Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)

1982-03-17 / 75. szám

1982. március 17., szerda Dunántúlt Tlaplö 5 Kiállítás a Dél-dunántúli Tervező Vállalatnál Fiatalok takarékos es fejleszthető lakóházai Szittner Károly, a KISZ KB munkatársa a pályázat céljairól beszélt Fotó: Proksza L. Sikeres évet zárt a pécsi ÁFÉSZ Küldöttgyűlésen értékelték az elmúlt esztendő eredményeit a Pécs és Vidéke Általános Fo­gyasztási és Értékesítő Szövet­kezetnél. Dobor Nándor, az ÁFÉSZ elnöke hangsúlyozta, a szövetkezet gazdasági tevékeny­sége több profilú, ebből adó­dóan munkájuk szerteágazó. Alapvető feladatuknak a mű­ködési területükhöz tartozó 42 község lakosságának kereske­delmi ellátása. 72 boltot, 27 vendéglátó- és 28 felvásárló­egységet üzemeltetnek. Két ipa­ri üzemük és egy házilagos karbantartó részlegük van. A szövetkezet tervében szerepelt a meglevő kisüzletek korszerűsíté­se, az önkiszolgáló elárusítási Kilenc díjnyertes tervpályázat A Baranya megyei tudomá­nyos hetek keretében március 10-én nyílt meg a „Fiatalok ta­karékos és fejleszthető lakóhá­zai" c. kiállítás, melynek a Dél­dunántúli Tervező Vállalat adott otthont. A KISZ Baranya megyei Bizottsága a kiállítás szervezésén kívül tegnap dél­után szakmai vitát is rendezett a pályázatról és a bemutatott díjnyertes tervekről. A vitán a pályázatokat elbí­ráló zsűri két tagja is jelen volt: Miklós Balázs építész, a Magyar Építőművészek Szövet­ségétől és Szittner Károly, a KISZ KB politikai munkatársa. A KISZ KB és a Magyar Épí­tőművészek Szövetsége ugyan­is közösen hirdette meg tavaly júniusban a tervpályázatot, amire 39 munka érkezett. A ki­lenc legjobbat díjazták, s eze­ket most mutatják be harmad­szor: eddig kétszer láthatták az érdeklődők Budapesten. Hogy miért nevezik ezeket a lakóházakat takarékosnak és fejleszthetőnek? Azért, mert a tervpályázat egyik célja éppen az volt, hogy figyelembe ve­gyék a fiatalok szűkösebb anyagi lehetőségeit, s megpró­báljanak ennek megfelelő ter­veket készíteni. Ugyanakkor a másik, igen fontos szempont az volt, hogy ezeket — az anya­gi helyzetből adódóan eleinte kicsi, 50 négyzetméteres — la­kásokat a későbbiekben fej­leszteni, azaz bővíteni, tovább­építeni lehesesen. Ehhez kellett az építészeti megoldásokat megtalálni, de úgy, hogy az egész terepülésegység összké­pét, életét ne zavarja, ne bont­sa meg a további építés. Ezt a tervezők különbözőképpen oldották meg, három elképze­lést különösen jónak talált a zsűri. Az egyik, amikor az épü­let szerkezete teljesen elkészül, a későbbiekben csak a kitöltő szerkezeteket kell a lakónak beépítenie; a másik, amikor az első lépcsőben a szerkezeti ké­szültség 80 százalékos; a har­madik a legkötetlenebb meg­oldás, amikor először csak az 50 négyzetméteres sejt épül meg. Minden jel arra mutat, hogy ezek a pályamunkák — mint már annyi építészeti terv — nem vesznek majd el: a Pest megyei Tervező Vállalat már elkezdte ezek alapján az aján­lott terveket készíteni, melyeket országosan fel lehet használni. A másik igen fontos dolog, s tulajdonképpen a KISZ Ba­ranya megyei Bizottsága s a mellette működő, fiatalok la­káshelyzetével foglalkozó mun­kabizottság azért is szervezte meg ezt a kiállítást Pécsett, mert itt is szeretnék hasznosí­tani ennek a pályázatnak az eredményeit. Fölkértek egy pé­csi szakmai zsűrit annak elbí­rálására, hogy melyik tervpá­lyázat lenne leginkább adap­tálható. A közeljövőben ugyan­is megalakul az Ifjúsági Lakás­építő Szövetkezet, s szeretnék, ha e tervek egyike épülhetne meg a KISZ-bizottság rendel­kezésére bocsátott málomi te­rületen. Mást nem lehet kíván­ni, mint hogy ez a jó kezdemé­nyezés eljusson a megvalósu­lásig. megyei koordinációs bizottság napirendjén Program a rokkant emberekért Él a nemzetközi évben nyitott számla A rokkantak nemzetközi évében nyílt számla (581-330004-1111) ismert, az talán már kevésbé, hogy ma is él. A mai napig több mint másíél millió forintot fizettek be a kollektívák, brigádok, személyek a rokkant emberek gondjainak enyhítésére, támo­gatására. A pénz egy részét az elmúlt évben felosztották. A nemzetközi évben alakult me­gyei koordinációs bizottság tegnap 677 152 forint felhasz­nálásáról döntött: a rokkant fiatalok nyári üdültetésére, köztük a cukorbeteg gyermekek bári táborozására 120 000 fo­rintot, a megyei egyesületek kulturális és sporttevékenysé­gének fejlesztésére negyvenezer forintot fordítanak. A baranyai egyesületek mindegyike 50 000 forintot kap az egyesületi élet szervezésére, valamint 50 000 forintos támogatást nyújtanak a tavaly év végén alakult ér­telmi fogyatékos gyerekek szü­lői munkaközösségének. Két­százezer forinttal segítik a pé­csi Szociális Foglalkoztatót és A pécsi Szociális Foglalkoztató varrodáját tekintették meg a me­gyei koordinációs bizottság tagjai Fotó: Kopjár Géza százezer forintot fordítanak az egyének megsegítésére. A számlán tehát mindössze né­hány ezer forint maradt... A rokkantak nemzetközi évé­ben alakult megyei koordiná­ciós bizottság az év végén nem fejezte be munkáját. A testület, immár harmadik ta­nácskozásán, tegnap délelőtt a pécsi Mozgalmi Házban az idei feladatokat és a követke­ző évek munkáját meghatározó programot összegezték. Min­den további teendő alapja, hogy pontos adatokkal rendel­kezzen a bizottság, valamint mindazok, akik a rokkant em­berek ügyével foglalkoznak. Ezért határozott arról a testü­let, hogy idén megyei szintű felmérést készítenek a szakem­berek részvételével a rokkant emberek helyzetéről, gondjai­Sajtotajekoztato Budapesten Tegnap délután a rendező bizottság Budapesten, az Or­szágos Filharmónia székhá­zában sajtótájékoztatót tar­tott a X. pécsi országos ka- marakórus-fesztivál program­járól, eseményeiről. Benkő Gyula, a fesztivál rendező bizottságának elnöke és Szauer Dezső, a bizottság titkára elmondta, hogy az első pécsi kamarakórus-fesz- tivált 1964-ben rendezték meg. Az elmúlt, csaknem két évtized alatt lezajlott 9 ta­lálkozón 42 hazai és 17 kül­földi együttes szerepelt nagy sikerrel­Az idei pécsi kamarakórus- fesztivált április 3-a és 6-a között rendezik meg a Liszt Teremben. A vendéglátó Pé­csi Nevelők Háza Kamarakó­rusával együtt összesen 11 magyar kórus és 4 külföldi vesz részt a koncerteken. A hazai kórusmozgalmat az Országos Széchényi Könyvtár kóiusa; a Volán székesfehér­vári Vasvári Kamarakórusa; Szegedről a Canticum Kama­rakórus; továbbá a Szekszár­X. országos kamarakórus-fesztivál Pécsett A fesztiválkoncerteken II hazai és 4 külföldi együttes lép a közönség elé április 3-6. között di Szövetkezeti Madrigálkó­rus; az ÉDOSZ Szilágyi Er­zsébet női kamarakórusa; a Jenunesses Kamarakórus (Szombathely); a Budafoki Kamarakórus; a Pesterzsébeti Csili Kamarakórus; a Zene- művészeti Főiskola Liszt Fe­renc Kamarakórusa, valamint az OKISZ Montevefdi Kama­rakórusa. A külföldi résztve­vők: a Heiloo-i Kodály Kórus (Hollandia); a villachi A- capella Chor (Ausztria); a Szófiai Penev Kamarakórus (Bulgária); valamint a Köl­ner Kantorei (NSZK). Vala­mennyi a külföldi fesztiválo­kon jól ismert, magas szín­vonalon muzsikáló hangver­senykórus. Az április 3-i esti nyitó- hangverseny után — amit a Pécsi Nevelők Háza Kama­rakórusa ad hagyományosan — április 4-én tartják meg délelőtt, illetve este az I. és II. fesztiválhangversenyt. A harmadik fesztiválkoncertet április 5-én, hétfőn este ren­dezik meg. A négynapos rendezvénysorozat legna­gyobb eseménye április 4-én, vasárnap délután fél 4-kor a Pécsi Nemzeti Színházban el­hangzó ünnepi Kodály-hang- verseny, amely a nemzetközi Kodály-év hazai nyitóhang­versenye lesz. A fesztivál résztvevői a hi­vatalos koncerteken kívül Komlón, Mohácson, Pécsett a Mozgalmi Házban és a Ja­nus Pannonius Tudomány- egyetem aulájában is hang­versenyeket adnak. A produkciókat öttagú zsű­ri bírálja el. A résztvevők emlékplakettet kapnak, és a jubileum alkalmából három kütöndíjat osztanak ki. A fesztivál április 6-án, kedden szakmai tanácskozással zárul. W. E. ról. Az adatok értékelésekor nemcsak az tisztázódhat majd, hogy hol, milyen segítséget várnak a rászorulók, hanem a felmérés során két fontos fo­galom is: a rokkantak és a rehabilitáció fogalmai. Amik mást jelentenek a társadalom- biztosítási, az egészségügyi, a vállalati szakembereknek, és mást nekünk, laikusoknak. A közös nevező a teljesebb együttműködést segíti a közös feladatok megoldásában. A nemzetközi év egyik vívmá­nya, hogy Baranyában is meg­alakult az értelmi fogyatékos gyermekek szülői munkaközös­sége, amelynek bázis intézmé­nye a Fiatalok Napközi Foglal­koztatója. A munkaközösség létrejöttének oka az, hogy nem kevés Baranyában sem az ér­telmi fogyatékos geyrmekek száma, ügyük nagyobb figyel­met érdemel. A róluk való gon­doskodás társadalmi ügy, olyannyira, hogy a Pécs városi Tanács egészségügyi osztálya elhatározta, az egyik pécsi óvodát rendezik be a fogyaté­kos gyermekek intézményének. Központi feladat ez évben is a foglalkoztatási rehabilitáció mind szélesebb körű megvaló­sítása, kezdve a szakmunkás- képző intézetektől a szociális foglalkoztatón keresztül a meg­változott munkaképességű dol­gozókat alkalmazó üzemekig. Sajnos ez utóbbiak száma igen kevés, s fehér holló az olyan vállalat, amelyik a portás és hasonló állásokon kívül más munkát is ajánl a rokkant dol­gozóknak. Pedig a munka hasz­nosságának, embert és közössé­get formáló erejének élő pél­dája Pécsett a szociális fog­lalkoztató, ahol ma már száz­nyolcvanon dolgoznak: hul­ladék textilt válogatnak a TE- MAFORG-nak, munkavédelmi kesztyűket varrnak a Fővárosi Kézműipari Vállalatnak. A fog­lalkoztató alkalmazottainak többsége bedolgozó. Sokan je­lentkeznének vidékről is, de az intézmény nem tudja megol­dani egyedül a házhoz szállí­tást, e téren is nagyobb segít­ségre van szükség (!) G. M. forma bevezetése, ennek is kö­szönhető, «hogy a lakosság szí­vesen vásárol a helyi üzletek­ben. Például a Kozármisleny- ben, Hirden, Pellérden és Ola­szon élők elismeréssel nyugtáz­ták az ÁFÉSZ törekvéseit. De az a tény, hogy tavaly a bolti kiskereskedelmi forgalom a ter­vezettől 65 millió forinttal1 több volt, bizonyítja, az ÁFÉSZ árukí­nálata lépést tart az igények­kel. A vendéglátóipari egységeik kínálata iránt nem nőtt a ke­reslet. Uzemóguk árbevétele alig haladta meg az előző esztendeit. A stagnálás meg­szüntetésére a konyhai sza­bad kapacitás jobb kihasználá­sa érdekében bevezették a diák- étkeztetést. A szövetkezet fo­lyamatosan élni kíván a szerző­déses üzemeltetési forma lehe­tőségeivel, ez tovább javíthatja a lakosság ellátását. A felvásárlási ágazat árbe­vétele csökkent, mivel meg­szűnt a fürjfelvásárlás lehető­sége, és kedvezőtlenül alakult a nyúlfelvásárlás is. A bázishoz viszonyítva az ipari üzemág fejlődött a leg­dinamikusabban. Faipari üze­mükben íróasztalt, ifjúsági gar­nitúrákat, hálószobabútorokat és szekrénysorokat készítenek. A küldöttgyűlésen a hozzászó­lók elismeréssel méltatták a szövetkezet munkáját. E. K. A Pannónia Mezőgazdasági Társaság igazgató tanácsi ülése Az 1979-ben Boksán alakí­tott Pannónia Mezőgazdasági Társaság a január [közepén Keszthelyen, Budapesten és Debrecenben nyitott innovációs irodával végleg országos érde­keltségűvé vált. Célja: az agrár- tudományi egyetemek és kutató- intézetek, a taggazdaságok és tagszervezetek — száma ma már 67 —, az egyének újdon­ságait ötleteit mielőbb átültes­se a gyakorlatba, azokat hasz­nosítsa, a kapacitásokat ész­szerűen csoportosítsa. Az elmúlt évet értékelő teg­napi igazgató tanácsi ülésen Baksai Antal elnök, Gaál Csa­ba titkár és Cséplő György, a bólyi Kossuth Tsz elnöke, a tár­saság felügyelő bizottságának elnöke vázolta az eredményeket, az idei és a távlati feladatokat. A társaság tavaly több mint félmilliós tiszta eredményt ho­zott, reklámgrafikai részleget alapított, durum búzából 4,49 tonna/ha, lóbabból a vártnál gyengébb, 2 tonna/ha termés- eredményt értek el a társaság tagjai, biztató eredménnyel fog­lalkoztak a törpe napraforgó és a gomba termesztésével. A ku­tatóintézetek munkájának se­gítésére nagyüzemi kísérletek­re vállalkoztak. Az igazgató tanácsi ülésen felszólaló dr. Dányi Pál, az MSZMP Baranya megyei Bizott­ságának titkára kiemelte: a PMT tevékenysége mindinkább a jó példa erejével hat, mened­zseli az újat akarókat, a job­bért küzdőket. A felszólalók is a még eredményesebb együtt­működés mellett foglaltak ál­lást. A tervek szerint a baksai Ezüstkalász Tsz gesztorsága alatt tevékenykedő PMT 1983. január 1 -tői önálló vállalattá alakul, hogy még jobban fel­karolhassa és hasznosíthassa a mezőgazdasági és (pori szellemi termékeket, kielégíthesse a piaci igényeket. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom