Dunántúli Napló, 1982. február (39. évfolyam, 31-58. szám)
1982-02-16 / 46. szám
1982. ferbruór 16., kedd Dunántúli napló 5 Termelőszövetkezeti zárszámadások Kereskedők, vendéglátók ifjúsági parlamentje Üzemorvosi rendelőt, munkás- szállót kértek a fiatalok Az új nemzedéket a felelősség jellemzi (Folytatás az 1. oldalról.) olyan nagymértékben megjavultak a tartási viszonyok, hogy ismét bekapcsolódhattak a te- nyészsertés előállításba. A törzsteleppé nyilvánítás megtörtént, ettől az évtől már nemcsak kocasüldőket, de tenyészkanokat is értékesíthetnek, kilónként 20 forinttal magasabb áron. Az egy főre eső éves kereset 43 382 forint, négy százalékkal nőtt. s lehetővé vált, hogy hét százalék nyereségrészesedést fizessenek. Fejlesztési alapjuk nőtt, így az idén már valamivel több jut beruházásra. A gabonatermelés növeléséhez exportfejlesztési hitelt vesznek fel. Céljuk 21 000 tonna szemes termény előállítása. Kisebb telepek felszámolásával, Kacsótán — a tejfeldolgozó közelében — koncentrálják a tehénállományt, s a tartásmód korszerűsítésével teszik még jövedelmezőbbé a tejtermelést.- Rné Felsőszentmárton A lelsöszentmártoni tsz-ben a nyereség majdnem 10 millió forint, tavaly is ehhez hasonló volt az eredmény. Dicséretesek a hektáronkénti átlagok hibrid kukoricából és cukorrépából, az utóbbiból 390 mázsás az átlag. A marhatartás megszűnt veszteséges lenni, sőt nyereséges évet zárt. A kollektíva termelési értéke 56 millió forint, amit majdnem 60 millióra növelnek ebben az esztendőben. Javítják a növénytermesztést is, búzából 52, kukoricából 65 mázsát terveztek hektáronként. Szigetvár A szigetváriak nyeresége ötmillióval haladta meg a tavalyit, most 20 millió forint. Az egy dolgozóra jutó személyes jövedelem 46 750 forint (a tsz- ben- 524-en dolgoznak). Járási viszonylatban szépnek mondható a búza 42,3 és a kukorica 68,6 mázsás hektáronkénti hozama, de a takarmánynövények, elsősorban a lucerna szintén gazdag termést adtak. Az állat- tenyésztési ágazatban a te- nyésznövendék-baromfi előállítás jeleskedett, csaknem 300 000 baromfit értékesítettek 26 milliós árbevétellel, ami a tervezettet 3 millió forinttal haladta meg. Itt a szinten tartásra törekednek és elsősorban a kevésbé érzékeny fajták tenyésztésével foglalkoznak majd. Jelentős sikerként könyvelhető el az egy tehénre jutó 4527 literes tejátlag is. Felvásároltak 66 vagon nyulat és ennek a mennyiségnek a megismétlését tervezik ebben az évben is. Búzából 2—3 mázsás hektáronkénti hozamnövekedéssel számolnak. Szentlászló A szentlászlói kollektíva majdnem megduplázta a tavalyi nyereségét, most 4,2 millió forint lett. Az egy személyre számított jövedelem 39 622 forint. Figyelemre méltó a tehenészet tervteljesítése, a tehenenként! tejátlag 4176 liter. 1980-ban még 3670 liter volt. Ez azért is jelentős fejlődés, mert magyartarka tehenekről van szó. Idén a 4300 literes átlagot szeretnék elérni. A melléküzemági ipari tevékenység is sikeres esztendőt hagyott maga mögött, a varroda, a ruhaüzem és a cérnázó árbevétele 14 millió forint, de az idei tervben már 17—18 millió forint szerepel. A 800 tsz-tag egynegyede az ipari melléküzemágazatban vállal rendszeresen munkát. A komlói Carbon Könnyűipari Vállalat által patronált varrodában oly magasan képzett munkósállomány dolgoFél éve műsor a rádió Kossuth adóján a „Látogatóban” című sorozat, amelynek tegnap délután volt a hatodik adása. A műsor beteg, kórházban, szanatóriumban fekvő gyerekeknek szól, innen is a címe: Látogatóban. A rádió munkatársai azonban nemcsak az éter hullámain, képletesen’ látogatják ezeket a gyerekeket, hanem valóban sokszor föl is keresik őket. S amikor a műsor elkezdődik, okkor az ország valamelyik kórházában ott van az egyik rádiós, s együtt hallgatják az adást. Ahogy ez tegnap Mosdóson, a Tüdőgyógyintézetben is történt. Szinte elképzelhetetlen, mekkora izgalmat vált ki ez azokból a gyerekekből, akiknek hosszú ideig a szanatóriumban zik, amelyet export-feladatok teljesítésével bízhatnak meg. Komolyak az idei tervek, hiszen sor kerül a háztáji gazdálkodás megerősítésére. Ezt hangsúlyozta Neitzer József elnök a beszámolójában. így például a tsz- hez tartozó falvakban táp- és takarmányboltokat nyitnak. Szentlászión már kinyitott az első ilyen jellegű üzlet, idén Almamellék következik. Fejlesztik a juhászatot, törekednek a jobb szaporulatra és a még több bárányhús értékesítésére. A növénytermesztésben az alacsony hektáronkénti hozamók növelését határozták el, ami csak úgy lehetséges, ha a termesztési technológiákat még jobban betartják. Búzából 36, kukoricából 46 mázsa a hektáronkénti terv. kell maradniuk. Mosdósra Keresztes Ágnes, a rádió munkatársa látogatott el, aki egyébként a műsorral kapcsolatban rengeteg levelet kap. A mosdó- siakkal állandó levelezésben áll — havonta átlag negyven levelet vagy rajzot küldenek neki, s izgatottan várják a választ. A műsor egyik fő célja, hogy kórházban játszható játékokkal ismertesse meg hallgatóit, persze ez csak olyan helyen lehet, ahol valóban be is kapcsolják a rádiót ilyenkor, mint Mosdóson. S olyan lelkes segítőtársak kellenek ehhez, mint Oroszné Németh Judit pszichológus, aki állandó segítője a gyerekeknek a rádióval való levelezésben. Száznegyven gyerek keresi ebben a szanatóriumban gyógyulását, a legkisebbektől egéTegnap délelőtt Fónai Gábornak, a Mecsekvidéki Vendéglátó Vállalót szb-titkárának elnökletével megtartotta ülését a kereskedelmi, pénzügyi és vendéglátóipari dolgozók ifjúsági parlamentje: a KPVDSZ pécsi, József utcai Művelődési Házába százharminc küldött érkezett. A korábban megtartott munkahelyi ifjúsági parlamenteken a megye fiatal kereskedőinek, pénzügyi és vendéglászen 18 éves korig, bölcsőde, óvoda, iskola áll rendelkezésükre. Hét végén ismét gyarapszik az intézet: akkor adják át a könyvtárhelyiséget. Tegnap ajándékot is kaptak: Keresztes Ágnes hozta magával a Magyar Írók Szövetségének ajándékát, sok könyvet. Az írószövetség könyvtárának rendezésekor elhatározták, hogy a gyermekkönyveket különböző intézményeknek, kórházaknak ajándékozzák. A könyvek egy része így került Mosdósra, s már tegnap délután elkezdték olvasni azokat a könyveket, amiket az első sietségben kiválasztottak maguknak. A könyvekkel, a műsorral, a műsorban adott feladatokkal mind-mind azt szeretnék elérni, hogy ezeknek a beteg gyerekeknek minél több örömet vigyenek mindennapjaikba. tóipari szakembereinek közel a fele, összesen 1309 ifjú jelent meg. Ezeknek a munkahelyi tanácskozásoknak eredményei után szervezték meg tegnap a megyei ifjúsági parlamentet. A tanácskozást a fiatalok igényes, értő, munkára kész felszólalásai jellemezték. Beszéltek például a szerződéses üzemeltetésről és arról, hogy sok a pályázó és félő, hogy az üzletekért ígért összegek már reális alap nélküli magasságokat érnek majd el. Szóba hoztak egy tizenhat éves kislányt, aki naponta jár be Barcsról. Ha nem is ilyen nagy távolságról, de sokan utaznak a munkahelyükre, méghozzá . naponta. Ezek részére kértek az egyetemi klinikák nővérszállásához hasonló intézményt, vagy kollégiumi elhelyezést. Igen fontos gondot oldhatna meg, ha a pécsi raktárbázis sok vállalatának ott helyben lenne egy üzemi orvosa. Ezt nemcsak a várostól való viszonylag nagy távolság indokolja, hanem az is, hogy sokféle alkalmassági és időszakos orvosi vizsgát szervezettebben, kevesebb idő alatt lehetne elvégezni. Sokan örültek annak a gondolatnak, hogy a kereskedő pálya elnőiesedése miatt csökkenteni kellene a csomagok súlyát. Az ipar ugyanis ez idáig nem vette észre ezt a jelenséget, és az eddig is férfikarokra méretezett csomagok súlyát tovább növelte. Erkölcsi igény is jelentkezett, éppen mert a közvélemény hajlamos csupán a kevesebb számú, csaló vagy rosz- szul számlázó vendéglátóipari kereskedelmi dolgozóra figyelni, holott a többség becsületesen végzi munkáját. Jávor Antalné, a ' KPVDSZ Baranya megyei titkára és Ba- laskó Istvánná, a megyei tanács osztályvezetője válaszoltak a fiatalok kérdéseire. Kiderült, hogy a munkásszálló jellegű megoldás készülőben van, méghozzá a Lvov-Kertvárosban. Arra is van lehetőség, hogy a raktárbázisban üzemi orvosi rendelőt nyissanak. Az általában szakmailag hozzáértő, feladatukat becsülettel vállaló fiatalok parlamentjén megnyugtató válaszokat kaptgk a felszólalók, majd megválasztották az oiszágos parlament küldötteit. Országos tanácskozás a nagyüzemi szójatermesztésről Hazánkban mintegy 100 taggazdaság 23—25 ezer hektáron foglalkozik szójatermesztéssel a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát szója szakszolgálata égisze Cs. J. Könyv és rádióműsor beteg gyerekeknek Régi idők konyhája a Pannónia étteremben A régmúlt korok étkezési kultúráját szívesen idézik fel alkalmanként a Pannónia étteremben. Most február 15-től 19-ig Földvári Sándornak, az étterem helyettes konyhafőnökének a gyűjteményében lévő, 1840-ben és 1850-ben kiadott szakács- könyveiből merítették az ötletet. Az 1800-as évek közepét idézik a berendezések is. A bejáratnál két fogadósné várja a vendéget és kíséri az asztalhoz. Kockás abrosszal terítették az asztalokat, gyertyával és petróleumlámpával világítanak. A terem egyik sarkában borhara- pót alakítottak ki — kármentőből adják a magyaros ruhában felszolgáló személyzetnek a vendég által rendelt spriccert, házmestert, maflát, meszely, icce és pint bort. A pálinkát kedvelők kupicával és nyelettel rendelhetnek. A gyalult asztalokat felkeresők főtt császárszalonnát, csontvelős kenyeret és friss fatányéros disznóságot haraphatnak vacsora előtt. A különleges étkek közül említést és kóstolást érdemel a kék színű pontykocsonya, a vadhúsleves, ami szarvashúsból készül és a főtt fürjtojás, valamint a tejben áztatott, velővel töltött, kisütött zsemle. A Csanaki disznóbordát felspriccelt burgonyapürével és vesevelővel kínálják. Az édességet kedvelőknek érdemes megízlelni a Cicegét— amely a gánicához hasonló — reszelt burgonyából, lisztből készült és tejfölös, hagymás, paprikás zsírral lett nyakon öntve. Dobári Pál zenekara játszik. „Bevetésre készen” a pincércsapat Fotó: Proksza alatt. A partnergazdaságok, a termelési rendszerek és a kutató- intézetek részvételével, a BMK szója szakszolgálata és a MAE bólyi üzemi szervezete a hüvelyes növények vetőmagtermesztése és a hazai nagyüzemi szó- jatermesztés tárgyában kétnapos tanácskozást nyitott tegnap Harkányban, a BMK oktatási székhazában. A kétnapos továbbképzés jellegű programot Szabó János, a Bólyi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgató-helyettese nyitotta meg, majd előadások hangzottak el a szója-, borsó-, babvetőmag és az ipari szója elmúlt évi termelési eredményeiről, a hüvelyesek szerepéről mezőgazdaságunk vetésszerkezetében. A partnergazdaságok — Mohácsról, Miskéről és Békéscsabáról — képviselői mellett elmondták véleményüket, tapasztalataikat a MÉM, az OMFB, az OMFI, a TAKI képviselői és a jugoszláviai becsei kombinát szakemberei is. A tanácskozás ma, a déli órákban ér véget Harkányban. Gobbi Sokan sok helyütt elmondják manapság, hogy a színészekre nem járnak túl jó idők, kevés a lehetőségük arra, hogy igazi nagy alakításokkal bizonyítsanak, árnyalt, gazdag figurákat építsenek föl, inkább csak eszközök ők az „önmegvalósi- tást" hcjszoló rendezők kezében. De mást is szokás mondani, egyébiránt teljes joggal: itt van a televízió, ez a hatalmas „műsorzabáló” automata, ahol aztán igazán volna tér és idő a színészek önmegvalósítására is, s bizony, itt is „mindig valami másról van szó” ... Olyasmikről, hogy minthogy az igyekezet megvan a műscrszerkesztőkben-készítők- ben is, odaadják a képernyőt egy-egy közkedvelt színészünknek, használja egészséggel — s eztán, csodák csodája, színtelen, unalmas műsorok sülnek ki ebből is. Már-már arra gondol az ember, hogy nincs is olyan sok színészegyéniség, aki a fent említett önálló alkotómunkára képes lenne. De ez valószínűleg nem egészen így van. Létezik ugyanis egy másik összetevő, amiről a legszélesebb értelemben vett (kulturális) szórakoztatóiparban hajlamosak megfeledkezni: ez pedig a jó alapanyag, az írói munka. S lám, úgy látszik, jó az öreg a háznál — mégiscsak azok a legjobb történetek, amiket író írt, mégiscsak azok a legszínesebb és legízesebb földolgozható emberfigurák, amiket író teremtett meg. Ez most legutóbb is bebizonyosodott, a Bolondnagysága esetében. GaJ- góczi Erzsébet erős valóságis- merette! és határozott ecsettel dolgozó író. Az ő bolondnagy- ságója roppantul élő figura, kicsinyes is, nagyvonalú is, magányos is, meg kitéphetetlenül az élethez kötődő is, története pedig egyszerre szomorú és mulatságos, szórakoztató és töprengésre késztető. A legideálisabb „szórakoztató” alapanyag: nem annyira súlyos, hogy kiszívja a fáradt agyak utolsó energiacseppjeit, de éppen eléggé súlyos ahhoz, hogy ne szálljon el füstként az utolsó képernyő-villanással együtt. S a történet ráadásul éppen itt és éppen nekünk a legérdekesebb, hiszen rólunk, a körülöttünk élő emberekről szól. Visszatérve azonban gondolatmenetünk kiindulópontjára: színész is keli persze hozzá, nem is akármilyen, aki ebből a figurából hús-vér öregasszonyt formál a képernyőn. Gobbi Hilda alkotóként vette magára a Bolondnagysága loncsos öreg gönceit, szuverén művészként indult el élete utolsó, nagyon fontos útjaira, hogy a betegsége alatt széthordott hitványka holmiját összegyűjtse. Ezenközben tévedhetetlenül megmutatta, hogy egyszerre emberséges és csökönyös, jóságos és fontoskodó; el nem temetett kutyája fölötti kesergéséhez oly természetességgel kapcsolódott a nagyvonalú emberszeretet, ahogyan az csak egy ilyen pontosan kidolgozott jellem esetében lehetséges. A volt úri lét és a szegényes paraszti lét közt lebegő különös asszony egyéni talpraesettségén túl az oly sok mindent túlélő, s a túlélés közben változó ember örök szimbólumává is föl tudott nőni. Mindez pedig végső soron Gobbi Hildának volt köszönhető, akinek mindig érdemes „odaadni” egy-egy estére a képernyőt. H. E.
