatalok kezde­ményezési törekvéseinek támo­gatásában, az alkotókészség kibontakoztatásában. A szabad idő helyes eltölté­sének lehetőségeiről szólva egyrészt az elavult, tönkrement berendezésű ifjúsági klubokról, másrészt a meglévő lehetősé­gek kihasználatlanságáról pa­naszkodtak a fiatalok, joggal sürgetve a közösségi helyiségek több célú hasznosítását. Bírál­ták a sport- és kempingcikkek magas árait, a magas kölcsön­zési díjakat. A diákfiatalok a diákigazolványra megjáró turiz­must segítő jogok „holléte" fe­lől tudakozódtak. Sor került az ifjúsági célokat szolgáló pénz­eszközök megtervezésére, elkü­lönítésére is. Az összegek igen eltérő nagyságúak, s a közel­múltban e témában hozott köz­ponti intézkedések még nem éreztették hatásukat a parla­mentek idején. Végezetül néhány munkahe­lyi vezető véleménye: a jól működő KISZ-szervezetek jelen­tős segítői a termelési felada­tok teljesítésének, s ezért sür­gették a szervezettségi arány fokozását. A KISZ és más szer­vek rendszeres politikai oktató tevékenysége ellenére néhány területen nem elégedettek a fiatalok politikai képzettségé­vel, aktivitásával. A vitában elhangzott kérdé­sekre, javaslatokra többnyire azonnal választ kaptak a fia­talok. (Néhol felszínes válaszo­kat!) A tapasztalatok alapján úgy tűnik, hogy a korábbiaknál következetesebben érvényesí­tették ifjúsági parlamentjeink alapfunkcióikat, jól tükrözték az adott intézmény, munkahely if­júságpolitikai munkájának tar­talmát, színvonalát. A viták fel­színre hoztak sok olyan kérdést, amelyre a helyi vezetőknek a jövőben jobban oda kell figyel­niük. Az újságíró úgy véli, hagy nem árt még egyszer megfogal­mazni: a parlamentek haszna az ott elhangzott javaslatok sor­sától függ. Kozma Ferenc eső tejtermelése, ami nemzet­közi viszonylatban is figyelemre­méltó. Ha jól tudom, a szo­cialista országok közül már csak az NDK előz meg minket (nemcsak Baranyát, de az or­szágos átlagot is értve) néhány literrel. Európában is az élme­zőnybe kerültünk. A genetikai munkát tovább folytatjuk. A célunk 1985-re a nagyüzemek tejtípusú állományá­nak arányát 72 százalékra, a hústípus arányát pedig 10 szá­zalékra emelni. Közben a hols- tein-fríz vérhányad is fokozato­san emelkedik, s így 1985-re Baranya tsz-einél 4800—5000 li­teres, az állami gazdaságoknál 5500 literes tejtermelésre szá­míthatunk. A húsirányú szako­sodásban az idén akarunk na­gyobb lépést tenni, 50 száza­lékkal kívánjuk növelni az ál­lományt. Ez túlzottnak tűnik egy év alatt, de a jelenlegi 1934 darab hústípusú tehénállomány számát nem lesz túl nehéz 3000-re emelni. Két új tsz, Ba- ranyahídvég és Siklós kapcso­lódik be a húsprogramba. De a húsáremelés az üzemen be­lüli kétirányú szakosodásra ösz­tönzi azokat az eddig csak tej­termelésre szakosodott tsz-eket is, amelyek nagy legelőterület­tel és régi istállókkal rendel­keznek. Segítik a megyei hús­programot az intervenciós tele­pek is, amelyek tíz év alatt több mint 10 000 magyartarka üszőborjút mentettek át a ház­tájiból a“ nagyüzemekbe. A ko. vácshidai és a gödrei tsz is fejleszti intervenciós telepét. Gcdre bekapcsolódott a zigó- ta átültetési programba. Tavaly 300 üszőt küldött, az idén újabb 600 üszőt szállít a tsz üllőre, ahol a gödrei intervenciós „do­nor" tehenekbe nagy értékű egyedek zigótáit ültetik át. Ezek a továbbfejlesztésre nem alkal­mas donorok igen értékes bor­jút hoznak a világra, majd visszakerülnek Gödrére, ahol felhizlalják, és vágóba küldik őket. A húsprogramot szolgál­ja c mind jobban terjedő ún. üszőelőhasznalat is, amikor az értékes tejtípusú üszőket első és egyetlen alkalommal Limou­sine spermával termékenyítik. Az első borjú tehát hústípusú egyed, a többi a tejtípust vi­szi majd tovább.- Mi lesz a megyei kistehe­nészetek sorsa, és mi várható a háztáji tehéntartás alakulá­sában? — A megyében kilenc tsz tart fenn ún. kistehenészetet. Ezek azok a kis és általában gyenge adottságú tsz-ek, ame­lyek nem építettek szakosított tehenészeti telepet.. A 9 tsz- ben összesen 1300 tehénről van szó. A hidasi tsz-ben például A minap kinéztem az abla­kon és gyorsan hulló, kövér hópelyheket láttam — a tava­szi napéjegyenlőség után a tél még egyszer megrázta az üstö­két és elköszönt tőlünk. Jól is tette, hiszen sok egyéb dolgunk van, mint a téllel bíbelődni március végén. Itt van pl. az idegenforgalmi idény: utazni akarunk és várni a hozzánk utazókat. A készülődés legnagyobb eseménye kétségkívül az Uta­zás ’82 kiállítás volt, ami hol­nap zárul a budapesti Nép­rajzi Múzeumban. Ez a kiállí­tás immár harmadszor sorakoz­tatta fel hazánk idegenforgal­mi kínálatát és tette lehetővé legfontosabb külföldi partne­reinknek saját kínálatuk be­mutatását. Ott voltam a nyitá­son, ahol — mi tagadás — én is besoroltam a „prospek­tusvadászok" közé. Rengeteg hazai és külföldi propaganda­füzetet sikerült begyűjtenem, s hazacipelnem. Nem bánom a fáradságot, hiszen azóta is él­vezettel forgatom valamennyit, gyönyörködöm az ismert és megismerni vágyott szép tája­kat étvágygerjesztőén kínátó fotókban. Kettőhöz ismételten visszatérek. Az egyik egy „re­gionális” — ezért újdonságnak is számító — hazai kiadvány: a Baranya, Somogy és Tolna megyei idegenforgalmi hivatalok Baranya Hat napja Idegenforgalomról - prospektusok ürügyén forogni vágyó idegen számára. Ebben erősített meg a másik, külországbeli prospektus. Oszt- rákéknál került a kezembe és csók otthon néztem meg. St. Jakob im Walde — olvasom a címét, s megtudom, hogy vala­hol Kelet-Stájerban van a kép­ről ítélve parányi falucska. A füzet olyan, mint a bécsi, a salzburgi, a tiroli, tehát ízlé­ses és sokatmondó. Pompás fo­tókkal kínálja a hegyek ölén megbúvó falucskát. A megle­petés akkor ért, amikor kinyi­tottam: ármegjelöléssel és min­den tudnivaló ismertetésével 34 — nem tévedés: 34! —he­lyet sorol fef, ahol szállást és étket, kaphat az idegen. Gyaní­tom, hogy az egész falu ebből él. Azóta is nézegetem ezt a soszorosított lapot és arra gon­dolok: milyen sokat is beszé­lünk mi évek óta falvaink né­melyikének ilyen célú hasznosí­ebben együtt ajánlják a há­rom megye látnivalóit. „Sza­badidő Dél-Dunántúlon” a cí­me, s túlzás nélkül mondva hiánypótló a kiadvány Megnőtt a szabadidőnk és sokszor nem tudunk mit kezdeni vele. Ha mennénk is valamerre, kétség- beejtően csak az egy-két leg­ismertebb hely jut az eszünk­be. Pedig, ha e * szerény kis füzetkét forgatom, seregnyi he­lyet találok a két szomszéd me­gyében, amiről — szégyen ide, röstellkedés oda — nem is hallottam még, akár a múzeu­mokról, akár a természetvédel­mi területekről, tájvédelmi kör­zetekről van szó. S hogy tel­jes legyen a kiszolgálás: a fü­zet a sok hasznos idegenfor­galmi tudnivalón kívül egy-, két- vagy többnapos túraútvo­nalakat is ajánl. Hasznos dolog tehát az ide­genforgalmi propaganda — a tásáról, s mennyire nem jutunk előbbre egy jottányit sem. Pe­dig gyönyörű tájat, madárcsi­csergést, szénaillatot mi is tu­dunk kínálni. Hogy mindehhez vízöblítéses W. C. és fürdőszoba is kívántatik? No igen ... Meg vállalkozó kedv is, ami tu­datja, hogy a tulajdonosok rá­jöttek arra, miszerint az ide­genforgalom a legjobb befek­tetés. Az st. jakobiak erre már rég rájöhettek, prospektusukból legalábbis erre következtetek. És milyen befektetés volt az Utazás ’82 Baranyának? Ide­genforgalmi hivatalunk 25 000 darab — 11-fajta — prospek­tust vitt azzal a szerény céllal, hogy éljen az átadás lehető­ségével és felkeltse az érdek­lődést Baranya iránt. A pros­pektusok gazdára leltek, Az ablakok Baranyára nyílnak c. filmnek nagy közönségsikere volt. . . Remélhetőleg a megye idei vendégei között sokan lesznek, akik éppen e kiállítá­son kaptak kedvet Baranya megismeréséhez. Szeretettel várjuk őket! Hársfai István HÉTVÉGE 3,

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom