Dunántúli Napló, 1982. március (39. évfolyam, 59-89. szám)

1982-03-02 / 60. szám

1982. március 2., kedd Dunántúli napló 5 Márciusi filmbemutatók A márciusi ’filmbemutatók közül minden bizonnyal a kétrészes Keresztapa lesz a sláger. A film éppen tíz éve pereg a világ mozijaiban, ál­tala lett világhíres rendezővé Francis Ford Coppola, az Apo­kalipszis, most című film ren­dezője. Marlon Brando, AI Pa­cino, Diana Keaton játsszák a főbb szerepeket. Ha esetleg valaki még nem tudná: Kereszt­apa a mindenkori neve a maf­fiavezérnek — ebből a film szovjet, illetve a Vadölő című NDK film. A hótündér mese­történet, a Vadölő pedig Coo­per nyomán készült indiánka­land. — A francia filmgyártást két film képviseli márciusban. Az Egyszerű eset alaphelyzete ha­sonlít az Annáéhoz, csak itt Marie-nek hívják a főhőst és Romy Schneider kelti életre. Az Éretlenek című film rendezője, a jónevű Claude Zizi hálás té­mát választott vígjátékának: SANCHEZ GYERMEKEI S/.-«-, «,<-.*>>, HAM í'.'.MKMt ) -pl, V \ ( HOW i H |N\ sztorija kikövetkeztethető... A Kereszapát március 18-tól játsszák a mozik. A hónap során két új magyar filmet mutatnak be, mindkettő szerepelt már a XIV. magyar játékfilmszemlén. Noha sem­miféle díjat nem kaptak, bizo­nyára érdeklődésre tartanak számot. Mészáros Márta ren­dezte az Anna című filmet, melynek címszerepét a kiváló francia színésznő, Marie-losé Nat játssza. egy gimnázium tanulói állnak hadban a tanárokkal, miután mindegyikőjük megbukott az érettségin. Az igazgató felesége a fejébe vette, hogy az évis­métlők, ha akarják, ha nem, le fognak érettségizni ... Ritka madár a magyar mo­zikban a dán film: most fecske gyanánt egy berepült a már­ciusi mozikba: Morten Arnlred első önálló filmjével, A lázadás árával felhívta magára a kri­tikusok, szakemberek figyelmét. ÉRETLENEK «mvig-atek • Rend, . •• CLAUDE ZiOI Elsősorban azoknak ajánljuk az Annát, akik szeretnek elér- zékenyülni az anyaság témakö­rében, s akik nem a valódi élet hasonmását kedvelik a mozik­ban. A másik magyar film ren­dezője, Bacsó Péter a népi kol­légiumok fénykorában indítja történetét. A főszerepet játszó Igó Éva révén ez a film mégis­csak ,,szemledíjas'’ lett, a szak­mai zsűri által odaítélt Ma- film-díjat kapta játékáért. A gyerekeknek jelent majd szórakozást A hótündér című Ugyancsak ritkán láthatunk mexikói filmet — a Sanchez gyermekei is csak félig az, hi­szen amerikai koprodukcióban készült Anthony Quinn fősze­replésével. A dán és a mexikói film is korhatáros: csak 16 éven felülieknek. Egy csehszlovák film is sze­repel a hónap bemutatói kö­zött. A Főúr, tűnés! című vígjá­ték hőse az érettségi találko­zón jön rá, hogy egzisztenciá­lisan elmaradt volt osztálytár­saitól ... Egyszerű eset Megkétszereződött a részt vevő brigádok száma Munka és művelődés Komlón A munka és művelődési mozgalom elmúlt évi eredmé­nyeit értékelték tegnm délután Komlón a Május 1. Művelődési Házban. 1981-ben 18 komlói üzem és vállalat 128 brigádjának 2672 tagja vett részt a mozgalom­ban. Három év alatt — 1978- ban hirdették meg először a bányászvárosban a művelődési akciót — megkétszereződött a benevezett brigádok száma. A számszerű növekedés mellett igen jelentős az a fejlődés, amit a kollektívák a színvonalas programok szervezése, az egyé­ni és közösségi művelődés, a szakmai képzettség terén ér­tek el. Ezt hangsúlyozta Hart­mann János, a komlói Városi Tanács elnökhelyettese is be­szédében, valamint megemlítet­té, hogy a munkahelyek nem­csak a brigádok értékelésében, hanem a mozgalom támogatá­sában is többet tehetnek, töb­bet kell tenniük. A munkahelyi támogatás bi­zonyára példamutató a Bara­nya megyei Vízműnél, mert a vállalat négy szocialista bri­gádja végzett első helyen a vá­Hulladék­hasznosítás •% Átfogó programot dolgozott ki a SZÖVOSZ a hulladék haszno­sítására. Az Országos Anyag- és Árhivatallal egyeztetett ter­vezet a lakosságnál, a szövet­kezetek kereskedelmi hálózatá­ban, s termelőüzemeiben na­ponta keletkező, ám eddig többnyire csak gondot okozó hulladékok összegyűjtésének, felhasználásának lehetőségeivel foglalkozik. A program végrehajtására el­ső lépésként még az idén meg­kezdődik az agrofólia gyűjtése, újrafelhasználása. A fólia alatti zöldségtermesztés örvendetes terjedésével évente már megkö­zelítően 15 ezer tonna műanyag borítóanyagot vásárolnak, fő­ként a kistermelők. A fólia egy­két szezon után elöregszik, cse­rére szorul, beqyűjtése, s hasz­nosítása azonban nincs kellő­képpen megszervezve. A SZÖ­VOSZ a MÉH Tröszttel összefog­va, most megszervezi a fólia gyűjtését, feldolgozását. Az áfészek felvásárlótelepei kibőví­tik tevékenységüket, átveszik a fóliát, s emellett néhány áfész- üzemben berendezkednek a mű­anyag granulátummá alakításá­ra. A SZÖVOSZ számításai sze­rint az eddig veszendőbe ment használt műanyag fóliából éven­te 25—30 millió forint értékű granulátumot állíthatnak majd elő. Országszerte március 1-e és 15-e között íratják be az álta­lános iskola első osztályába lé­pő kisdiákokat. Az iskolák min­denütt a helyi tanács által meg­állapított napokon veszik fel az elsős jélölteket. A szülők, a gondviselők kö­telessége, hogy minden tan­köteles korban lévő gyermeket a lakása szerint körzetileg ille­tékes iskolába írassanak be. Azok a gyermekek kerülhetnek az első osztályba, akik ez év szeptember 1-ig betöltik hatodik életévüket Az igazgatók a he­lyi szokásoknak megfelelően hirdetményeken vagy levélben, esetleg más módon értesítik az érdekelt szülőket arról, melyik időpontban várják őket gyer­mekeik behatására. A helyi ál­lami és társadalmi szervek, szer­vezetek közreműködésével gon­doskodnak arról, hogy vala­mennyi leendő kisdiák adatai felkerüljenek a jegyzékekre. A népességnyilvántartó hivatalok rosi mozgalomban a tavalyi eredmények alapján. Az első helyet a Baranya megyei Vízmű Petőfi, a másodikat a Zsigmon­dy, a harmadikat a Május 1. és a Zetkin Klára szocialista brigád szerezte meg, valamint harmadik helyezett lett a* Vá­rosgazdálkodási Vállalat Ady Endre szocialista brigádja is. Ezúttal a negyedik helyet is megosztva adta ki a városi ér­tékelő bizottság a DÉLKÖ Ko­marov, Béta-bányaüzem Ju­hász Gyula és a Mecseki Szén­bányák Villamos üzeme Béke szocialista brigádjának. Hartmann János a helyezet­teken kívül tíz brigádnak adta át az elismerő oklevelet. A munka és mű/elődés mozgalom értékelése után a Pécsi Nem­zeti Színház művészei adtak színvonalas műsort. Rendszeresen színhelye a Pécsi Orvostudományi Egyetem aulája különféle kamarakiállí­tásoknak, amilyen Stettner Béla tegnap megnyílt grafikai kiállí­tása is. A művész, aki Kmetty János és Koffán Károly tanít­ványa volt a főiskolán, úttörő szerepet vitt az ötvenes évek végén egy újraéledő műfaj, a kisgrafika, az ex libris újjá­élesztésében. 1966-ban vette át a Munkácsy-díjat. Pécsett látható grafikai lap­például a tanácsok közvetítésé­vel átadják az iskoláknak a tanköteleskorúak névjegyzékét. Az általános iskolák igazgatói engedélyezhetik azoknak a gyermekeknek a felvételét is, akik a hatodik életévüket a tan­év első hónapjában — tehát szeptember 1—30. között — töltik be, s testileg, szellemileg megfelelően fejlettek, alkalma­sak az iskolai tanulásra. Ezeknek a tanulóknak a felvételi kérel­mét április 15-ig kell beadni az iskolák igazgatóihoz. Vala­mennyi beiratkozó tanuló még az iskolaév kezdete előtt or­vosi vizsgálaton esik át; ennek idejéről az igazgatók tájékoz­tatják a gyermekek szüleit, gondviselőit. Az 1982/83-as tanévben mint­egy 200 ezer gyermek tanul majd az általános iskolák első osztályaiban. Csaknem mind­annyian részt vettek óvodai, vagy iskolaelőkészítő foglalko­zásokon. Megyei szemlés munkáskórusok A hét végén rendezték meg a Vándor Sándor kó­russzemle baranyai területi vetélkedőit: a tizennégy nevezett kórus közül 11 ju­tott tovább az egy év múl­va megrendezendő megyei szemlére. A továbbjutottak: az 500-as számú Ipari Szak­munkásképző Intézet ének­kara, a Mecseki Szénbá­nyák Kodály Zoltán férfi­kara, a Komlói Munkáskórus a Pécsi Janus Pannonius női kar, a Komlói Ifjúmun­kás kórus, a siklósi szövet­kezeti vegyeskar, a sziget­vári Tinódi vegyeskar, a Mecsek Kórus, a bólyi Bi­hari János énekkar, a pé­csi Volán Bartók Béla fér­fikara és a pécsváradi áfész női kara. jai — meghívók, barátok, isme­rősök és közintézmények szá­mára készített ex librisek, kö­szöntőlapok, alkalomra készült szimbolikus metszetek — eleve­nen illusztrálják, milyen jó is­merője Stettner Béla a külön­féle grafikai technikáknak. El­sősorban mégis a linóleummet­szetet részesíti előnyben. Ami képeinek tartalmi vonatkozását illeti, Stettner központi témája mindig az ember: kapcsolatai­ban és küzdelmeiben. Tudományos minősítő bizottsági egyezmény A két ország tudományos mi­nősítő bizottsága közötti együtt­működés elmélyítését szolgáló egyezményt írt alá Budapesten Kónya Albert, a Magyar Tudo­mányos Akadémia rendes tagja, a Magyar Tudományos Minősítő Bizottság el nőiké és Di m itor Elenkov, a Bolgár Tudományos Akadémia levelező tagja, a Bolgár Legfelső Minősítő Bi­zottság elnöke. Az egyezmény lehetőséget nyújt a tudományos minősítés terén a kapcsolatok bővítésére, és kiszélesíti az aspirantúrán kí­vüli tudományos fokozatok meg­szerzésének lehetőségeit a magyar állampolgároknak Bul­gáriában, a bolgár állampolgá­roknak pedig Magyarországon. Öngólok A tájékoztatás öngóljairól ej­tenék néhány szót ezen a hé­ten, mert ilyen is van. Nem is egy fajta. A tájékoztatásnak ugyebár az a dolga, hogy tá­jékoztasson — tulajdonképpen ilyen egyszerű a dolog, és mégsem ilyen egyszerű. Tájé­koztasson, de miről és hogyan — ezekre a kérdésekre megint egyszerűnek látszik a kérdés: lehetőleg a fontos és mindenkit (de legalábbis sokakat) érintő dolgokról, s persze pontosan, öngólnak számítható tehát az érdektelen és a pontatlan tá­jékoztatás is, amiből azért akad sajnos. Most mégsem ezekről lenne szó, hanem arról a faj­ta öngólról, ami emezeknél fino­mabb, talán „előkelőbb” iis, de nem kevésbé idegesítő. A lát­szólag körültekintő, jplfésült, kerekre kidolgozott tudósítások­ról, amelyek jól fejbekólintják a tájékoztatott egyént — ese­tünkben a nézőt, hisz e hasá­bon csak a televíziót szemléz- getjük —, aztán ott hagyják pi- hegni, mérgelődni, tanácstalan- kodni. Kapásból vegyünk egy pél­dát a múlt heti híradók egyi­kéből. Közölték velünk, hogy megszűnt a konzervipari tröszt, és mostantól a konzervgyárak­nak meg kell állniuk a saját lábukon. A konzervipar föllen­dítésére pedig államunk ennyi meg ennyi (jó sok!) forintot fordított, de a föl lendítés nem sikerült. Ezek után a tévéhíradó, két helyi tudósítója bemutatott egy-egy konzervgyárat, kívülről és belülről, elaggott, düledező épületeket, kiöregedett gépso­rokat stb., a gyárak vezetői el­mondták, hogy ezentúl önerő­ből kell gondjaikat megoldani, persze pénz nélkül nehezen fog menni stb. — no és végül azt Is megtudtuk, amit már eddig is tudtunk, hogy pedig az élel­miszeripar mind belföldi, mind külkereskedelmi vonatkozás­ban . . . Azután következett a következő téma, a nézők pedig zúgó fejjel emészthették az el­mondottakat. Hová került az a tetemes állami összeg? Mert a riportból az derül ki, hogy nem a konzerviparba. Mitől fognak most már az önállósult kon­zervgyárak talpra állni? Hisz a támogatás már elfolyt valaho­vá. Valami biztatót mondtak itt, vagy valami tökéletesen re­ménytelen helyzetet akartak il­lusztrálni? Aztán egy másik riport élénk színekkel ecsetelte a tízemele­tes lakóházak felső lakóinak (nem be-, hanem) elázását. A néző fokozatosan beleélte ma­gát a helyzetükbe, kellően fel-' háborodott, nemcsak az iszo­nyatos pusztulás fóttán, hanem a totojgáson is, ami ebben az ügyben folyt. Majd egy (ál)szi- gorú fordulattal megtörtént a „felelősség revonás”: az építő­vállalat vezetője azt nyilatkoz­ta, hogy kicserélik az X lemezt egy Y lemezre, az X lemez ugyanis nem jó, miként ugye kiderült, de az Y lemez sokkal jobb, úgyhogy kicserélik, s ez­után a lakások nem áznak majd be. Még a költségeket is a vállalat állja, hallottuk. Ez a happy end talán meg kellett volna hogy ríkassa a nézőt: mi­lyen rendesek ezek a vállala­tok, még bizonyos károkat is megtérítenek a két éve ágy helyett úszó ladikokban pihenő lakóknak. És milyen megnyug­tatóan hangzik, hogy a nemtu- dommilyen szigetelés helyett, lám, van másmilyen is, olyan, ami tényleg szigetel ... Igen ám, de hogy került oda az elő­ző? Minek a kiderítése tartott ennyi ideig? Mi lesz ezután a csődöt mondott lemezzel? Ki­dobják? Kijavítják? Fölhasznál­ják valahol, ahol kevesebb eső esik? Rászóltak valakire ebben az ügyben, vagy elemi csapás­ként kezelik a dolgot? A nézők hajlandók fölhábo­rodni, de ha a tájékoztatás csak a ködös-bizonytalan föl- háborodást szolgálja, s nem a tisztázást — amelynek a világos és pontos problémaföltárás ugyanolyan fontos része, mint a felelősség el nem kenése — akkor a tájékoztatóitok ugyan egyre idegesebbek lesznek, de a dolgok ettől jottányit se men­nek előre. H. E. Március I. és 15.: Beíratás az első osztályba Stettner Béla grafikái március végéig láthatók a POTE kis­gazdájának kiállításán Stettner Béla kisgrafikái a POTE-n

Next

/
Oldalképek
Tartalom